Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-05 / 285. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! /í'/4 prx\j Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 285. szám Ara: i,40 Ft 1984. december 5., szerda Hiány - álhiány Közismertek az építőanyag­ellátási gondok, az hogy a gyártó iparág fejlesztése évekkel lemaradt az igények­től. A megyei népi ellenőrzési bizottságnak a magánerős la­kásépítés helyzetét megtár­gyaló minapi ülésén azonban az is kiderült, hogy a bosz- szantó panaszok jó része nem az építőanyaghiánybői, sok­kal inkább a meglévő kész­letekkel kapcsolatos elosztási visszásságokból, „antikeres- kedelmi” módszerekből fa­kad. Sajnos, más területeken is tapasztalható, hogy a sokak által keresett cikkeket for­galmazó vállalatoknál elural­kodik a „vevő örüljön, hogy kap” — szemlélet. Ez a be­idegződés és a belőle fakadó kereskedelmi magatartás az­után tovább él akkor is, ami­kor valójában szó sincs hi­ányról. A vizsgálat során kiderült, hogy a Somogybán gyártott és itt darabonként 5,70-be ke­rülő téglát az Alföldre szál­lítják, s ott 9 forint az ára. Ugyanakkor nálunk akár a gyár szomszédságában is im- porttéglát kap az épíkező, ugyancsak 9 forintért. A pél­da azt jelzi, hogy nem csu­pán objektív és kényszerű termelői költségnövekedések­ből fakad az építőanyagok ár. drágulása. Az ipar és a forgalmazó Tüzép vezetői mondták el, hogy jelenleg szó sincs tégla- hiányról, sőt a gyárak kész­letgondokkal küzdenek. Az építési igények zöme ugyan­is tavaszra összpontosul, most azonban nincs olyan körül­mény, amely a jövő évi szükséglet előbbi beszerzésé­re késztetne... Egyes vállalatok ilyen helyzetben vevőcsábító ked­vezményeket adnak. Ez eset­ben azonban nemhogy erről nincs szó, de mindeddig a gyár még a szállítási módot is kikötötte. Egy a NEB-hez fordult panaszos vásárló pél­dául 42 százalékkal fizetett többet a tégláért, mert a vál­lalatnál kedvezményesen ka­pott szállítóeszköz helyett kénytelen volt a Tüzép „kö­telező fuvarszolgáltatását” igénybe venni. Mint megtud­tuk, a gyárakon belüli mun­kaszervezés megkönnyebbi- tését szolgálja ez a Volánnal kötött szerződés. Kérdés az, hogy a gyárfalon belüli ész­szerűséget miért a fogyasztó­nak kell megfizetnie. Néhány hónapja a megyé­ben még valóban hiánycikk volt a kisméretű tégla, ami­kor híre jött, hogy Csongrád- ban ugyanebből kiárusítást tartottak. Vajon ez esetben miért nem utazott a tégla, holott máskor mindennapo­sak a keresztbeszállítások? Mert ez esetben csak az épít­kezők érdeke fűződött volna hozzá? Alighanem joggal gyanakodhatunk valamiféle, a korábbi monopolhelyzet éveiben megszokott forgal­mazói kényelmességre. Igaz, jelenleg sincs ebben a keres­kedelmi ágban olyan ver­seny, amely kikényszerítené a hozzáállás megváltoztatását. Nem nehéz belátni, hogy a „hiány” helyenkénti túl­hangsúlyozása csupán e be­vett elosztó módszerek iga­zolásául szolgál. Meglehet, egyes építőanya­gokból valóban hiány van, ennél' is jobban hiányzik azonban a szó jó értelmében vett, a vevő érdekeit is fi­gyelembe vevő kereskedelmi szellem. Bíró Ferenc Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. december 4- én Kádár Jánosnak, a Központi Bizott­ság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kér­désekről, valamint az 1985. évi népgaz­dasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Befejeződött a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának berlini ülése Közleményt adtak ki a tanácskozásról Fáklya jelképezte a szabadságot Ünnepi tanácsülés a sportcsarnokban Tegnap délben véget ért a Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizott­ságának kétnapos ülése. A tanácskozás befejezté­vel Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnö­ke fogadta hivatalában a szocialista országok külügy­minisztereit, köztük Várko- nyi Péter magyar külügy­minisztert. A baráti találkozón Ho- necker méltatta a kétnapos ülés eredményeit, amelyek — mint megállapította — hozzájárulnak a szocialista közösség egységének és ösz- szeforrottságának további szilárdításához és az alkotó béke politika érvényre jutta­tásához. A tanácskozás is­mét bizonyította, hogy min­dent megtesznek a szövetsé­ges szocialista országok a nukleáris pusztulás veszé­lyének száműzéséért, a fegy­verkezési hajsza megféke­zéséért és az enyhülési po­litika érvényesítéséért. Tük­rözte azt is, hogy sohasem engedik meg a katonai-ha­dászati egyensúly megbon­tását. A Német Demokratikus Köztársaság — mondta Ho- necker — a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi tagállamával vállvetve — a jövőben is tevékenyen járul hozzá a szocialista közösség békepolitikájának megvaló­sításához, a nemzetközi kapcsolatokban kedvező for­dulat eléréséhez. Politikai párbeszédet kell folytatni minden megegyezésire kész, realista erővel és meg kell teremteni a józan ész vi­lágméretű koalícióját az imperialista fegyverkezési politikával szemben. Várkonyi Péter • kedden hazaérkezett Berlinből. Fo­gadására, a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Karl- Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. A Varsói Szerződés kül­ügyminiszteri bizottságának üléséről közleményt hoztak nyilvánosságra, teljes szö­vegét a 2. oldalon közöljük. Pattogó indulók hangjai­ra gyülekeztek tegnap dél­után Fonyódon a sportcsar­nokban a nagyközség ta­nácstagjai, s az ott élőik kö­zül nagyon sokan. Időseb­bek, fiatalabbak is eljöttek a meghívásra, hogy emlé­kezzenek a 40 évvel ezelőtti történelmi eseményre, Fo­nyód felszabadulására. Bensőséges, meghatott percek: a szomszédos Bog- lárllelle lakói nevében egyenruhás úttörők hozták — a harcoló szovjet kato­nák útján — a szabadság és a béke jelképét, a lobo­gó fáklyát, amit átadtak fo- nyódi pajtásaiknak. S né­hány perces, a felszabadí­tókra emlékező kedves mű­soruk kifejezte szüleik és a többi felnőtt érzését is, ami­vel ma az ott élők a szov­jet katonákra gondolnak. Felcsendült a Himnusz, majd Kántor Edit gimna­zista mondta el Heltai Je­nő Szabadság című versét. Landor Lajos, a Hazafias Népfront nagyközségi bi­zottságának elnöke köszön­tötte az ünnepi tanácsülé­sen megjelenteket,’ az el­nökségben helyet foglalókat, köztük dr. Horváth Sándort, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét. Kovács Béla, a nagyköz­ségi tanács elnöke tartott ünnepi megemlékezést. — Születésnapot köszön­tünk, 1944. december 4-ét, a szabadság 40. születés­napját. Ez az ünnepi ta­nácsülés is bizonyítja: Fo­nyód felszabadulásának 40. évfordulója valamennyiünk számára mérföldkő. Az év­fordulók alkalmat adnak arra, hogy felmérjük a meg­tett utat, számba vegyük eredményeinket. Két évvel ezelőtt községünk fennállá­sának 900. évfordulóját ün­nepeltük. Évszázadok viha­rát, történelmi korok válto­zásait, háborús pusztításokat megélt településünk, s lakói az eltelt 902 év alatt a tör­ténelemből, az életből vizs­gáztak. Az ünnepség szónoka vé­gigtekintett az 1082 óta el­telt évszázadokon, hogyan, s miként lett az egykori apát­sági birtokból — Funoldi, Funold — a mai Fonyód, s mennyi minden történt, milyen változás zajlott le a történelem során, főként a felszabadulás óta eltelt négy évtized alatt. Külön is em­lékeztetett a Balaton-kul- tusz kialakulására, Bélate- lep létrejöttére, amely a te­lepülés fejlődését jelentős mértékben elősegítette. Be­szélt az azóta épült új isko­lákról, üzemekről, az üdülő, nyaraló épületek százairól, az emberek megváltozott, gazdag életéről. Majd befejezésül ezt mondotta: — Nagyközségünk lakód­nak közös ünnepe ez a nap. Meggyőződésem, hogy a fo- nyódi ember büszke lehet a 40 év sikereire, s utódaink­nak tiszta szívvel mondhat­juk: éltünk a szabadsággal! Ez a nap valóban vala­mennyi fonyódi közös ünne­pe volt. A települést saját­juknak tekintik. Ezt jelké­pezte, hogy a tanács és a népfront elnöke harmincöt, kiemelkedő munkát végző fonyódinak nyújtotta át a Település fejlesztéséért, il­letve az Érdemes társadalmi munkás kitüntető jelvényt. Fodor József Piros fejfák című verse csendült föd Horváth Eleonóra általános iskolai tanuló tolmácsolásá­ban, amelyet gazdag ünne­pi műsor követett. Késő este távoztak az emlékező fonyódiak az im­pozáns sportcsarnokból, ami­vel kevés nagyközség büsz­kélkedhet. Ez a szépen ren­dezett és szervezett ünnep­ség méltón bizonyította a felszabadítók iránt érzett hálájukat. Folytatta munkáját a YSZ honvédelmi miniszteri bizottsága A Varsói Szerződés tagállamai hon- védelmi miniszteri bizottsága kedden folytatta mumlkóiját Budapestem. A ta­nácskozást követően az esti órákiban az ülés résztvevői megtekintették a Ma­gyar Néphadsereg Vörös Zászló Ér­demrenddel kitüntetett Művészegyütte­sének a Varsói Szerződés közelgő 30. évfordulójára készített ünnepi műsorát. (MTI) Műszaki megállapodás Allamjogi konferencia Balatonkenesén A MTESZ és az egyipto­mi mérnökszervezetek szö­vetsége (AEEO) közötti első együttműködésd megállapo­dást írták alá Kairóban a két szervezet képviselői. A MTESZ küldöttsége, amelyet Füzessy János főtitkárhe­lyettes vezetett, tárgyaláso­kat folytatott Hamed Kad- dah-t'vai, az AEEO főtitká­rával. Megállapodtak a mű­száki-tudományos informá­ciócsere. a szakemberek köl­csönös látogatása és a kö­zös műszaki-tudományos rendezvények területén való együttműködés kialakításá­ról. Az erről szóló okmányt Füzessy János és Oszmán Ahmed Oszmán, az AEEO elnöke írta alá. A MTESZ küldöttsége — miután részt vett a kairói magyar napok rendezvényein és a mérnök­szervezetek világszövetsége szemináriumán — hazaérke­zett Magyarországra. A szocialista államszerve­zet fejlődési tendenciái cím­mel nemzetközi konferencia kezdődött Balatonkenesén a Magyar Tudományos Aka­démia Állam- és Jogtudo­mányi Intézetének rendezé­sében. A kétnapos eszme­cserén a hazai szakemberek mellett részt vesznek Bul­gária, Csehszlovákia, Ju­goszlávia, Lengyelország, Magyarország és az NDK ezzel a témával foglalkozó kutatóintézeteinek képvise­lői. A konferencián képvi­selteti magát a nemzetközi közigazgatástudományi inté­zet is. A megnyitó ülésen Raft Miklós, a Minisztertanács titkárságának vezetője kö­szöntötte a résztvevőket, majd Kovács István akadé­mikus tartotta meg Az al­kotmány és a társadalmi gyakorlat a nemzetközi ösz­szehasonlítás tükrében című előadását. Ezt követően több írásban benyújtott és a konferencián szóbelileg kiegészített refe­rátumot vitattak meg. Lő­rinc Lajos, az államigazga­tási főiskola főigazgató-he­lyettese az államszervezet­nek az elmúlt másfél évti­zedben végbement változá­sairól tartott viitaiimdítót.

Next

/
Thumbnails
Contents