Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-01 / 282. szám
4 Somogyi Néplap 1984. december 1., szombat TELJESÍTETTEK NYERESÉGTERVÜKET Változik az állattenyésztés támogatási rendszere Könyvstaféta Zánkán Űj piacok — kooperáció A beruházási piac további lanyhulása ebben az évben is érzékenyen érintette a Kemikál barcsi Építési Műanyagfeldolgozó Gyárát. 1984-et optimistábban ítélték meg a kelleténél: némely termékük iránt csökkent az érdeklődés és a második negyedévtől sorra mondták le a megrendeléseket a partnerek. Gondjaikat csak tovább fokozta, hogy az érvényben lévő importkorlátozások és a külföldről származó anyagok ütemtelen beérkezése miatt nehezen tudták biztosítani a folyamatos termelést. A_ felsoroltak ellenére teljesítik az év elején megfogalmazott célokat, termelésük megközelíti az ötszázmillió forintot, sőt a napokban elérték a tervezett százhúszmilliós nyereséget is. Szabolcs Pál gyárvezető szerint a szigorúbb belső gazdálkodási rendnek, az új megrendelők és piacok meghódításának köszönhető, hogy sikerült előrébb lépniük 1984-ben. A mind nagyobb arányú lakás- és épületfelújítások, továbbá a magánerős építkezés terjedésének köszönhetően az általuk gyártott homlokzat festékből idén többet állítottak elő, mint az elmúlt esztendőben, mennyisége eléri az 1300 tonnát. Ugyanakkor Bitulax tetőszigetelőből ebben az évben mintegy 15 százalékkal igényelt kevesebbet a piac. Mindez azt jelzi, hogy a lakásépítésben bekövetkezett változások — a családiházas forma — máris érezteti hatását. Az említettekből is érzékelhető, hogy a Kemi- kálnak az eddiíj, gyártott hagyományos termékein túl bővítenie illik gyártási profilt, ami egyben a több lábon való érvényesülést is jelzi. Ám, mielőtt új termékeikről szólnánk, érdemes megemlíteni, miképpen is teljesítik az 1984. évi exportfeladatait. Mint Szabolcs Páltól megtudtuk, minden eddiginél nagyobb arányú az idei esztendő kiviteli teljesítése. A Német Szövetségi Köztársaságba 60 tonna pigmentpasztát szállítanak. Az ország legkorszerűbb vákuumformázóján tízezres szériában autóbusz-világítóburákat készítenek az Ikarosznak a KEMIKÁL barcsi gyárában és az utolsó tétel a napokban hagyja el a barcsi gyárat. Ezen túlmenően az NSZK-partner — ha kisebb mennyiségben is — vásárlója a Bitulax tetőszigetelőnek és a homlokzatfestéknek. Modifikált bitumenből a napokban indították útnak az idei év utolsó szállítmányát: ebből a termékből 2200 tonnát küldtek az NSZK-ba. Az 1978 óta működő barcsi Kemikál lépésváltása természetszerű. 1984 ilyen szempontból határkőnek is fölfogható; a tavalyi kezdeti lépések után mind nagyobb szériában készítenek különböző műanyagalkatrészeket az Ikarusz Karosszéria- és Járműgyárnak. Az üvegszálas poliészterből gyártott karosszéria-elemekből idén többezret szállítottak, és jövőre várhatóan tízezer karosszéria-elemet állítanak elő az Ikarusz számára. Az Ikarusz hosszú távon biztos partnert jelenthet a Kemi- kálnak, ha továbbra sem lesz minőségi kifogás termékeik ellen. Erre a jól felkészült szakembergárda jelentheti a garanciát, és ezt jelzi többek között az is, hogy az exportra készülő autóbuszokhoz 1984-ben 23 ezer utastéri lámpabúrát állítottak elő. Az üzemben működő vákuumformázó az ország legkorszerűbb ilyen berendezése, amelyen e hónap végétől az exportra szánt Ikarusz ok műszerfalát állítják elő. A világszerte ismert autóbuszgyártó cég egyelőre „kóstolót” kért Barcsról: a napokban küldik el azt az ötven darabból álló 0-szériát, amit aztán minőségi tesztnek vetnek alá. Barcson mindenesetre bizakodóak, a többezres megrendelés reményében. A versenyben maradáshoz viszont nem elégséges ma már az új termékek gyártásának beindítása, az importanyagok helyettesítése. A költségek csökkentésének nem elhanyagolható tényezői a szállításra fordított forintok. Annak idején, a barcsi Kemikál építésekor elsősorban forráshiány miatt nem készült el az iparvágány. Most jutottak el odáig, hogy az Állami Fejlesztési Bank mintegy 15 milliós hiteléből, továbbá a rendelkezésre álló fejlesztési alapból harmincmillió forint értékben kiépítsék az iparvágányt. A generálkivitelező, a barcsi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat a jövő esztendő első félévére ígéri a beruházás elkészültét, amelyhez a különböző vegyi anyagok vagonból való lefejtését biztosító berendezések és csőrendszer is kapcsolódik. A beruházás átadása jelentősen csökkenti a szállítási költségeket: az előzetes becslések szerint megközelítőleg 30 százalékkal kerül majd kevesebbe a vasúti fuvarozás, mint a közúton való szállítás. Az iparvágány szükségessé teszi a gyár belső forgalmi és szállítási rendjének átalakítását is, amelyen most dolgoznak a szakemberek. Ezzel egyidő- ben megkezdték a különböző üzemegységek téliesítését, a szokásos szezonon kívüli nagykarbantartás előkészítése érdekében... Salamon Gyula A Minisztertanács megtárgyalta a mezőgazdaság — ezen belül az állattenyésztés — jelenleg érvényben levő támogatási rendszere működésének tapasztalatait, és határozatot hozott az 1985. évben bekövetkező változásokról. A szarvasmarha-tenyésztésben a jövedelmezőség javítása érdekében a nagyüzemekben a tejliterenkénti ár- kiegészítés 0,40 forinttal, a vágómarháé kilogrammonként 1 forinttal nő. A juhágazatban a vágójuh felvásárlási ára kilogrammonként 9 forinttal, a zsíros gyapjúé 4 százalékkal emelkedik. Megszűnik a juhtenyésztésben a kiselejtezett anyaállatok pótlásának támogatása, ezzel egyidejűleg a vágójuh-értékesítés után kilogrammonként 3,40 forint árkiegészítésben részesülnek a nagyüzemek. Változik a beruházás támogatási rendszere is. Megszűnik az új sertéstartási létesítmények támogatása, a meglevő korszerűsítéséhez viszont 35 százalékos támogatás folyósítható. A tejtermelő tehenészetekben a férőhelyek létesítéséhez igénybe vehető fix támogatás 18 ezer forintról 12 ezer forintra csökken. A mezőgazdasági termelés bevétele után — a szántóterület átlagos aranykorona-értékétől függően — differenciálták az árkiegészítést; a szarvasmarha- és a juhágazat termékeinél 9—24 százalék, egyéb állatenyésztési ágazatok termékeinél 3—12 százalék között változik. A szabályozó- rendszer módosítása bizonyos ágazatoknál (pl. a sertéstenyésztésben) fékezően hat az állományfejlesztésre, illetve a hozamok további növelésére. Szükségszerű igény viszont a vágómarha- és juhhústermelés, valamint a tejhozamok további növelése. A mezőgazdasági célkitűzésekkel összhangban fontos tenyésztői feladat az üzemi állatállomány szerkezetének rugalmas változtatása és a támogatási rendszer adta lehetőségek kihasználása. Varga Gábor Szekszárdi Állattenyésztő Vállalat Állomása, Kaposvár Piaci körkép Tojás 3,30-ért Nem akartak hinni a szemüknek tegnap a kaposvári hetipiac vásárlói a 3,20— 3,30-as tojásárak láttán. Még nem volt rá példa, hogy a 2,80-as apró tojás olcsónak számított volna. Kevesebb bosszúságot akoztak a zöldségárak. A vegyes zöldség ára mérséklődött: már 5-ért is adtak egy kiló sárgarépát, 10—14-éxlt pedig zöldséget. Ugyancsak elfogadható ár volt 5 forint egy kisebb fej kélért. Ennyiért bő kilót, kaptunk fejes káposztából. 6-ért fogyott a burgonya, 8- ért a cékla. Üde színfolt volt néhány zsenge zöldhagyma- csomó 4 forintért. Ennyiért láttunk fagy csipkézte fejes salátát is. A primőrfélék közül most csak paradicsomot hoztak. 57-ért is vásárlásra ingerlő volt. A zöldpaprika legkevésbé zöldnek mondható. 20—40 forintot kértek e fonnyadt portéka kilójáért. Még mindig forintért adják a zeller és petrezselyem csokrát. 5-re tartottak egy öklömnyi zellergumót. Sóskát és spenótot most 20 forintos kilós áron is vehettünk. 56 forint a tarkabab, 40 a fehér. Egyelőre 80 forintért szerezhető be mák, dióbél már csak 100- ért. A gyümölcs-szépségversenyt ezúttal a 22-re tartott vajkörte nyerte volna. Meglehetős küllemű almát 15-ért árulták. A naspolya 10-ért sem volt csábító. Kevesen váltakoztak a 15 forintos he- csedlivel való pepecselésre is. Ismét több völt a gesztenye, s 30-ért szemrevalót is kaphattunk. Drága csemege a 80 forintos mogyoró. Kelendő újdonság volt a Zöldért pavilonjában megjelent 19 forintos kubai narancs. 320 forintot kérték egy hízott kacsáért. Mindössze 100 forint volt egy testes puly- kajérce, 60 forint az élő pecsenyecsirke kilója, s most egy mutatósiabb, konyhakész példányért sem számoltak 70-nél többet. A gombapiac kínálatából csak a 60 forintos sampion érdemel említést. András napján elérhető 15 —17 forintos áron vették a szegfű szálát. December 3—9. között ez évben is megrendezik az országos gyermekkönyvhetet. Ebből az alkalomból a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat december 5-én játékos vetélkedőt rendez a zánkai úttörővárosban. A Könyvstaféta című vetélkedőn mintegy ezer táborozó úttörő vesz részt. A gyerekeknek a legkülönbözőbb szórakoztató és ismeretgyarapító feladatokkal kell majd megbirkózniuk. Lesz, aki könyvkiállítást rögtönöz a legkülönbözőbb — szépirodalmi, képzőművészeti vagy sporttárgyú — könyvekből. Mások a legszellemesebb vásári kikiáltó címéért vetélkednek. Közben a résztvevők megismerkednek — többek között — néhány, Magyarország történetében fontos szerepet játszó várral, játékos formában feldolgoznak egy Jókai-novellát vagy verset zenésítenek meg. S az sem baj, ha a hangszerek között — a mulatság kedvéért — gyufásdoboz-rumbatök, kanalaik és egyéb zaj keltő eszközök is lesznek. A vetélkedő végén hirdeti meg a Magyar Úttörők Szövetsége, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, valamint a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat pályázatát, amelynek a szövegét itt közzéadjuk: Pályázati felhívás Kedves Gyerekek! Az idei gyermekkönyvhéthez kapcsolódva Miért tetszett? címmel pályázatot hirdetünk. Ezen azok vehetnek részt, akik — körülbelül 1 oldalon — megírják, hogy melyik gyermek- vagy ifjúsági könyv tetszett nekik a legjobban, és miért. Olvassátok a most megjelenő új könyveket is! A pályázatokat névvel, életkorral és pontos címmel ellátva 1985. január 30-ig küldjétek be az alábbi címre: Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat propagandaosztály, Budapest, 5. Pf.: 370. 1370. A pályázaton nyári táborozást, értékes könyvutalványokat és egyéb díjakat nyerhettek. Az eredményhirdetést 1985-ben a gyermeknapon tartjuk. A nyertesek névsorát a Pajtás újság májusi számában olvashatjátok. LETTORSZÁGI BESZÉLGETÉSEK Lakásépítés — segítséggel A diákok a szovhoz- ban végzett munkáért rendes bért kapnak, sőt a nyereségből is részesednek. Viszonzásul csupán 80 kopejka jelképes kollégiumi díjat kell fizetniük havonta, a napi háromszori étkezésért pedig egy-egy rubelt. A szovjet állam ehhez minimálisan 30 rubel ösztöndíjat ad, de sokan közülük az őket küldő, és visszaváró kolhoztól is kapnak ösztöndíjat, ez nem ritkán meghaladja az ötven- hetven rubelt is. Az iskola fenntartásához a szovhoz jelentős mértékű államsegélyben részesül, de jövedelmük egy részét a szovhoz vezetősége is a technikum fenntartására, fejlesztésére fordítja. Tavaly például 2,7 millió rubel tiszta nyereséget könyvelhettek el, az idén is több lesz a nyereségük kétmillió rubelnél. Igaz, sok helye van ennek a pénznek. Most bővítik a szovhoz központjában lévő középiskolát, új uszodát, tornatermet építenek, a szükségletnek megfelelően újabb osztálytermeket, nyelvi, technikai laboratóriumokat rendeznek be. Szó van egy újabb üzletközpont és szolgáltatóház építéséről is. Persze Lettországban is a lakásépítés a legfontosabb. Saját építőbrigádjaik elsősorban a hasonló építkezésekkel foglalkoznak. A többszintes lakóépületeket rigai vállalatok építik. A szovhoz komoly segítséget ad a magánerőből történő építkezésekhez is, hitelekkel, a szükséges gépek, anyagok beszerzésével. Korábban a szovhoz dolgozói a tipikus lett tanyarendszer keretében éltek. Gyakran húsz, ötven kilométernyi távolságokból jártak be dolgozni Ma az itt dolgozó 1150 mezőgazdasági munkás 80 százaléka már a szovhozköz- pontban lakik, csakúgy, mint a technikum nevelői, a szovhoz munkáját segítő kereskedelmi, szolgáltatási dolgozók. A lakásépítés tehát ott is egyre inkább a differenciált teherbírás, vagyis a jó és a jobb munka függvénye. Egyre inkább hallani, hogy a lakást nem kapják, hanem veszik — természetesen az államtól, a rminka- helytől kapott igen kedvező feltételű hitelek és más egyéb juttatás segítségével. Ott is divat a kaláka, a magánépítkezések zömét így oldják meg, hisz a rokoni, baráti segítség sokkal olcsóbb, mint az építőipar ott is borsosain kerekített költségvetéssel szervezett munkája. A „hogyan?” és „mennyiért?” már lett barátainknál is fő kérdéssé vált. Amint tapasztaltam: bátran szembe is néznek ezzel á kihívással. Riga tulajdonképpen kissé rideg éghajlati viszonyai ellenére is vidám, színesen kanyargó nagyváros a Balti-tengerbe ömlő Daugava folyó és a rigai tengeröböl által határolt területen. Ilyenkor, ősszel természetesen sötétebbek a tónusok, dermedtebbek a színek, a. gyakori esők, a reggelenként menetrendszerűen érkező köd, a csípős tengeti szél bizony visszatereli az embereket jól fűtött lakásaikba. A műemlékekben gazdag óváros, az évente ezernél több hajót fogadó tengeri kikötő környéke, de még a világhírű rigai üdülőiköz&ont — Jurmala — dünéi, fenyveserdői, évente háromszáz- ezer vendéget fogadó gyógyüdülői, fürdői sem csábítják úgy a vendégeket, mint nyáron, amikor valóban a Baltikum gyöngyszemeként vonz, villog, virul a város. Vasvári Ferenc
