Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-04 / 284. szám

Somogyi Néplap

1984. december 4., kedd

JÓ

hetünk

volt

Mondhatják a sportkedvelők nemre, korra és egyesületi hovatartozásra való tekintet nélkül. Valóban egy hét leforgása alatt annyi kellemes meglepetés ért bennünket, amire csak ritkán adódik példa. Nézzük először az országos eseményeket: a BEK elődöntőben van ismét egy magyar asztalitenisz csapat, a Tolnai VL lányai osztrák ellenfelük felett aratott győzelemmel várhatják az európai döntőt. Ezúttal nem a szenvedélyek, hanem az öröm hullámai csaptak magasra az j uszodákban. Az úszók • Európa Kupa honi váló- 1 gatóján egy „ismeretlen” | fiú, a mindössze tizenöt } éves Szabó József világra- i szóló időt úszott 200 m-es j mellen. Vele együtt nyolc olyan tizenéves fiatal fém- ; jelzi jelenleg a hazai j úszósportunkat, akik vi- ; lágszinten is a legszebb I ] reményekre jogosítanak , | fel bennünket, örömünk- \ re köztük van a kaposvá- j ri Szabó Péter, a Rákóczi , volt úszója, az idei serdülő Európa-bajnok is. És maradva az uszodánál: A Vasas vizilabdacsapata valamennyiünk szeme lattá- S ra (a tv is közvetítette) szombaton szovjet ellen- ' felét legyőzve megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját.

És beszélni kell a Vi- ; deoton labdarúgócsapatáról, mert a szerdai kilenc- : ven perc alighanem sokáig emlékezetes lesz a labdarúgás híveinek, öt gól — nem is akármilyenek — a Partizán Bclgrád hálójában alighanem már a biz- j tos továbbjutást jelenti, az UEFA-kupában. És még nem ejtettünk szót a kosárlabda-válogatott vb- selejtezőjéről. Belgium legyőzése ismét megcsillantotta a reményt a csoportból való továbbjutásra. Alakuló ülést tartott a hét közepén az Országos Testnevelési és Sporttanács. Az OTSH mellett működő tanácsadó és véleményező szervnek nagy . szerepe lesz a jövő testnevelési és sportmozgalmá- , ban. És még egy hír a nemzetközi porondról: isI

mét magyar kézben maradt a Tokaj Express nemzetközi párbajtőrverseny kupája. Kolczonay Ernő immár harmadszor teheti a vitrinjébe.

És folytatva a felsorolást, maradjunk szűkebb hazánkban, Somogybán. Ne- künk sincs okunk a szé- j gyenkezésre e héten. Kezd- ' Jük a sort a Siófoki Bányász >. labdarúgócsapatával, amely ; egy hét leforgása alatt két j rangadót nyert, és ott var. ^ a feljutásra várományo- ' sok táborában. Csak úgy ( „másodállásban” a hét kö- j zepén győzött idegenben az MNK-ban, és a legjobb tizenhat közé került, ösz- szeállították a válogatott tájfutó kereteket és a fiatal Pavloviét Gábor, a Rákóczi versenyzője is helyet kapott abban. Ismét győzött a SÁÉV NB I-es kosárlabdacsavata és ezzel hármas holtversenyben csoportjában az ötödik helyen áll. Megint- csak feltűnt nálunk is egy ifjú titán. Az ifjúsági cselgáncs OB-n a gimnazista Sztankó András országos bajnokságot nyert, méghozzá nem is akárhoayan.

Ha most még a sakkozóink is elcsípnének eau dobogós helyet az olimpián, akkor aztán maradéktalanul elégedettek lehetnénk. De így is kijelenthetjük: szép hetünk volt. j. R.

SPORT El

Labdarúgó NB II

Rangadót nyert a Siófoki Bányász

A harmadik helyen fejezték be az őszi fordulót

Területi birkózó úttörő olimpia

TÍZ SOMOGYI JUTOTT TOVÁBB

Vasárnap az utolsó fordulóra került sor a labdarúgó NB II ősZi idényében. A legnagyobb figyelem kétségkívül a Budapesten lejátszott listavezető Volán SC és a kupagyőztes Siófoki Bányász összecsapását kísérte. A jól hajrázó somogyi együttes egy hét leforgása alatt már a második rangadóján győzött, s ezzel a harmadik helyre ugrott, ott várva a tavaszi folytatást. Hátránya az NB I-et jelenítő második hellyel szemben agy pontra zsugorodott. Egyébként ez volt az egyetlen idegenbeli győzelem is a 19. fordulóban. A Dunaújvárosnak, illetve a 22. sz. Volánnak sikerült még egy- egy ponltot elvinnie Szek- szárdról, illetve Veszprémből. Az őszi idényben a Volán négypontos előnnyel végzett az első helyen, utána a Vác, Siófok, Szolnok sorrend alakult k'i. A kieső helyeken pillanatnyilag a Szekszárd, a Bauxitbányász és a 22. sz. Volán tanyázik.

Siófoki Bányász—

Volán SC 3:1 (3:1)

Czabárn Samu -tér, 3200 néző. V.: Eőry (Szemes, Molnár) .

Siófoki B. : Horváth II. — Brettner, Pardavi, Onhausz, Takács — Kiss, Zsadányi, Olajos — Marozsán (Belényesi a 79. percben), Tieber, Jan ko vies. Edző: Szőke Miklós.

Volán SC: Varga — Hámori (Pásztor a 70. percben), Hegedűs, Forintos, Huszár —■ Kró- mer, Seres (Szabó A. a 81. percben), Szeibert, Hatvanger — Vin- cze, Kotul. Edző: Kiss Imre.

A Bányász azonnal támadólag lépett fel, veszélyes próbálkozásokkal rohamozták a hazaiak kapuját, A 14. perc meg is hozta a siófokiak vezető gólját; Olajos hosszan vezette fel a labdát, kitűnően tálalt a támadást követő Jankovics elé, aki lekezelte a labdát, majd 10 méterről élesen lőtt a kapu bal oldalába. 1:0. Továbbra is a Bányász veszélyeztetett, és a 22. percben egy gyors, korszerű támadás után növelhette előnyét. Zsadányi jó és pontos labdával indította Tiebert, aki kicselezte a ráfutó Hegedűst, majd 12

Tieber gólt lőtt és gólt készített elő

méterről a kapu jobb alsó sarkába bombázott. 2:0. 5

perc telt el és megint magasba emelkedtek a siófoki labdarúgók kezei. Zsadányi a kezdőkörben csípte el a labdát Forintostól. Megiramodott vele, majd Tieberhez továbbított, aki a jobb oldalon elfutott, pontosan adott vissza a felfutó Zsadányi elé, és ő 8 méterről, a kimozduló kapus mellett lőtt a kapu közepébe 3:0. A 36. perében tudott szépíteni a listavezető: Vincze jobb oldali szögleténél Horváth II. a labda alá futott, így Szei- ber két méterről zavartalanul fejelhetett a hálóba. 3:1.

Szünet után — mint várható volt — elkeseredett rohamokba kezdett a Volán, s a „minden mindegy” elv alapján igyekezett hátrányát ledolgozni. A siófokiak azonban nagyon higgadtan, már a pálya középső harmadában megszűrték ezeket a próbálkozásokat. Ennek is köszönhető, hogy a Volán csak a siófoki 16-osig tudott eljutni, Horváth II. kapuját aLig-alig veszélyeztette. Húsz perc elteltével ismét a Siófok llendült eilőre, megint csak az első félidőhöz hasonlóan kapujához nyomta a közlekedésieket. A 83. percben Tieber két védő között kilépett, már az ötösön járt, de óriási helyzetben a kapu fölé emelt. Egy perc múlva csaknem az előbbi eset ismétlődött meg, ekkor a csatár a kapus Vargát talál ta el lövésével. A 88. percben Olajos került gólhelyzetbe, de az ötösről visszaadta a labdát Tiebernek, aki kecsegtető helyzetben elcsúszott, így odalett az újabb lehetőség.

Valljuk be, nem várt eredmény született a Czabán Samu téren. A siófokiak az egy pont reményében keltek útra, de tartatták magukat an- hoz az elvhez, hogy aki döntetlent akar idegenben elérni, annak támadnia is kell. Ez az elképzelés, mint az eredmény is igazolja, nemcsak bevált, hanem a vártnál jobban sikerült. A Bányász higgadt, érett játékával szemben a Volán csapata idegesen játszott, kapkodott és egyszerűen nem találta meg a siófoki kontrák ellenszerét. A Bányász a baj. noki idény legjobb játékát nyújtotta, nemcsak méltó ellenfele volt a Volánnak, hanem a mérkőzés túlnyomó hányadában fölé is kerekedett. Ha egy kicsit jobban összpontosítanak a támadói a mérkőzés végén, akár újabb gólokkal is megterhelhették volna a Volán kapuját. Jók; Pardavi, Onhausz, Zsadányi, Olajos, Tieber, Jankovics. A Volánban nem volt kiemelkedő teljesítmény.

Molnár József További eredmények: DVTK—Bauxitbányász 3:0, Szekszárd—Dunaújváros 1:1, Szolnok—Hódmezővásárhely 3:2, Salgótarján—Debreceni Kinizsi 5:0, Sopron— Vác 2:0, Kazincbarcika—Baja 2:0, Nyíregyháza—Olajbányász 2:0, Keszthely—Ózd 2:0. Bakony Vegyész—22. sz. Volán 1:1.

Az NB II őszi végeredménye

1.

Volán

19

13

3

3

43-20

29

2.

Vác

19

10

5

4

36-18 25

3.

Siófok

19

11

2

6

30-21

24

4.

Szolnok

19

10

4

5

37-23

24

5.

Nyiregyh.*

19

11

5

3

30-16

23

6.

Salgótarján

19

8

6

5

29-17

22

7.

Sopron

19

8

5

6

27-24

21

8.

Debr. Kin.

19

8

*

6

33-30

21

9.

Ózdi Koh.

19

7

5

7

25-24

L9

10.

K.-barcika

19

6

7

6

26-26

19

11. Diósgyőr*

19

8

6

5

34-29

18

12. Baja

19

7

4

8

23-27

18

13.

D.-újváros

19

6

6

7

17-27

18

14.

H.-gép M.

19

6

6

7

20-20

18

15.

N.-kanizsa

19

5

5

9

26-36

15

16.

Keszthely

19

6

2

11

22-23

14

17.

Bakony V.

19

4

5

10

17-32

13

18.

Szekszárd

19

3

7

9

17-33

13

19.

Bauxitb.

19

3

4

12

18-38

10

20.

22. sz. V.

19

2

4

13

24-50

8

• — a Nyíregyházától és a Diósgyőrtől 4—4 büntetőpont levonva.

Négy megye — Zala, Tolna Baranya és Somogy — kötött fogású, úttörő birkózói gyülekeztek Kaposváron, hogy eldöntsék, kik szereznek jogot a pécsi országos úttörő olimpián való részvételre. A tíz súlycsoportban 58 versenyző lépett szőnyegre. Megyénket a kaposvári és a marcali birkózók képviselték, nem is akárhogyan. Általában könnyű tusgyőzelmek- kel, nagyobb ellenállás nélkül jutottak előbbre. A döntőbe végül is hét kaposvári és három marcali versenyző került. Ott aztán már keményebb ellenfelekre akadtak, de három aranyérem így is jutott a somogyiaknak. Kiderült, hogy a 68 kilogrammban nem volt induló, így csiak

Kern (Kaposvár) tussal győz

kilenc súlycsoportban hirdettek győzteseket és második helyezetteket, akik ugyancsak utazhatnak Pécsre. A verseny somogyi továbbjutói: 35 kg 1. Kispál (Marcali), 2. Horváth (Kaposvár). 38 kg 1. Hosszú, 2. Kódiai (mindkettő Kapuvár). 41 kg 2. Kajlán (Kaposvár). 45 kg. 2. Szőliősi (Kaposvári. 49 kg 2. Monostori (Marcali), 53 kg

1. Matos (Kaposvár), 58 kg

2. Stápl (Kaposvár), 63 kg 2. Károly (Marcali).

A legjobb somogyi versenyzőnek járó díjat az 53 kilogrammban győztes Matos Péter kapta három nagyszer rű tusgyőzelméért.

Á hazai nemesércbányászat múltjából

A középkori Magyarország jólétének egyik legjelentősebb tényezője a virágzó nemesércbényászat volt. A világ aranytermelésének közel egy harmada hazánkból, kétharmada Afrikából került ki. Az ■ afrikai arany javarésze azonban keletre, Indiába vándorolt, s így Magyar- ország Európában mint arany termelő ország gyakorlatilag monopolhelyzetben volt. Hazánk ezüstter- melése is számottevő volt, ám itt már komoly versenytársai akadtak. A magyar bányákból kikerült ezüst 25 százalékát tette ki az európai ezüsttermelésnek. Az ezüstbányászat központja Selmecbánya.

Selmecbányát IV. Béla alapította, ,s emelte más bányászhelyekkel együtt városi rangra, amikor 1245-ben kiadta az ún. Selmeci Jogkönyvet, amely a morvaországi Iglau (Jihlava) bányavárosi joggyűjteményéhez hasonlóan 40 pontban foglalta össze a magyar bányajogot.

Anjou Károly Róbert királyunk erre a jelentős nemesércbányászatra alapozva határozta el az 1323-ban tartott temesvári országgyűlésen az „állandó és az egész országiban mindenütt forgalomba hozandó, jó, új pénz verését”. A liliomos aranyforintosokat 1325-ben kezdték verni.

A király kiváltságos bányászai — a királyi bányatelepesek a bányavárosd polgárok — bárkinek a birtokán szabadon kereshettek ércet, s ezt a földesúr érdekeire való tekintet nélkül saját hasznukra aknázhatták ki, a királynak járó bányabér lefizetése ellenében. A földesurak természetesen ezt nem vették jó néven, s lehetőleg akadályozták az új bányák nyitását. Károly Róbert ezért 1327-ben módosította a bányajogot. Az új szabályozás értelmében

mindazok a földbirtokosok, akik a király bányászainak kutatását, birtokaikon új bányák feltárását és művelését nem gátolják, továbbra is teljes tulajdonjoggal élvezhetik birtokukat, sőt a bányák terméséből szedett királyi bányabér (urbura) egyharmadát is megkapták. Az uralkodó a földbirtokosoknak is adott hasonló feltétellel bányajogot, hogy őket is érdekeltté tegye a bányaművelésben.

A bányaművelés központjai korábban a leggazdagabb

ezüsttermelő városok voltak (Radna, Selmecbánya, Göl- nicbánya). 1325 után Aranyosbánya, Körmöcbánya, Szom ol nők és Nagybánya jutottak vezető szerephez, ahol aranyat bányásztak. Az uralkodó azonban az ezüstbányászatot sem hanyagolta el. Telkibánya, Zólyomlip- cse és Rózsahegy várossá emelése az ezüstbányászat fejlesztése érdekében történt. Az Anjouk uralkodása alatt — 1382-ig — a bányavárosok száma elérte a tizenhatot, a bányatelepeké a tizennyolcat. Ezeik a bányászhelyek csak a királynak adóztak, vitás ügyeikben saját bíráik ítélkeztek.

A műszaki fejlettség szempontjából különösen a felső-magyarországi bányák jártak az élen. VI. Henrik angol király 1452. évi kiváltságlevele, XI. Lajos francia király 1471. évi kiáltványa és III. Iván orosz, fejedelem 1488-ban Mátyás királyhoz intézett levele bizonyítja bányászaink jó hírét. A 16. századból sok elismerő nyilatkozat született a magyar bányászatról a kor olyan kimagasló szellemeitől, mint Paracelsus, Newton és Montesquieu.

.Négy évszázados ragyogás után a bányavárosok kezdtek hanyatlani. Jövedelmüket fölemésztették az örökös háborúk,1 érckészleteik kimerülőben voltak. Jóllehet

A hajdani főbányaváros jellegzetes temploma és őrtornya

így a magyar nemesércbányászat jelentősége csökkent, a technikai kezdeményezések terén továbbra is a nemzetközi élvonalban maradt. Ezt szolgálta az 1735-ben Selmecbányán alapított bányatisztképző iskola. Mária Terézia királynő ennek helyére 1763-ban Bányászati Főintézetet alapított. amelyet 1770-ben akadémiai rangra emelt. Ez a tanintézet volt a legelső a világon, amelyben a természettudományokat kísérleti alapon oktatták.

Dr. Csonkaréti Károly

Körmöcbánya kettős kaputornya bányász-szobrokkal