Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-29 / 304. szám
1984. december 29., szombat Somogyi Néplap 5 „Visnye házainak száma 200, lakosaié pedig 1022. Postája Hedrehelyen, távirója Kadarkúton, vasútja Hen- cse-Hedrehelyen van. Legelső okleveles említése Wysnye néven, mint Hedrehely mezőváros tartozéka, 1443-ban történik. Nagyobb birtokuk a Márffyaknak van itt. Faluvis- nyén kívül Visnyeszéplak, Pa- csérvisnye, Kápolnásvisnye, Márfivisnye és Alsóhegy tartozik ide.” A fenti adatok a század elejéről származnak. Ma már az apró kis települések közül több elnéptelenedett. Vis- nyeszépfak még tartja magát. De már csak alig ... Emberek a betyár sírja körül Kadarkúton többször is megkérdezzük, hogy ez az út vezet-e Visnyeszéplak félé. — Sokat jártam én ezen arrafelé), lelkem, nekem el- hihetik — mondja egy fejkendős néni. A Palitemető A táj holdbéli, egy-egy útközépre eső pocsolya rajta a nyugalom tengere. A legelső hely, ahol megállunk, a Palitemető. Az Itt lakók nevezik így ezt az egyetlen sírt. A szóbeszéd máig tart a múlt századi! híres betyárról, Nagy Pálról, akit nem fogott a puskagolyó. A falubeliek beszédéből érződik: hiszik lis, meg nem is a betyárnak tulajdonított varázserőt. Gönczi Ferenc 1943- ban kiadott könyvében, a Somogyi betyárvilágban a következőiket írja: „A sírban valószínű egy Mészáros Pál nevű betyár nyugiszik, akit 1860 körül lőttek le Visnyeszéplak körül a pandúrok. A babona szerint, mivel a puskagolyó nem fogta, pipaszárral lőtték agyon, amelyet egy hétéves juharágból metszettek, és hét évig használták pipaként. Egyik komája ltudta a titkot, és - amikor pandúrnak állt, fölhasználta ellene. Megemlíti még Gönczi Ferenc, hogy fejfáját ismeretlen kezek sohasem engedik elkorhadni, mindig újat állítanak, és a mindenszentek! kegyelettel évenként virágot is varázsol a sírra. A ma látható fejfán is ott a fölirat: „A vármegye katonája iábanyomát sokat járta, Nagy Pál, akit megölt a pipaszár.” A név- változtatás valószínű oka az, hogy hajdan a betyárok ,több néven is szerepeltek. Mészáros Pali nevét még egy népdalban is megörökítették: „Föflsizántiom a somogy- vári .temetőt, / Vetek bele piros pünkösdi szegfűt, / Körös-körül dupla szegfű nyi- ladoz, / Közepében Mészáros Pál hervadoz.” Egyelőre még akadnak sírgondozó kezek. Akik itt laknak Visnyeszéplak sohasem tartozott a szabályosan cl- remriezetít falvak közé. A házak kibogozhatatlan logika szerint épültek itt, a szabdalt faluképben csak gyanít- ati'uk, hogy hol van a vegyesbolt. — Melyik úton jöttek? — csodálkozik Kleiner Lajosné, a 'bolt vezetője. — Mert út, főleg ilyenkor, szinte nem is vezet ide. Még a terepjáró mentő is alig tud kijönni, ha szükség van rá. A bolt ellátásáréű érdeklődünk. — Kenyeret kétnaponként ióznak lovas szekéren Vis- lyéről. Az üzlet egyébként éjjel-nappal nyitva van, az1 .ehet mondani, mert van így, hogy éjjel zörgetnek be' de a szomszéd házba, ahol akom, hogy adjak valamit, ilyenkor aztán fölkelek és aiszolgálom. Kleiner Lajosnén látszik, hogy Visnyeszéplak minden zegét-zugát ismeri. A régi időkről faggatom ; nevetve mondja: — Másfél érve vagyok még csak somogyi. Azelőtt Budapesten (Laktam. Régi vágyam volt, hogy közelebb jussak a természethez, állatokat tarthassak, azt sem .tudtam, hol van, amikor egy ismerősöm révén megtudtam, hogy olcsón juthatok itt házhoz. Eljöttem, megtetszett a vidék, hát Kiragadtam. Takács Pálné viszont ;tt született, nem is hagyta el azóta sem hosszabb időre a vidéket. Csaknem hat évtized az, amire visszaemléke- aik. Régi búcsúkról beszélgetünk, amelyeket a .ma már csalit borította hajdani tisztásokon' tánc követett, amikor iskola volt erre, ahova mindig sok gyerek járt. Aztán ahogy felnőttek, úgy látták, hogy máshol, a városban nagyobbak a lehetőségeik. Elmeniték. Visszajárok Elhagyott házak között járunk. Némelyik épület előtt rendezett kertek hirdetik: a tulajdonosok még visszajárnak a szomszédos falvakból vagy°a városi panelek közé szorított életüket frissítik itt föl. Van azonban düledező- félben levő ház is jócskán, egyik udvarból éppen őzike néz ránk; látszik, nem gyakorta lát embert errefelé. Máramár úgy alakul, hogy barátságot kötünk, sőt alkalmi modellünk lesz, hogy hirdesse: a természet itt kezd befurakodni a civilizációba, de azitán meggondolja magát Egy másik árván hagyott épület udvarán rozsdamarta szerszámokat látunk; stílusosan három koffer maradt még itt, mintha a régi tulajdonosnak maradt volna még elvinnivalója. A kivert ablakok miatt humorossá válik az ajtó biztonsági zára is. Végigjárjuk a Széplak utca valamennyi házát. Az úton nénikével találkozunk. Érdeklődünk, hogy laknak-e még erre. Neveket sorol, régi szomszédokét, akikkel „ össze j árosak” voltak, de már elkölitöatek. — Én is csak nyáron vagyok itt; Kaposváron lakunk. A gyerekeim kétnaponként kijönnek, most még addig várok), iámig le nem vágjuk ezt a disznót — mondja, és kezével a közeli ház Irányába mutat, ahonnan, mintha az állat igazolni akarná gazdáját röfögés hallatszik. — Látják, ezeket a házaikat mind eladják. Sokai megvettek már kaposváriak, pécsiek. Aztán nekünk is ajánlani kezd egy épületet. — Az a ház ott a karná- méké. Vegyék meg, jól járnak vele! — És mondja is a tulajdonos kaposvári cí.át. — Mondják csak meg hogy a Domokos néni küldte magukat! Elbúcsúzunk. Utolsó pillantást vetünk a tájra. A dombos Zselic megkapó lankái egész úton velünk maradnak. Föl kellett volna írni mégis azt a Címet. Varga, István Pályázat Derkovits-ösztöndíjra Pályázatot hirdetett a Művelődési Minisztérium és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége a Derko- vitis Gyula ösztöndíjra. Bn- niek célja, hogy támogassa a tehetséges és már önálló művészi tevékenységet folytató fiatal művészeket. A hároméves ösztöndíj az alkotók rendszeres és tervszerű munkán alapuló fejlődését hivatott elősegíteni. A pályázóik elbírálása eddigi munkásságuk, művészi, emberi magatartásuk és az ösztöndíj időtartamára szóló művészi céljaik megásmaré- se alapján történik. A fiatal művészeiknek olyan feladatot kell maguk elé tűzniük, amellyel a szocialista tartalmú és igényű művészet előbbrehailadását szolgálják. Deíkovits Gyula ösztöndíjra pályázhat minden olyan 35. életévét még be nem töltőid képzőművész, aki a főiskolai tanulmányai után önálló művészi alkotómunkát végzett. Kivételes esetben olyan alkotó is megkaphatja az ösztöndíjat, akinek nincs főiskolai végzettsége. Az ösztöndíj összege három évi időtartamra havi 5000 forint. A díj odaítéléséről a művelődési miniszter dönt. A művészek ösztöndíjuk időtartama alatt konkrét feladatat kaphatnak a Képző- és Iparművészeti Lektorátustól; a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályától és a Derkovits Ösztöndíj-bizottságtól. Az alko- tóknaík önálló kiállítások rendezésére, valamint csoportos kiállításokon történő részvételire is lehetőségük van. A pályázati kérelemhez mellékelni kell a pályázó eddigi művészi munkásságának részletes ismertetését, önéletrajzot, a főiskolai végzettséget igazoló irat fotókópiáját, az ösztöndíj időtartamára vonatkozó művészi cél megjelölését, a szakmai, az ideológiai továbbképzés programiját és a művészi munkásságot dokumentáló négy-öt alkotást. A pályázati kérelmeket a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályára postán keli eljuttatni 1985. január 31-iig (1884 Budapest, Pf. : 1.). A műveiket 1985. február 11—13-ig 9—16 óra között várják az Ernst Múzeumban (Budapest VI., Nagymező utca 8.). Elet bekötő út nélkül RÁDIÓSZEMLE Mindenki karácsonya Valóban mindenkié volt a szó legszorosabb értelmében, hála a műstorszenkesztók kö- rüilitekinltéséniek. A gyermekek — a mesejátékok és más irodalmi, zened adások tucatján kívül — két és fél órás, pergő, élvezetes kívánságműsort kaptak ajándékul hétfőn- délután, a serdülők az Egri csillagok és A gó- lyakaidfa hangjátók-változatát kedden, illetve szerdán^ a humán tudományok barátai Mihancsik Zsófia remek interjúját Makkai László történésszel, a zenekedvelők több hangversenyközvetítést, A varázsfuvola és a Szerelmi bájiitail teljes fel vételét és sok-solk népi muzsikát, no meg a karácsonyesték állandó szereplőjének, Sebestény Jánosnak Szép hangok öröme című, ezúttal is számos kuriózumot tartalmazó összeállítását. Egyszóval mindenki találhatott valami kedvére valót az éterben, amint remélhetően a családi fenyőfa alatt is. A szemleíró is úgy teljesítheti ketlem.es kötelességét, ha. ezúttal nem úgynevezett. rétegműsoirokat mazsolázgat, hanem olyanokat, amelyekben valóban kedvüket lelhették kicsik és nagyok, a kétkezi és a szellemi tevékenységek művelői egyaránt. Ilyen vqlt kedden köra délután az Ismét a javából! című sorozat legújabb adása, amelyben — amint az év vége fellé szokásos összage- zésá lázban természetes — az óesztendő legsikeresebb műsoraiból adoitt keresizt- metszetet Katona Terézia, Szalay Zsolt, Várkonyi Balázs és Zsoldos Péter. Hallottunk benne kellemes-szellemes riportot a Mikulással kapcsolatos hagyományokról, a folyami halászait szakmai titkairól, a friss Wobel- díjais Jarosiaw Seifert me- lankoíikus-mieditaitív, gyönyörű versét, s néhány hangulatos slágert Andrew Lloyd Nebber musicaljéből, A Macskákból', ám — s ez óriási érdeme a szerkesztőknek — a kétórás adásban mégsem tengett túl az unalmat ébresztő pátosz, sem a mindelnáron kikapcsolódásra sertoemtő szórakoztató műfaj. Ment hallottunk színvonalas megemlékezést az 1984. év nagy halottjáról, Indirá Gandhiról, s előre is pillanthattunk az újesztendő hétköznapjai elé, annak az először novemberben sugárzott Rádiónapló-hészletnek a hallatán, amelyben' Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke nyilatkozott egyebek között az építőipar feladatairól. Megnyugtató volt hallani a miniszterelnökdie- lyettes önkritikus magnyiüöit- koaását: a kormányzat tévedett, amikor korábban ,,lefaragta” az állami bérlakások építésére fordítható összegeket, s jövőre korrigálni igyekszik az egykori döntést. Szintén a „populáris” műsorok közé tartozott a Társalgó szerdai — Kulcsár Katalin által szerkesztett — adása. Nagy érdeme ennek az irodalmi magazinnak — az volt most is — hogy címéhez méltóan nem a Parnasszus csúcsáról letekintő fölkent Mterá'torok módjára igyekszik heavatni a közönséget a vers, a dráma, a próza titkaiba, hanem köny- nyad, kellemes, de tartalmas csevegéssel és sok értékes hangdokumentummal szögez bennünket a készülék mellé. Ezúttal' Áprily, Devecseri, Illyés, Nagy László, Tersánszky Józsi Jenő, Zelk Zoltán, Szabó Lőrinc, Tamási Áron; és néhány-más nagy író, költő szalagra vett önvallomása volt az ízletes „étel”. S hozzá a népszerű nyelvész, Lőrincze Lajos ízes-szép magyarsággal elmondott, olykor jókedvre derítő, olykor nosztalgiát ébresztő emlékezései. Lengyel András Orvosi ügyeletek hétvégén A tapasztalatokat vizsgálta a megyei népi ellenőrzési bizottság Az egészségügyi ellátás javítását szorgalmazta az , egészségügyi miniszter 1977- ben kiadott rendelete, amely szabályozta az orvosi ügyeletét a hétvégeken és a munkaszüneti napbkon. A Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság szakemberek bevonáséval annak járt utána, hogy az eltelt évek . sorén a tapasztalaitokból milyen következtetések vonhatók le. * Az utóbbi évtizedben megnőtt a szív- és érrendszeri, valamint más idült betegségek száma, emiatt a gyors orvosi segítség elodázhatatlan. Somogybán kilenc központi" orvosi ügyelet működik, emellett állandó és változó telephellyel hoztak létre orvosi ügyéleteket. Napi központi ügyelet működik Kaposváron, Barcson, Marcaliban, Nagyatádion, Boglárlellén, Siófokon. és Tálban, hétvégi ösz- szevant ügyeletét szerveztek Kaposváron, Barcson, Marcaliban, Nagyatádion és Lengyeltótiban. Hétvégi állandó telephelyű ügyeiét működik Csurgón, Andocson, Fonyódon, Igáiban, Mamyén, Ba- latonberényiben, Nagybajomban és KaídaTfcúton. Állandó telephelyű napi ügyeletet szerveztek Balatonszárszón és Balatonföldvá- ron. A tapasztalatok birtokában megáMapítatíta a megyei NEB, hogy a változó telephelyű orvosi ügyétete- ket célszerű állandósítani a lakosság érdiekében, s ebben sok feladata van a községi I tanácsoknak. Változó telephelyű orvosi ügyeltet működik még a megyében Zákányban, Gyékényesen, Por- rogszenitkiirályon, Darány- ban; Lákócsán, Böihönyén, Vesén és Nemesvidon, illetve Lad-iHomiofcszentgyör- gyön és Szulliokban. A hétvégi csökkentett közúti közlekedést nem vették figyelembe a hétvégi orvosi ügyleteitek szervezésénél — áillapítiotta meg a bizottság. Emellett nagy gondot jelent, hogy a segélykérő telefonok eigy része sem működik, ezért élérhatetten néhány körzetben — különösen Zákány 'térségében — az orvosi ügyellet. Nem ki- elágítőek a segélykérő telefonok állapota Kaposvár környékén, Csurgó és Nagyatád térségiében. A hétvégi központi ügye- létek kialakítása során figyelembe vették, hogy a betegek időben jussanak gyógyszerhez is. Az összevont telephelyű ügyelétekan készenléti gyógyszertári ügyeletet is 'tanítanak, ám a NEB-vizsgálat nyomán kiderült, hogy fontos, éliet- menitő gyógyszerekből az orvosi táskába is több kell jusson. Az ügyeleti rendszer bevezetése óta nőtt az ügyeletet ellátó orvosok, egészségügyi dolgozók, ezzel párhuzamosan az ellátott betegek száma. A vizsgálat rámutatott, hogy javítani Ml az ügyeletes orvosok, egészségügyi dolgozók munkakörülményeit. H. B.