Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-29 / 304. szám

2 Somogyi Néplap 1984. december 29., szombat Kínai—szovjet egyezmények aláírása Pekingben A kínai és a szovjet kor­mány nevében pénitek dél­után Pekingben három egyezményt int állá a két or­szág közötti gazdasági-, tu­dományos- és műszaki együttműködésről Jao Ji-lin kínad miniszterelnök-helyet- tes és Ivan Arhipov, a szov­jet minisztertanács elnöké­nek eTJső helyettese.- A há­rom dokumentum: — egyezmény gazdasági- és műszáki együttműködés- roll; — egyezmény tudományos- és műszaki együttműködés­ről; — egyezmény a gazdasá­gi-, kereskedelmi- és műsza­ki-tudományos együttműkö­dés elősegítését hivatott kí- niaá—szovjet bizottság felál­lításánál. A két fél már korábban megállapodott abban, hogy a jövő év első felében hosz- szú távra, 1986-tól 1990-ig szóiló gazdasági és kereske­delmi egyezményt írnák alá. A pénteken aláírt gazda­sági- és műszaki együttmű­ködési egyezmény előírja, hogy a két ország tanulmá­nyoz és cserél termelési technológiákat, műszáki knowhow-,t, tervrajzokat, épít és átalakít ipari üzeme­ket, más objektumokat,, köl­csönösen műszaki szolgálta- básoflcait nyújtanak egymás­nak, műszaki szakembereket képeznék ki Kínában és a Szovjetunióban. A tudományos-műszaki együttműködési egyezmény előírja tudományos és mű­szaki szakemberek cső port­jainak, tudósoknak és szak­értőiknek a cseréjét, műsza­ki-tudományos információk és adatok cseréjét, tudomá­nyos problémák közös tanul­mányozását, tudományos ku­tatási eredmények cseréjét. A kínai—szovjet vegyes bizottság elsősorban a gaz­dasági-, kereskedelmi- és műszáki-tudományos együtt­működés különböző egyez­ményeinek és jegyzőkönyvei­nek végrehajtására fog fel­ügyelni, az együttműködés folyamatos fejlesztésén fog munkálkodni, közösen tanul­mányozni fogják az együtt­működés bővítésének módo­zatait. Kubai KP — Plénum Összehívják a III. kongresszust December 24. és 26. között ülést tartott a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága. A X. plénumon döntés született arról, hogy 1985 végén összehívják a pánt III. kongresszusát — a pontos dátumot később hoz­zák nyilvánosságra, — vala­mint gazdasági, ideológiai, védelmi és külpolitikai kér­déseiket vitattak meg. A központi bizottság meg­vitatta Kuba 1985-re szóló népgazdasági tervét és a jö­vő évi állami költségvetést. Az 1985-ös népgazdasági terv végrehajtása mindenki­től maximális erőfeszítést kíván, elsősorban a munka­szervezés és a takarékosság — különösen az energiahor­dozókkal, valamint a nyers­anyagokkal való takarékos­ság — terén. Teljes mérték­ben hasznosítani kell a munkaidőt és mindent rtieg keíil tenni a hatékonyság növelése érdekében — álla­pította meg a plénum. OPEC miniszteri értekezlet Központi szervet hoznak létre Genf ben a Kőolajexportá­ló Országok Szervezetének miniszteri értekezletén csü­törtökön Nigéria kivételével valamennyi tagállam elvi hozzájárulását adta e,gy olyan központi szerv meg­alakításához, melynek fel­adata a termelés, az árak és export szigorúbb ellenőrzése lesz. Kezdeti habozás után végül Ecuador is egyetérté­sét adta az elképzelés való­ra váltásához. A körvonalaiban kidolgo­zott elképzelés szerint az ollajkartellen bélül egy köz­ponti szerv lenne hivatott a tagországok számára elő­írt termelési kvóták és árak betartását ellenőrizni. Esze­rint OPEC-itiiszrtségviselôk kísérnék figyelemmel az egyes tagországokban a ter­melés alakulását és az ex­portügyleteket, és azt egy központi szervnek jeleznék, így valamennyi tagország is­merné, hogy a többiek telje­sítik-e az OPEC-en belül vállalt kötelezettségeiket. . Hírügynökségek rámutat­nak, hogy az olajkartell az árak védelme érdekében ok­tóberben napi 1,5 millió hor­dóval 16 millióra csökken­tette a tagországok által ki­termelhető olaj mennyisé­géit, a tagállamok megközelí­tőleg napi 1 millió hordóval lépik túl az összliimitet. A miniszteri tanácskozás másik fő témája az egyes olajféleségekre megállapí­tott áirkülönböaetek rendsze­rének megváltoztatása volt. A konferencia asztalán fek­vő javasait szerint a nehéz- olaij árát hordónként 50 doi- lárcenlttel emelnék, míg a könnyűdlaj árát hordónként 25 dollár centtel mérsékel­nék. Dzsemajel—Asszad tárgyalások Mindennaposak az összecsapások A Damaszkuszban tartóz­kodó Amin Dzsemajel liba­noni államfő a csütörtöki két tanácskozás után pénte­ken ismét tárgyalt Asszad elnökkel. A tanácskozásokba bekapcsolódott Haddam al- elnök, továbbá Abdul-Rauj Kasszem kormányfő és Fa­ruk as-Sar külügyminiszter is. A Szíriái államfő a csü­törtöki tanácskozáson meg­erősítette országának azt az álláspontját, amely szerint semmiképp sem lehet enged­ményt tenni Izraelnek, s a megszállóknak feltétel nélkül ki kell vonulniuk Dél-Liba- nonból. Az elmúlt hetekben olyan mértékű holtpont alakult 'ki bel politikailag — a kormá­nyon belüli bizalmi válság miatt — és diplomáciai té­ren az izraeli megszálló csa­patok kivonásáról folytatott libanoni—izraeli tárgyaláso­kon, hogy feltétlenül szüksé­gessé vált az újaibb, legma­gasabb szintű konzultáció Szíriával. Ehhez a helyzethez járul még a különböző milíciák kö­zötti általános konfrontáció egyre fokozódó veszélye, hi­szen minídennapossá váltak az összecsapások a drúz és a 'keresztény milícisták kö­zött. Pénteken újabb tüzér­ségi párbajról érkeztek je­lentések Bej rút körzetéből. Ami az izraelieket illeti, pénteki sajtó jelentések sze­rint szélsőséges elemek máris szerveződni kezdtek Jeruzsá­lemben, hogy létrehozzák az első félkatonai települést a megszállt Dél-Libanomban. Azzal érvelnek, hogy ez a terület is a bibliai Izrael ré­sze volt, és ezért a mai Iz­rael „jogos tulajdona”. A joirdániai kormány jó­váhagyta tizenöt olyan sze­mély halálos ítéletét, aki izraelieknek adta el a meg­szállt nyugati parton levő birtokát — jelentette pénte­ken a Petra Jordániái hír­AZ ÉV ESEMÉNYEI KÉPEKBEN Nagy-Britannia fővárosa adott otthont az idén a legfejlettebb tőkés országok szokásos csúcstalálkozójának. Képünkön: a londoni tanácskozás résztvevői (balról jobbra): Kohl nyugatnémet kancellár, Craxi olasz ás Nakaszone japán mi­niszterelnök, Ronald Reagan amerikai elnök, Margaret Thatcher brit kormányfő, Mitterrand francia államfő, Trudeau (akkori) kanadai miniszterelnök és Gaston Thorn, az Európai Gazdasági Közösség képviseletében Ingatagnak bizonyult a Fülöp-szigeti helyzet, egyre gya­koribbá váltak a Marcos elnök lemondását követelő tünte­tések a stratégiai szempontból igen jelentős kelet-ázsiai szi­getországban. Képünkön: kormányellenes jelszavakkal fel­vonuló fiatalok Manila belvárosában Június közepétől Moszkvában rendezték a KGST tagálla­mainak magasszintű találkozóját. A tanácskozáson a szo­cialista gazdasági közösség együttműködési kérdései mellett világpolitikai és világgazdasági problémákkal is behatóan foglalkoztak ügynökség. A Jordániái tör­vények megtiltják és haza­árulásnak tekintik az ingat­lanok eladását a megszál­lóknak.’ A megszállt terüle­ten élő vádlottakat a külön­leges bíróság távollétükben ítéltte el. Damaszkuszban Hafez Asszad szíriai elnökkel tárgyalt Amin Dzsemajel libanoni államfő (a képen balra) Ankara hangja A szovjet kormányfő már visszaérkezett Moszkvába, s a szerződések szövegét kö­zölték a lapok, Nyikőlaj Tyi- honov törökországi utazása azonban még mindig az ér­deklődés közppontjában áll. Az a hang, ami Ankarában a tárgyalásokat jellemezte, bizony hosszú ideje hiány­cikk volt a világpolitikában. Közismert tény, hogy a múltban a két ország viszo­nya nem volt éppen felhőt­len. Hagyományos barátság­ról legföljebb az utóbbi hat­van évben, a Szovjetunió megalakulása, Lenin és Ke- mal Atatürk óta beszélhe­tünk. Bár más szövetségi rendszerhez tartozik a két ország, immár vagy húsz éve kifejezetten kiegyensúlyo­zottan fejlődnek a szovjet— török kapcsolatok, bizonyít­ván a békés egymás mellett élés tehetőségét, megvalósít• hatóságát. A Szovjetunió és Törökőr- ország egyaránt két konti­nensen, Európában és Ázsiá­ban fekszik, s mindkettőnek ázsiai területe a nagyobb. Mégis mindkettő európai or­szág, s éppen eltérő társa­dalmi rendszerük, szövetsé­gest hovatartozásuk miatt — és persze, a hosszú közös ha­tár okán is — fontos, hogy szót értsenek egymással. A jószándék és a kölcsönös gazdasági, politikai érdekek fölismerése segít túllépni a történelmi eredetű gyanak­váson, az esetleges bizalmat­lanságon. Egymás területé­nek, belügyeinek tiszteletben tartása mellett a két ország gyümölcsöző és gyorsan fej­lődő gazdasági kapcsolatokat alakított ki. • Emellett rend­szeresek a kulturális cserék, a politikai, diplomáciai érint­kezések. Ennek jegyében Konsztantyin Csernyenko üd­vözölte és hivatalos látoga­tásra Moszkvába invitálta Kenan Evren török állam­főt. Tyihonov és Turgut özal török minisztérelnök tárgya­lásain arra is fény derült, hogy a regionális kérdések egy részében Moszkva és Ankara véleménye igen kö­zel áll egymáshoz. Ilyen pél­dául a Közel-Kelet problé­maköre, ahol mind a Szov­jetunió, mind Törökország az igazságos rendezésért, a palesztin nép jogainak elis­meréséért száll síkra. Bár az Egei-tenger kérdésében, vagy Ciprus ügyének megítélésé­ben nincs ehhez hasonló összhang, lényegében mind­két ország alkotó, aktív mó­don közelíti meg a világpo­litika kis és nagy problémá­it. Kapcsolatuk ‘előrevetíti egy nyugodtabb, enyhébb nemzetközi helyzet képét. Ahhoz, hogy ez ne csak le­hetőség maradjon, még sok hasonló tárgyalásra van szükség, más országok kö­zött is. H. G. DÍSZMADÁR ÉS DÍSZHAL kereskedésemet megnyitottam. Kedvező árak! Nagy választék! Csordás Ferencné NAGYATÁD, HUNYADI U. 10. (44771) A TUNGSRAM Rt Elektronikai Gyára Kaposvár felvételre keres felsőfokú végzettséggel rendelkező gépész- és villamosmérnököket, üzemmérnököket gyártásiechnológusi, műszaki előkészítői, termelésirányítói munkakörökbe. Bérezés: megállapodás szerint. Jelentkezés a gyár személyzeti osztályán. Telefon: 12-280/24-es mellék. TUNGSRAM 1> (72700)

Next

/
Thumbnails
Contents