Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-28 / 303. szám
\ A —4 Világ proletárjai, egyesüljetek I S 'VAR a AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 303. szám Ára: 1,40 Ft 1984. december 28., péntek Apró falvak kis boltjai December derekán már jól látszanak a kis települések kereskedelmi ellátásának gyorsított ütemű javítását szolgáló hároméves rekonstrukciós program első somogyi eredményei. Amikor az idén erről határozott a Szövosz elnöksége — 550 millió forintos hozzájárulással — döntését nem gazdaságossági, hanem társadalompolitikai megfontolások vezették. A mai Magyarország lakosságának — az elmúlt két-három évtized látványos városodása és városiasodása ellenére — még mindig jelentős hányada él eldugott, apró faluban, majorban, pusztán, tanyán. Életük sokban különbözik azo- kétól, akik fejlettebb, népesebb helyeken vannak bejelentkezve. Sorolhatnánk az iskoláztatásban, orvosi ellátásban, közlekedésben, közművesítésben és művelődésügyben tapasztalható különbségeket. Ezek mind alapvető társadalompolitikai célunkat — az esélyegyenlőséget — kérdőjelezik meg. „Másodrendű állampolgárról” — mint azt né- hányan vélik — természetesen nincs szó, a hátrányos szociális különbségek halmozódásáról annál inkább. Kongresszusi dokumentumok, kormányhatározatok, megyei programok egyaránt eltökélten akarják a falu és a város közötti különbségek megszüntetését, a kétféle életmód közelítését. A gazdasági változások, a városiasodás — világjelenség! — szívó-alakító hatásai szükségszerűen és e törekvések ellenére vezettek a kevésbé életképes területek sorvadásához. Hozzájárult mindehhez a nem mindig átgondolt település- fejlesztés is. Intézkedések sora bizonyítja: nem maradnak, nem maradhatnak magukra az apró falvak, puszták lakói. Gazdasági-társadalmi fejlettségünknek csak adott, s már meghaladott pontján látszott úgy, hogy nem életrevalók e települések. Népességmegtartó képességük fokozása az a tartalék, amiben életerejük létezik és hat. Ezt szolgálja a Szövosz elnökségének döntése és az a jelentős támogatás is, amit az elavult boltocskák, kicsi üzletek rekonstrukciójára adtak. Ebből az összegből Somogy három évre 27 milliót kapott. A Mészöv ezt további 4,3 millióval „fejelte meg” a megyei közös fejlesztési alapból. A helyi tanácsok is támogatják az akciót; sajnos meglehetősen szerény, 1,4 millió forintos ösz- szeggel. Az igények jóval meghaladják a lehetőségeket. Somogynak száznál is több, félezernél kevesebb lakosú kis faluja, pusztája van, hetven körüli az 500—1000 lakosú települések száma és 35 az 1000—1500 közöttieké. Ennek alapján szerénynek tekinthető a 135 benyújtott pályázat. De még közülük sem kaphatott mindenki támogatást. Az idén a tervezett 43 kis vegyesbolt korszerűsítéséből 30 valósulhat meg, _ s az arányok várhatóan jövőre sem változnak. Nem könnyű tehát az apró falvakban lakó somogyiak helyzetének javítása, s ebben gyors és látványos javulás nem is várható. Szükség van azonban a szívós munkára, a minden kampányszerűséget mellőző rendszeres figyelemre, és érdekeik fokozott képviseletére. Csupor Tibor Magyar—lengyel gazdasági tárgyalások kezdődtek Lázár György fogadta Janusz Obodowskit Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására — a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 21. ülésszakára — csütörtökön hazánkba érkezett Janusz Obodowski, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság lengyel tagozatának elnöke. Lázár György, a Minisztertanács ejlinöke a nap folyamán az Országházban fogadta1 Janusz Obodowskit. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József. Jelent volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti és Biczó György, hazánk varsói nagykövete. Csütörtök délután Pécsett Marjai József és Janusz Obod'owskii a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 'tagozati elnökei, szakértők bevonásával megkezdték az ülésszak napirendjén szereplő kérdések megtárgyalását. Fehér karácsonyunk volt A i c W G F i Havat üzent ránk a Földközi-tenger vidékén tobzódó ciklon. Ádám, Éva nevének estéjén hullani kezdett a pelyhes, fehér ... Takaró borítja a világot, öt-tíz centiméter vastag. Hóember répaorra piroslik ránk az udvarokból. Vad- ludak húznak az égre V- betűt. A tél örömei a gyerekeket kényeztetik. Az utak gondja a felnőtteké. Gépek a hó ellen Horváth Miklós ügyeletes mérnök a iKPM közúti igazgatóságától tájékoztatott bennünket a somogyi út- helyzetről. Tegnapi jelentés szerint a főútvonalak mindenütt járhatóak a megyében. A sószórást tizennyolc gépkocsival végezték : ezekhez csatlakozlak a Volántól, téeszektöl, állami gazdaságoktól bérelt gépjárművek is. Négy üzemmérnökségről — a kaposvári mellett a nagyatádiról, a szánrtódiról és a marcaliról — indultak a szóró és hótoló gépek, valóságos őrjáratot tartva a főútvonalakon karácsony első napjától. Főként a megye északi részén váltak síkossá az utak tegnap reggelre: Szántód és Marcali körzetében érzékelték ezt a gépkocsivezetők. A kaposvári és nagyatádi területen kevésbé okozott gondot a fagyás. Megkérdeztük a MÁV kaposvári állomásfőnökségének rendelkező szolgálattevőjét, Szalai Lászlót is: a havazás okozott-e fennakadást a vonatok közlekedésében. Elmondta, hogy mivel a hó viszonylag kicsi, járat nem maradit el, akadályok nem keletkeztek a vasúti pályákon, és késést nem a havazás Okozott. Stratégia szerint A Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat gépkocsiján jártuk be a megyeszékhelyt Farkas László igazgató, Vékony László főmérnök és Püspök Rudolf köztisztasági és téli hószolgálaitvezető- vel. Útközben sószóró járművekkel találkoztunk, a vállalat gyalogos dolgozói a járdákon, buszmegállókban serénykedtek. A városgazdálkodásiak munkanaplót vezetnek az eseményekről, itt itör.téneti sorrendben követhetőek az 'események. Valóságos stratégia alapján dolgoznak: December 24-én 18 árakor kapták a jelentést a havazás kezdetéről. Tizenkilenc órától a szolgálatvezető már ellenőrizte a városi utakat, helységnévtáblától helység- névtábláig. Húsz óra 50 perckor berendelte a gépkocsivezetőkeit; a munkafolyamait első részéhez nyolc „pilóta” áll készenlétben. A másodikhoz huszonöt fő a járdatisztítást elvégezni kisgépekkel, kézi erővel. A kocsik 25-én reggel 6-ig dolgoztak, így fekete utak várták a közlekedőket a megyeszékhelyen. Hat óra 30 perckor újra havazni kezdett, ismét elindult három Zii.L, és 14 óráig dolgozott. A lejtős utakra is jutott egy gép, hogy a .buszok zavartalanul közlekedhessenek. Éjszakára újra öt gép takarította a havait, a kis MulLázár György fogadta a lengyel miniszterelnök-helyettest. Összehívták a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülését tlcar pedig a járdákat tisztította. Dolgozott a közterü- letfennrtantó csoport is 23 óráig. Karácsony másnapján hajnali 4-fcor kezdtek, s eddig 100 köbméter fűrészporos sót szórtak az utakra. Délelőtt 10 és 11 között „ilatyakolással” foglalkoztak a kocsik. Tegnap hajnali ,4-kor fagyni kezdett, mínusz 6 fokig süly- lyedt a hőmérséklet. Ezért két Zil járta a meredek utcákat, hogy újabb fűrészporos sót szórjon le, A várost a kaposfüredi résztől a toponáni városrészig felosztották a gépkocsi- vezetők között; minden járműnek szabályos útvonala vaní, így a „haditervet” sikeres végrehajtás követte. Kaposvár főbb uitcáin nem okoz gondot a (közlekedés sem gépjárművel, sem gyalog. Az előzetes megállapodásnak megfelelően 1985. január közepén Szófiában tartják meg a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének soron következő ülését. (MTI) Hústermelésünk az élvonalban A húsipar az idén is kiegyensúlyozott ellátást biztosított, a tervezettnek megfelélő mennyiségű áru került a bolthálózatba, bár a minő- séggiél kapcsolatiban! adódtak kifogások; az eredményekről1 és a gondok megoldásának lehetőségéiről nyilatkozott Faludi Endre, az Állutforgallmi és Húsipari Tröszjt vezérigazgatója az MTI munkatársának. — Az egy főre jutó hústermelés magas hazánkban, nemzetközi összehasonlításban ebben az első öt ország között vagyunk — mondotta. — Kedvező egy másik eredmény is: az idén egy- egy magyar állampolgár már több minit 77 kiló húst fogyasztott. Ennek hozzávetőleg faliét az állami ipar adta, természetaseni a mezőgazdasági termelők közreműködésével. A fogyasztás szerkezetében nagyobb változás nem következett be, a forgalomba hozott hús 70— 80 százalékát továbbra is a sertéshús teszi ki. Az áflla- mi ipar közel 9 millió sertést vett át és dolgozott föl 1984-ben, asz állomány felie a kistermelőktől származott. Az eredményéket érzékelteti, hogy néhány éve ez a szám még az országos termelést jelenítette. Az iparág, az export előirányzat teljesítéséért is nagy erőfeszítéseket tett; az élirnúlt évinél több árut küldött külföldre, ám a korábbinál is alacsonyabb világpiaci árak következtében a többletára gyakran az áresés ellensúlyozására sem vollt elegendő. Mindent egybevetve azonban az ágazat sikeres évet zárt. — A tröszt keretében a vállalatok nagyfokú önállóságot élveznek; ami egyebek között abban nyilvánul meg, hogy az ánuk választékát szabadon alakíthatják, és a tenmellés belllső szerkezetéről is maguk döntenek. Az ágazattá érdekeltség gazdálkodásunk belső rendjében egybeesik a vállalati érdekeltséggel, és szerencsés módon találkozik a fogyasztód igényekkel is. Termékeink kétharmada ugyanis az úgynevezett olcsó áruk közé tartozik, tehát kilónként 76 forint aliaittá áron kel el. Az üzemeik ennél is több olcsó termék előállítására lennének képesek, ám ez a tény a fagyasztó számára nem mindig egyértelmű. A bontott hús, az úgynevezett tőkehús minőségét, bár nem nagy számban: de éri kifogás. Az ipar kész arra, hogy az eddigi gyakorlattól' eltérően ne félsertéseket küldjön az üzleteikbe, hanem féldanaibott árut A kereskedelem ezzel: a leihető- séggel mindeddig nem élt. Nem arról van. szó, hogy a vágóhidakróli kikerülő valamennyi szállítmány „kidolgozása” hibátlan, ám az üzletekben a bontás során el kell távolítani a nem szabványos zsiradékot. Ezt annál' is inkább megtehetik, mert az ipar — a fennálló rendelkezések szerint — köteles visszavásárolni ezt az „anyagot”. Azonban erre is kevés a felkérés, amit helytelenítünk és igyekszünk maijd változtatni — természetesem a kereskedelemmel folytatott ismételt tárgyalás után — ezen a gyakorlaton. Az ipar egész sor területen erőfeszítést tesz a minőség javítására. Az elkövetkező három évben 2—2,5 milliárd forint értékű gépi beruházást hajtunk végre. 1984— 85-ben egymillard értékű fejlesztésre kenuit illetve kerül sör. Az ipar jövőre — ez a már megkötött jövő évi termeltetési szerződésekből is lemérhető — továbbra is zavartalan belföldi ellátást tud biztosítaná.
