Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-02 / 283. szám

1984. december 2., vasárnap Somogyi Néplap 5 A MEGYEI PÁRT-VB MEGTÁRGYALTA Közművelődés, művészeti élet Somogybán A megyei párttestü letek rendszeresen elemezték a kulturális élet alapvető terü­letéinek tapasztalatait; a fej­lesztés ideológiai, politikai, mozgalmi, tárgyi és szemé­lyi, tartalmi tennivalóit. A szocialista eszmeiség érvé­nyesülése gyakran szerepelt az alapszervezetek napirend­jén is. Ez azért is fontos, mert a közművelődés hagyo­mányos területei, a politikai művelődés elemei, az agitá­ció és a propaganda formái a korábbinál szervesebb kapcsolatba kerülték. irányításban és a koordiná­cióban tapasztalható hiányos­ságok is hozzájárultak ahhoz, hogy 'a feltételek eltérőek, a hálózatok foghíjasok. Ezzel szemben dinamikusabbak voltaik a lartaimi kibontako­zásit szolgáló törekvések és kezdeményezések. MŰVELŐDÉSI KÖRÖK, EGYESÜLETEK sók az érdeklődő lakosság spontán, egyéni-közösségi művelődési kezdeményezé­seit. Elő kell segíteni a lakos­ság valamennyi rétegét érin­tő művelődési körök és egyesületek további létre­jöttét. Sokoldalúbban kell ki­elégíteni a tartalmas szóra­koztatás iránt megnövekedett igényt. Értékteremtő FOLYAMATOK AZ IRÁNYÍTÁS TAPASZTALATAI A közművelődés és a mű­vészeti élet folyamatos érté­kelése azonban olykor a po­litikai munkában is formá­lis keretek között maradt. Egyes fórumok — az eseten­ként rutinszerű szemrevéte­lezésen túl — nem mozgósí­tottak eléggé a fejlesztésre, a kulturális szolgáltatások igénybevételére, a művelődé­si mozgalmakban való rész­vételre. A művelődéspolitikai tevékenység fejlődését gátol­ta a feladatok reszortszerű kezelése is. A tanácsi testületi és szak- igazgatási munkában szin­tenként eltérően javult az elemző szakszerűség, a sajá­tosságokhoz igazodó feladat- meghatározás. Különösen a fenntartói feladatok ellátása mutatott nagy színvonailkü- lonbségeket. A társadalmi és tömegszer­vezetek, a gazdasági egysé­gek részvétele a kulturális munkában aktívabbá, érzé­kelhetőbbé vált. A jó kez­deményezések mellett azon­ban gyakori volt a formaliz­mus; együttműködés helyett a reszortijeflleg. A gazdasági nehézségek nem egyszer hi­vatkozási alappá váltak az érdektelenséghez, a feladatok megoldásának elodázásához. A munka tanácsi összehan­golása több településen jó színvonalú, bár nem vált még elég széles körűvé. Ke­véssé élnek a közös haszná­lat, szervezés és tervezés le­hetőségeivel. A nagyobb vállalatok sa­ját kulturális objektumokat építettek, üzemi oktatási­közművelődési övezeteket hoztak létre. Eközben a kör­nyező lakótelepek úgyszólván ellátatlan ok maradtak. Az • Kérdezték a gyerekek a tanárukat a napok­ban Kaposvár szabadulásá­ról. Lehet, hogy csak a fele­lést akarták megúszni, va­lószínűbb azonban, hogy né­hány tűzeszű gyereket iga­zán érdekelt, nagyszülei ho­gyan fogadták a történelmi eseményt. Érezték-e, hogy micsoda változások követ­keznek? A tanár nem jött zavarba: búvárkodó típusú személyiség, sokat látni a levéltárban, lapjai gyorsan telnek nem éppen gyöngy- betűivel. Többet, mást is mondott, mint amit vártak tőle. Végigvezette előttük színes szavakkal a város történetét a háborús évek­ben, még a korabeli újságok­ban tucatjával közölt front­versekből is tudott idézni néhány sort, beszélt a faj­gyűlölet szításának tragikus következményeiről, a gettó­ba hurcolás elöl halálba me­nekülő, sárga csillaggal meg­jelölt emberekről, a polgár- mesteri kanosszákról a né­met hadvezetés déli parancs­nokához stb. Lelkendezhetnék, hogy mi­csoda történelemóra lehe­tett! Dicsérhetném a peda­gógust. Csakhogy — miköz­ben valódi elismerést érzek iránta — azt is tudom, ilyen a jó pedagógus, és példája nem egyedi. Többet, Somogy közművelődését és művészeti életét a Központi Bizottság említett határozata, a művelődéspolitikai irányel­vek és állásfoglalások folya­matos és hatékonyabb végre­hajtásával kell fejleszteni. Tovább keli erősíteni az egy­séges művelődéspolitikai szemléletet és gyakorlatot. Az indokolatlan átfedések megszüntetésével, ésszerűbb munkamegosztással, a bürok­ratizmus feladásával lehet kibontakoztatni a kulturális élet értékteremtő és érték- közvetítő folyamatait. A megye kulturális életé­nek fórumai hozzájárultak a közélet demokratizmusának elmélyítéséhez. Ezt az egyéni és közösségi művélődés lehe­tőségeinek fejlesztésével, a szocialista kultúra világnéze­ti-politikai elemeinek erősí­tésével, sökoldalúbban meg­valósított történelmi tudat­formálással, a hazaszeretet és a proletár initemaéional iz­mus tartalmasabbá tételével lehet fokozni. Elmélyültebb szakmai, politikai felkészült­ség, alaposabb eszmei-ideo­lógiai tájékozottság és tisz­tánlátás, a marxista világné­zet határozottabb képviselete, a helyi sajátosságok mélyebb ismerete és feltárása szüksé­ges ehhez. Tovább kell növelni a köz- művelődési intézmények és művészeti alkotóműhelyek önállóságát és felelősségét Tevékenységükben a hagyo­mányos és bevált formák mellett tanúsítsanak nagyobb nyitottságot a kezdeménye­zésre, a megújulásra, a va­lóságos érdekviszonyok ala­kulásának elemzésére. Ve­gyék figyelembe a lakosság kulturális igényfelkeltésének és -kielégítésének szempont­jait. A különböző szolgálta­tások kiszélesítésével is biz­tosítani kell, hogy intézmé­nyes kötöttségek ne nehezít ­A közművelődés és a mű­vészeti élet különböző ren­dezvényei, fórumai szerve­sebben épüljenek a helyi, megyei értékteremtő folya­matokra. A kulturális élet tömegbázisának kiszélesítése a hiteles teljesítményeken alapuljon. Mellőzni kell a statisztikai szemléletet : a formális, az érdektelenségbe fúló kezdeményezéseket, az öncélú kísérleteket. A kultúra demokratizmu­sának érvényesítése feltéte­lezi az e területen dolgozók nagyobb tudatosságát, szak­mai-politikai következetessé­gét. A művelődési szem­pontból hátrányos rétegek­nél ez nagyabb erőfeszítést tételez föl. A kis településeken, a me­gyeszékhely lakótelepein, pe­remkerületein élők, vala­mint az ingázó dolgozók kulturális helyzetében az eredmények ellenére sem következett be döntő válto­zás. E területen alapvető feladat hárul a közművelő­dés valamennyi szektorára. Építeni kell a felkészült szakmunkások szervezőkész­ségére, aktivitására, s fokoz, ni az ipar és a mezőgazda­ság fizikai dolgozóinak rész­vételét, különös tekintettel a munkában és a gyesen le­vő nőkre. A cigánylakosság közművelődését is jobban szem előtt kell tartani. E feladatok mellett a vég­rehajtó bizottság állást fog­lalt a közművelődési és mű­vészeti intézmények, mozgal­mi közösségek és alkotók sa­játos teendőivel kapcsolat­ban is. Kiemelt figyelmet fordított a feltételek továb­bi javítására, a tartalékokat jobban összehangoló és moz­gósító létesítménygyarapí­tásra, amely nélkülözhetet­len a kulturális életben megmutatkozó progresszív törekvések megvalósításához. A Fonyódi Iskola néven emlegetett festőcsoport tagjai rendszeresen bemutatkoznak önálló kiállításon Kaposváron és a megye több városában. A hét végén Szentgyörgyi József mű­veiből nyílt tárlat a megyei múzeumban. Hegy megye fiataljainak tapasztalatcseréje Október elején a megyei KISZ-hizottság szervezésében alakult meg az értelmiségi munkabizottság, amely több, a réteget érintő kérdésben véleményezési és javaslatte­vő jogkörrel rendelkezik s döntéselőkészítő ellenőrző feladatokat is megold. Az alig két hónapja működő munkabizottság aktivitását dicséri, hogy a hét végén már házigazdája volt an­nak a tanácskozásnak, amelyre Baranya. Tolna és Győr-Sopron fiatal értelmi­ségi tanácsainak tagjait is meghívták. A vendégeket péntek déle­lőtt Sárdi Árpád, a megyei KISZ-bdzottság első titkára tájékoztatta a somogyi fiata­lok helyzetéről, munkájáról, majd délután tájékoztatókra és vitáikra került sor, egye­bek közt az ifjúság társa­dalmi helyzetéről, illetve az értelmiségi fiatalokra a KlSZ-ben váró feladatokról. Dr. Bulla Miklós, a KISZ KB Intéző Bizottságénak tagja az MSZMP októberi állásfoglalásához kapcsoló­dóan tartott gondolatébresz­tő vitaindítót, s ezután élénk eszmecsere bontako­zott ki. Szó volt itt egyebek közt arról, hogy a fiatalok közé a 14 éves iskolástól a 34 éves magfizikusig sokfé­le réteg és csoport tartozik, ezért óhatatlanul sommás megítéléshez vezet ha erről a korosztályról általában hangzik el vélemény. Több A pedagógus személyisége Válaszolni kötelező mást is tudni mint a tana­nyag, ezt egy jó nevelő bel­ső vezére parancsolja. A tananyagot sokfelöl megkö­zelíteni — ez a szilárd tudás alapja. A nyáron kandidátu­si szellemi rangig jutott pe­dagógussal beszélgettem. Ö mondta, hogy a legfontosabb dolognak ezen a pályán azt tartja: a tanár tudjon a gye­rekek kérdéseire válaszolni. Mert gyerekeink egyre töb­bet kérdeznek, és nemcsak az órai anyagról. Nagyon szenvedélyes hangon arról beszélt még, hogy az igazi pedagógus nem épít maga köré mészvárat, nem húzó­dik elefántcsonttoronyba. Nyílt személyiség. Minél in­kább a saját egyéniségét ad­ja a tanórákon, annál érté­kesebb a munkája. S ez le­mérhető. Tanítónő lelkesedett a na­pokban az osztályáért. Űj gyereket kapott egy másik iskolából. Egyedül ez a kis­fiú vihogott, foglalta le más­sal magát, amikor az órai té­mához kapcsolódó zene szó­lalt meg lemezről vagy ami­kor a hasonló hangulatot ju^ galló festmény reprodukciók előkerültek a tanítónő min­dig degeszre tömött táskájá­ból. A gyerekek lepisszegték, rendr eutasították a rakon­cátlant. S ebben benne volt a pedagógus nevelőmunká­jának eredménye. Az osztály hozzászokott a komplex él­mény öröméhez, értékelni tudja a sokoldalú ismeret- szerzést, egyáltalán: befoga­dójává vált a művészeteknek is. Visszakanyarodva témánk­hoz, a már idézett jeles — tudományos minősítést is szerző — pedagógusunk sza­vait idézem: „Az őszinte ma. gatartásra úgy van szükség, mint a levegőre!" Enélkül nincs sikeres tanár. Ehhez társul a másik összetevő, a pedagógus műveltsége. Egyetlen igazi egyéniség is­meretköre sem szűkül le sa­ját szakterületére. Széles körű összefüggésben képes gondolkodni a mai valóság­ról is. A kérdésekre választ adni nem tudó pedagógus elveszíti a tekintélyét. Vi­tt azt természetesnek tar­tom, hogy néha egyre-egyre keresse a választ, és a kö­vetkező órákon térjen vissza a kikristályosított igazsággal vagy az összefüggések ma­gyarázatával. Ezért bizonyos értelemben minden jó peda­gógus kutató. Az alsótago­zatos is! Mindegyiknek szük­sége van arra, hogy otthon — illetve a könyvtárban, le­véltárban, könyvesboltban, moziban stb. — olyan hát­tértartománya legyen, amely kiapadhatatlanul újabb és újabb ismereteket biztosít számára, illetve a rá bízott tanulók számára — általa. Ezért örülök, ha pedagógus­lakásba betérve először a házi könyvtár kapja meg a szememet. A személyiség ki- teljesedésének egyik alap­eszköze a könyv. A másik a gyakorlat, amely néhány év­nyi munka után már kama­tozik. Jó, hogy olyan gyak­ran találkozom ilyen szemé­lyiségű, meleget nem fizikai értelemben árasztó pedagó­gusokkal.­Leskó László vélemény hangzott el a KISZ önmegújító törekvéseivel kapcsolatban. Többen is megerősítették egy győri fia­talnak azt a véleményét, mi­szerint az új oktatási tör­vénytervezet nem veszi fi­gyelembe az ifjúságpolitikai határozat követelményeit, egyebek közt az iskolai de­mokratizmus kérdésében. Számos kérdés hangzott el arról, hogyan teremhetők meg az ifjúságpolitikai ha­tározat anyagi-gazdasági alapjai. Az ifjúsági törvényből hiányoznak a megvalósulás jogi garanciái. Ez a fölve­tés vitát kavart; voltak, akik úgy vélték : ezek a felada­tok nem olyan jellegűek, hogy főként jogi szankciók­kal kell eredményt elérni. Figyelemre méltó vélemény volt, miszerint a fiatalság ügye nem egyszerű rétegkér­dés. A társadalomépítés, de a politika folytonossága is függ attól, hogyan sikerül e nemzedéket megnyerni cél­jainknak. A KISZ nem ki­váltságokat kér a fiatalok­nak, csupán reális esélyeket a pályakezdésben és otthon­teremtésben. A KISZ-ben sokrétű mun­ka válr a fiatalok szakmai­lag és politikailag képzett rétegeire. Ezt elemzte tájé­koztatójában. Hubay László, a KISZ KB értelmiségi fia­talok tanácsának vezetője. A tegnap délelőtt tartott kötetlen beszélgetés elsősor­ban a négy megye munka- bizottsági tapasztalatainak cseréjére adott módot. A kétnapos program során egyébként a rendezők módot kerestek arra is, hogy a vendégek minél sokoldalúb­ban megismerjék megyén­ket. Színházlátogatást és vá­rosnézést szerveztek, s elka­lauzolták a vendégeket több somogyi képzőművészeti, il­letve néprajzi kiállításra. Ifjúsági parlament a Füszértnél Ötödször jöttek össze 1974 óta pénteken a Balalton Fü- szért Élelmiszer- és Vegyi- áru-kereslkedelmi Vállalat fiataljainak képviselői, hogy megtárgyalják az előző par­lament óta eltelt időszak eredményeit, hiányosságait. A vállalat ezer dolgozójának csaknem a fele innen van harmincadik életévén. Har­mincötéves fennállása alatt a vállalat tizenkilenc eset­ben ért el kiemelkedő szin­tet, többször megkapta a kiváló vállalat vagy a szo­cialista munka vállalata cí­met, négy esetben pedig el­nyerte a vörös vándorzász­lót. A XII. pártkongresszus tiszteletére indított szocia­lista munkaversenyben a legmagasabb kitüntetést • ér­demelte ki: a Magyar Szo­cialista Munkáspárt kong­resszusi zászlaját és a kivá­ló vállalat címet. Van hát alap, amelyre építhet a Füszért. Ezt hang­súlyozta Dévényi Zoltán igazgató részletes beszámo­lója is. Hű és ugyanakkor kritikus képet adott a vál­lalat jelenlegi helyzetéről. — A Balaton Füszért üz­letpolitikája — mondotta az igazgató —, a vevői igények kielégítése érdekében, So­mogy és Zala megye kiemel­kedő áruellátását tűzte ki célul, azzal egy időben, hogy korszerűsítettük a nagyke­reskedelem technológiáját, fejlesztettük a technikát és új, gépesített ügyviteli rend­szert alakítottunk ki, egy­ben gazdaságos munkára tö­rekedtünk. Ebben a munkában jelen­tős szerep jut a fiataloknak. — Vállalatunknál most van a generációs váltás — mondta Dévényi Zoltán. — Ezért is nagy gondot fordí­tunk arra, hogy szorgalmas, törekvő fiataljaink önálló és vezetői munkakörbe kerülje­nek. Az elmúlt három évben töhb mint hatvan fiatal ke­rült felelős munkakörbe. Az. hogy erre a bizalomra mél­tóak a fiatalok a Füszértnél, bebizonyosodott a beszámo­lót követő felszólalásokból. A száznyolcvan részvtevő közül harmincöt fiatal je­lentkezett szólásra vagy ad­ta be javaslatát előzetesen, írásban. Ezek a felszólalá­sok sok használható ötletet, nem egyszer nagyobb figye­lemmel könnyen kijavítható hibát tártak föl. Hikádi Dezső, a kaposvá­ri raktár fiatalja megkö­szönte a vállalat segítségét, amelyet — mint neki is — a fiatalok lakáshoz juttatá­sában ad. Fölhívta a figyel­met az ifjúsági szervezet­ben tapasztalható hibákra. Az ifjúsági parlament zá­ró akkordjaként Dévényi Zoltán igazgató hatvanhat kiemelkedően dolgozó fiatal­nak adott át dicsérő okle­velet és jutalmat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents