Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-24 / 302. szám

4 Somogyi Néplap 1984. december 24., hétfő .„Jobbern szeressenek" HETEN BÉKESSÉGBEN A hófödte hegycsúcsok kö­zötti; szikrázó a napfény, su- gainaiinak nem keil szmogré­teg,eken áthatolnia. Igaz, a városokban mégis melegebb van, mert az utak vagy ház­tetők könnyebben elnyelik és visszasugár ózzák a hőit. A nagyszakácsi nevelőott­honiban járva jutott az eszembe. A nevelők előtt is­meretlen a családban túlér - tékáit, követelmények nél­kül is jutalmazott gyerekek hátlátiliansága. Ök nem vív­nák naponta csatáikat gyer­meküket vádaskodva föl­mentő szülőkkel1, nem épít­hetnek a családi nevelés eredményeire sem. A neve­lőotthonban fénytörés nél­kül hat a pedagágusegyénii- ség sugárzása. A pedagógus munkája azonban itt sem könnyebb. — Iittt sóikkal többet kell adnia önmagából az ember­nek, de jóval többet is kap vissza a gyerekektől. Ezek az apróságok ráutalltabbak a szeretetre, s ezért halasab­bak és tiszitelettudóbbak is. A tanító külön utasítás nél­kül is megérzi, hogy nem elég „leadni az órákat”, anyának is kell lennie. A pályakezdő pedagógusokait előítéletek sora tartja visz- sza attól, hogy falusi neve­lőotthoniba menjenek. Pe­dig itt sokkiaJl több pedagó­giai sikerélményhez juthat­nának, s több örömet talál­hatnának munkájukban. — A nagyszakácsi nevelő­otthonban, van be nem töl­tött státuszt, pedig szolgálati lakás és jó fizetés várná a jelentkezőket. A kaposvári tanítóképző tavaly végzett hallgatói közül egyedül Meszterics Márta jött. — Misiit a szeretethiány mellett testi fogyatékossága teltté rosszándulliaitjú vá, sőt gonosszá. Nem sokkal az­után, hogy hozzánk került, verekedésem kaptamt Mikor rászóltam, felemelte a szé­ket és fenyegetően közele­dett felém. A tanáriba ro­hantam és sírtam. Mikor az igazgató meghallotta, mi törénit, odahozta Misit, egy nagy ollót adott, hogy bün­tetésül vágjam le a haját. Megsajnáltam a fiút és azt mondtam, nem tudom meg­tenni. Misi sínt. Soha töb­bé nem vdlt vele gondom. Molnár Jánosné gyermek­felügyelőnek családja és két gyereke van. A karácsony estét mégis évek óta az in­tézetben tölhi. Az idén is ő gyújt gyertyát védenceinek. — A családom? Bevallom, férjem korábban berzenke­dett, ha ilyenkor el kellett jönnöm. Egyszer elhoztam ide egy karácsonyi ünnepre. Azóta nem tett szemrehá­nyást. A nagyszakácsi otthon 80 óvodás, illetve kisiskolás la­kója pedagógiai kifejezéssel élve problematikus gyerek. Endrődi Jánosné igazgatónő szerint nem ők, hanem a családi hátterük okoz gon­dot. Vannak, akik születé­sük után csecsemőotthonba kerültek, s Olyanok is, akik­nek szülei börtönbüntetésü­ket töltik. A 80 gyerek kö­zül 14-nek van valamilyen kapcsolata a szüleivel. Csak nekik van esélyük arra, hogy családi körben töltsék a karácsonyt. A második osztályos Jancsi mégis kije­lentette, hogy nem akar ha­zamenni. — Itt sokkal! szebb a fe­nyőfa, ajándékokat is ka­punk ... — Csak ezért jobb itt? — Nem csak ezért... Ka­rácsonykor mindenki olyan kedves. — Kit szeretsz a legjob­ban? — A Magdus nénit — mondta a kisfiú, és bizony­talanul hozzátette —, meg anyát. Később elmondta, rendőr szeretne lenni. — Nem csak a tv-ben lát­tam rendőröket. Egyszer ná­lunk is voltak. A szüleim-, nek nagyon jó kedvük volt, mert ittak, a rendőr meg azt mondta, hogy csendhá­borító st követtek el. Velem is beszélgetett, és azt mond­ta, hogy a jó embereket nem bün/teti meg. — Szerinted kik a jó em­berek? — Akik nem verekszenek, meg nem részegesek... Én jó ember akarok lenni. Ha felnövök, két gyerekem lesz, akiket nagyon fogok szeret­ni és nem adom őket inté­zetbe. .. Ibolya pöttömnyi kislány. Miikor még óvodásként az intézetbe hozták, hónapokig senkihez sem akart szólni. Az átélt családi drámáik után bezárkózott. — Mit szeretnél kapni ka­rácsonyra? — Egy járó babát. — Hogyan üzened meg ezt a Télapónak? — Beszéltem vele. — És mit mondott a Tél­apó? — Megkérdezte, hogy jó kislány vagyok-e. Én meg azt mondtam, hogy igen. — Nem csaptad be? — Csak egy kicsit. Este a Gyöngyivel szoktunk néha rosszalkodni. Gyöngyi Vjyan félős. Fél a bagolytól is. — Te nem? — Én csak álmomban fé­lek. Mindig azt álmodom, hogy egy ember elvisz, és beledob egy mély kútba ... Ottó 14 évesen járja a ne­gyedik osztályt, pedig nem rossz tanuló. Kilenc testvére közül elsős öccse is itt él Nagyszaká esd ban. — Miért kerültél az ott­honba? — Bizonyos okok miatt... — Ügy hallottam, sok ötö­söd van. Miért érdemes szor­galmasan tanulni? — Hogy örömet szerezzek, és hogy jobban szeressenek. — Karácsonykor kinek szeretnél örömet szerezni? — Ilonka néninek, meg a barátomnak, Karcsinak. Az Ilonka néni nagyon jó hoz­zám, kedvesebb, mint anya. Azért karácsonyra hazame­gyek ... Az intézeti évek egyszer elmúlnak, és akkor is tar­tozni keli valahová. Sok gyereknél végképp elszakadt az utolsó laza családi ka­pocs. Az intézetből már évekkel korábban kikerült, moist szakmunkástanuló, kol­légista, vagy már dolgozó fiatalok közül tízen kérték levélben, hogy Nagyszaká­csiban tölthessék a kará­csonyt. Valamennyien meg­kapták a választ; szeretette! várunk. A nagyszakácsi gyerekek tiszteletitudóalk, rendszeretők és fegyelmezettek. A külön­féle szakkörökben, az órá­kon. sokan árulnak el közü­lük figyelemre méltó szor­galmat, tehetséget. Csupán pedagógiai siker volna ? Sók­kal inkább emberi. Nagysza­kácsiban új fejezetet írnak Makarenko Pedagógiai hős- köl töményéhez. Bíró Ferenc Ifjúsági Sima, egyszerű kontyba fogott barna haj keretezi nyugalmat árasztó arcát. Fe­hér köpeny, tisztaság. Borbás Ágnes ifjúsági védőnő társá­val, az élénk tekintetű fia­talasszonnyal, dr. Bíró Hu­noméval együtt látja el Ka­posvár középiskoláiban e diákok egészségügyi gondo­zását. Túl az első év tapasztala­tain, ‘izgatottan várják, hogy eredményeikről beszélhesse­nek. Mi indokolta az ifjúsá­gi védőnői miumfca megszer­vezését? — A 14—18 éves korosz­tály rendszeres gondozása megoldatlan volt — vála­szolja dr. Bíróné. — A rend­szeres szűrővizsgálatok el­végzése, a látás-hallás, vér­nyomás-vizsgálatok előinfor- mációkkal szolgálnak az or­vosnak és a pályára irányí­tásnál is segítséget nyújta­nák. Az időben felfedezett egész­ségkárosodás javítható. A ta­nulók munkateljesítményé­nek növekedése is igazolja hasznosságukat. A vizsgála­tok során gondot fordítunk a szuvas fogak, a hátgerincfer­dülés, a lúdtalp és a gom­bás eredetű megbetegedések kiszűrésére is — folytatja Borbás Ágnes. A testi elvál­tozások és gondozása mellett Egész éjjel zuhogott, föl­ázott a föld, tapad a sár a csizmára, senki sem bóklá­szik ilyen időben. Györgyi asszony féltőn öltözteti a kisfiát^ .meleg sót tesz a fü­lére. Mondja, sokat beteges­kednek a gyerekek, vigyázni kell rájuk. Szabadkozik, hogy még nincs együtt a család,, de a férje vadászok­kal indult az erdőbe, a nagy­mama és a nagypapa is dol­gozik, ő meg menne az ik­rekért az óvodába. Egy óra után megélénkül a ház. Az likrek — Szilvia és Diána — meg a kis lurkó, Nimród, hamar megbarátko­zik a vendéggel — már csak azért 'is, ment a finom süte­ményekkel teli tányért a nagymama ő eléje tette. Egy éve jártam először ná­luk, még nem voltak ilyen bátrak. Beavatnak a titok­ba, járt náluk a Télapó, ho­zott ajándékot, természete­sen pirosat, ami, ha nem té­vedek, az ablakban sorako­zó télapócsomagokat jelenti. 1983 novemberében egy hasonló esős napon a szom­szédos Pogányszentpéterről eltűnt egy kétéves kislány. Rendőrök keresték haszta­lan. Ahogy múltak az órák, úgy csökkent a remény. Másnap hajnalban vadászok indulták vaddisznólesre. Köz­tük volt az ikrek édesapja,. Jakab Antal is. Akkor így mesélte el a történetet: „ .. a vadászatról 'beszélgettünk, amikor arra lettünk figyel­mesek, hogy a sárból két ap­rócska kéz nyúlik felénk Akkorka volt, mint az 'én lá­nyaim. Csak pulóver volt rajta. A szoknyáját a sár­ban találtuk meg. A kabá­tomba bújtattam, úgy hoz­tuk haza...” Györgyi asszony nem kér­dezett semmit azon a hajna­lon. Vizet melegített, meg­fürdette a kisgyereket, ru­hát adott, míg megérkeztek a mentők. — Miit tudnak Ibolyáról? — A fiatalasszony .legszí­vesebben kerülné a választ, aztán mégis kimondja, ami bántja: jóformán semmit sem tudnák róla. — Miután kihozták a kór­házból, a férjem, ha ott járt a szomszéd faluban, mindig meglátogatta. Ha ismerősök jöttek Pogányszentpéterről. nem mulaszthattuk el, hogy ne érdeklődjünk róla. Aztán egyszer csak üzente az édes­apja, ha annyira fontos, ne­künk az a kislány, akkor ve­gyük örökbe . .. Nem isme­rem én annak a kislánynak a szüleit,, de kedvem lenne megnézni magiamnak ... Keserűen csengenek a mondatok, szerencsére a gye­rekzsivaj feloldja a feszült hangulatot. Nimród autókat irak az asztalra, s közben mintha titkot tárna fel, meg­súgja, hogy a papa lőtt egy fácánt, de lőtt már dám- diámszarvasit is. Találkozásunkkor Jaka­boknál is készültek már az ünnepre. Mondták, természe­tesen vadhús kerül az ünne­pi asztalra. Az ajándékok .is ott-lapultak a szekrény mé­lyén. A lányok fodrászkész- i'.atet kértek. Nimródnak au­tót hoz .az ősz szakáiba. De a legfontosabb, hogy együtt lesz a család. Heten ülik majd körül a karácsonyfát, ennél szebb ajándék aligha lehet Jafcabéknél. Nagy Jenő Kelendő a bogiáriak pezsgője Pompadour a Szovjetunióba Somogy egyetlen „pezsgő­gyára” a Bailatonboglári Me- zőigaizdasági Kombinátban működik, s. néhány év ele­gendő volt ahhoz, hogy a termék négy változata, a száraz és a félszáraz, illetve az édes és a félédes pezsgő itthon és külföldön népsze­rű legyen. A kombinátban egész évben palackozzák a pezsgőt; az idei töltés pén­teken fejeződik be, s ezzel 1984-ben 3,3 millió palackra került rá a BB-oímke. Hogyan szánta pezsgőgyár­tásra magát a szőlőjéről, bo­rairól, szőlőievéről ismeri mezőgazdasági nagyüzem? A kérdésre Nemes Sándortól, a kombinát borászati igazga­tójától kaptunk választ: — Alapos piackutatást vé­geztünk, más pezsgőgyárak­ba látogattunk, és onnan is hoztunk tapasztalatokat. Ku­tattuk a hazai és a külföldi igényeket, és úgy láttuk, hogy főként a félédes és az édes pezsgőikre maigy a ke­reslet. A megrendelések iga­zolták, hogy jó úton járunk. — Milyen borokból, mi­lyen szőlőfajtákból készül­nek a BB-pezsgők? — Magyarországon a pezs­gők mintegy 90 százaléké nyomásálló tankokban ké­szül, ez az úgynevezett tankpezsgő. Ez a technoló­gia azt jelenti, hogy nerc palackok ban, hanem tankok­ban, nyomás alatt történik a bor második erjedése. Ez1 a módszent alkalmazzuk m is. A pezsgő előállításához finom szőlőfajtákból nyeri borokat használunk. Ilyen a királyleányka, a chardonnay, az oiaszrizling, a rizlingszil­váni, a leányka, a chasselas. — Technológiai fejlesz­tésit tervezünk, hogy a. nö­vekvő igényeket kielégíthes­sük. Ezt a célt szolgaija az NSZK-beli Henkell céggel kötött szerződés — kapcso­lódott a beszélgetésbe Mé­száros Győző, a kombinát v ezérigazgiató j a A vezérigazgatótól meg­tudtuk: a kooperáció révén számottevően javulhat a mi­nőség, a klasszikus módszer­rel gyártott pezsgővel azo­nos vagy hasonló értékű ter­méket ámíthatnak elő a bog­lár! kombinátban. — Ez a termékünk a nyu­gati piacokon is megjelenik, s nyiüváímvailóan örömmel ve­szik hazad és külföldi pamt- niereink is a minőségjavu­lást — folytatta Mészáros Győző. — Az sem mellékes, hogy az idei 3,3 millió he­lyett 6—10 millió palackot adhatunk évente a fogyasz­tóiknak, s ez a pezsgő a je­lenleginél is jobb lesz. Jövő­re már 5 millió palackkal számolunk, 1986-ban pedig még többéi, s ebből csaknem egymillió pallack már a nyu­gati piacokon is kapható lesz. A tőkés országokban forgalmazott pezsgőnk való­színűleg a Balaton nevet vi­seli majd. Hernesz Ferenc védőn ők a fiatalokért a tólkii panaszok orvoslásá­val is foglalkozunk. Gyakran keresnek fel bennünket a szünetekben, .tanácstalanul, félénken bekopognak, és vár­ják a segítő szót. Olyan kér­désekkel, kérésekkel fordul­nak hozzánk, melyekkel sem szüleiket, sem nevetőiket nem tisztelik meg. — Ezért is tartjuk nagyon fontosnak az egyéni és a cso­portos beszélgetéseket, a fel­világosító előadásokat — mondja dr. Bíróné. Különösen nagy jelentősé­ge van ennek a tevékeny­ségnek a szakmunkásképző intézetekben és a szakközép­iskolákban, ahol nincs bioló­giaoktatás. Ftelméréseink azt igazolják, hogy a diákok legalapvetőbb ismereted is hiányoznak. — Megoildódott-e már a ti­zenévesek nőgyógyászati el­látása? — Sajnos, nem — veszi át a szót Bortbás Ágnes. — Pe­dig nagy szükség lenne rá, mert isok a panasz. — Az egyéb szakrendelése­ken biztosítják az ellátást? — Igen — folytatja Bor­bás Ágnes. — Különösen ki­emelkedő dr. Környei Vilmos gyermekkardiológus főorvos munkája. Az audiológián Bognár doktornőt említhet­ném, és a szemészettel is jó a kapcsolatunk. Az iskolaor­vosi teendőket azonban jó­részt a körzeti orvosok lát- ják el. — Milyen a kapcsolatuk a pedagógusokkal ? Dr. Bíróné: Sokat köszön­hettünk nekik, különösen a kereskedelmi szakközépiskola vezetőinek és tantestületé­nek. Készségesen támogatnak bennünket. — És a csal ád ? — Ök kevésbé megértőek; gyakran szégyellik, 'igyekez­nek eltitkolni gyermekük tes­ti fogyatékosságait. — Gondjaik? — Több iskola védőnői el­látása megoldatlan. Ezek: a mezőgazdasági, a közgazdasá­gi, az élelmiszeripari szakkö­zépiskola és az egészségügyi szakmunkásképző intézet — mondja dr. Bíróné. — A gyógytestnevelós-há- lózat kiépítése és a terápiás jellegű úszásoktatás is hozzá­járulna a gerinceredetű 'meg­betegedések gyógyításához. A felnövekvő nemzedék egészségének megóvása, mun­kaképes felnőtté nevelése mindannyiunk érdeke. Ezért fáradoznak ők ketten. Várnai Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents