Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-23 / 301. szám
I / ' AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 301. szám_______________________________________Ara: 1,40 Ft 1984. december 23., vasárnap A magyar népgazdaság 1985. évi terve A Minisztertanács megállapította, hogy a népgazdaság 1984. évi fejlődése irányában megfelel az éves terv fő céljainak. A nemzetközi fizetési képességet megőriztük, a külkereskedelmi mérleg aktívuma nőtt, az ország külföldi hitelképessége javult. Az eredmények* a fő gazdasági folyamatoknak a tervezettől — külső és belső okok miatt — némileg eltérő alakulása mellett jöttek létre. A gazdasági növekedés üteme az előirányzottnál valamivel gyorsabb, a belföldi félhasználás színvonala a számítottnál magasabb; a külkereskedelmi cserearányok a feltételezettnél nagyabb mértékben romlanak; a kiviteli (többlet a tervezettnél valamelyest kisebb lesz. A nemzeti jövedelem növekedése fölülmúlja az előirányzott 1,5—2 százalékot. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma kissé tovább csökken. A termelés növekedése teljes egészében a munka termelékenységének javulásából adódik. Az egységnyi lekötött - állóeszközre jutó termelés csökken, de némileg kedvezőbb a számítottnál. A népgazdaság fajlagos anyagfelhasználása és importigényessége a számítottnál kevésbé javul, laz energiafelhasználása a vártnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az előirányzott 1-2 százaléknál kevésbé mérséklődik. Elsősorban a lakosság fogyasztása és beruházásai haladják meg a számítottat. Az ipari termelés a tervezett 1,5—2 százaléknál gyorsabban emelkedik. A terven felüli termelés döntő része azonban belföldi felhasználásra kerül, csak kis rész szolgálja a külgazdasági egyensúly javítását. A termelés hatékonyságát növelik az energiagazdálkodás racionalizálását, a gazdaságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsítéséit, valamint a mellék- termékek és hulladékok hasznosítását szolgáló programok keretében végrehajtott intézkedések, a drága import helyettesítésére irányuló tevékenység eredményed. A termelés anyag- és alkatrészellátása — néhány kivételtől eltekintve — folyamatos volt. A belföldi kooperációs kapcsolatokban nem érzékelhető érdemi javulás. A vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenysége tovább terjed. Az ipari termelésből a kivitel részaránya tovább nő. A konvertibilis valutákért történő ipari kivitel volumene a tervezett ütemben emelkedik, de nem valósul meg laz á cél, hogy a növekedés hordozója a feldolgozóipar, ezen belül is különösen a gépipar legyen. A transzferábilis rubelben elszámolt ipari kivitel az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségekkel összhangban atakufL Az ipari termékek belföldi értékesítése is emelkedik. A kivitelező építőipar termelése a terv elgondolásaihoz közelállóan csökken. Az építési igények a korábbiakhoz hasonlóan változnak : a beruházási építés jelentősen mérséklődik, a fenntartási-felújítási tevékenység emelkedik. Az építési kereslet és a kínálat viszonya lassan javul. Nem halad kielégítően a jobb minőségű, szervezettebb munkavégzést elősegítő feltételek megteremtése. A mezőgazdasági termékek termelése jelentősen felülmúlja az 1983. évit; kissé magasabb a tervezettnél, és az igen jó 1982. évinél is. A növénytermesztés termelése jóval magasabb a tavalyinál. A (búzatermés a tervezettnél nagyobb, a ku- kukoricatermés azt megközelítő, az összes gabonatermés számottevően meghaladja az előirányzottat. A zöldségfélék és a. gyümölcsök termelése csökkent, a cukorrépaterme- lés nőtt, a napraforgó-termelés a számítottnál is jobban emelkedett. Az állattenyésztés termelése jelentősen meghaladja a (tavalyit. Folytatódott a sertésállomány és a vágósertéstermelés növekedése. A többlet a háztáji és kisegítő gazdaságokból ered. A szarvas- marha-álilomány elsősorban a húshasznú állomány növekedése következtében emelkedik. A vágójuh- ás a gyapjútarmedés csökken. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége a korábbi évekénél lassabban bővül. A mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki megalapozása egészében kielégítő. A háztáji és kisegítő gazdaságok gép- és eszközellátása is jelentősen javult. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külpiaci értékesítési feltételei változatlanul kedvezőtlenek, az exportárak jelentősen csökkentek. A transzferábilis rubelben elszámolt kivitel' mennyisége a tavalyi körül alakul, a konvertibilis valutákban elszámolté számottevően nő. A közlekedésben a belföldi áruszállítás valamivel elmarad az előző évitől, a tranzitszállítások mérsékelten bővülnek. A szállítások egyenletesebbé tételére irányuló intézkedéseik nem jártak kellő eredménnyel. A személyszállításban a távolsági tömegközlekedés csökkenése megállt, a teljesítmény kis mértékben emelkedik. A postai és távközlési szolgáltatások a számítottnál kissé gyorsabban fejlődnek. A bekapcsolt távfoeszélő-állo- mások száma meghaladja a tervezettet. A vízgazdálkodásban az előirányzott kapacitásbővítés megvalósul. Az ország népessége és a foglalkoztatottak száma kissé csökken. Az iparban és az építőiparban a létszámcsökkenés mérséklődik, és a korábbiaktól eltérően csökken a létszám a mezőgazdaságban is. A hatékonyan nem foglalkoztatható munkaerő felszabadítása lassú, ami hátráltatja a dinamikusabban fejlődő vállalatok munkaerő-keresletének kielégítését. A lakosság nomináljöve- délmei a tervezettnél jobban emelkednek. Elsősorban a kisvállalkozásokból származó jövedelmek nőnek gyor- Isan, de meghaladja a számítottat a bérkifizetés, a mezőgazdasági kisüzemi termelésből származó bevételek és a pénzbeli társadalmi juttatások növekedése is. A fogyasztói árszínvonal laiz előirányzott 7—8 százalékot meghaladóan emelkedik. A nagyobb áremelkedésében döntő része a piaci hatásokra bekövetkező áremelkedéseknek van. Csökken a fogyasztói ártámogatás, és az érintett itermék- csopartök egy részénél javult a kereslet és a kínálat egyensúlya. A nagyobb nomináljö- vedelmek következtében a magasabb fogyasztói árszínvonal 'ellenére az egy főre jutó reáljövedelem az 1983. évi színvonal megtartása helyett emelkedik, a lakosság fogyasztása az előirányzottnál gyorsabban nő. Az egy keresőre jutó reálbér a tervezett mértékben mérséklődik. Az egyéb munkajövedelmek meghaladják a számítottat. A kiskereskedelmi áruforgalomban — főleg az év második félében — emelkedik a kínálat színvonallá, de továbbra sem megfelelő az ellátás gyermekruházati cikkekből és néhány tartós fogyasztási cikkből. Javul az ellátás a lakásépítkezéshez szükséges anyagokból, egyes termékekből így sincs elegendő. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infrastrukturális fejlesztések a tervezettnek megfelelően valósulnak meg. A tervezett számú lakás (ezen belüli állami lakás) építése fejeződik be. A itervezettnéd több lakás felújítására és korszerűsítésére kerül sor. A kórházi ágyak száma várhatóan a tervnek megfelelően emelkedik, a szociális otthoni férőhelyek száma némileg jobban nő, de változatlanul jelentős a kielégítetlen igény. A bölcsődei és az óvodai helyek száma a korábbiaknál kisebb mértékben, az (igényekkel arányosan bővül, a zsúfoltság csökken. Az általános liskólai osztálytermek növelése révén a tanulócsoportok átlaglétszáma és a váltott napszakú oktatás aránya lényegében változatlan marad. A középfokú oktatásban — elsősorban szervezési intézkedések révén — az osztálytermek száma a tervezettnél gyorsabban gyarapodik. Az Állami Operaiház rekonstrukciója határidőre befejeződött. A népgazdasági beruházások — a (lakosság beruházásainak számítottnál élén- kebb növekedése miatt —az eűgondoltnál valamivel kisebb mértékben csökkennek. Az állami döntésű beruházásoknál a (tervezettnél valamelyest nagyobb ítélj esités egy része néhány beruházás gyorsabb kivitelezéséből, másoknál az elmaradások pótlásából adódott. A vállalatok és szövetkezetek beruházásai a iszámitotthoz közelálló ösz- szeget érnek el. Közöttük növekvő hányad célozza az előnyösebb termelési szerkezet kialakítását, az exportképesség, iaz anyag- és energiagazdálkodás javítását. A vállalati fejlesztési vásárlóerő szabályozásában nem volt szükség évközi korlátozó intézkedésekre. Nő a gépberuházások aránya, az építés és az egyéb ráfordítások részesedése csökken. A külkereskedelmi forgalomban az összes kivitel mennyiségének növekedése valamelyest felülmúlja a számítottat, a behozatal meny- nyisége kismértékben növekedik. A külföldi adósságállomány csökken. A transzferábilis rubelben elszámolt kivitel számottevően meghaladja az 1983. évit. Leggyorsabban a gépkivitel elmélkedik. A behozatal mennyisége várhatóan az 1983. évi körül alakul. A cserearányok a feltételezettnek megfelelően romlanak. A külkereskedelmi mérleg egyenlege jelentősen javul. A konvertibilis valutákban elszámolt kivitel mennyisége iS dinamikusan, a tervben számítottnál gyorsabban nő. A gépkivitel alig emelkedik, színvonala a számítottnál lényegesen alacsonyabb. Dinamikusan nő viszont néhány vegyipari, a kohászati és a könnyűipari termékek kivitele. Egyes élelmiszeripari és mezőgazdasági cikkek (elsősorban húsáruk) bővülő értékesítése nehézségekkel járt. A behozatal mennyisége várhatóan kissé meghaladja az előző évit. A cserearányok romlása a tervben számítottnál nagyobb. Az áruforgalom aktívuma nő, de az előbbiek miatt kissé elmarad az előirányzottól. Az adósságállomány a tervnek megfelelően csökken. Eredményes munka folyt a VII. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának előkészítésében, kialakultak a terv gazdaságpolitikai 'elgondolásai. Ezzel is összhangban döntések történtek a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztéséről. 1985-ben a termelés hatékonyságának fokozódó növekedésére, ezzel a nemzeti jövedelem bővülésének élénkülésére alapozva tovább kell javítani a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Meg kell állítani az átlagos reálbérek és a beruházások mérséklődésének folyamatát. Mindkét fő elszámolási viszonylatban csökkenteni kell az adósságállományt. E célok eléréséhez fel kell gyorsítani a műszaki fejlődést, a termelés szerkezetének olyan változásait, amelyek a versenyképesség javítását, a gazdaságos kivitel növelését, importigényességének. csökkentését szolgálják a gazdaságosság követelményednek fokozott érvényesítése mellett. A termelés hatékonyságának növelését a ráfordítások csökkentésével is meg kell alapozni. A munka termelékenysége a népgazdaságban az eddiginél jobban emelkedjen, a termelő ágazatok fajlagos anyag- és energiafelhasználása erőteljesen csökkenjen. A külkereskedelmi aktívumot összességében továbbra is növelni keli. Ez már nem Iteszi szükségessé a belföldi felhasználás mérséklését, az évek óta először — a gazdaságii hatékonyság növekedésétől és a külgazdasági egyensúly javulásától függően — kismértékben emelkedhet. így mind a társadalom- politika, mind a gazdaságfejlesztés terén a korábbi évékihez képest valamivel kedvezőbb lehetőségek nyílnak: emelkedik a lakosság reáljövedelme és fogyasztása, javulnak életkörülményei, az 1984. évi színvonalon maradnak a szocialista szektor beruházásai, bővülnek a gazdaság anyagi alapjai. Mindezek valóra váltásához meg kell gyorsítani azokat a cselekvéseket, amelyek a termelés hatékonyságának, a gazdaság jövedelemtermelő képességének növekedését eredményezik, a gazdasági egyensúly további javítását és tartós megszilárdítását biztosítják. Ennek legfontosabb eszköze a gazdaságirányítási rendszer fejlesztése. A terv megvalósítását ezen túl célra orientált akcióprogramok is segítik. Ezek előmozdítják a folyamatban lévő kormányprogramok jövő évi féladatainak végrehajtását, így az energiagazdálkodás racionalizálását ; a gazdaságos anyagfelhasználást és technológia-korszerűsítést; a melléktermék- és hulladék- hasznosítást. Gazdaságszervező intézkedések támogatják a konvertibilis valutákban elszámolt export növelését és az ezzel arányban álló behozatal megvalósítását; a drága behozatal helyettesítését a pénzügyi hiányos vállalatok kezelését; a szálilításszervezós ésszerűsítését a munkaerőgazdálko- dás hatékonyabbá tételét. E programok meghatározzák az egyes gazdaságirányító szervek konkrét feladatait. A termelő ágazatok fejlődése Az ipari termelés növeke- dése a külföldi és hazai kereslet változásától és az ahhoz való alkalmazkodástól függően iparáganként és: vállalatonként differenciáltan alakul. Az ipari átlagot meghaladó ütemben emelkedik a gépipar, a vegyipar és a könnyűipar termelése és exportja. A termelés ás_ a kivitel szerkezetét úgy szükséges javítani, hogy növekedjen a gazdaságosan előállított, feldolgozott termékek . aránya. Javítani kell a termékek versenyképességét, iaz ezt alátámasztó műszáki fejlesztés eredményességét, gyorsítani a termékváltás (Folytatás a 3. oldalon) A karácsony köré font varázslatok kora számomra az első osztályban, egy gya korlati foglalkozáson ért véget. Legalábbis akkor úgy hittem. Papírláncot és egyszerűbb formákat ragasztottunk. Mikor elkészültünk, Gabi néni behozott egy magasságra velünk korabeli, dúslevelű fenyőt. — Ez lesz a mi karácsonyfánk. Hoztam gyertyát és csillagszórót is. Ti pedig gyertek, akasszátok fel rá a most elkészült papírdíszeket. Mosolyogva, vidáman mondta mindezt, de én cseppet sem találtam mulatságosnak ezt az „önkényt”. Még hogy mi díszítsük fel a karácsonyfát! — dohogtam magamban. Ráültem a papírfüzérre és nagyon haragudtam a tanítónénire. Alig vártam, hogy hazaérjek. Vacsora közben bejelentettem apámnak, hogy én most egy nagyon, de nagyon komoly dolgot szeretnék vele megbeszélni. Ha baj volt, mindig őt hívtam segítségül. — Jó, jó — csitított —, de annyi időnk csak van, hogy befejezzük a vacsorát. Azóta sem ettem olyan gyorsan, mint akkor, s izgatottan vártam a „nagy beszélgetést”. — Nos, mi az a komoly dolog? — kérdezte, amikor kényelmesen elhelyezkedtünk a kályha mellett. — Apa, mondd meg nekem, de igazán, hogy is van ezzel a karácsonyfával? Látva értetlenségemet, ■ elmeséltem az iskolában történteket, s hogy nem válaszolt rögtön, most már nyíltan és türelmetlenül kérdeztem: — Ki hozza a karácsonyfát? Mikor végre kibukott belőlem a kérdés, amire órák óta kerestem a választ magamban, már nem is tudtam igazán, mit is szeretnék inkább halla.ni. Apám igazát, vagy egy dédelgetett, angyalszárnyakon érkező bennem élő csoda megerősítését? Tudtam, hogy nem fog hazudni és azt is, hogy ezzel valami megváltozik. Apám hosszas történetbe kezdett arról, hogy miként is vált számára kézzel fogható valósággá a karácsony, körülbelül annyi idős korában, mint én voltam akkor, és hogy higgyem el, az is csoda, amikor a szemünk láttára öltözik pompába- a békét, megfntt nyugodtságot sugárzó fenyő. Karácsony előestéjén aztán részem is lett ebben a csodában. Cinkos mosollyal, mint minden titkok tudója, díszítettük, kényeztettük közösen a különös menyasszonyt. Valami tényleg megváltozott, s mégis. Túl a mesék- birodalmán, akkor és azóta is — pedig már 'számlálatlanul sok csillogó leheletkönnyű díszt, szaloncukrot, .gyertyát és csillagszórót aggattam gondos türelemmel az engedelmes fenyőágakra — mindig bizsergető izgalommal várom a csengő megszólalását. És nem változott az érzés sem. Puha, szikrázó fehérség, titkok, várakozások, fenyőiUatú szobák melege, a gyermekkor félveőrzött csodáinak továbbélése. Ezt jelenti a karácsony, s hiszem, hogy nem csak nekem. Nagy Zsóka
