Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-22 / 300. szám

1984. december 22., szombat Somogyi Néplap 5 Új eszköz az infarktus felismerésére Bővítik a művelődési házat Több, mint félmillió fo­rint értékű társadalmi munkával bővítik a szu- loki művelődési házat. A gyarapodó intézményben lesz helye az öltözőknek, és egy klubhelyiségnek is. Ifjúságvédelem és gondoskodás MEGJUTALMAZTÁK A PÁRTFOGÓKAT Sir Hike titkai ■Pénteken itovábbképzést (tartottak .az utógondozók, társadalmi pártfogók és ne­velőszülőik részére a 'kapos­vári gyermek- ,és ifjúságvé­dő 'intézetben. A tanácsko­záson dr. Orbán István, az intézmény Igazgatója mon­dott vitaindítóit. Hangsúlyozta: a nevelőhá- iózat egységessé tételének érdekében aura kell töreked­ni,, hogy a gondoskodás kü­lönböző formáiban részesülő fiatalok f'Így élemmel kíséré­se, testi és léiki gondozásuk folyamatos megszervezése a felnőttéválás folyamatában is érvényesüljön. A társadiadirnii- és hivatásos pártfogók együttes munká­jához útmutatót dolgozott ki dr. Orbán István. A kiad­vány részletezi a tevékeny­ség jogi, pedagógiai, és ad­minisztratív oldaléit, külö­nösen nagy hangsúlyt he­lyezve a pedagógiai tevé­kenységre. Kiemelte a társadalmi be­illeszkedést támogató intéz­mények — rendőrség, gyám­hatóság, társadalmi és tö- megszorvezetek — együttmű­köd és őrnek fontosságát, a munkáltatók szerepét, mint fomtos .láncszemet a gyer­mek- és ifjúságvédelemben. Jó pártfogói kapcsalatoit si­került létesíteni a Sáév, a Pamutfonó-ipari Vállalat, a húskombinát, a vízkutató & fúróválSallaittal. A megyében 300 pártfogó összesen , 500 gyermek gon­dozásával és utógondozásá­val foglalkozik. A 273 neve­lőszülő gondoskodása alatt felnövekvő gyermekek egy- hanmadát örökbefogadják, és Eredményesen zárult a Pé­csi Akadémiai Bizottság tu­dományos pályázata, amely­nek díjait pénteken adták át a szerzőknek. Donhoffer Szi­lárd akadémikus, a PAB el­nöke köszöntette a pálya­átlagosan minden negyedik gyerek marad a nevelőszü­lői család kötelékében. Az ő Sikeres, munkájukat jutal­mazták ma, ünnepélyes ke­retek között a GYIVI-ben. Kiemelkedő hivatásos ne­velőszülői tevékenységét is­merték el többek között Bencs Gyulánénak, aki öt állami gondozott gyermeket nevel. Diczenti Ernőnek, a csurgói szakmunkásképző ligazgátójának társadalmi pártfogói munkájáért nyúj­tottak át jutalmát, és elisme­résben részesítették özv. Pin­tér Lajosné nagybajami ne­velőszülőt. munkák 'alkotóit, és kdostatot- ta a jutalmakat. Az akadémiai bizottság a dél-dunántúli megyék 'tanácsaival közösen hirdette meg a pályázatot és a megyék anyagilag is hoz­zájárultak a pályamunkák A melegség meghitt ürme-, pét megelőző hét hangulatá­hoz illően zenei műsorok kö­zött tallózunk ezúttal. Köny- nyű a dolgunk: legkedve­sebb zeneműveink egésiz so­rát hallhattuk az elmúlt napokban, s némelyik az újrafölfedezés erejével ha­tott. így az — a hétfőn su­gárzott — vadonatúj felvé­tel. melyen a Grúziában ne­velkedett fiatal Liana Isza- kadze játssza Beethoven D- dúr hegedűversenyét finom technikával, kulturáltan és bensőségesen. Karácsonyi meglepetés volt — cselek­ménye miatt is —, a hét ze­neműve, a Bohémélet, me­lyet kedden és szerdán köz­vetítettek Rodolphe szerepé­ben Jussi Bförlinggel. illet­ve napjaink spanyol szuper­tenorjával, Placido Domin- góval. A karmesteri pulpi­tusnál egy-egy Sir állott an­nak idején: Beecham és Solti. Ezúttal azonban egy harmadik Sir, akit ugyan nem ütöttek lovaggá, még­is: udvarias, kedves modo­rával. stílusának eleganciá­jával megérdemelte a titu- iust, mellyel munkatársai, barátai és ismerősei illetik: „Sir Mike”. Eredeti nevén: Meixner Mihály, a rádió ve­zető zenei riportere és szer­kesztője. Műsorait húsz esztendeje hallgatom nem lankadó él­vezettel, hallgattam termé­szetesen vasárnap is Mi a titka? című sorozatának legfrissebb adását Rafael Kubelik-ről. Nemcsak ta­nultam belőle, nemcsak esz­tétikai élményhez jutottam: szórakoztam is. Mert Meix­jutalmazásához. A tizennyolc díjazott személy 'között egy­aránt van baranyai, somogyi, és tolniaá szakember. A bíráló bizottság két munkát kiemelt, díjban ré­szesített. ner sohasem elméletieske- dik, sohasem „okít”, egysze­rűen megosztja élményeit a hallgatóval, s olyan köny- nyed eleganciával hívja föl figyelmünket egy Beatho- ven-nyitány szerkesztésé­nek sajátosságaira, egy hangszín kikeverésének módjaira, oly érzékletesen ecseteli egy karmester jel­legzetes mozdulatait, egy zongoraművész billentési technikáját, ’ hogy a hallga­tót szinte észrevétlenül be­avatja a zene kulisszatitkai­ba. Meixner tudós népműve­lő. Tudja, hogy a szórakoz­tató ismeretterjesztés nem lehetséges úgynevezett ku­riózumok nélkül, rendszere­sen szolgál hát egy-egy cse­megével. PirófoaMvétéliel, melyen. Kubelik tökéletes magyarsággal köszönti a ze­nekart. Ki tudja, honnan szerezte a lemezt (vagy sza­lagot), amelyen a próbate­remben a szerepével viasko­dó Maria Callas hangját örökíti meg? Az elemzés és az élvezetszerzés e csodála­tos elegye jellemzi a Mi a titka? című sorozat vala­mennyi adását, .jellemezte nemrég a Felejthetetlen ope­raelőadások címűt, de ugyanez a termékeny ket­tősséget figyelhetjük meg a hangversenyeket és operabe- mutatókat közvetítő ripor-, ter munkájában és az Űj Zenei Újság állandó szer­kesztőjének tevékenységé­ben. Persze a legkiválóbb mód­szert is csak az igazán von­zó személyiség hitelesítheti. Meixner ilyen., Hangjából sugárzik a melegség az ud­varias közvetlenség — s egy rádiósnál ez sem lé­nyegtelen! —, hianghordozá- sából pedig világosan kitet­szik: nem felolvas, nem elő­ad, hanem cseveg a szó leg­nemesebb értelmében, meleg és melegítő emberséggel. A sok titok közül talán ez a legnagyobb Meixner művészetében. Lengyel András Á Pécsi Akadémiai Bizottság díjai RÁDIÓSZEMLE Csebrica-hús és krumplisszalámi 'Üj diagnosztikai módszert dlkailimaznalk januáritól az inszág 'klinikáin és kórházai­ban: speoiifii'kius eljárással az igynevezelt’t Mioglőhin RIA- észlettel — csaknem a zen­iül megállapíthatják, hogy zív infarktus okozta-e a be- eg mellkasi fáljdalimá't, vagy am. Dr. Jánoki Győző, az >rszágos Frédéric JoMot-Gu- ie Sugárbiológiai és Sugár- igészségügyi Kuitaítióintézet u dományos osztályvezetője Imondlta: intézetünkben ki- oligozták a reagens-készletet s ihasznátalténajk módját Ez- el újabb lehetőséget adtak a lapjainkban legtöbb halálo- áisit okozó betegség korai elislmeréteére. Hamarabb jelezhetik : ma- as-e a vérben lévő mioiglo- in — oxigén-lekötő és -szál- i'tó fejhérje — szintje, amely étséglteleniül a szívizom ká- osodásált bizonyítja. Szávin- ïilkitus esetében ugyanis megváltozik a helyi anytag- sere, emiatt a vér imioglö- in-színltje jelentős mértékben méllkedák. Amennyiben a rétég megfelelő időben jut dr­oghoz, vénmiinitáljánaki labo- afóriurni vizsgálata során gy-másifél óra alatt felderít- etik esetleges szívinfairkitu- át. Rendkívül jelentős az új Ijárás, mivel' e betegség an- ál eredményesebben gyó- yítható, minél 'koraibb sza- aszáiban, biztos diagnózis is­mertetőben kezdik meg az or- osi beavatkozást. A szak- mlberelk ezideig is tudták, ogy az infarktus bekövetke- ásdkor a vérben a miogjo- in-sziint növekszik. Ezit somban kélmiai módszerek- ell sem léhleltett 'kimutatni, zzel a nagyon érzékeny na- Ioakitív reagenssel, pontos áaliitilkai módszerrel viszont üeghiatártozhaitják a vériben Vő mioglöbin mennjdségét, mely tájékoztat arról: sé- ilt-e a szívizom, vagy sem, ; ha igen, milyen mérték­en. Az eddig alkalmazott .zsigálatokkal' csak sokkal isőbbi szakaszban lehet legálapítani a száyinfank- rst, és nem mindig szerez­etnek, pontos. képet róla, fő- g, ha paciens más betegség­en is szenved., illetőleg; fco- ibhan már volt infarktusa. Ezt az útj eljárást egyelőre : ország 43 izotóp-laborató- urnában végezhetik, s nem upáo a szívigyógyászok, ha­rn a gyermek-, és a sport- 'ügyészek is használhatják, iltíául izxpimslárülés vagy amsorvadás diagmosztizálá- xa. A kardiológiai centrumok a kórházi izotóp-laborató- umok felkészültek az eljá- js alkalmazására. A Sugár- ológiai és Sugáiregészség- ;yi Kutátéintézét folyama - slan állítja elő a reagensr- iszűeteket, amelyek iránt ár érdekillődnek külföldi' cté- k is. Az intézetben folytatják a itatást : olyan eljárás kiada­tásával kísérleteznek, atne- dt nem csak izotóp-láfooaia- riumokbán vélgtezhetniek, mem a Ikönzéti orvosi ren- tőikben, a mentőautókban Ennyi szorgos kéz kora délutánra eltünteti a iszáZki- lencivenk&lós disznót. A szomszéd, Rcrmolicz József leszúrta a halálra ítélt álla­tot, s a feldolgozáshoz itt van a házigazda, Kovácse- vics Vince, a felesége és az édesanyja, de megjöttek Barcsról a jövendőbeli menyasszony, Ildikó szülei, Fehérvári György és félesé­ge 'is, meg a nagymama, Jä­ger Istvánné. A vőlegény ka­tona, csak ő, Kovácsevics János nem tudott hazajönni Dakócsára. Két nemzetiség három ge­nerációja adott egymásnak találkát ennél a disznóölés­nél. A Baranyából elszárma­zott Jäger nénivel anya- nyelvén!, németül váltunk néhány szót, .az idősebb Ko- vácsevicsné pedig a délszláv együttes zágrábi felvonulá­sáról készült fényképet mu­tatja. S ha már így adódott, a dlisizmióölési szokások is ke­verednék. Kitűnően megfér egymás medlatt a sváritli, a stifóder, a csebrica-hús és más. — Tegnap megpucoltuk a vöröshagymát, a fokhagymát, kimostuk áz edényeket — mondja a házigazda felesé­ge. — Amikor Világosodni kezdett, akkor szúrták le a hízót. Mindenki tudja a dol­gát, ezért megy gyorsan a munka. Éléire asztalra ke­rül a friss sült hús, a pá­rolt kápaszita, a pirított máj és estefelé a hurkai a kol­bász, a töltöttkáposzta, hé­jaspogácsa ... Mindezt szorgos munka előzi imeg. A nehezét la fér­fiak végzik, az aprólékosabb* ja az asszonyokra vár. Tek- nőkbe kerülnek a füstre szánt húsok, s ezek az idő­járástól függően két-három hétig maradnak pácban. A kolbász, a szalonna, két son­ka *és a karaj nagy része is a füstre megy. A füstölt ka­raj igencsak finom csemege a hordós káposztával meg­főzve — állítják Kovácsevi- csék. A barcsi Fehórváriék- nak ás Jäger mamának új­donság lesz ez, de az idő­sebb Kovácséivcsné szerint biztosan ízlik majd a leendő nászéknák ils. — A színhúst, az oldalast lesütjük — magyarázza a házigazda édesanyja. — Eb­ből lesz a csebrica-hús, ma­gyarul á lesütött hús,, amit miég nyáron is fogyasztha­tunk. A véndőt hívjuk cseb- rioának, amiben zsírral le­öntjük a disznóölés után frissein sütött 'húst... Néhány ételnék a házigaz­dák a „szakértői”. A krúmp- liisszalámi sváb szokásoknak, ízléseknek megfelelő recept­jét Viszont Jäger nénitől hall juk : — Kell hozzá egy-egy ki­ló darált marha- és sertés­hús, egy kiló, apró kockára vagdalt zsírszalkmna, egy ki­ló vágás reggelén héjában főtt krumpli, ,egy liter tej, öit deka paprika, két deka magyarbors és ízlés szerint só. Mindezt szorosan töltjük a műbélbe. Füstölés után akár egy évig is eláll. Ez a szalámi főként az epések­nek jó, mert nincs benne fokhagyma. Barcson divatos, Lakócsán már kevesebben „művelik” a nyársdugást, a maszkajá- ráslt. A két nagymama még emlékszik arra, hogy vala­midkor ezek az események nem maradhattak el a disz­nótoros vacsorától. — Az ágas-bogas boton pa­pírdarab függött, verset írtak rá a nyársdugók. Ha szép voüt a vers, és nem sértette a gazdát holmi disznóságok- kal, került az ágaikra hurka, kolbász, pecsenye bőven. Ha nem tetszett az írás, a disz­nó hátulját tűztük a nyárs­ra... A gazda mondja: — Régen egy mangalicát vágtunk), annak elégnek kel­lett lennie egész évben. Igaz, zsír helyett tökmagolajat használtunk ... Most meg ? Levágtuk ezjt itt, az ünne­pekre, friss húsunk lesz; és januárban, Vince napján vágjuk a másikat; pontosab­ban akkor, amikor hazajön szabadságra a fiúnk. Fő és sül az ebédre való, készül a töltelék. A kóstolás az asszonyok dolga, de hogy a sorból a férfiak se marad­janak ki, ők is kóstolgatják- ízlelggtik — a gazda jófajta vörösborát. Egymás és a tá­vol lévő János egészségére koccintanak a leendő nászok, így ülnék tort a hizlalást fi­nom falatokkal megháláló hízó fölött. A gazdaasszony a fiára gondol: — Holnap postára viszem a csomagot. Mindenből kül­dök neki kóstolót, de annyit, hogy a barátainak is jusson belőle... Hernesz Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents