Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-21 / 299. szám

1984. december 21., péntek Somogyi Néplap 3 MEC Y VEM iSITEMDUE Az az egység, amely az Ideiglenes Nemzeltgyűlés Szózatának elfogadásával az alakúló ülésen, 1944. decem­ber 21-én megnyilvánult, megmutatkozott a következő napon megtartott második ülésen is, amikor sor került az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány megalakítására. Ko­alíciós kormány volt ez, amelynek névsorában — a szovjet kormány, Molotov külügyminiszter közvetíté­sével — a Moszkvában tár­gyaló, magát Moszkvai Ma­gyar Kamaténak nevező, s a kormányzói jogfolytonos­ság alapján álló csoport, va­lamint a honi demokratikus erőket Iképviseílő kommunis­ták állapodtak meg egy­mással. Pontosabban : ami­kor Dálnoki Miklós Béiáék és Gerő Bmőék a szovjet kormány által rendelkezé­sükre bocsátott különvonat- tal a szovjet fővárosból a magyar ideiglenes fővárosba utaztak, csak nagy vonalak­ban állt még készen a kor­mánylista. Azzal érkeztek haza, hogy nemcsák a kor­mány elnöke Lesz volt hor­thysta tábornak, hanem még kiét másik fis tárcát kap benne, s miniszteri széket kapott gróf Teleki Géza, az öngyilkossá lett Teleki Pál fia is. A nemzetközi erővi­szonyok következtében, va­lamint azért alakult ez így, mert úgy vélték, e tekin­télyes tábornokok neve a front másik oldalán harcoló magyar főtisztekre 'és ka­tonákra nagy hatással lesz, s 'tömegesen 'értik meg, hogy Szálasira kifcónyszerítetten letett esküjükkel ellentétben a szolgálati szabályzat fis fegyverletételre, a szovjet hadsereg oldalára való átál­lásra kötelezi őket. És bár a kormányban több, néhány hónap múlva már a reakciót támogató, azt f edező miniszterként le­lepleződő politikus kapott helyet, a történészek a ma­guk történelmi távlatából joggal állapíthatják meg, hogy ennek ellenére az Ide­iglenes Nemzeti Kormány nem a burzsoázia, hanem elsősorban a munkásosztály és ia parasztság kormánya volt „Ily módon az új, népi demokratikus központi törvényhozó és végrehajtó hatalom létrejöttével nem­csak a fasiszta szövetséggel ■és a háborúval való szakí­tás feltételei . teremtődtek ímeg, hanem ez azt a lehe­tőséget lis magában rejtette, hogy az antifasiszta demok­ratikus feladatok valóban né­pi módon oldódjanak meg.” A nép várakozását demok­ratikus kormányával szem­ben gyönyörűen fejezte ki az Ideiglenes Nemzetgyűlés előtt az a parasztember, aki­nek lámpalázát a lelkesedés fdk'ozatosan feloldotta: a füzesgyarmati parasztpárti képviselő, Hegy esi János. „Jöjjön akármilyen kor­mány, soha ne tévesszeszem elől azt a példát, hogy az ügyes, okos, képzett kőmű­ves, mielőtt az épület fel­rakásához hozzáfogna, szi­gorúan megvizsgálja a ta­lajt, és erőssé építi a fun­damentumot, az alapot — mondotta. — Mert ha ezt eltévesztette, elhanyagolta, az épület összeomlik. A mi nemzetünk életében ilyen fundamentum, (ilyen alap a magyar nép, amelyik meg­tartotta Magyarországot ma­gyarnak, mert nem a törté­nelmi osztály tartotta meg ... Jobban megérdemli a magyar parasztság a tör­ténelmi osztály címet, mint az az osztály, amelyik ezt eddig viselte. Tisztelt Nem­zetgyűlés! A Nemzeti Pa­rasztpárt és a szegény dol­gozó magyar nép nevében a jövő f elépítéséből részt ké­rünk. Jogunk van ehhez, úgy gondolom. Nincs más kíván­Egységes, erős alapokon Űj állam született Ütemesen halad a teherpályaudvar építése ságunk, csak az, hogy az igen tisztelt nemzeti kor­mány soha, egyetlenegy in­tézkedést, egyetlenegy hatá­rozatot ne hozzon úgy, hogy bennünket előzőleg meg nem hallgatna.” A kormánynyilatkozat, amelynek megvalósítására az új Magyarőrszág első kor­mánya megbízást kapott, szóit arról: „a magyar nép akaratát érvényre juttatva, az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány legsürgősebb felada­tának tekinti, hogy haladék­talanul fegyverszünetet kös­sön a Szovjetunióval, és azokkal- a szabadságszerető országokkal, melyekkel Ma­gyarország hadiállapotban van ... A nemzet 'létérdeke, hogy a magyar nép fegy­veres ereje a Szovjetunió hadseregével és a többi de­mokratikus nemzettel együtt hozzájáruljon a hitlerizmus megsemmisítéséhez, és ezzel -részben jóvátegye a hibáikat, amelyeket az ország a Szov­jetunió és más szabadságsze­rető népek ellen elköve­tett.” A kormány az Ideig­lenes Nemzetgyűlés és ezzel a világ színe előtt ígéretet tett, hogy a német elnyo­mók ellenii harc és hazánk felszabadításának meggyor­sítása érdekében megszerve­zi -az új -magyar nemzeti haderőt, a magyar független­ség és állami szuverenitás egyik (legfőbb biztosítékát. A kormány programjában elkötelezte magát az ország demokratikus átalakítá­sára, mert ez „a magyar szabadságharc győzelmének, függetlenségünk és állami­ságunk helyreállításának elengedhetetlen fettétele”. Még mielőtt -rend-eletekkel sorra pontosan és jogászilag is (törvényesen megtette vol­na, nyilatkozatában már ha­tályon kívül helyezte az ösz- iszes népellenas -törvényeket lés rendeleteket, valamint a zsidók elleni harbár rendel­kezéseket, biztosította a de- mok-rati k-us szabadsági ogoka-t, a sajtó-, gyülekezési és egyesülési szabadságot, az ál­ltalános, egyenlő és -titkos vá­lasztójogét, a teljes vallás­szabadságot. Betiltotta az összes nyilas és egyéb nép­ellenes szervezeteket. Kije­lentette: Kiküszöböli a köz­életből, a kultúrából, a saj­tóból, az iskolából a náci mételyt, a faj és nemzeti gyűlöletét.” ? Elhatározott szándékának nyilvánította az állami szervek megtisztí­tását a németektől és egyéb n émetbér-encek-t öl, a haza- árulók felelősségre vonását. A közigazgatás demokratikus alapokra való fektetését is feladatának tekintette. Az Ideiglenes Nemzeiti Kor­mány a magyar felszabadító harc szervezőjeként és veze­tőjeként felszólította az egész magyar népet, minden magyar hazafit, hogy telje­sítse kötelezettségét a haza iránt. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a megválasztása utáni napon tartott első ülé­sén határozatot hozott, amely szerint a Szovjetunió kor­mányához fordult a fegyver­szüneti feltételék közlését -kérve, egyben máris kifeje­zésre juttatva ,,-a magyar népnek azt az eltökélt szán­dékát, hogy h-ada-t üzenve Németországnak, a Szovjet­unió hadseregével és a többi demokratikus nemzettel együtt, fegyveres erővel óhajt hozzájárulni a hitlerizmus megsemmisítéséhez, és jóvá akarja -tenni azokait a hibá­ikat, amelyeket az előző kor­mányok a Szovjetunió és más szabadságszerető nem­zetek ellen elkövettek.” Öt nappal később Dálnoki Miklós Béla kormánya a Né­metországnak szóló hadüze­netet deklarálta. „Az Ideig­lenes Nemzeti Kormány, a felhatalmazás alapján, me­lyet programja .megvalósítá­sára az Ideiglenes Nemzet­gyűléstől kapott, érvényre juttatja -a magyar nép aka­ratát, semmisnek nyilvánítja a Németországgal kötött szerződéseket, megszakít vele mindennemű kapcsolatot, és ezennel hadat üzen Német­országnak.” Egykori feljegyzések, új­ságcikkek és szemtanúk egész sorának visszaemléke­zése bizonyítja, hogy ezek a nyilatkozatok, a -már felsza­badított és a még hitlerista megszállás -alatt álló ország­részekben egyaránt nagy visszhangot, lelkesedést, egyetértést váltottak ki. A népnek elege volt a háború­ból, amelyet laz ország a nemzet érdekeivel ellentét­ben folytatott. A nép békét óhajtott. Mégpedig olyan bé­kés államot; -amelynek egész Hété biztosítja a további év­tizedekre iá békét. Ez pedig csak egy népi, demokratikus állam lehetett, am-ély ki-irtja a fasizmusnak még (az ír­magját (is. Kedvez az Időjárás Kaposvár minta körzeti k-e- reSkedemii pályaudvarát a szerződés szerint 1986. de­cember másodikáig kel! üzembe helyezni. A száztíz millió fanint értékű -beruhá­zás ebben az évben kezdő­dött, -generálkivitelezője a Közúti Építő Vállalat. Alvál­lalkozóként — többek kö­zött — -részt vesz a munkák­ban a Tanép és a Betonút- építő Vállalat. A Tanép a kereskedelmi pályaudvar áru raktárának üzemi és szociális épületei­nek, oldalrakodójának kivi­telezését végzi. Az árurafctár alapozása folyik, az építke­zésnek kedvez az időjárás. — Ajándék minden nap — mondja Baranyai Ferenc, a vasbetonszerelő brigád veze­tője. — Jelenleg a fogadó­csarnok pülénailaipjainalk mo­nolit vasszerkezet-szerelését végezzük, eddig -tíz darab ké­szült el, ugyanennyi van még hátira. Szamba-tón és va­sárnap is dolgoztunk, ritka tünemény -az ilyen enyhe té­li időjárás az építőiparban, ki -kell használni minden percét. A 2-1-es mélyépítő brigád a pi Héraílapoka t betonozza, a tegnapelőtti -nagy eső sem riasztotta el őket. Másfél hó­napja dolgoznak a területen, eddig 150 folyóméter tám­falat raktak le, s folyamato­san ássák a csarnok alapját. Az árurafctár alapozása is a program szerint történik. Ami az egyik embernek jó, nem jó a másiknak. Veress Tibor, a Kév főmérnöke egyáltalán nem örül az enyhe időjárásnak, azt szeretné in­kább, ha fagyna. — A földmunkákkal elér­tük, a talajvíz szintjét, el­vezetése csak a mélyszivárgók megépítése után lehetséges. A felszíni vízelvezetés egy ré­sze már elkészült, most mint­egy -harmincezer köbméter földet kellene ahhoz megmoz­gatnunk, hogy tovább folytat­hassuk a munkát. A múlt hé­ten helyeztük üzembe a víz­vezeték új nyomvonalát-, így elgördült volna! Az akadály a további földmunkák vég­zése előd-. A jelenlegi talajvi­szonyok miatt azonban a szállítás és a lerakás lehetet­len, elsüllyednek a munka­gépek. Ezért a vállalat úgy határozott, hogy egy ideigle­nes utat épít a meglévő vas­úti pálya mellett, s így ja­nuárban íplytaithaitijuk a munkát. A terület teljes víz­elvezetését szolgáló mély szi­várgók a kitermelt föld he­lyén- épülnék -majd, a jövő éiv első két -hónapjában. A végső befejezési és a rész- üzembehelyezési határidők, a jelenlegi helyzet szerint is tarthatók, bár a területen lé­vő közművek kiváltásának késedelme hátráltatja a ki­vitelezést. A Betonútépítő Vállalat, mint egyik adváUa- kozó ütemesen halad az épít­kezéssel', igaz, ők is rákény­szerülnek a többletteljesítés­re, -a felitörő talajvíz elveze­tés miatt. Eddi-g ötmillió-hét­százezer forint értékű vasút­építési munkát végeztek, biz­tosítva ezzel a területet a Kév számára, a ralk terület- burkolat kivitelezéséhez. K. A. Jövőre zsebre megy Uj gazdálkodási rendszer az IKV-nál Két éve született meg az Állami Tervbizottság hatá­rozata, amelynek értelmé­ben korszerűsíteni kell az ingatlankezelő vállalatok gazdálkodását. Ma olyan vállalatnál, amely jelentős állami pénzeszközökkel gaz­dálkodik, -nem elhanyagolha­tó szempont sem a minőség, sem az elvégzett munka mennyisége. — A rendelet értelmében január elsejétől korlátozott nyereségérdekeltségi rend­szerben dolgozunk — tájé­koztat Embersics Sándor igazgató. 1983. január else­jétől a vállalat egyes szer­vezetei — mint a távfűtés, az építőipari tevékenység, az ingatlanközvetítés — ér­dekeltté voltak téve ebben, de mindössze száznegyven embert érintett. Most a vál­lalat összes dolgozóját érinti, s ez komoly feladatot jelen­tett számunkra. Az idén A kampány utolsó harmada 205 ezer tonna répát dolgozott föl a gyár Zavartalan a szállítás és földolgozás A 91. kampány 76. üzem­napjáig több mint 205 ezer tonna répát dolgozott föl a Kaposvári Cukorgyár. Az említett mennyiségből ez ideig 22 600 tonna cukor ké­szült, ami azt jelenti, hogy az idei szezon utolsó har­madába léptek. Mint a gyár főmérnöke elmondta, a répaszállítmá­nyok ütemesen érkeznek az üzembe. Naponta három irányvonat, a VOLÁN, a termelőüzemek és -a gyár te­herautói hordják a cukor­nak valót. Ami a feldolgoz­hatóságot illeti, nincs kü­lönösebb gondjuk: idén ke­vesebb a gaz a répafejek között, mint tavaly. Ugyan­akkor a cukortartalom 0,7 százalékkal alacsonyabb -az elmúlt évinél : átvételkor 15,3 százalék, a feldolgozás megkezdésekor pedig 14,8 százalék az eddigi kampány­átlag. Mindez azzal függ össze, hogy a késő őszi eső­zések miatt a répa „hízásá­val” arányosan nem emel­kedett a cukortartalom. A gyár körzetében 39 me­zőgazdasági üzem termelt répát mintegy hatezer hek­táron; a termés mennyisége eléri a 290 000 tonnát. Az átvételt december közepé­re befejezték a 18 átvevőhe­lyen. A répa fölszedésével valamennyi gazdaság végzett a három megyében. Az előzetes tervek szerint a gyár január 20—25-e kö­zött fejezi be a 91. kampá­nyát, ami még 35—40 üzem­napot jelent. Azt követően kezdik meg a szokásos évi nagykarbantartást. S. Gy. nem volt olyan fórum, ahol ne került volna szóba az új. gazdálkodási forma, in­tézkedési terveket készítet­tünk, s igyekeztünk előké­szíteni a minél gördüléke­nyebb átállást. — A vállalat 15 évig más rendszerben gazdálkodott, hogyan készül fel a nyere­ségérdekeltségi rendszerre? — Át kell programoznunk az emberek gondolkodás- módját. Előtérbe került a munkaidőkibasználás, az anyagtaikarékosság. Megvál­tozik a vállalat yezetése is, önelszámoló egységeket ho­zunk létre, önálló döntési joggal, nagyobb felelősség vállalásával. Fontossá vált a vállalati ellenőrzés a be­számoltatás. Ezért ellenőr­zési osztály alakult a válla­latnál, műszaki revizorral erősítve. Fokozni kellett a szellemi kapacitásunkat is; míg két éve 16 felsőfokú végzettséggel bíró dolgo­zónk volt. jelenleg már 36- an vannak, további kilen­cen pedig műszaki főisko­lára járnák. —A házkezelési munká­nál milyen lényeges válto­zást jelent az önelszámoló egység létrehozása ? — Hétezer-négyszáz bér­leményünk van Kaposváron, s nyugodtan állíthatom, hogy minden házunk üze­meltetési költsége más és más. Ezt a költséget tulaj­donképpen már a tervezés­nél meg lehet határozni, il­letve befolyásolni. — Jövőre tehát megszű­nik a vállalati közvetlen irányítás. Milyen eredmé­nyeket várnak ettől? — Kisebb közösségek, egymástól, egymás munká­iétól jobban függő egységek alakulnak. Érdékük. hogy nyereséggel dolgozzanak, hi­szen a vállalat saját bérfej­lesztése ennek a nyereségnek a függvénye. Nem kis felada­tot jelent számunkra az új rendszerre való átállás. A felkészülésnek gyakorlati­lag vége. Jó pár hónapnak kell még eltelnie ahhoz, hogy lemérhessük, mit csi­náltunk jól mit rosszul. K. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents