Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-21 / 299. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁKAK LAPJA XL. évfolyam, 299. szám Ára: 1,40 Ft 1984. december 21., péntek Követelmények és lehetőségek Törvényt alkotott az országgyűlés, elfogadta az 1985. évi állami költségvetésről beterjesztett javaslatot. Megszokott, minden esztendő végén időszerű feladata ez a képviselőknek, ám most — igazolta a törvény- javaslat vitája — az elvár- hatónál, az ilyenkor tapasztaltnál is fokozottabb volt a figyelem, a felelős mérlegelés, mert 1985 egyszerre befejező esztendeje a hatodik ötéves tervnek és előkészítő éve a hetedik középtávú programnak. Olyan időszak, amikor lehetőségeink és feladataink körvonalai élesebben kirajzolódnak abban a óo tppnrlnHiknrh6n ÜEiJllW VQ ------------ **» a melyet az MSZMP Központi Bizottságának a párt XIII. kongresszusára kibocsátott irányelvei tártak elénk. Ezek tudatában, valamint 3 törvényjavaslatot bevezető expozé és a felszólalások ismeretében megállapíthatjuk, az 1985. évi állami költség- vetés a realitások tiszteletére alapozódott, olyan tennivalókat határoz meg, amelyekhez a feltételek rendelkezésre állnak, illetve folyamatosan megteremthetők. Bíztató jeleikkel és gondokkal egyaránt szolgált az 1984- es esztendő. A bíztató jelek — a nemzeti jövedelemnek az előirányzottnál némileg nagyobb növekedése, az ipari termelésnek a tervezettet meghaladó mértéke — elengedhetetlen feltételeivé váltak annak, hogy a jövő évben több tekintetben előre, s nemcsak előre, hanem felfelé is léphessünk. Ilyen ösz- szetett lépés a beruházások és a reálbérek csökkenési folyamatának megállapítása. Mindezt persze csak kemény munkával, s okosabb, ésszerűbb gazdálkodással tudjuk elérni. Ennek útját- módját is meghatározta az országgyűlés, amikor kimondta, hogy az ipar a jelenleginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a külgazdasági egyensúly további^ javításához, a behozatal bővülését kétszeresen meghaladó gyarapodás a kivitelhez. Ilyen és hasonló kockái vannak a mozaiknak, amely az 1985-ben megteendő út képét tárják elénk. Amint látjuk szó sincsen arról, mintha súlyuk váltakat, inakat roppantanak. Lehetőségeink reális, felelős felismeréséről van szó, arról, hogy igenis mód van a népgazdaság jövedelemtermelő képességének fokozására. Elhangzottak jó példák és meghökkentő esetek a parlament ülésén forrásaink értő és balkezes kezeléséről, szinte filmként pergetve le előttünk mindennapjaink ellentmondásos gyakorlatát. A törvényjavaslatot indokoló expozé, az ahhoz kapcsolódó — és költségvetési bizottsági — véleményezés sem szűkölködött olyan, megfogható tényekben, amelyek azt mutatták, lehetnénk — legyünk! — jobb sáfárai javainknak, a társadalmi vagyon termelésre fogható részének. Hiszen igaz, a fejlett tőkés országok piacain sokféle hátrányos megkülönböztetésben van részünk, ám az is igaz — és erről mintha a kelleténél halkabban esnék szó —, hogy az idén kivitelre került ipari termékek között az először gyártott, azaz új és lényegesen korszerűsített áruk aránya csupán öt százalékot ér el... Aminek látszatra nincs sok köze ah- ahhoz, az elképzeléseknek megfelelően felépül-e 1985- ben a költségvetésben szereplő nyolcszáz általános iskolai tanterem, megteremtődik-e a fedezet a tervezett — elsősorban a nyugdíjasok, a nagycsaládosok körét érintő — szociálpolitikai intézkedésekre, valójában azonban mindannyian tudjuk, nagyon is szoros a kötődés. Aligha lehet eléggé hangsúlyossá tenni azt a sorrendet, hogy először a nemzeti jövedelem előállításában kell feljebb jutni, változatlanul elsőbbséget szükséges adni az ország külső pénzügyi Őgycilsuijís jíiviiasttiiaiv, s csak azt követően, kellő fedezet birtokában kerülhetnek sorra a lakossági fogyasztáshoz, az egy főre vetített reáljövedelemhez fűződő elképzeléseink, terveink, céljaink. Meglehet, nem kellemes ezt a sorrendet tudomásul venni, ám éppen a közös érdekeltség teszi elkerülhetetlenné. Az a közös érdekeltség, melynek egyszerre kell láttatnia az 1985- ös év kiviteli többletét' és a felépítendő 14—75 ezer lakást, az anyag- és energiagazdálkodás fokozott tempójú ésszerűsítését és a lakossági alapellátás szerény javítását, különös tekintettel a kistelepüléseken élőkre. Amik persze pusztán kiragadott mozzanatok az országgyűlési tanácskozás jelképezte, elemezte jövő esztendei gazdálkodási feladatokból, de talán megfelelően érzékeltetik. Először termelők vagyunk — kell, hogy legyünk —, csak utána következhet fogyasztói szerepünk. Abban nem volt vita, hogy az indokolatlan áremeléseket meg kell akadályozni az pedig eleve nyilvánvaló, hogy a harcot ellenük a termelésben, a vállalati költséggazdálkodásban kell megvívni. Az új jövedelemszabályozási és adórendszer ezért fokozza a gazdálkodó szervezeteknek a költségek iránti érzékenységét. Elsősorban azáltal, hogy megdrágul az élőmunka, s emiatt — remélhetőleg — egyre több vállalat kényszerül ügyelni arra, hogy ugyanazt a munkát hány ember, milyen munkaidő-kihasználással és mennyi bérért végzi el. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az árak emeláse az eddiginél keményebb korlátokba ütközik. Az ülésszakot megelőző bizottsági tanácskozásokon 34 képviselő mondta el véleményét a törvényjavaslat vitájában. A pénzügyminiszteri expozét követően tizenhármán kértek szót. Lakásgondok, iskolaépítés, tanácsi gazdálkodás, az időskorúak helyzete — így változtak a témák, amelyek teendőinket is meghatározzák. A jövő évi költségvetésben — a felszólaló miniszterelnök-helyettes szerint — a legutóbbi esztendőkénél nagyobb követelmények fogalmazódtak meg és több a kockázat is benne. Mégis, mindkettőt vállalni kell. Mert csakis ezek vállalásával — és a követelmények teljesítésével — érhető el a szerény haladás 1985-ben, ami azonban már alapja lesz a hetedik ötéves terv kezdetének, a fejlődés meggyorsítását ígérő fél évtizednek. Ülést tartott a KISZ KB A párthatározatok megvalósításáért A Szolnoki MÄV Járműjavító Vállalatnál idő előtt teljesítik az éves tervüket. Az országosan kibontakozó munkaversenyhez csatlakozva vállalták, hogy az energiatakarékosság révén tovább növelik a termelési értéküket. HAVASI FERENC LÁTOGATÁSA AZ ORSZÁGOS TERVHIVATALBAN Csütörtökön ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Az ülésen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője. A testület meghallgatta Hámori Csaba első titkár tájékoztatóját az MSZMP KB november 15-i és december 4-i üléséről. Szandt- ner Ivánnak, a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta az MSZMP KB ifjúságpolitikai állásfoglalásából adódó KISZ-feliadatokiat. Megállapította: a pánt ifjúságpoliti- áilüfíúglslása kedvező lehetőségeket teremtett 3 KISZ munkájához, tág teret adott a fiatalok társadalmi, politikai, gazdasági aktivitásához; erősítette a fiatalok felelősségét önmagukért és a szocializmus ügyéért. Az ifjúsági szövetség arra összpontosítja figyelmét, hogy az állásfoglalásban megfogalmazott célok széles körben ismertté váljanak és maradéktalanul megvalósuljanak. Kiemelt feladatként határozták meg, hogy a KISZ segíte az ifjúság társadalmi, gazdasági, politikai aktivitásának kibontakozását. Szorgalmazzák, hogy a fiatalok több lehetőséget kapjanak cselekvőkészségük, tenniaka- rásuk bizonyítására, az ország és saját ügyeik intézésében a felelős részvállalásra. Tudatosítani akarják a fiaitalokban, hogy sorsukért Arhipov Pekingbe utazott Csütörtökön a Kínai Nép- köztársaságba utazott Ivan Arhipov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese. Arhipovot a kínai kormány hívta meg. Búcsúztatására a repülőtéren megjelent Mihail Kapica, külügyminiszter-helyettes. nemcsak a társadalom, hanem önmaguk is felelősek. Az ifjúsági szövetség azon munkálkodik, hogy társadalmunkban a fiatalok előtt reális, vonzó, illúzióktól mentes távlait nyíljék. Ennek szellemében szorgálmaiz- za az iskolarendszer nyitottságának, demokratizmusának erősítését; a képzettségnek megfelelő, értelmes munka1 biztosítását és a teljesítané ínnyel arányban álló megbecsülést; a családalapítás, a gyermeknevelés és az önálló otthonhoz jutás föltételeinek javítását, valamint a társadalmi esélykülönbségéit mérséklései. ■ A testültet ülésén hangsúlyozták : az ifjúságpolitikai állásfoglalás megvalósítása megköveteli, hogy a KISZ tovább növelje befolyását az egyes ifjúsági rétegekben. Ennek érdekében korszerűsítik a tudaitformátá tevékenység tartalmát és rendszerét. Javítják a párttaggá nevelő munkáit, különösen aiz egyetemi, főiskolai hallgatók, a középiskolai diákok, valamint az értelmiségi és művészfialtaiok körében. A Központi Bizottság ülésén kiemélték: a KlSZ-nék és az ifjúságnak az eddiginél nagyobb részt kell vállalnia a gazdaság előtt álló feladatokból. Az ifjúsági szövetség továbbra is segíti az állami eszközökkel csak részben orvosolható társadalmi gondok enyhítését. Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön az Országos Tervhivatalba látogatott. A vendéget Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatta az 1985. évi népgazdasági terv kidolgozásáyal és a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével kapcsolatos tapasztalatokról, a VII. ötéves terv előkészítésének helyzetéről, s ezzel összefüggésben a KGST-országokkal folytatott terv-koordinációs eredményeiről. Ezt követően eszmecserét folytattak időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, és a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elfogadott határozat végrehajtásáról. A 40. díszes fenyőfa Tegnap reggel megkezdték Kaposvár karácsonyfájának díszítését a Kossuth-téren. Hagyomány, hogy az ünnepekre a város hatalmas karácsonyfát állít a város központjában. A negyven éve fölszabadult város negyvenedik karácsonyfáját a tokaji parkerdőben vágták ki. A nyolcméteres sudár fenyő harmincéves. Nyolc kilogramm szaloncukor kerül a fára, a Kaposker és Zselic, áruház gondoskodott a Dédász dolgozói jóvoltából a karácsonyfa feldíszítéséről. Kikötőben a tókotró Befejezte idei munkáját, s téli kikötőjébe vonult a két velencei-tavi Ikotróhiajó. Eddigi leghosszabb idényüket töltötték a vízen, márciustól dolgoztak, s csaknem 400 ezer köbméter iszapot távolítottak el a rhómederbőil. Az idén a tó keleti partszakaszán, valamint Dinnyés határában és a Szúnyog szigettől keletre eső területen dolgoznak a meder mélyítésén. A Velencei-tó elmoosaraso- dásának megállítása és vízminőségének védelme érdekében másfél évtizede kotorják, a fenéken lévő iszaprétegnek több minit felét — 8,2 millió köbméter üledéket — eltávolították, s teljes egészében kiirtották az elburjánzott mocsári növényzetet, szabályozták a nádál- iományt. Jelenleg már csak a tó felét borítják nádasok, ezeket azonban a szakemberek szerint meg kell őrizni, mert a tó tisztulását szolgálják.
