Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-19 / 297. szám

1984. december 19., szerda Somogyi Néplap 3 Demokratikus összefogás a felszabadult országrészben Szeged, a Délmagyaror- szág című lap. I. évfolyam 15. száma, vagyis 1944. de­cember 6.: „Felgyújtott há­zat igen sokat lehetett látni a németek kivonulása útján, ellenben lovat vagy tehenet egyáltalán nem. A nép nagy részét is elhajtották- Házról házna járva gyűjtötték össze az SS-legények a lakossá­got, és puskatussal hajszol­ták őket maguk előtt. Korra, nemre nem voltak tekintet­tel. Még a betegeket sem kímélték. Több parasztot agyonlőttek, mert nem volt hajlandó házát, állatait és terményeit a német vandál ösztönök rendelkezésére bo­csátani. .. A lakosságnak te­hát valóban igazi felszaba­dulást jelentett az „ellensé­ges” orosz csapatok bevo­nulása a „szövetséges” né­met banditákkal szemben. Szegény magyarok ! Hosszú éveken át áltatták őket, hogy az oroszok elcipelik Tur- kesztánba a magyarokat vagy Szibériába, és most po­rosz csizmák rugdossák őket a nyugati határok felé, hogy esetleg Berlin előtt megás­sák az „utolsó” védelmi vo­nalat. Azok az emberek, akik a németek által még meg­szállt területről szöknek át szabad magyar területre, az itteni viszonyokat ideálisnak tartják ahhoz képest, amit odaát tapasztaltak.” Milyenek voltak hát az „itteni viszonyok”, vagyis milyen volt az élet a fel­szabadított ~ területeken negyven esztendővel ez­előtt? Nehéz, de mégis remé­nyekkel teli. Az első demok­ratikus magyar lapot, ame­lyet Orosházán nyomtak, és amely éppen 1944. októ­ber 15-én, tehát Horthy ba­lul sikerült kiugrási kísérle­tének. s az azt követő nyi­las puccsnak napján került az olvasók kezébe. Népaka­ratnak nevezték. A nép lap­ja akart lenni a nép aka­ratát közvetíteni. Éppen ezért arra kérte olvasóit: „Elvtárs, szólj te is!” „Mos­tanáig hallgatnod kellett. Ezután bátran megnyilatkoz­hatsz. Elmondhatod érzései­det, gondolataidat. Közölhe­ted szándékaidat. Lapunk nem valamely klikk szolgá­latában áll, hanem a kollek­tív munkásság sajtóorgánu­ma ... Mennél többen gon­dolkodunk és cselekszünk, annál szebb, nagyobb ered­ményeket érünk el. Elvtárs. várjuk soraidat!” És a levelek érkeztek. El­sősorban a kommunistáktól, akik ia felszabadulás után kezükbe vették a már sza­bad országrészek sorsának intézését, ök voltak, akik nekiálltak az őszi mezőgaz­dasági munkáknak, hogy az országnak legyen a követke­ző esztendőben kenyere. Iga­vonó állatok hiányában — ezeket elhajtották a fasisz­ták. a traktorok pedig még viiwivÆUiïrnm ritkaságszámba mentek, ne­héz küszködés voit minden barázda szántás. De csinál­ták az emberek, különösen azután, hogy megjelent a Magyar Nemzeti Független­ségi Front programja, amely leszögezte, hogy „a legrövi­debb határidőn belül. a földigénylők közreműködé­sével, széles körű földrefor­mot kell végrehajtani, mely sokszázezer földnélkülit és szegényparasztot tesz élet­képes kisgazdaság tulajdo­nosává.” És a munkások? Volt. ahol a tulajdonos vezetésé­vel. a legtöbb helyen azon­ban távollétében kezdték meg a termelést. Megrende­lőjük sok helyütt a szovjet katonai parancsnokság volt: a hadtáp, illetőleg felvonu­lási területté vált országré­szekben, a magyar üzemek­ben javíttatták gépeiket, ké­szíttették el a háborúban nélkülözhetetlen iparcikke­ket. Az üzemekben harcko­csikat javítottak és katonai konyhához üstöket is gyár­tottak, vagy éppen fehérne­műt varrtak a tovább har­coló alakulatok számára. Mindenütt megalakultak az üzemi bizottságok: vagy ma­guk irányították az üzemet, vagy pedig a tőkéssel eg.yüti vezették a munkát, ahol er­re szükség volt. a helyreál­lítást, újjáépítést másutt már a termelést. Óriási ne­hézséget jelentett a közleke­dés hiánya: a náci hadsereg mindenütt használhatatlan­ná tette a vasútvonalakat, s így a különböző városok, 'falvak csak legközelebbi- szomszédjaikkal érintkez­hettek, de amúgysem léte­zett még központi hatalom. A szovjet parancsnoksá­gok azonban mindenütt se­gítettek. A 2. Ukrán Front politikai irányelveit hirdető plakátok a magyar nép tud­tára adták: azt. hogy a szov­jet hadsereg Magyarország területére lépjen, kimondot­tan hadiszempontok tették szükségessé, s a Vörös Had­sereget nem vezérlik olyan célok, hogy Magyarország területének valamely részét meghódítsa, vagy az ország társadalmi rendjét megvál­toztassa. Az élet gyorsan visszatért ezeken a területeken. A kommunisták szövetségese­ket kerestek, a nemzeti, né­pi összefogás politikáját igyekeztek megvalósítani mindenütt és mindenben. Az első felszabadult magyar vá­rosban, Makón először a kommunisták hozták létre pártjukat, de azután nagy erőfeszítéseket tettek, hogy más pártok is megalakulja­nak. Másodikként a Nemze­ti Parasztpárt alakult meg a hagymatermeléséről híres városban, miután addig „a városvezetésnek és a köz­élet irányításának minden gondja a Kommunista Pár­tot terhelte, holott a város közproblémái olyanok, hogy ezt csak a nép minden ré­tegének bevonásával lehet megnyugtatóan megoldani.” A Délmagyarország cikke tükrözi a kommunisták po­litikáját: „A bajon és a hiá­nyon úgy igyekszik segíteni a Kommunista Párt. hogy alkalmi mebeszélésekre hív­ja meg a város értelmiségé­nek, iparosainak, kereske­dőinek és gazdáinak képvi­selőit." Rámutat azonban: „Ez csak szükségmegoldás, és termékeny politikai élet csak akkor indulhat meg a városban, és akkor hozhat­ja mozgásba a demokrati­kus önkormányzati tevé­kenységet. hogyha a mun­kásság pártja mellett más rétegek is felsorakoznak egy demokratikus front vona­lán.” Ami az önkormányzati te­vékenységet illeti: a köz- igazgatás megindítására ál­talában a legmagasabbran- gú helyén maradt közigazga­tási tisztviselő kapott meg­bízást a Vörös Hadsereg városparancsnokától, de ' az­után fokozatosan a nép ál­tal megbízott testületek vet­ték kezükbe az ellenőrzést, majd a legtöbb esetben a dolgok intézését is. A Nem­zeti Bizottságok a demokra­tikus pártok képviselőiből állottak, s központi hatalom hiányában — erre december 21-ig, az ideiglenes nemze­ti kormány megalakulásáig kellett várni — is egy irányban, a demokratikus átalakulás érdekében fára­doztak. Volt. ahol falusi di­rektóriumnak, másutt népi bizottságoknak nevezték őket, később általánossá vált a Nemzeti Bizottság elnevezés és jelleg. Ezek a népi szer­vek gondoskodtak mindenütt az új élet megindításáról, kísérték figyelemmel a vil­lámgyorsan előrehaladó ese­ményeket. S amikor decem­ber második hetének végén útnak indult 14 teherautó, hogy felkeresse az ország már felszabadult területeit, és összegyűjtse onnan azo­kat a küldötteket akik kép­viselőként megalakítják az ideiglenes nemzetgyűlést, és a népszuverenitás letéte­ményeseként megteremtik az új magyar államiságot, már mindenütt voltak, akik fogadták őket. Így sikerül­hetett páratlan rövid idő alatt — a kocsik december 14-én indultak útnak, és rá egy hétre. 21-én már össze is ült a népparlament! — új államot teremteni a régi helyén. Olyat, amely nem el­lensége, hanem barátja a népnek, melyet azóta is szolgál. Pintér István Épül a 61-es főút kaposvári kivezető szakasza ■ M rr fm ri g- / r Korszerű utpalya, foluljaro iKaposvár nyugati határá­ban, a Kanizsai utca és a fonyódli vasútvonal /keresz­teződése az utóbbi évékben mind nagyobb gondot jelent a (közúti forgalom zavarta­lan bonyolítása szempontjá­ból. E szakaszon naponta tizennyolcezer jármű hadad át. A 61-es főutat átszelő vasútvonal sűrűn zárt so­rompója miatt sokszor a 67- es főúton lévő jelzőlámpáig áll a kocsisor. Érthető (hát, hogy a mai és a jövőbeli követelmények­nek megfelelő új útszakasz és felüljáró megépítése nem várathatott tovább. Nyáron a kaposvári Közúti Építő Vádiadat megkezdte a száz­húszmillió forintba kerülő beruházás megvalósítását. A munkálatokban közel tucat­nyi alvállalkozó vesz részt, amelynek befejezési határ­ideje 1986 augusztusa. Tegnap délelőtt a Pécsi Közúti Igazgatóság (kapos­vári koordinációs üzemmér­nökségén Právics József lé­tesítményi főmérnök vezette azt a megbeszélést, amelyre a megyei tanács közlekedési osztálya hívta meg a (kivite­lező vállalatok képviselőit. A 61-es főút Kaposvárról nyugati irányban kivezető szakasza a Pécsi Közúti Igaz­gatóság és Somogy megye jelenlegi legnagyobb közúti beruházása, ezért hallatlan jelentőségű a kivitélezők ösz- szehangollt munkája. A teg­napi megbeszélésen részlete­sen /terítékre került vala- mennyii fontos kérdés. Egyben valamennyi cég képviselője egyetértett: a ha­táridő tartása csak össze­hangolt munkával biztosít­ható. Az eddig végzettek ga­ranciát jelenthetnek a jövő évre. A KÉV és alvállalkozói mintegy százezer köbméter földet mozgatnak meg, a töltésépítéshez megközelítő­leg hetvenezer köbméter anyagot szállít a helyszínre a VOLÁN. Több mint két- ikillométeres szakaszon új nyomvonal épül és há­rom közlekedési csomópontot alakítanak ki. Az első, jel­zőlámpás kereszteződés a Kanizsai utcánál /lesz, a má­sodik a Ságvári Endre utcá­nál — itt a forgalomirányí­tó lámpákat később szerelik föl —I, míg a harmadik cso­mópontot a Mátyás király utcánál alakítják ki, ahon­nan új nyomvonalon össze­kötő utat létesítenek a kece­li városrész zavartalan meg­közelítése céljából. A Vöcsök köznél megépítendő kisebb csomópontból a /temetőhöz visz majd az út. Az ütem­terv szerint 1986-ra elké­szül a háromnyílású fölül­járó is, így az utolsó hóna­pokra csak az útpálya asz­faltozása marad ... S. Gy. Új feladatok előtt A gyengén gazdálkodó szövetkezetek jövőjéről Több fontos témában határoztak idei utolsó ülésükön Somogy megye tanácstagjai. Döntöttek a megye költségve­tési és fejlesztési előirányzatairól, intézkedési programot fogadtak el a tanács munkájának továbbfejlesztéséről, és áttekintették a tartósan gazdaságtalanul termelő mezőgaz­dasági üzemek helyzetét, jövőjét. Bár a mezőgazdasági ága­zatnak csak egy hányadát érinti a megyei tanácstagok álé került téma, a gazdasági és társadalompolitikai jelen­tősége mégis feltétlenül in­dokolja, hogy a magas szin­tű álilarrti 'testület — értékel­ve a .tapasztalatokat — ál­lást foglaljon a további ten­nivalókról. Mióta a termelő- szövetkezetek léteznek, azóta országosan is, Somogyhan is .küszködnek /az alacsony ha­tékonyságú itermelőszövetke- zetek gondjaival — bár az e körbe tartozók elnevezése az idők folyamán változott. A mélypont, és ezzel együtt a gazdaságok érdeké­ben kifejtett sokoldalú mun­Befejezéshez közeledik a mélyszántás Tíz nap alatt mintegy húsz százalékot rukkoltak előre a tavaszi vetéseket elő­készítő őszi mélyszántással a somogyi mezőgazdasági üze­mek, s mostanra elérték a teljesítéssel a 90 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a csak­nem 140 ezer hektáros fel­adatnak a zömét megoldot­ták, sőt jónéhány termelő- szövetkezetben már múlt időben, beszélhetnek erről a tennivalóról. Keszthelyi Sándor, a So­mogy megyei Tanács vb me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főmunkatársa elmondta: igaz, hogy tavaly ilyenkor 7—8 százalékkal előbbre álltak a gazdaságok .4-, vv ezzel a munkával, mint most, azonban az idén októ­berben még kevesen gondol­tak arra, hogy ekkorra idáig is eljuthatnak: az őszi beta­karítása növények ugyanis a szokásosnál később értek be, emiatt a táblákról is csak lassan kerülhetett le a termés, s ez kihatott a ve­tés, a mélyszántás ütemére is. A mostani helyzetképbőil az következik, hogy öt-tíz, jó időjárású nap elegendő a feladat maradéktalan telje­sítéséhez megyénkben. A nagyüzemekben rendelkezés­re álló csaknem 3 ezer erő­gépből a 2100—2200 nagyabb teljesítményű traktor ebben a munkában vesz részt: job­bára kettős és nyújtott mű­szakokban húzzák a baráz­dákat a táblákon. Arra is számos példát találni, hogy a tennivalóval előbbre álló vagy a szántással már vég­zett nagyüzem gépei más gazdaságokban segítenek. Nem maradtak le a kisgaz­daságok sem, ezeken a te­rületen is — a mintegy 20 ezer hektáron — szaporán halad a szántás a tavaszi vetések alá. ka is, 1979-ben következett be. Akikor huszonegy tsz csaknem száznegyvenmillió forint hiánnyal zárt, és a gyengén gazdálkodók mű­velték a termelőszövetkeze­tek összes területének csak­nem felét, az üzemi terme­lési érték csaknem felét itt állították élő, és itt birkó­zott inkább t sikertelenül, mint sikerrel á gondok meg­oldásán a szövetkezeti tag­ság negyvenkét százaléka. Széles körű helyzetfeltáró, elemző és a főhatóságokkal egyeztetett, példásan szerve­zett segítő munka indult meg az 1980. évi tavaszi párt vb­határozat alapján, melynek végrehajtását azóta is külön­böző testületek és fórumok folyamatosain figyelemmel kísérik. Az e körbe tartozó valamennyi termelőszövet­kezetet felülvizsgálták, prog­ramot dolgoztak ki gazdál­kodásuk megerősítése érdeké­ben. Ahogy tegnap Tóth Ká­roly, a megyei tanács elnök- helyettese hangsúlyozta, a tartósan gazdaságtalanul ter­melő üzemek érdekében vég­zett négyévi munka ered­ményességének három fő ma­gyarázata van. Az intézke­déseket, az erőfeszítéseket jól segítette az érvényben levő szabályozórendszer, köz­vetlen és igen gyümölcsöző kapcsolat alakult ki az ide tartozó tsz-ek érdekében a PM és a MÉM szerveivel és harmadsorban : nem utótag rendezték a veszteségeket, hanem lehetőségeket, feltéte­leket 'teremtettek iaz eredmé­nyesebb munkához, perspek­tívát kaptak az üzemek dol­gozói, vezetői. Jelentősen egyszerűsödött, átalakult és az adottságok­hoz igazodott ezekben az üzemekben a növénytermelés szerkezete, /megszűntek itt is és az állattenyésztésben is a veszteséges 'tevékenységek. Nőtt /a jövedelembiztonságot fokozó ipari melléküzemágak szerepe, kiemelt figyélmet fordítottak az (irányítás, " vezetés személyi feltételei­nek biztosítására. A gazdál­kodáshoz tartozó egyéb rész­feladatok mellett ezek a fő törekvések eredményezték, hogy ezek az üzemek az el­múlt négy év során a me­gyei átlagnál gyorsabban fej­lődtek. Nem csupán az érin­tett száznegyven ítélepülésen élők helyzete, biztonsága ja­vult ezzel számottevően, a jól összehangolt munka nép- gazdasági szinten is szám­szerűsíthető eredményekkel járt. öt évvel ezelőtt ezek az üzemek öt és fél millió forint jövedelemadót fizet­tek, /tavaly a költségvetés ki­adásaihoz csaknem húszmillió forinttal járultak hozzá. Varga Tiborné tótújfalui tanácstag saját üzemi példá­val, a 'lakócsai szövetkezet elmúlt fél évtizedes gazdál­kodásának, helyzetének is­mertetésével még érzéklete­sebbé te/tite a tanácstagság előtt, hogy ez a módszer mi­lyen gazdasági és társada­lompolitikai eredményeket hozott Somogybán. Ahogy elhangzott a ta­nácsülésen, a január elsején életbelépő szabályozók alap­vető változásokat hoznak, és ezek egy része mintegy tíz— tizenkét tsz-ben veszélyezteti az eddigi erőfeszítések ered­ményeit. Ezért foglalt úgy állást ,a testület, hogy to­vábbra is megkülönbözte­tett figyelmet kélil fordítani ezekre a gazdaságokra, és mint zárszavában Sugár Im­re, a megyei tanács elnöke mondta, az eddigiekhez ha­sonlóan a főhatóságoknak, a megyei szerveknek és a he­lyi irányítóknak közösen kéll keresni a megoldást ezeknek a szövetkezeteknek az érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents