Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-15 / 294. szám
6 Somogyi Néplap 1984. december 15., szombat TUDOMÁNY, TECHNIKA Az élő természet nyomán Á holnap építészete Milyen házakban élnek majd a holnap emberei, ötven vagy száz év múlva, milyenek lesznek a jövő építészeti irányai? Ezekre és egyéb kérdésekre keresik a választ a moszkvai Épi- tészeteilméleti és Építészettörténeti Központi Tudományos Kutató Intézetében. ahol építészeti bionikái laboratóriumot hozták létre (az építészeti bionika az élő szervezetek alkalmazkodási mechanizmusát, annak épi- tészeti felhasználása érdekében tanulmányozó tudományág. A szerk.) — A szovjet tüdősök kutatásai ezen a területen egyre szélesebben bontakoznak ki — mondja Jurij Lebe- gyev, a laboratórium vezetője. — Az építészetben egyre gyakrabban alkalmazzák az élő természet formáit és konstrukcióit. így például az osztankinói tv-tornyot a növényi szár vagy a fatöíjzs szerkezeti elve szerint építették fel. A krilatszkojei kerékpáros versenypálya, ha felülről nézzük, óriási lepkéhez hasonlít, amely a földre szállt le megpihenni, Luzsnyikiban a „Barátsági sportkomplexum pedig — tarisznyarákhoz ... Ám ezeknek a moszkvai létesítményeknek az építői alkOltásaikban nem másolták az élő természetet. Nem any- nyira a külső hasonlóság vezérelte őket, inkább az élő természetben széleskörűen elterjedt, formailag mechanikus működés elvét, használták fel. Az építészeti bionika az építészet társadalmi-funkcionális, művészi és műszaki-gazdasági aspektusainak kérdéseit oldja meg. „Természetutánzó szerkezetek” kiállítása Moszkvában „Ház-fa” — így nevezték el modelljüket a laboratórium munkatársai. Ebben a házban az emeletek spirálisan haladnak fölfelé. Itt a jelszó: minden lakásnak jusson napfény. A lakás nikkeliborítású fedelének kiszögellő részein pihenősarkokat lehet berendezni, virágágyakat lehet telepíteni, vagy fácskákat nevelni. Különösen érdekesek _ o dinamikus vagy a transzformáit építészeti megoldások. Ezekre az építészek szintén a természet megismerése és tanulmányozása révén jöttek rá. Nagy érdeklődést tanúsítottak például az egyszerű növény, a palástfű iránt, amelynek a levelei kupolaként összeborulnak és kiegyenesednek. Ezt a rendszert újraalkották az építészetben. A sík felületen lehet megszerkeszteni, térbeli kupolafedéllé alakítva azt át, amely 'kávéházi és cirkuszi helyiségek -beborí- tására alkalmas ... A kivitelezés egyszerűsége miatt igen népszerűnek bizonyultak a hengeres formához közeledő, összehajtható fedélszerkezetek. A tudósok úgy vélik, hogy a városi épületeket nem mindig kell évszázadokra építeni. Némelyek közülük gyorsan elavulnak, korszerűtlenné lesznek. Éveik múltával a minden kényelemmel ellátott lakások kényelmetlenné válhatnak, a termelő létesítmények ésszerűtlenné, az iskolaépületek kevésbé korszerűvé. Ezért a jövő városaiban kívánatos a dinamikus építészeti formák alkalmazása. Az építészeti bionika tárgykörében a moszkvai Építészetelméleti és Építészettörténeti Központi Tudományos Ttutatóintézeten kívül sikeresen dolgoznak a leningrádi, ukrán és grúz építészek is. Hosszú életű akkumulátor Tengervízből ivóvíz Ira újra tud írni — Alig merem hinni, hogy újból tudok írni, dolgozni a jobb kezemmel — mondta' a 15 éves Ira A. — Hálás köszönet az orvosoknak! Belorussziában most hajtottak végre első ízben sikeres végtagreplantációs műtétet a minszki, érsebészeti központ szakorvosai. .. .A baleset a múlt év december 30-án este itörtént. Ira A. boriszovi lakos segített fűrészelni az édesapjának. Pillanatnyi figyelmetlenség, és ... éles fájdalmat érzett. A többit mintha csak álmodta volna. A helybeli kórház sebésze azonnal felhívta a minszki érsebészeti központot. Az ottani ügyeletes orvos megadta a ' szükséges utasításokat, hogyan és hová szállítsák a balesetet szenvedett leányt. A sérült kezet megfelelőképpen hűteni kellett. Amíg a sérültet Minszkbe szállították, az érsebészeti osztályon megkezdték az előkészületeket a műtétre. A központ legjobb specialistáit Sürgősen berendelték. A fiatal páciens a sérülés pillanatától számítva három óra múlva a műtőben volt. Vajon hogyan fognak viselkedni a szövetek, nem vesztették-e el életképességüket? A kötés és a jég levétele után elszomorító kép tárult a sebészek szeme elé: a fűrész elvágta az összes ereket, a csontszöveteket, az inakat, az idegtörzseket.. Mégis a replantáció mellett döntöttek. A mikroszkóp alatt végrehajtott műtét kilenc órán át tartott. Végül aztán ez a valóban ékszerészet! pontosságú munka véget ért. Vajon hogyan fog viselkedni a kézfej? Az orvosok ma már bizonyosai? benne: a műtét sikeres volt. Irán ugyan még egy műtétet kell végrehajtani néhány ín regenerálása végett. Ám a legfontosabban már túl van. Svájci kutatók új -típusú ólamakkumulátort fejlesztettek ki, amelynek alig van szüksége karbantartásra — savszintjét kb. kétévenként elég beállítani desztillált víz utántöltésével. A hagyományos savas akkumulátorokban az akkumulátormasszát befogadó rács 5—6 százaléknyi anti- mont tartalmazó ólomötvö- zebtől készült. Megállapították, hogy a vízfogyasztásért és a tárolás alatti önkisülésért elsősorban ez az anti- mon a felelős („antimon- mérgezés”). Az antimon be- ötvözésére az öntési technológia megkönnyítése végett és szilárdsági okok miatt van szükség. A gyártástechnológia korszerűsítésével az ólomrács antimontar- talmát 2,5 százalékra csökkentették, s a várt eredmény nem marad el: a káros vízbontási folyamat okozta vízfogyasztás a harmadrészére. az önkisülési folyamat sebessége a felére csökkent.^Ez utóbbi azt jelenti, hogy az ilyen akkumulátorral felszerelt autó több mint három hónapi tárolás után is minden további nélkül elindítható. Az sem mellékes, hogy az élettartama szintén számottevően nagyobb lett. A háziasszonyok a megmondhatói, hogy mennyivel könnyebb elsózni az ételt, miht helyreigazítani az elkövetett hibát. A só köny- nyen és gyorsan feloldódik a vízben, de szétválasztani egymástól, elkülöníteni már sokkal nehezebb. Ez az egyszerű tény az emberiség egyik nagy gondjára is magyarázatot ad: milliók szomjaznak világszerte. miközben a Föld felületének kétharmadát víz borítja, tengervíz, amelynek átlagosan 3,5 százalék a sótartalma. ' A tengervíz sótalanításá- nak legközönségesebb módja az elpárologta tás (desz- lillálás), ami hőigényes, költséges eljárás, és rendszerint csak akkor alkalmazzák, ha valahol ún. hulladékhő áll rendelkezésre (például erőművek szomszédságában). Ha a sós vizet a fagypontig lehűtig, a sómentes víz jéggé áll össze, és különválasztható a nagy , sótartalmú sűrű létől. Ámde ez a kifagyasztásos víz- sótalanító eljárás is hosz- szadalmas és költséges. Só- ta tanításra gyakran alkalmazzák még a nyomásitój- tozásos módszert is: előbb megnövelik, majd lecsók - kentik a vízre nehezedő légnyomást. aminek hatására a só kicsapódik az oldatból. A tengervíz sótalanítása Káros elektromos átütések Nagyfeszültségű berendezések szigetelésére gyakran használnak vákuumot, amelyben azonban időnként az érintett berendezésre katasztrofális hatású elektromos átütés következik be Ezt a jelenséget azok a mikrorészecskék okozzák, amelyek az elektromos tér hatására leszakadnak az elektródok felületéről, majd többszöri ütközés után felgyorsulva a vákuumos térközt vezetővé teszik. Az elektromos átütés megfordíthatatlan és káros folyamat, mivel ha egyszer bekövetkezett, másodszor már sokkal kisebb feszültségen átüt. Ez erősen rontja a vákuumszigetelést alkalmazó nagyfeszültségű berendezések • — részecske- gyorsítók, röntgencsövek, elektronmikroszkópok. rádióadók stb. — teljesítményét, sőt jelentős anyagi károkat is okozhat. Az átütés problémáját csak meglehetősen költséges eszközökkel lehet megoldani: a vákuumos térközt a lehető legnagyobbra növelik, különleges anyagokból — például titánból vagy rozsda- mentes acélból — készítik az elektródokat, gyémánt- ösiszolással alakítják ki ezek felületét, és elektronikus védő-áramköröket alkalmaznak. Hosszabb távon az átütést előidéző fizikai folyamatok kutatásával és megismerésével keresik a megoldást. A kísérletek végső célja olyan elektródfelületek kialakítása, amelyek megbízhatóan megakadályozzák ezt a sajátos mechanizmust. A kutatási munka fő területei az elektródakészítésre használható anyagok skálájának bővítése. és a felületek jobb megmunkálási módszereinek kidolgozása. Az ugyanis bebizonyosodott, hogy az elektródák anyagának felületi ellenállása és rugalmassága nagy hatással van a mikrorészecskék mozgására. Képünkön — az elektron- mikroszkóppal készített felvételen — azt láthatjuk, hogy milyen az elektród felülete átütés után. Az is jól megfigyelhető, hogy a becsapódás után néhány mikrorészecske miként ágyazódik be a kráterbe. során a só és a víz elválasztása a cél, s így itt „fordított ozmózis”-ról beszélünk. Az eljárás legfontosabb kelléke a félig áteresztő hártya (membrán), amely visszatartja a sót, ha átszivattyúzzák rajta a sós vizei, vagyis csak tiszta vizet enged át. Hogy voltaképpen mi is történik a membránban, miként folyik le az elválasztás, azt ma még nem tudjuk pontosan, de á természetes sejtfalat utánzó félig áteresztő hártyák mindenesetre rendelkezésre állnak. Legjobb hatásfokkal a műanyaghártyák, poliamid- ból, illetve poliimidből álló szűrők végzik a szétválasztást. Képünkön egy napi 550 tonna teljesítményű szovjet víztisztító és sótalanító berendezés építését láthatjuk a Kaspi-tenger mentén.
