Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-15 / 294. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 294. szám Ára: 1,80 Ft 1984. december 15., szombat A rend érték Mi sem természetesebb látvány a rendezett parasztudvarnál. Mindennapos eset, hogy a szérűn elhullott szénát, zöldtakarmányt szálanként szedik össze a gazdák. Szombatonként a virágos- kerttől a pajtáig söpör a gazdaasszony, akár van szemét, akár nincs az első vagy a hátsó udvarban. Mi készteti erre a falusi embereket? A takarékosság? A velük született rendszeretet? Valószínűleg ez is, az is. A hajdani szűkös évtizedek megtanították őket a szalmaszálnyi értékek megbecsülésére, a falu közvéleménye pedig környezetük ápolására Gyakoriak a virágos majorok, a gondosan felsöpöri utak az istállók körül. Szabad idejükben az ott dolgozók csinosítják környezetüket, fát és bokrokat ültetnek, virágokat palántáznak vagy ilyenkor, tételűn gondosan bekapálják a visszametszett rózsatöveket. Igaz, mind több gazdaságban ösztönzik is őket erre, illetve — ahogy számos somogyi nagyüzem példája bizonyítja — a szocialista brigádok öntevékenyen vállalkoznak rá. Lassan hagyománya lesz az úgynevezett majorszemlének. ősszel és tavasszal erre a feladatra alakult bizottságok járják körbe az állattartó teliepeket, a gépműhelyeket, szétnéznek a határban, s értékelik a környezetszépítő buzgalmat. Nemcsak azért, mert mostanában divatos dolog az ösztönzés, hanem mert valójában akarják a rendet, azért anyagilag is sok helyen elismerik a szorgalmat. No, nem nagy összeggel, éppen csak annyival, amennyit még nem érdemes szétosztani a telepen dolgozók között, de más, értelmes közös programra lel lehet használni. Így mintegy sugallják is a felhasználás módját, hiszen ezt a csekély összeget a brigádok közös kirándulásra, színházlátogatásra költik. Bizonyos, hogy nem ablakon kidobott pénz ez a gazdaságokban. Épp ellenkezőleg: a leggyümölcsözőbb befektetések egyike. S nem is új fölfedezés a környezet- csinosíitók ösztönzése. Jó példákat említhetünk, ez azonban nem jelenti azt, hogy ma már mindenütt takaros, rendben tartott majorok fogadják az ott dolgozókat, és az odalátogatókat Bőven van még mit tenni a környezet rendje érdekében, a szemléket végzőkön kívül tapasztalhatják ezt most a nagyüzemek javait pontosan számbavevő leltározó bizottságok is. Zárásra és új feladatok megfogalmazására készülnek a gazdaságok. Alkalmas idő ez arra, hogy egy munkahelyen dolgozók úgy nézzenek körül saját portájukon, és észrevegyék, hogy környezetük rendje, — is ezzel együtt saját, jobb közérzetük biztosítása — érdekében milyen tennivalóik lesznek tavasszal. A régi mondás szerint „megnézem portádat, s megmondom, ki vagy”. Magyarán: aki jgényes a környezetére, az hasonlóképpen gondolkodik a munkájáról is. A rend, a tisztaság része a termelési kultúrának, egyfajta fegyelmező erő a gazdálkodásban. A következetes gazdaságvezetés mindenütt segíti és sietteti is e folyamat kiteljesedését. Miniszterhelyettesi látogatás A jövő energiaforrásai Somogy energiagazdálkodási helyzetéről rendeztek megbeszélést tegnap Kaposváron a megyei tanácson. Dr. Czipper Gyula ipari miniszterhelyettest látta vendégül Sarudi Csaba, a megyei tanács elnökhelyettese. A tanácskozáson többek közötl ott volt dr. Gyenesei István. a megyei pártbizottság titkára. A megbeszélésen a résztvevők áttekintették megyénk energiagazdálkodásának a hatodik ötéves tervben megoldott, illetve még elvégzendő feladatait, valamint tárgyaltak a hetedik ötéves tervidőszak koncepciójáról. Somogybán az utóbbi években a terveknek megfelelően, az országos célokkal összhangban, jó eredmények születtek e téren. Sok helyütt álltak át az üzemek, a közintézmények olajtüzelésről gáztüzelésre, több település lakosságához eljutott a vezetékes földgáz. A villa- mosenergia-ellátást biztosító hálózat is bővült, bár az igények még mindig nagyobbak, mint a lehetőségek. Mindent egybevetve elmondható: a korábbinál célszerűbben és kevésbé pazarlóan bániunk minden energiaforrásunkkal. Az energiatakarékosság az egyik leggyakrabban elhangzó, legtöbbször leírt közhasznú szavunk lett, s az is marad még hosszú ideig. Fontos ezt hangoztatni azért is, mert — mint a tegnapi tanácskozáson is többen hangsúlyozták — nemcsak az olajjal kell takarékoskodnunk; a villany és a gáz sem kimeríthetetlen forrásokból érkezik, s mint az idei ősz és tél szénhiánya mutatta: a szilárd energia- hordozók sem állnak rendelkezésre korlátlan meny- nyiségben. Ez utóbbiról a miniszterhelyettes elmondta: a szénbányák most is kettőzött erővel termelnek, úgyhogy rosszabb helyzettől nem kell félnünk, és 1986- tól jelentős javulásra is számíthatunk, mert akkor több olyan termelőegység kezdi meg a munkát, amely biztosítani fogja a lakosság zavartalan ellátását. A megbeszélésen előtérbe kerültek — a hetedik ötéves tervi koncepciókkal kapcsolatban — a helyi jelentőségű gázmezők. Ilyen több is van Somogybán, a megyei fejlesztés elsősorban ezekre alapozható. A jövő energia- báziisa - lehet a geotermikus energia, valamint a biomasz- sza. A kísérletezés szintjéről e téren el kell jutni a széles körű felhasználáshoz. Várható, hogy a gazdasági szabályozás eszközeivel, valamint közvetlen támogatással is központi segítséget kapnak azok, akik az ilyen energiaforrásokat kívánják hasznosítani. Megyénkben viszonylag sok melegvízforrás és faipari, mezőgazdasági hulladék is van. Az utóbbihoz kapcsolódott' a miniszterhelyettes programjának második része. A Sefag csurgói gyárába látogatott dr. Czipper Gyula, s ott az anyag- és energiatakarékos ajtók-ab- lakok gyártásáról tájékozódott, valamint a fahulladék fűtőanyagként való felhasználásának lehetőségeiről tárgyalt. Somogy egyik sajátossága, hogy az erdőgazdálkodásból jelentős mennyiségű hulladék származik, s ezt mint energiahordozót a korábbinál jóval nagyabb mértékben lehet és kell figyelembe venni a jövőben. Luthár Péter Helyére emelték a Dunai Vasműben a 76 méter magas gázfáklya 27 tonnás égőfejét. A 17 millió forintos beruházás része, az új állami beruházással épült kokszolóműnek. A szerelési, építési munkákat a Vegyépszer dolgozói végzik. (MTI-fotó — Bánándá István felliv.) Csúcsforgalom a postán Húszezer levél naponta Egymás után érkeznek a szátlítóaultók a kaposvári megyei postahivatalba. S ezrével a levélek, százával a csomagok. Tulajdonképpen már egy hete megkezdődött az ünnepi csúcsforgalom; a hivatal minden dolgozója „áll a vártán”, ahogyan Hegedűs József hivatalvezető tréfásan mondta. — Minden évben változik a kép: a forgalom növekedése az ezüst- és aranyvasárnap függvénye. Az idén már december elejéin tetőzött a forgalom, a télapó óta özönlenek a lievelek, csomagok. — A postahivatalból induló levélküldeménjyek száma egy átlagos napon 6—7 ezer — tájékoztat Kurucz Istvánná osztályvezető —■; most megközelíti a napi húszezret. Megesett, hogy huszonötezer levélküldeményt továbbítottunk. Naponta átlag kétszáz csomagot adnak föl, most 500-at postázunk. Tajaenhárom munkatársam továbbítja a küldeményeket szocialista brigád- vállalásként, nem egyszer túlóráiban. Előbb kézbesítjük a nyugdíjakat is, így karácsony előtt minden idős ember megkapja a járandóságát. Rendkívüli pénzfelvételi szolgálatot szerveztünk, december 16-án és 24-én a boltok be tudják fizetni az ünnepek miatt megsokszorozódott bevételeiket a délelőtti órákban is. Kávai József né, a kézbesí- tőoszrtály vezetője a hivatalba érkező levelek, csomagok gazdája. ■bt- Egyenletes a forgalom, egyelőre ,nincsenek különösebb gondjaink a kézbesítéssé!. Kisegítőkkel is dolgozunk, így biztosítani tudjuk, hogy mindenki még az érkezés napján megkapja küldeményét. Egy átlagos napon a kézbesítők táskája 15—16 kilogramm súlyú, most 30— 32 kilogrammot is cipelnek. Napa 550—600 csomagot kézbesítünk, és nincs elmaradás. Különleges szolgálatot szerveztünk az ünnepekre; december 22-én, 23-ón és 24-én reggelitől estig járják kézbesítőink a városit, hogy időben megkapja mindenki az ünnepi ajándékot. Országgyűlési bizottság előtt A költségvetés A .Magyar Népköztársaság 1985. évi állami költségvetésének tervezetében már kifejeződik népgazdaságunk egyensúlyi helyzetének javulása, tükröződnek azok az egyelőre szerény eredmények, amelyéket a gazdaságban elértünk, s a tervezett bevételek és kiadások várható alakulása biztosíthatja, hogy a nehezebb időszak után megélénküljön gazdálkodásunk. így értékelte Bognár József, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke a költségvetés-tervezetet, amelyet a bizottság pénteki ülésén elfogadtak, azzal, hogy a parlament plénumának is elfogadásra javasolják. Az elmúllt napokban az országgyűlés valamennyi szakbizottsága megtárgyalta a költségvetés azon fejezeteit, amelyek a profiljukhoz tartozó területeiket érintik, s most a terv- és költségvetési bizottság előtt — megbízottjuk révén — tolmácsolták véleményüket, észrevételeiket. Mindegyik bizottság egyetértőleg foglalt állásit a költségvetés előirányzatairól, javasolta elfogadásukat. Ugyanakkor számos olyan táblával iis behatóan foglalkoztak a bizottsági üléseken, amelyek szorosan nem kapcsolódnak a költségvetéshez, az egyes területek munkájában azonban feltétlenül figyelmet kívánnak. Hetényi István pénzügyminiszter megelégedéssé! reagált arra, hogy a bizottságok — amelyek ülésein összesen 34 képviselő fejtette ki véleményét — módosító indítványok* nélkül elfogadták a költségvetési tervezetet. A miniszter véleménye szerint a kormány, illetve az egyes tárcák munkájában majd hasznosítani lehet és kell a képviselők bíráló és kezdeményező észrevételeit. Ezután a terv- és költség- vetési bizottság több tagja, így Horváth Lajos (Baranya megye), Szabó Kálmán (Budapest) és Szurdi István (Budapest), a költségvetés egyes fejezeteinek részleteivel kapcsolatos kérdéseket tett fel, amelyekre Hetényi István és Pulai Miklós, síz, Országos Tervhivatal elnökhelyettese válaszolt, majd Bognár József barékesztette az ülést. ^^81 Feladatok 1985-ben Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amely az 1985. évi népgazdasági tervet és az azzal kapcsolatos szakszervezeti feladatokat vitatta meg. A tanácskozáson részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke is. Bukta László, a SZOT titkára, a napirendi pont előadója a jövő évi feladatokról szólva a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének nagy jelentőségét hangsúlyozta. E folyamaton belül a legtöbb teendőt a vállalatvezetés új kollektív formáinak bevezetése jelenti a szak- szerveretek számára. A különböző szintű szakszervezeti szervek a vállalatok átsorolására vonatkozó előzetes állásfoglalás kialakításától az új vállalati vezetőszervek megalakulásáig a folyamat valamennyi fázisában kezdeményező és szervező szerepet töltenek be. A szakszervezetek segítik az új vállalatvezetési formák bevezetését, mert ez növeli a dolgozó kollektívák szerepét a vállalati döntésekben, támogatják a vezető testületekbe megválasztott dolgozókat munkájuk eredményes ellátásában. Nagyon jelentősnek mondotta az előadó a jövő évi tervnek azt a célját, hogy 1985-ben már se a beruházási és műszaki fejlesztési ráfordítások, se a reálbérek ne csökkenjenek, ez mintegy bevezetője a következő évek kibontakozó fejlődésének. A továbbiakban arról szólt, hogy a jó munka anyagi elismeréséhez a szabályozórendszer továbbfejlesztése nyomán kedvezőbbek lesznek a feltételek, mint eddig. Jobb helyzetbe kerülnek azok a dinamikusan fejlődő vállalatok, ahol eddig a bérezési rendszer miatt nem tudták kellőképpen megfizetni a több és jobb munkát. Ellátási kérdésekről szólva a SZOT titkára kifejtette, hogy a fogyasztók általában elégedettek az áruellátással, de nem tartják természetesnek a gyenge minőséget, egyes termékek, mint például az építőanyag, egyes gyógyszerek, továbbá a gyermekcipők hiányát. A közvélemény azt sem érti, miért irreálisan magasak a zöldiségárak, s miért olyan drága a tojás, amikor jelentős eladatlan készletek vannak raktáron. Ezekre a kérdésekre a dolgozók választ, s mindenekelőtt megfelelő intézkedéseket várnak.
