Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-14 / 293. szám
1984. december 14., péntek Somogyi Néplap 5 A művelődés megújulása Harmadszor találkoztak és három napig tanácskoz- 'tak nemrég Egerben az általános művelődési központok vezetői, az oktatási és művelődésügyi kérdésekkel foglalkozó szakemberért, hogy mérleget készítsenek, és párbeszédet folytassanak egy több mint tíz esztendeje indult kísérlet jelenlegi helyzetéről és a továbblépés lehetőségeiről, módjairól. A hetvenes évek elején indult útjára ‘az az elképzelés, mely szerint ajánlatos volna a közművelődési és közoktatási intézmények együttműködésének szervezeti keretein is változtatni. Mert hiszen amilyen természetes az. hogy az oktatás és művelődés nem válik szét a valóságban — csakis közösen, együttesen adja az emberben a kultúra' lényegét —. olyannyira megrögzött szokás, hogy 'külön épületet emel(t)ünk könyvtárnak, iskolának, művelődési háznak, mozinak. Pedagógusok, népművelők, építészek közreműködésével jött létre egy új intézményi forma, az úgynevezett komplex vagy mai megjelöléssel élve általános művelődési központ. A gondolatból valóság lett. s ma már múltra, tapasztalatokra tekinthet vissza a debreceni, besenyőtelki, pécsi. mezőtárkányi, földesi központ. Ezeknek a tapasztalatoknak a lényege az. hogy nem csupán különböző funkcionális tevékenységek központosításáról van szó. Az általános művelődési központok nemcsak egy helyen kínálják a kultúra különböző portékáit, nem csupán arra vállalkoztak, hogy könnyebben elérhetővé tegyék őket. bár önmagában ez. sem kevés. Az új formának új (tartalmi vonatozásai a jelentősek. Történetesen az, hogy hatékonyabban képes ellátni feladatát azál tal. hogy vonzereje sokszorosára növekszik, hogy nem válik szét szórakozás, hasznos szabadidő eltöltés, magasabb kulturális igény kielégítése, művészi élmény- szerzés, oktatás, tömegsport. Hasznos átfedések kelnek életre, személyes kapcsolá- tok révén hidakat és nagyon is járható utakat leher találni film és oktatás, tömegsport és művészet között. vagy éppen sokkalta nagyobb erővel é,s intenzitással lehet valaki pedagógus, népművelő és múzeoló- gus. Az általános művelődési központok egy-egy szőkébb közösség (kulturális életének valóságos organikus centrumaivá váltak már sok helyütt — és válhatnak ezután is. A harmadik országos konferencia úgy foglalt állást, hogy „a kísérleti szakaszon túljutott ez a vállalkozás”, A kísérlet valószínűleg azért állta ki az idő próbáját, mert nem szűkén vett elméleti megfontolásokból indult ki, hanem a nagyon is mindennapi életből, az igényekből, a valóságból. Az ma már szinte közhely, hogy az előttünk álló nem csekély gazdasági és társadalmi feladatokat csakis jobban kvalifikált munkaerővel — amely nem csupán szakmai képzettségre vonatkozik —, tágabb kulturális hátországgal vagyunk képesek megoldani. Ennek megteremtésében nagyon is jelentős feladatok hárulnak az általános művelődési központokra. Ebben a folyamatban jelentenek nagy segítséget, és ha okosan élünk vele, uag~' könnyebbséget az általános művelődési központok, amelyek — mint Kormos Sándor, a Művelődési Miniszté rium főosztályvezetője mondotta a tanácskozás után — bebizonyították létjogosultságukat, és egyre inkább számolni kell velük minden területen. Szigethy András Németalföldi szobrászat Hangversenyt hirdetett az Éneklő Ifjúság Országos Bizottsága, az Országos Pedagógiai Intézet, a Kórusok Országos Tanácsa, a Kaposvári Városi Tanács művelődési osztálya zeneművészeti szakközépiskolák és gimnáziumi ének-zenei osztályok kórusainak első regionális 'találkozója alkalmából ; szombaton este 7 órakor a Munkácsy Mihály gimnáziumban mutatkoznak be a meghívott együttesek. Vendégünk lesz a veszprémi, a székesfehérvári, a 'budapesti Bartók zeneművészeti szakközépiskola tanulója, Varga Tamás, aki az idei országos gordonka- versenyen első helyezést ért el, a fővárosi Szilágyi Erzsébet gimnázium, a kecskeméti, a szombathelyi és a pécsi középiskolák kórusa. Dallal köszöntik az együtteseket. A kaposvári Tóth Lajos iskola kórusa Zákányi Zsolt vezényletével nyitja meg a hangversenyt. A Luca-mapi hagyományok még sok helyen élnek, erről tanúskodik a berzencei Zrínyi Miklós Művelődési Otthon ma esti programja: a Lucák, Luciák tiszteletére rendeznek bált a Spirál együttes közreműködésével. Másnap ugyanitt az ifjúsági klub rendez előadást 17 órakor. Barcsról kaptuk a hírt. hogy vasárnap ott is játszik a népszerű Spirál együttes, eslte nyolc órától ifjúsági táncestet rendeznek a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Folyamatosan megtekinthető Győri Vilmos fotókiállítása, amely Barcs múltját és jelenét villantja föl. A Dráva múzeumban Tenk László festőművész alkotásait tekinthetik meg az érdeklődőik. Homokszentgyör- gyön szombaton 14 árától jáitszóház lesz. A siófoki üdülőhelyi klubban vasárnap délelőtt fél tizenegytől rajzfilmeket vetítenek a gyerekeknek. Ugyanott hétfőtől karácsonyi könyvvásárt rendeznek a képzőművészeti kiadványokból. Ma Psota — Bakerről címmel Psota Irén műsorát hallhatjuk este nyolc órától a színházbaráti kör rendezvényeként a Siotour üdülőhelyi klubjában, a Dél-balatoni Kulturális Központban holnap Vidám szombat délután címmel 14 órától bohócműsorra várják a gyerekeket. A Népszínház ma Nagyatádon gyerekelőadást tart, Tar- sánszky A harmadik fiú című mesejátékát 17 órakor mutatja be a társulat. Mától a csurgói Csokonai művelődési házban Bács- Kiskun megyei napokat rendeznek. A kiállítás, termák, bemutató december 22-ig tekinthető meg. Karácsonyi előzetes a kaposvári Killián György Ifjúsági és Úttörő-művelődési Központban : szombaton 15 órától karácsonyi játszóház és házi butik várja a gyerekeket. Péntektől vasárnap délután öt óráig nemzetközi kiï- állattenyésztő-kiállítást rendeznek Kaposváron a Dózsa edzőcsamokban. A kiállítás idején a pécsi állatkert vad- és vadon élő állatokat mutat be az állatóvodában. Szombaton és vasárnap ugyancsak kisállatbemutató lesz Siófokon az építőipari szövetkezet nagytermében (a Fő utca 260. szám alatt) reggel nyolctól este 18 óráig. A hélyi .galambtenyésztő egyesület ötven tagja legszebb galambjait mutatja be a közönségnek. Képünkön : Tenk László festménye barcsi kiállításának anyagából. A közlemény — a sajtóból, a televízióból is következtethetően — elégedetlen valamennyi iskolatípus történelemoktatásának eredményei- vél. A pártoktatók is arról panaszkodnak, hogy kevéssé lehet támaszkodni a korábbi történelmi tanulmányokra. Szabolcs Ottó a Propagandista legújabb számában felhívja a figyelmet néhány tényezőre, amelyek vizsgálata hozzásegíthet a kérdés megoldásához. A nemzetközi viszonyokat egyne inkább átfogó kölcsönös függőség széles értelemben azt jelenti, hogy az or- szágök, illetőleg a népek sorsa egyre inkább függ egymás cselekedeteitől, politikájától, továbbá hogy egyetlen felelősségteljes kormány sem hagyhatja figyelmen kívül intézkedéseinek hatását más országokra, illetőleg más államokét saját lakosságára. Izikné Hedri Gabriella elemzi a kölcsönös függőség gazdaságpolitikai következményeit és a problémák megoldására született koncepciókat. A folyóirat ismeint szakértők bevonásával kerekasztal- beszelgetést rendezett az életszínvonalról, annak megítéléséről és propagandájáról. A vitát Fáczányi Ödön vezette. Az előző két szám a német megszállásról és a nyilasha- talom létrejöttéről közölt cikket. Folytatva a felszabaduláshoz vezető történelmi út állomásairól szóló sorozatot Izsák Lajos sok dokumentum felhasználásával áttekinti az ellenállási mozgalom helyzetét, a különböző pártok programjának 'kialakulását, és a demokratikus államhatalom létrejöttének folyamatát. Gergely Jenő tanulmánya art vizsgálja, hogyan alakult a szocialista állam és a katolikus egyház viszonya Magyarországon 1948 és 1956 között. Balázs József a világ- politika napjainkra jellemző főbb mozgástendenoiáiröl ír. Történetiséglében mutatja be a helyzet változását a 70-es évek elejétől napjainkig. Feltárja, milyen ökokra vezethető vissza a katonai tényezőiknek a világpolitika egészét meghatározó szerepkörének kialakulása. Király . János megvilágítja Közép-Ameriika harcát a társadalmi fölemelkedésért. Napjainkban ismét reneszánszukat élik az anarchista elméletek; Korognai László azt vizsgálja, milyen fényezők motiválják a polgári társadalmakban az anarchizmus újjáéledését. A társadalom életének napi gyakorlatában a viták elkerülhetetlenek, jóllehet a közvéleményben a .viták kívánatosságának megítélése nem egyértelmű. Farkas Endre módszertani írása kísérlet a vita erkölcsi értékeinek összegzésére. Hársing László a klasz- szikusok olvasáséhoz nyújt módszertani segítséget. • Amikor megvette, csupa ragyogás volt. A napot vette meg, amely tavasszal az aranyeső bokrában ült meg picit, mielőtt a messzi szántó harsogó zöldje elnyelte volna. Az eget vette meg ... mely június-fényesen festett vászon, feszült a kis guggoló faház felett... És a csendet. Kétszáz négyszögöl boldogságot. A legboldogabb most volt a kislányok születése óta. Nem is volt pénze, amikor megtetszett neki a Kert. Egy keresetből ők hárman az átlagbér alatt vannak. Bár rakosgatott kétezer forintot a lakás festésére és tapétázására, de ez az összeg nevetségesen kevésnek bizonyult. Az ismerősök, látva lelkes elszántságát, egyre magasabbra licitálták a kert árát. Egy hét kétség s remény közt: honnan fizet készpénzzel, s azonnal. Aztán táviratok jöttek, telefonüzenetek mentek egyre sűrűbb gondoztak... Vagy lesték, napra nap, a kis lugason cukrosodó szőlőszemeket. A barátnőik a tengerre készültek nyaralni vagy Svájcba, a hegyek közé, ők a töröcs- kei kert fái alatt építették „sátraikat” s idomították bogárvadászatra a katicák seregeit. Ez az ember nem tudja, nem tudhatja, hogy itt béke volt benne. Ha ide kijött, a megbántottság elcsitult lelkében, elmaradt mögötte a hiú tülekedés. Itt — mint Szent Antalnak galambjaival — fűvel, fával társal- kodnia jólesett. Ez az ember pedig csak jött, s markába nyomta a pénzt: a KERT ÁRÁT... Amikor megvette, csupa ragyogás volt. A napot vette meg, amely tavasszal az aranyeső bokrában ült meg picit... Az eget vette meg, a csendet. Bárt! ősi Teréz A Német Demokratikus Köztársaság 35. évfordulójával kapcsolatos NDK kulturális napok keretében nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban a Németalföld késő gótikus szobrászati reme-( keit bemutató kiállítás. A kutatók évtizedes munkájára támaszkodó bemutató a berlini állami múzeumok és a Szépművészeti Múzeum együttes anyagából emelte ki a németalföldi szobrászat publikációban eddig még össze nem foglalt fejlődésének jellegzetes példáit, sokoldalú, a Németalfölddel határos területekre kiterjedő összképet nyújtva az egyes ábrázolástípusok, motívumok egymásrahatásáiról, vándorlásáról, a technikai fejlődés mikéntjéről. A mai Hollandia és Bel gium földjét magába foglaló Németalföld — más néven Flandria — a középkor utolsó századaiban gazdaságilag Európa legfejlettebb országai közé tartozott. A tengerparti városok gazdasági ereje magával hozta az ipar és a művészetek felvirágzását. A polgárok elhalmozták megrendeléseikkel a művészeket; nagy ka- tedrálisokat építtettek. A flandriai templomokat akkor a festett és faragott szárnyas oltárok sokasága díszítette. Közéjük tartozott az Eyck testvérek korszakalkotó gen- ti oltára is. A faragás ugyan nem érte el a festészet színvonalát. de a megmaradt alkotások Európa művészetében mégis jelentékeny szerepet játszottak. Fő jellemvonásaik megegyeztek a festészetével a rajzi biztonság és a körvonalak szépségében, az ábrázolás életteljes realizmusában. A részleteknél szeretettel Az életszínvonal alakulása. Mária a gyermekkel késő gótikus szobrok gazdag állományát mondhatja magáénak három teljes oltárral. domborműcsoportok és különálló figurák egész sorával. A Szépművészeti Múzeum anyaga szerencsésen egészíti ki e berlini műveket. elsősorban a határvidékek műalkotásaival. A kiállítás kiemelkedő darabja az Eyck testvérek hatása alatt készült Mária a gyermekkel brüggei ala- bástromszobrocska. Az ut- rechti oltár szemléletes képet ad a késő gótika és a reneszánsz határmezsgyéién álló flamand szárnyasoltó- rokról. A brüsszeli Jan Borman írásszalagot tartó két prófétája és a bájos. 1510 körüli Mária eljegyzése című dombormű a kiállítás legszebb darabjai közé tartozik. a mai néző számára is meggyőzően bizonyítja * műfaj és az iskola egykori nagy hírét. Brestyánszky Ilona A KERT egymásutánban, és ' összejött ... Az utolsó fillérek a gyerekek iskolatakarékjából. — A rózsákat mi vettük meg, ugye, anyuci? — mondták a birtoklás elragadtatott mámorában. Ha most mellette lennének, nem lenne ereje tárgyalni ezzel az emberrel. Mert hogyan is adhatja el ő azt a két bokor rózsát? És milyen fákat becézgetnek majd, ha a tavasz kikölteni jön virágait az almafákon? Igaz, ennek így kell történnie, kitették a kapura a táblát: „Ez a kért eladó, érdeklődni lehet. .. ” Igen, az eszével tudja, hogy nem boldogul vele, a fizikai munka fárasztja, s a kert egyre kócosabb lesz. Mondta is gyakran: „ha elhanyagolom, olyan lesz, mint a szeretetlen feleség, kinek szépsége lehervad, s már túladni sem könnyű rajta”. No, és mi minden kárba vész évről évre, amikor a szanatórium fehér ágyán kell várnia az őszt, a telet... S meglopja még a szomszéd is. A szépen gondozott, gyümölcstől roskatag barackfákon tavaly is csak egyetlen szem maradt, és az idén a jonatán almák vándoroltak más ládájába. O, pedig hogy várták a gyerekek minden évben a „termést”! Milyen gyönyörűséggel kóstolgatták a leghitványabb sárgarépát, amit ők elidőző, különösen gazdag mesélőkedv elbűvöli a látogatót a Szépművészeti Múzeum kiállításán. A nagv mesterségbeli tudással a keményfából, tölgyből és diófából faragott mozgalmas sokalakos jelenetek képes- könyvszerűen ábrázolják koruk életét. A bibliai események hagyományos alakjaihoz élőképszerűen sok tipikusan németalföldi mellek- szereplő, polgárok, parasztok, a különféle mesterségek képviselői, sőt állatok is kapcsolódnak. Realista szemléletük. anyagszerete- tük nyilvánul meg abban a nagy műgondban is. amely.- lvel a legkisebb szereplőt is a maga jellegzetes viseleté ben ábrázolják. A berlini Állami Múzeum a németalföldi, alsórajnai, vesztfáliai és északfrancia Adriaen von Wesel: Levétel a keresztről hétvégi tájoló
