Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-14 / 293. szám

1984. december 14., péntek Somogyi Néplap 3 Teljesítik tervüket a marcali mechanikások Kialakuló gyártmányszerkezet Anyagellátási gondok nehezítik a termelést A Mechanikai Művek marcali gyáregysége az idén nem küszködött munkaellá­tási gonddal. Aki ismeri a gyárat, tudja: nem kevés örömöt jelent a mechaniká- soknak, hogy bőségesen el­látták őket feladatokkal a megrendelők. Így a • tervtel­jesítés sem okozott gondot; bevételük, termelési értékük még a korábban elképzeltnél is valamivel több lesz. Hanyecz Imre főmérnök viszont elmondta: ezt akár az év elején is meg tudták volna jósolni. De hozzátette: — A tervteljesítés viszony­lag könnyedén sikerült, ám az abszolút számok mögött senki se sejtsen rózsaszín életet. Egy sor bajjal küsz­ködtünk és még most is na­gyon intenzív munkára van szükség ahhoz, hogy ne csak a végösszeg stimmeljen, hanem minden termékcso­portnál külön-külön is tel­jesítsük, amit partnereink várnak tőlünk. — Mit jelent mindez egy­szerűbben? Ha a terv leg­fontosabb számai teljesültek, akkor hol szorít a cipő? — Az elején kezdem: ka­pacitásunk van, munkásunk van... De anyagunk néha nincs vagy nem olyat ka­punk. amilyenre szükségünk volna. Tehát ha a terv bel­ső arányait is tartani akar­juk, akkor ezentúl is szüksé­günk lesz a szabad szomba­tok, a vasárnapok munká­jára, ahogyan az utóbbi hó­napokban ez már többször előfordult. 1395 kábeldobot kell megcsinálnunk. 1075-öt már elkészítettünk; három­százhúszezer szerszámoslá­dából eddig több mint 27ü ezer került le a szalagról. A hátralevő időben még el­érhetjük a tervezett darab számot, ha újra anyaghiány nem keseríti meg az életün­ket. Ilyen akadályok nélkül ugyanis -nem kellett volna hajráznunk. — Végsősoron átháríthat­nák a felelősséget az alap­anyag-szállítókra. — Ez majdnem igaz. De nekik is vannak gondjaik, és sehol sem szakadna meg a hibák sora. ha rpindenki csak áthárítgatna A Magyar Kábelművekben akkor azt mondhatnák : azért nem tel­jesítettük az exoorttervet, mert Marcaliból nem jött meg a kábeldob, a mi köz­pontunk is úgy védekezhet­ne: azért nem exportáltuk a tervezett mennyiségű szer­számosládát. mert a marca­li gyáregység anyaggondok miatt nem gyártott elegen­dőt. Azt hiszem, úgy tisz­tességesebb, ha valaki á fe­lek közül megpróbálja le­küzdeni a bajokat. Ez eset­ben nekünk jutott ez a nem túl hálás feladat. És az sem lesz utolsó érzés, .ha végül azt mondhatjuk: majdnem elúszott a prog­ram, de csak majdnem, mert végül... No, de nem akarom elkiabálni a dolgo­kat. Elég annyi: több esé­lyünk van a sikerre, mint a bukásra. — A többletmunkát mi­ként sikerült elfogadtatni a munkásokkal? — A hajrának senki sem örült. Sohasem állítanánk, hogy itt a segédmunkástól az igazgatóig mindenki mo­solyogva azt mondta: jaj de jó, hogy vasárnap is dol­gozhatunk ... De együtt érezzük, hogy a gyár kilá­balt a hullámvölgyből, s így valamivel könnyebb el­viselni a nehéz napokat, mert van értelme a többlet­teljesítménynek. Nem azért kell hajrázni, hogy saját ko­rábbi hibáinkat kijavítsuk, hanem azért, hogy még jobb eredményt érjünk el. Az is képmutatás volna, ha csu­pán a jó hangulatot, a lel­kesedést említeném. Ter­mészetesen nem kevés pénzt is keresnek a hétvégeiken az emberek, és nekünk, veze­tőknek is többletforintokat jelenít a borítékban, ha jód ellátjuk dolgunkat. A bér és prémiumfedezet megvan. De hozzáteszem : kelleme­sebb lett volna, ha ennek egy részét nem a szombati­vasárnapi túlórákért fizetjük ki, hanem azok nélkül tud­juk szétosztani az egész évi becsületes munkáért. A gyáregység idei prog­ramjában szerepelt, hogy a kondenzátorüzemben auto­mata tekercselőgépekkel he­lyettesítik sok ember nehéz munkáját, felkészülnék a kábeldobgyártásra és el is indítják a termelést, vala­mint átadják a festőműhelyt s megkezdik a Termik lég­tisztítók sorozatgyártását. Ez az egyszerű felsorolás igen nagy feladatokat takar, s mindannyit megoldják az év végéig. Már a festőműhelv kisebb-nagyobb viharai is elültek. Minderről így be­szélt a főmérnök: — Fejlesztési terveink si­keres teljesítése a korábbi­nál jóval nagyobb önállósá­gunknak is köszönhető. Egy­szerű a magyarázat: ha már több jogot kapunk, nem akartunk ..leégni” a buda­pesti központ előtt. Sokat küzdöttünk a nagyobb dön­tési jogokért, s ha nem tu­dunk élni velük, akkor nagy szégyenben maradtunk vol­na, Harminckét emberrel csökkentettük a nem terme­lő létszámot, és így is job­ban dolgozott az átalakított szervezet. .lövőre várhatóan — épp az anyagellátási gon ­dok miatt — az anyaggaz­dálkodás terén is átvállal­tunk több olyan munkát, amilyet eddig Budapesten láttak el. Nem mintha az ottaniak rosszul dolgozná­nak. de épp a gondok azon­nali megoldásához az kell, hogy helyoen a helyzetet ismerő ember rögtön intéz­kedjék. — Mindent egybevetve te­hát azt mondhatják: talp- raállt a gyár, nyugodtan néz­hetnek előre? — Mondani éppen mond­hatnánk. de akkor nem ál­lítanánk igazat. Tovább kell látnunk! Munkánk valóban van, s úgy látszik, hogy több évig biztonságos a je­lenlegi termékskála. De az, hogy kisebb-nagyobb sikere­ket elértünk, nem vakított el senkit. A jelenlegieknél magasabb szintű, igényesebb termékek gyártására is ké pesek lennénk, és keressük is ezeket. Most nem kell kapkodnunk, de ha belenyu­godnánk a mai, viszonylag ió helyzetbe, néhány év múlva talán újra zuhanni kezdenénk. Ezt még egyszer nem kívánjuk. Luthár Péter Cselekvő vá rosszeretetet Taggyűlés a Berzsenyi-I. körzetben Idős kommunisták igyekez­tek hétfőn délután a Honvéd és Damjanich utca sarkán levő emeletes épület földszin­ti párthelyiségébe. Mint min­dig, most is családias voltt a hangulat a kaposvári Berzse­nyi—I. körzeti alapszervezet­ben. A beszámoló taggyűlé­sen ott volt Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára is. Számúéi Róbertné párttit­kár ismertette a vezetőség beszámolóját. Kiemelte, hogy a nagy létszámú älapszerve- zetben, nem könnyen szület­nek meg az eredményék. Eb­ből következik, hogy több energiát kell rá fordítani, mint a többi körzetben. — Munkánk középpontjá­ban mindenkor az embereK- kel való foglalkozás és törő­dés állt — mondta a titkár. — Ezt a kommunistákkal folytatott beszélgetések hűen tükrözték. Igyekeztünk 'kap­csolatunkat megtartani, sőt erősíteni a területünkön te­vékenykedő tömegszerveze- tekkel. A pártcsoportok munkáján keresztül folyama­tosan ismerjük párttagjaink helyzetét, s ahol szükség volt rá, segítő kezünk min­den esetiben odaért. A beszámoló foglalkozott azzal, hogy a nyolc bizalmi­nak megvan a helyettese. Ez jó módszer, mert betegség esetén azonnal átveheti a a munkát a társától. A be­teg kommunisták igénylik a törődést, ezért örülték an­nak, hogy a szociális cso­port tagjai végiglátogatták őket. Többen kerültek soraikba, akiknek nagy a politikai és élettapasztalatuk. A titkár szerint sokkal jobban érződ­nie kellene ennek a munká­ban. Azt kérte, hogy ne zár­kózzanak el a megbízatások elől. A pártszervezet két kör­zetben (Berzsenyi—I., Zrí­nyi) tevékenykedett, s elő-, fordult, hogy ugyanazon a napon volt mind a két ta­nácstagi beszámoló. A tagok így is szép számban ott vol­tak. Az idős kommunistákkal való törődést bizonyítja, hogy több kis nyugdíjé tár­suknak elintézték a segélyt. Nem feledkeznék meg a szü­letésnapokról. A megyei rendőrfőkapitányság és a húskombinát - segítségével még kirándulást is szervez­tek. A vitában felszólaló nyolc párttag az ország, a város eredményeivel és gondjaival egyformán foglalkozott. Ter­mészetesen a legtöbb szó a lehetőségekről és a felada­tokról esett. Ezek közül emelünk .kii néhányat. Szabó András párrbblizalmi jó példát mondott az átje­lentkezésről. Amikor a Vo­lántól, el jött, a párttitkár kí­sérte el s mutatta be a kör­zetiben. A városi pántbizott­ság figyelmébe ajánlotta en­nek a gyakorlatnak az elter­jesztését. Rajta Mihály elis­meréssel szólt az alapszerve­zet eredményéről. Szerinte a vállalati, hivatali pártszer­vezet sokkal könnyebb hely­zetben van. A Berzsenyi—I. körzetben nagy a terület, kö­rülményes a párttagok moz­gósítása. Épp ezért a kom­munistáknak jobban kell segítenünk a vezetőséget. Felszólalt a taggyűlésen Tolnai Sándor, a városi- pártbizottság első titkára. Megállapította, hogy a Ber­zsenyi—I. jól dolgozó, a fel­adatát színvonalasan ellátó körzeti pártalapszervezet. Példának, mintának állítha­tó. A jó kommunista közös­ség nagy politikai felelősség­gel dolgozik a körzetben, együttműködve a népfront­tal, a tanáccsal, a tanácsta­gokkal, a lakossággal. Ter­mészetesen nemcsak ez a körzet dolgozik jól. E párt- szervezetek nélkülözhetetlen szerepet töltenék be Kapos­vár életében. Felhívta a figyelmet a cse­lekvő városszeretet erősíté­sére. Az az igazi lokálpatrió­ta, aki tesz a városért. Aki csalk bírál és mindent szid, az nem tekinthető annak, még ha törzsökös kaposvári is. Azt kérte, hogy a kör­zeti pártszervezetek kommu­nistái védjék a város érté­keit A városi pártbizottság ter­vei között szerepel, hogy megteremtse a szorosabb kapcsolatot a körzeti párt- szervezetek, a tanács és a rendőrség pártszervezetei kö­zött. így a várospolitikával, -fejlesztéssel kapcsolatos vé­lemények és javaslatok gyor­sabban eljuthatnak az ille­tékesekhez. A nagy létszámú Berzse­nyi—I. körzet a januári ve­zetőség választó taggyűlésen kettéválik. Akkor alakul meg a Zrínyi körzet. Remélhetően hasznosítja majd az itt kia­lakult jó módszereket. Lajos Géza Fiatalok ax idősökért Találkozó a szociális otthonban A hetvenes éveikben töhb évre szcűó akcióprogramot hirdetett meg a KISZ a me­gyében élő idős, egyedülálló vagy súlyos betegség miatt gondozásra szoruló emberek támogatására. Az időközben mozgalommá szélesedő tevé­kenység tapasztalatairól, ter­vedről tartottak tanácskozást a KISZ képviselői a gyön­gyöspusztai szociális otthon vezetőjével és a körzeti meg­bízott aktivistákkal. Czanka Valéria, a városi KISZ-bizottság munkatárs a nemzetiszínű szalaggal átkö­tött 40 szál vörös szegfűt he­lyezett a tanácskozás részt­vevői által körülvett asztal­iakba, a felszabadulás me­inen tójaként. A baráti beszélgetést Ku- rucz János, a KISZ lakótele­pi munkabizottságának tit­kára nyitotta meg. Rövid tá­jékoztatást ' adott a mozgalom eredményeiről. Ezután Mi- halics Veronika, a megyei KlSZ-toizotltság titkára be­számolójában elmondta: me­gyénkben különösen nagy gondot keli fordítani az idős, magukra maradt emberek tá­mogatására, hiszen számuk egyre növekszik, a gondozó­Tűzihorganyzó épül Segesden Importhelyettesítő beruházás Víz-, gáz- és gőzvezetéket építtetők, a szerelők tudják a leginkább, hogy mennyire körülményes egy-egy jó cső- kötőidom beszerzése. Itthon csak úgynevezett fekete önt­vény készüli, s ennek élettar­tamát a legmerészebbek sem merik’ megjósolni. Horgany­zott alkatrészek kellenének, ám azok hiánycikknek szá­mítanak, esetenként import­ból kerülnek az országba, s nem éppen olcsón. A Soproni Öntödei Vállalat régóta ter­vezi, hogy az általa készített idomokat horganyozza, ám eddig nem talált partnerre, saját fejlesztésre pedig nem volt pénze. Örömhír voit hát, amikor budapesti műszaki irodájuk jelezte, hogy a se- gesdd termelőszövetkezet melléküzemágat akar létesí­teni, s ehhez partnert keres. Csakhamar egyezségre is ju­tottak. Ám kettőjük fejlesz­tési lehetősége sem volt ele­gendő, ezért partnerként tár­sult hozzájuk a nagyatádi- hánamfai termelőszövetke­zet. Így .kezdődhetett meg az átalakítás és az építkezés Se­gesden, a voit Széchenyi-ikas- tély területén az egykori lo­varda épületiében, illetve an­nak szomszédságában. Borbély András, a segesdi termelőszövetkezet elnöke el­mondta: a tervek 1982-ben elkészültek, az 1981-es árakat figyelembe véve, így akkor 64 millió forintos beruházás­ról beszéltek. Ám a fejleszté­si pénzek nem jöttek össze időben, csúszott a munkák kezdése, így az árváltozások miatt legkevesebb tízmillió forinttal többet kell számol­niuk. Ma már szerencsére jól haladnak a munkával, így lehetőség van arra, hogy leg­később szeptember első nap­jaiban megkezdődjék a pró­baüzem. A beruházók azt mondják, 1988^ban már 3500 tonna hor­ganyzott csőidomót szeretné­nek adni a kereskedelemnek. Ehhez akkor száznyolcvan dolgozóra lesz szükségük. Akad-e majd jelentkező? A jelek szerinit igen. A községi tanáccsal közösen készített felmérések szerint ma Se- gesdiről és a társközségeiből ötszázan járnak el dolgozni a legkülönbözőbb helyekre, s többen ás szívesen otthonma­radnak, ha biztos keresethez jutnak. Emellett már most gondolnak a termelőszövet­kezetben a szakmunkáskép­zésre. Az idén 12 ipari tanu­lójuk van, s a jövőben min­den évben számítanak 15— 20-ra. N. J. hálózat — szociális otthonok, napközi otthonok — lehető­ségei alig javulnák. Fontos szerepet tulajdoní­tott a KISZ körzeti aktivis­táinak, akik feltérképezhetik a gondozásra szorulókat, jel­zéseket adhatnak a tanácsok­nak az intézkedések meg­gyorsítása érdekében. — A KISZ tagjainak egyé­ni és közösségi segítségnyúj­tása dicséretet érdemel — mondta —, és a továbbiak­ban is a támogatás egyik be­vált formája lehet. Szólott még az idős embe­rek részére megteremtendő munkaalkalmaknak a lelki és szellemi egészség megóvásá­ban betöltött jelentőségéről. Ezután a szociális otthon vezetője, Fodor János el­mondta, hogy a gondok eny­hítésére, az étkeztetés minő­ségének javítására önálló gazdálkodásba kezdtek. A növénytermesztés és állatte­nyésztés alkalmat teremt az otithon lakóinak, így tevé­kenységüknek terápiás jelle­ge is van. A szakképzett ápo­lók hiánya azonban tovább­ra is gondot okoz. Örömmel és köszönettel fogadta a fia­talok kezdeményezését és ki­fejezte reményét, hogy a to­vábbiakban is számíthat tá­mogatásukra. A tanácskozás után kedves meglepetés várta az idős la­kókat. A kadarkúti óvoda, általános iskola és diákott­hon tanulói, a hedrehelyi tsz hagyományőrző együttese színes műsort adtak, melyet az idős pedagógusházaspár, Márton János és felesége nagy gonddal készített elő. Felidézték a fiatalságot is, meghitt, ünnepi hangulatot varázsoltak az otthon falai közé. Befejezésül a kaposvári kereskedelmi szakközépis­kola tanulói maguk készítet­te háromemeletes tortakölte­ményt adtak át a megillető- dött lakóknak,

Next

/
Thumbnails
Contents