Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-11 / 265. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL évfolyam, 265. «iám __________________________ Ara: 1,40 Ft 1984. november 11., vasárnap M inden­napok kultúrája A fogalom újkeletű, ám mindaz, amit összefoglalóan kifejez, tíz éve megfogal­mazták az MSZMP KB 1914. évi márciusi ülésén, melyen a közművelődés helyzetét elemezték és fejlesztésének feladatait meghatározták. A munkások művelődésé­nek ösztönzéséhez kedvező feltételeket teremtenek a termelés, műszaki, technoló­giai színvonalában, a munka jellegében bekövetkezett vál­tozások. Oj üzemekben, jelentős rekonstrukciót meg­valósító vállalatoknál, dina­mikusabban fejlődő ágaza­tokban tapasztalható a leg­erőteljesebb törekvés a szak- képzettség emelésére, a to­vábbtanulásra, továbbképzés­re. A mindennapi kultúra kö­rébe nemcsak a munkakul­túra tartozik, hanem többek között az is, hogy elhanya­golt, vagy karbantartott, jól felszerelt-e az orvosi rende­lő; a hivatalba lépve milyen környezet fogad bennünket; utcáink, tereink, parkjaink vizeink tiszták-e, felüdülé­sünket szolgálják vagy sem. Mindez megfogalm »íródott külön-külön a közművelődé­si törvényben is, s az azóta eltelt időszak értékelése so­rán nagy hangsúlyt kapott az országos közművelődési tanácskozáson a mindennapi kultúra. Népünk műveltsége az el­múlt évtizedben jelentősen gyarapodott, állapította meg a tanácskozás. Ehhez nagy­mértékben hozzájárult az Is­koláztatás. ám a mindennapi kultúrának is szerepe volt benne. Talán kevésbé mér­hető a mindennapi kultúra emberformáló hatása, mint az oktatás eredményessége. De gondoljunk arra, milyen jelentős településszerkezeti átalakulások mentek végbe az utóbbi évtizedben ! A köz- művelődési intézmények nem szaporodtak oly mértékben, mint a települések arculatá­ban végbement változás )k. Bővült az iskolahálózat, gya­rapodott az új lakásban élő családok száma, fejlődött az egészségügyi hálózat, új munkahelyek létesültek, a környezetvédelemre egyre nagyobb gondot fordítunk. A mindennapi kultúra fel­tételei tehát jelentős mérték­ben javultak. Hatására vál­toztak az igények is. A köz- művelődési intézményhálózat önmaga nem is képes kielé­gíteni ezeket. Az országos közművelődési tanácskozás az eddiginél összehangoltabb munkára hívta föl a figyel­met. A mindennapi kultúra el­választhatatlan a művelődés hagyományos formáitól. A mindennapi kultúra terüle­tén a spontán folyamatok­nak is nagy szerepük van. A közművelődés irányítói­nak azonban ezeket föl kell ismerniük. Sok tartalék van a haté­konyság kibon'akoztat isá- ban, a szűkösebb gazdasági körülmények közepette 1*. Az országos közművelődési tanácskozásnak jelentős sze­repe volt abban, hogy újra ráirányította a ügyeimet a közművelődés szerepének fontosságára. Azoknak a gondolatoknak, amelyek ott megfogalmazód- tak, az intézményi tervekben kell testet ölteniük. S azt várjuk a tervektől, hogy megvalósulásuk a mindenna­pi kultúrát is erősítsék né­pünk műveltségének további gyarapítására. -, Horányl Barna Tegnap délután a megszo­kott módon működött a Ka­posvári Cukorgyár. Az elő­ző nap rendkívüli eseménye nyomta rá bélyegét a mun­kára, a teljes gyári kapaci­tásra még nem tudtak föl­futni. Mi is történt pénte­ken? — Az egész erőtelep le­állt — mondta tegnap dél­után Komlósi Zoltán, 39 éves vegyészmérnök, műszakve­zető. — Nem volt gőz, s gőz nélkül egy cukorgyár nem működik. A leállás nem pá­nikszerűen történt, hanem előre értesítették a részle­A közélet Haxóbkba érkezett a Widvoi miniszterelnök Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese meghívására szombaton Bu­dapestre érkezett Ivan Gri- gorjevics Usztyijan. a Mold­vai Szovjet Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsá­nak elnöke. A vendéget és kíséretét a Ferihegyi repülő­téren Marjai József fogadta. Apró Antal Algériába és Szíriába utazott Apró Antal, az országgyű­lés elnöke szombaton parla­menti küldöttség élén —el­ső alkalommal — hivatalos baráti látogatásra Algériá­ba utazott a nemzetgyűlés elnökének meghívására. A delegáció ezt követően Szí­riába látogat a parlament elnökének meghívására. Üdvözlő táviratok Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke táviratban köszöntötte José Eduardo dos Santost, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnökét. Angola nemzeti ün­nepe alkalmából Apró Antal, az országgyű­lés elnöke táviratban üdvö­zölte dr. Philipp Jenningert, a Német Szövetségi Köztár­saság Szövetségi Parlament­je elnökévé történt megvá­lasztása alkalmából. szerfteég, a feltöltöttség okoz gondot, hanem a megbízha­tóság. Kevés az önálló mun­kára alkalmas munkaerő. A 91. cukorrépakampány harminchatodik napján az összesítő lapon olvasható : eddig 98 380 tonna répát dol­goztak föl, hétfőre átlépik a bűvös százezres határt. A gyár tegnap délutánig 10 837 tonna cukrot termelt, egy része azonnal a végleges ki­szerelt — mokkás, egykilós csomaglású — formában ke­rült a raktárakba, illetve a kereskedelmi szállítók jár­műveire. Lázár György Moszkvába utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke a Szovjetunió kormányának meg­hívására november 11-én, ma munkalátogatásra a Szovjetunióba utazik. Somogybán alig van vetetten terület Befejezés előtt a betakarítás Országszerte befejező szakaszához érkeztek az őszi mezőgazdasági munkák; a legtöbb megyében végéhez közeledik a kukorica-beta­karítás, a cukotrépaszedés, vetik a búzát, több helyütt pedig leszüreteltek. A hét végére végeztek a kukorica több mint kéthar­madának betakarításával egyik legnagyobb tengeriter- mesztő vidékünkön, Fejér megyében. Somogybán szin­tén a tárolókban van már a kukorica 70, Győr-Sopron- ban 73, a Hajdúságban 75, Tolnában mintegy 80, Pest megyében 85 százaléka. A Lajta-Hansági Állami Tan­gazdaságban — ahol az idén 4450 hektáron termesztettek vetőmag-, áru- és silókuko­ricát — a következő hétre már csak 50 hektárnyi terü­let betakarítása marad. Az ezer hektáron termesztett vetőmag-kukorica szedését befejezték. Mindenütt nehe­zíti a kukorica betakarítását a szemek szokásosnál maga­sabb - nedvességtartalma, ezért a kombájnok teljesít­ményét a szárítók kapacitá­sához kell igazítani. A mun­ka gyorsítása érdekében a gazdaságok több helyütt se­gítik egymást a kukorica­szárítókkal. A cukorrépatermő vidéke­ken — többek között Fejér, Győr-Sopron, Somogy, Vas, Pest és Hajdú-Bihar megyé­ben — a termés 80—90 szá­zalékát már felszedték. A munka jő ütemben halad, s . várhatóan 10—15 nap múlva minden cukorrépatermelő gazdaságban befejeződik. Számos gazdaságban szom­baton már az utolsó táblá­kon végezték a búza vetését. Pest megyében a kenyérnek való magja mintegy 80 ezer hektáron került a földbe, s ahol korábban végeztek a ve­téssel, már kibújt a földből, szépen sorol a gabona. A Hajdúságban csaknem 2000 hektárral nagyobb területen került földbe a búzavető­mag, mint ahogyan azt ere­detileg tervezték, jgy kíván­nak tartalékot teremteni ar­ra az esetre, ha a tél jobban megviselné a vetést, vagy ta­vasszal a belvíz károkat akozna. Az elmúlt hetek gyakori esőzése ellenére az idén csupán egy héttel ké­sőbb került földbe a búza Somogybán, mint tavaly, a hét végére alig maradt ve­tetten terület. Mivel a mag­ágy készítése . az ősziek alá már nem ad munkát a trak­torosoknak, a gépek erőtel­jesen folytathatják az őszi mélyszántást, amit sok he­lyütt a terület felén már el­végeztek. Befejeződött a szüret Fe­jér megye történelmi borvi­dékén, Mór környékén is. A vidék legnagyobb szőlősgaz­dája, a Móri Állami Gazda­ság 550 hektárról takarította be az érett fürtöket. Felhőbékák és cinegedió „Levél hullt, elvált a fától, a szélben pörgött, csapongóit: / támasza nincs, megy a vándor, bánat húz­za, mint a lombot...” — mintha az ezerkétszáz esz­tendős Li Taj-po sétált vol­na át a falun, hogy ván­doréletében a nép ajkáról lesse a szavakat. A pára, a köd szinte porlik, az ősz vattakabátjában tűnik el a vándor. A tiszafa háromezer évet. a Csontvárytól ismert liba­noni cédrus kétezer évet is elérhet, a tölgy, a jegenye, a fenyő ötszáz évig, a bükk és a nyárfa háromszáz évig is élhet, ha vigyáz ma­gára. S meddig él a költő, méginkább a faültető? A varjak álmosan száll­nak, nem tudják még, hogy majd a csupasz fák fekete terméseként potyognak le a fagyban. Csöndes az ut­ca. csak az egyik ház előtt igazítja ásóját a zöld gyep­re a deresedő hajú férfi. Kifordítja az antracit csil- logású földet, két formás lyukat ás. Apró segítője, négyéves forma kislány ke­zében nálánál hosszabb fa­csemetét tart nagy igyeke­zettel. Figyeli a férfit, s arra vár, hogy az ősz ha- lántékú rápillantson. — Papa — szól a gyer­mek, és az égre bök. — Felhőbékák. A férfi megáll, fölemeli tekintetét a keringő var­jakra, egy mozdulattal megtörli csillogó homlokát, elmosolyodik. — Gyere, tartsd ide a csemetét. Szépen betemet­jük a gyökerét, s ha meg­ered, ebből diófa lesz. Meg­nő majd húsz-huszonöt mé­teresre, törzse alacsony lesz, koronája pedig szép, terjedelmes. Termése göm- bölyded, a héja zöld, de fehérre pontozott, a szep­tember végül megfeketíti. Az a nagyobbik kemény- héjú fajta, ez pedig, amit a kezedben tartasz, a pa- pírhéjű, mondják cinege­diónak is. — Cinegedió? — ízlelge­ti a szót a gyermek, köz­ben tömörítik óvatosan a fekete földet. — Levéből, kérgéből, fő­képpen a termés héjából barna festéket főztek, vele fatárgyakat, gyapjúkat fes­tettek. Leveléből, zöld héjá­ból forralt lével bekenték a lovakat elriasztva így a csípős legyet, meg a szú­nyogot. Virágából hajfeke títöt készítettek, az olajba áztatott zöld diót hajke- nöcsnek használták. Éretlen termését, míg oly puha, hogy erős tűt átszúrhatunk rajta, cukorral bőven ke­verve befőzték, s kedvel­ték. Még cukorral és szesz­szel diólikőr lesz belőle. A négygerezdű magvából zöl­des olajat sajtoltak, jóízű volt, akár az étolaj. Hasz­nálták olajfestményekhez is. Fája fehér és puha lesz. szép hullámzatos a rajza, kissé fénylő, szépen fényez­hető, szóval az európai fák legcsinosabbika. Készíte­nek belőle zongorát, pus­kaagyat, íróasztalt... Jó, most már elengedheted. Karót állítanak melléje, raff iával hozzákötik, vi­gyázva. hogy a télre be- yzáródott oldalrügyeket meg ne sebezzék. — Termését, a diót mama karácsonykor leda­rálja, ehetünk majd puha, finom dióskalácsot. Lesz más haszna is: sűrű koro­nája széltől, esőtől és ve­rőfénytől kíméli a házat majd akkor, mikorra te is nagy leszel... All remegve az apró kis diófa, a gyenge háncs alatt aluszik a hajszálvékony edényidegrendszer. Az ülte tők még eligazítják a fürt. borult földet, aztán hátra, az udvarba viszik a szer­számokat. Mivel mérhető akarat munkál a deresedő férfiban és a kislányban? Talán a Li Taj-po korabe­li bölcsek adhatnak magya­rázatot: „Ültess fát, nevelj gyermeket, írj könyvet: f ha egyiket megteszed, már boldog lehetszA." A sűrű páraf oszlik, hír télén szippantja föl az aranytallérok napfény. A kisember és a nagyembé< már a hátsó kertben hes segeti a varjakat, s megint. ásnak, láthatóan jóban van­nak ók'ketten — leányom és apám. Kőszegi Lajos mm ‘‘i&JP Ha sa y £&. & J 11 ’ siá Lí $$ 1 a cukorgyárban geket. Ugyanis kiderült hogy a tápvízbe cukor ke­rült és az rövid időn belül tönkreteheti a kazánokat. '— Hogyan kerülhetett cu­kor a kazánt tápláló vízbe? — Valószínűleg valame­lyik lepárlóból, amelyik kirepedt, vagy kilyukadt. A leállás miatt a szokásosnál több probléma volt a ma délutáni műszakkezdéskor. Az emberek is idegesebbek. A nehézséget fokozta, hogy a délelőttösöknél eldugult a mésztejtisztító rendszer, en­nek javítását megkezdtük. A délután két órai mű­szakváltáskor rövid megbe­szélést tartott a gépészeti karbantartó csoport, a ve­zető meghatározta a normá­listól eltérő műszak felada­tait. A személyi problémák is gondot okoztak, sok az igazolatlan hiányzás. Fő­ként az ideiglenes dolgozók körében fordul elő, hogy a hétvégi napokon „elfelejte­nek” munkába állni. A mű­szakvezető szerint a létszá­mot tekintve nem is a szám-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents