Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-04 / 260. szám

4 Somogyi Néplap 1984. november 4., vasárnap THETIS 15 órától tanácsadással egybekötött bemutató és árusítás a Május 1. u. 27. sz. alatti illatszerboltban. Várunk minden érdeklődőt! (72509) Berzence gazdagsága fürjtojás-alapanyagú kozmetikai termékcsalád bemutatója november 5-én 10.30 órakor a Dorottya Szálloda kistermében. Város a tengerben Az ősi Neszeb ár Európa egész partvonalán nem lehet találkozni hason­ló jelenséggel: a félszigetet csupán egy keskeny föld­nyelv köti össze a száraz­földdel. Mintha ez a sziklás terület tovább akarna úszni a tengerbe, de a part fogva tartja. A tenger mélyen alá­mosta a neszebari partokat. Hajdanában sokkal nagyobb volt a város területe, ma alig 800 méter hosszú és 300 méter széles a félsziget. A szárazföldről Neszebarba egyetlen út vezet a keskeny földszorosan. Most is, mint évszázadokkal ezelőtt, a vá­rosba az ősi várfal kapuján lehet bejutni. Az archeológiái kutatások révén mind többet tudunk meg a város múltjáról. Meszembria néven a trákok alapítottak itt először tele­pülést. Az i. e. VI. századtól görög gyarmatosok teleped­tek le. Az i. sz. I. században kezdődött a római hódoltság ideje. Később a város Bizánc kötelékébe tartozott, a IX. század elején pedig bolgár uralom alá került. A század elején Neszebar kis halász­városka volt. A szocialista forradalom győzelme után (1944) megkezdődött a hely­reállítása. A közelben talál­ható a Fekete-tenger egyik legszebb üdülőtelepe, a Na­pospart. Neszebar vonzó hely a tu­risták számára. Elbűvölő kis utcáit járva, minden lé­pésnél régészeti emlékekkel találkozhatnak az idelátoga­tók. A város központjában van az V. századból fennma­radt Sztara Mitropolia nevű bazilika; az idén nyáron ki­váló bolgár és külföldi ze­nészek hangversenyét ren­dezték meg benne. A korai kereszténykorból más műemlékek is megte­kinthetők, köztük a Morsz- kata bazilika, amelynek romjai meredeken kiugra- nak a tenger fölé. Érdekesek a X. és XV. század között épült középkori templomok is. Valamikor 50 volt belő­lük, napjainkig csupán hét maradt épségben. A legré­gibb közülük a Keresztelő Szent János-templom, amelyben a régészeti mú­zeum kapott helyet. Sok ér­tékes régészeti lelet — szob­rok, ékszerek, pénzérmék, kerámiatárgyak stb. — vár­ja itt a látogatókat. A régészet érdekességek közé tartoznak a XVIII. és XIX. században épült festői lakóházak. A kőből épült házakat kívülről faburkolat­tal láták el. Az egymás mellett sorakozó házak ud­varából virágok, mandula­Társadalmi munkát vállaltak a Ipari innovációs alap létesült Üj, pénzintézeti tevékeny­séggel foglalkozó szervezetet hozott létre az Ipari Mi­nisztérium: a Technová ipa­ri innovációs alapot. Farkas István, az új in­tézmény igazgatója az MTI munkatársának elmondot­ta: elsősorban ipari jellegű műszaki fejlesztések, illetve innovációs akciók finanszí­rozására vállalkoznak. Le­hetőségük van arra is, hogy tőkeátadással, kockázatot vállalva vegyenek részt egy- egy jövedelmezőnek ígérke­ző ötlet megvalósításában. A kapcsolódó beruházások­hoz is nyújthatnak kölcsönt. Elsősorban olyan kezdemé­nyezések megvalósítását se­gítik, amelyek — amellett, hogy jövedelmező vállalko­zások — jelentős mértékben hozzájárulnak az ipar ver­senyképességének javításá­hoz. A vállalkozások finan szírozására az Ipari Minisz­térium 120 millió forintos alaptőkét bocsátott a Tech­nová rendelkezésére, s a kö­vetkező két évben ezt éven­ként 200 millió forinttal bővíti. A Technová az Ipari Mi­nisztérium keretében kísér­leti jelleggel már több mint egv éve tevékenykedik. Az­óta mintegy 150 műszaki fejlesztési elképzeléssel fog­lalkoztak. Néhány témában már eljutottak a szerződés- kötésig, s mintegy tíz mű­szaki fejlesztési akció finan­szírozását mag is kezdték. Eddigi partnereiknek — amelyek nagyrészt kisválla­latok, kisszövetkezetek, gazdasági munkaközössé­gek, társulások, és kisebb részben vállalatok, intéze­tek — 1—10 millió forinto" nagyságrendben nyújtottak innovációs kölcsönt a fej­lesztési elképzelések meg­valósításához. Az innovációs pénzinté­zet július elsejétől műkö­dik önállóan. Terveik sze­rint a kockázat vállalását is tartalmazó, .rugalmas finan­szírozási formák és a köl­csönnyújtás mellett műszaki fejlesztési akciók szervezésé­ben is részt vesznek. A fej­lett technológiákra szakoso­dó vállalkozások működési feltételeinek kialakításába is bekapcsolódnak. A kellemes őszi napsütés­ben rövid sétát teszünk a község központjában Rákó­czi Jenő tanácselnökkel és Kakrik Jánossal, a végre­hajtó bizottság titkárával. Kevés településen látni ilyen tisztaságot, rendet, s található annyi zöldterület, fákkal, virágokkal teli park, mint Berzencén. A Virág utca az óvoda és a szép új iskola között hú­zódik, ízléses családi házak vannak itt, s előttük renge­teg a virág. Fák, cserjék, díszbokrok, rengeteg rózsa van a főtéren, a Szabadság parkban, s egy tábla, amelyen ez a felirat olvasható: „Ha szereted községedet, óvjad parkjait!” Nagyközségnek, kisebb vá- rosak is dísze volna apró üzleteivel a szolgáltatóköz­pont, s a gondozott, kicsi park. Hatalmas, régi épület található e környéken, bejá­rata szemben van a Szabad­ság parkkal, mögötte jóko­ra üres telek. Az őszinte örömet érzem a tanács ve­zetőinek szavaiban, amikor felváltva sorolják az épület­tel és a most még üres te­rülettel kapcsolatos terve­ket. — Ezt a házat az erdészet használja. Megállapodtunk: a házat visszaadják a ta­nácsnak, s ebben kap helyet a művelődési központ. Fér­Jegyeket árult a vursliban fikar, menyecskekórus, tunc- csopont van a faluban. Sze­repeltek már Budapesten, a Balaton-partján és szerte a megyében, megismertettek másokat is a berzencei nép­szokásokkal. Sok minden ke­rül ide: az ifjúsági klub — ez jelenleg szükséghelyiség­ben dolgozik —, a könyvtár, a helytörténeti és a honis­mereti szakkör. A művelő­dési központ mögött pedig jövőre szabadtéri színpadot építünk, a nézőtér legalább 500 személyes lesz, s a he­lyi népi együtteseken kívül meghívjuk ide a környék falvainak csoportjait. Az új művelődési központ megvalósításához 2 millió lakók A Herrgott cirkusz tragédiája háború miatt itt rekedt a cirkusz. Én is jelentkeztem kisegítőnek, olyan tevő-vevő gyerek voltam, igyekeztem a kulisszatitkokat ellesni Ismertem a kis Herrgott lányt is: nagyon szép te­remtés volt, légtornász, olasz édesanyja tanította be. Tudja, a Herrgott meg ép­pen olyan bolond ember volt, mint később én vol­tam: minden elesett embe ren megesett a szíve. Felfo­gadta dolgozni a frontról érkezőket is. Azok meg ma­gukkal hozták a tífuszt. Be­lehalt mind a négy gyerme­ke. A szegény Herrgott be­lebolondult. Búskomor lett. a felesége visszamenekült Olaszországba. Eladta min­den vagyonát potom pén­zért. A tevék egy Berzse­nyi utcai kereskedőhöz ke­rültek, igazi szenzáció volt. amikor szeneskocsikat húz­tak a főutcán. Télen aztán levágták őket. Azt hiszem, akkor ettek először és utol­jára a kaposváriak tevehust. A majom pedig sokáig ven­dégcsalogató volt egy Ko­rona utcai szatócsboltban. Aztán egy kaposvári ügy­véddel szerződést Jcötött Herrgott,* hogy ötven évig gondoztassa a sírt. Azt hi­szem, ma is megvan. A hú­szas—harmincas években még élt az öreg cirkuszos Budapesten láttam a vursli­ban, jegyeket árult, abból élt. Nem beszélt senkivel, mindenki süketnémának hitte. A lelke itt maradt Ka­posváron a gyermekeinél... Néztem a kis sírhalmokait. A halál mindig szomorú, a gyermekhalál százszorosán az. Mindenszenteki csok­romból letéptem néhány szál virágot, és ráhelyeztem az emlékkőre. Herrgott bácsi helyett. Lévai József Nagy gondot fordítanak a műemlékekre forint támogatást kapnak a megyei tanácstól, de a köz­ség lakóinak összefogására, társadalmi munkájára is szükség lesz. — Számíthatunk az itt élőkre: ezt az elmúlt évek során számtalanszor bizo­nyították. Berzence és az ide tartozó Somogyudvar- hely ebben a tervidőszak­ban olyan hatalmasat fejlő­dött, amire korábban nem volt példa — mondja Rá­kóczi Jenő elnök. Kakrik János 30 évvel ez­előtt került a berzencei ta­nácsra. Számokkal bizonyít­ja, hogy a község lakói nemcsak beszélnek szülő- és lakóhelyük szeretetéről. — Ebben a tervidőszak­ban 12.5 millió forint érté­kű társadalmi munka való­sult meg Berzencén és So- mogyudvarhelyen. Felépült Berzencén a vízmű, decem­berben a somogyudvarhelyi lakosok is megkapják a ve­zetékes ivóvizet. Az utak 80 százalékát korszerűsítettük. Mindkét község gyermekei­nek érdekeit szolgálja az iskolai sporttelep; erről va­laha csak álmodozni mer­tünk. Ám mert a lakosság mellettünk állt, belevág­tunk. Segítségükkel elértük, hogy ma már 120 ezer négy­zetméter a park. A két településen élők ér­deke azt kívánja, hogy fo­lyamatosan keressék az elő­relépés lehetőségeit. A kö­vetkező — dédelgetett — terv: a földgáz bevezetése. Azután pedig uszodával, il­letve tanmedencével kíván­ják bővíteni az iskolai sport­telepet. Szalai László és fügefák kandikálnak ki. Az egyik házban a néprajzi múzeum kapott helyet; itt különböző népviseleti ruhák, szőttesek, díszítések, éksze­rek láthatók, de megismer­kedhetünk a vidék hagyo­mányos foglalkozásaival is. A néhány éve műemlék várossá nyilvánított Nesze- barban tovább élnek a ha­gyományok. Reggel korán a halászok kimennek a ten­gerre és dél felé már min­denütt érezhető a friss ten­geri hal szaga. A város ma is meghitt hangulatot áraszt, turisták sokaságát vonzza romantikus falai közé. Az UNESCO 1983-ban a világ legnevezetesebb kultu­rális és természeti értékei közé sorolta be a bolgár Neszebart. Magdalina Sztancseva A XVIII—XIX. században épült lakóházak, jellegzetes fával borított erkélyekkel Az első világháború nem­csak a katonák sorait tize­delte meg, de pusztította az ártatlan gyermekeket is. Kaposváron, a Nyugati te­metőben, nem messze a ra­vatalozótól vaskerítéssel övezett gyermeksírt talál­tam. A márványoszloprol négy kisgyerek képe mo­solygott le rám, mintha csak élnének, pedig már hetven éve pihenik örök álmukat. A képek alatt négy név is olvasható, német szöveggel gót betűkkel írva: „Hier ru­hen sehr unsere lieben kin­der”, vagyis „Itt nyugsza­nak szeretett gyermekeink”. Maria Herrgott 1902—1914 Andreas 1903—1914, Franc 1909—1914, Wencel 1912— 1914. Tragédiát sejtettem. Egv szülőnek fél év alatt meg­halt mind a négy gyermeke. Elhatároztam, hogy feltárom a kis sír titkát. Tudtam, hogy abban az időben hábo­rú volt. Azt is, hogy a Herr­gott név nem magyar, talán német, de inkább osztrák lehet. Igazolta ezt a német nyelvű felirat is. A kapos­vári anyakönyv ilyen nevű személyeket nem tartott nyilván, idegenek voltak te hát talán csak átutazóban Kaposváron. A sírkövön pe­dig. ugyancsak német nyel­ven még ez is olvasható volt: ..Ember, ki valaha is ol­vasod e sorokat, gondolj ar­ra a szerencsétlen apára aki idegen földön vesztette el gyermekeit és ezzel min­den kincsét.” Fellapoztam a korabeli újságokat is, de háborús időkben az újságok ilyen „hétköznapi dolgokkal” nem foglalkoztak. Ezrével haltak meg akkor a katonák Szer­biában. De hírt adott az újság arról, hogy városunk­ba érkezett a Herrgott cir­kusz. Nyavalyás kis cirkusz le_hetett. állatsereglete is csak egyetlen majomból meg négy tevéből állott, hir­detése sem volt valami elő­kelő. Hogy a megoldáshoz kö­zelebb jussak, olyan embert kellett találnom, aki már élt ebben az időben és aki is­merős volt a cirkusz vilá­gában is. Találtam ilyen embert Sájrán János, az egykori neves kerékpáros ak­robata személyében. Ű mesélte el ezt a végtelenül szomorú történetet. — A Herrgott családot jól ismertem — kezdte elbeszé­lését Sátrán János —; a há­ború kitörésének évében érkeztek Kaposvárra. A mai múzeumpark helyén ál­lott a sátruk; akkor itt még csak üres térség volt, a ré­gi börtön épületét nem sok­kal előbb bontották le. A KAPOSVÁRI TÖRTÉNETEK

Next

/
Thumbnails
Contents