Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-30 / 281. szám
1984. november 30., péntek Somogyi Néplap 5 Tudományos igénnyel Á MEGYEI PART-VB MEGTÁRGYALTA Közművelődés, művészeti élet Somogybán Tovább fejlődtek a kulturális intézményrendszer létesítményei és gyarapodott tárgyi-technikai felszereltségük. Az előrelépés szinte kivétel nélkül a központi, megyei és helyi erők összpontosítása révén, sokszor számottevő társadalmi munkával valósult meg. A községi könyvtárakat, klub- könyvtárakat. művelődési házakat szinte kizárólag helyi erőből bővítették. Ennek elmulasztása másutt a hálózati foghíjakhoz, leromlott állapotokhoz vezettek. VÁLTOZÓ FELTÉTELEK Az évtized közművelődési es művészeti beruházásainak „fémjelzői”: többek között a siófoki kulturális központ es a felújított szabadtéri színpad; a nagyatádi szobrásztelep, a szennai falumúzeum, a TIT csillagvizsgáló állomása; a kaposvári ifjúsági és úttörő művelődési központ; a balatonföldvári fedett kertmozi ; a kaposvári mozimúzeum, a szántódi idegenforgalmi és kulturális központ. A legdinamikusabban Somogy múzeumhálózata íéi- lődött. Ebből erőteljesen kivették részüket a helyi tanácsok. A megyei múzeum - igazgatóság mellett számottevő szerepet vállalt a Sio- tour. Kialakult a helytörténeti, a néprajzi, az irodalomtörténeti, a művészettörténeti és a gazdaságtörténeti bemutatóhelyek rendszere A balatoni kertmozi-hálózat teljesebbé tételével, a megyei filmszínházak korszerűsítésével ugyancsak jelentős fejlesztést valósított meg a moziüzemi vállalat. A művelődési otthonok és a könyvtárak hálózatát viszont sokkal szerényebb fejlesztés, felújítás jellemezte. A körzetesítés révén megüresedett iskolák egy részé* igénybe, vették a közművelődés céljaira, de átalakító • sukhoz nem mindenütt volt pénz. A könyvtáraik kisebb, a művelődési házak nagyobb része a kistelepüléseken alig vagy egyáltalán nem alkalmas feladatai ellátására. Elmaradt a barcsi városi könyvtár és a marcali művelődési központ felépítése. Nincs megfelelő megyei művelődési központ, korszerűtlen körülmények között működik a moziüzemi vállalat, elhúzódott a Csiky Gergely Színház rekonstrukciója és a színészház építése. E hiányosságok — a községi köz ■ művelődési intézmények említett gondjaival együtt — a következő időszakokban jobban előkészített, közös megoldásokat kereső, kezdeményező fejlesztést tesznek szükségessé. Kézenfekvő ez a régi megyeháza közgyűjteményi központként való hasznosítása dolgában, de a megyei könyvtár is bővítésre szorul. NÖVEKVŐ SZAKEMBERGÁRDA A közművelődés és a művészeti élet fejlesztésére hozott határozatok megvalósítása jelentős mértékben a kulturális intézményekben dolgozó népművelőknek, könyvtárosoknak, muzeológusoknak, levéltárosoknak, pedagógusoknak, alkotóművészeknek, kutatóknak, gazdasági szervezési és műszaki szakembereknek köszönhető Sokszor nehéz feltételek között (vagy azok ellenére) születtek olyan progresszív törekvések, amelyek országos; sőt nemzetközi elisrp.e= rést váltottak fej. A Csiky Gergely Színház, a megyei levéltár, a megyei könyvtál, a megyei mozi üzemi vállalat, a nagyatádi nemzetközi szobrásztelep és képzőművészeti tábor, a barcsi nemzetközi fúvószenei tábor, a szennai falumúzeum, több amatőr együttes, honismereti közösség, a megyei művelődési központ népzenei továbbképző iskolája országosan is élvonalba sorolt tevékenységet bontakoztatott ki. E teljesítmények elevenebb kulturális közélethez, gazdagabb közművelődési és művészeti eseményekhez vezettek. A szakemberek száma megkétszereződött, s sok jól képzett fiatal került a művészeti intézményekbe. A tanítóképző főiskolán megteremtették a népművelő és könyvtáros-képzés speciálkollégiumi feltételeit. A művelődési otthonokban és a könyvtárakban a képesítettek aránya szerényen javult. Gondot okozott a fluktuáció, amely nagyrészt az élet- és munkakörülményekből fakadt. A közművelődésben és a művészeti intézményekben dolgozók jövedelmi viszonyai eltérőek. Nagyobb anyagi megbecsülést érdemelnének különösen az alacsony keresetű népművelők és a közgyűjteményekben dolgozók. Az ösztönzés helyi, intézményi formái sem kielé- gítőek. KÖZÖSSÉGEK, INTÉZMÉNYEK A művelődési otthonok és a művelődési mozgalmak a közművelődési alapellátás fontos területei. A hálózatban nagyok az eltérések, nem elég kiegyenlített a munka. A sikertelen kezdeményezések mögött gyakran a helyi igények és sajátosságok felszínes ismerete, a szakmai felkészületlenség volt tapasztalható. A megyei művelődési központ hálózatszervező munkája, továbbképzései, szakmai kezdeményezései az évtized második felétől javultak. A művelődési mozgalmak közül kimagasló az amatőr művészeti tevékenység. A gyarapodó szakágak között fokozódott a kiegyenlítődés, fontos terület maradt a hagyományápolás, a hagyományőrzés. A művészeti szemlén, a megyei fórumokon, de az országos és nem zetközi rendezvényeken is eredményesen képviselik megyénket az együttesek. A klubmozgalmat elsősorban számszerű fejlődés jellemezte, főleg ifjúsági közösségek alakultak. A kisebb települések egy részében a közművelődés szinte egyetlen közösségi formájá;, jelentik. A klubok tevékenysége lassú, fokozatos előrelépésről tanúskodik. Gyakoriak viszont a rövid életű kezdeményezések, viszonylag kevés a tartósan és tartalmasán munkálkodó közösség. Jelentős a honismereti mozgalom csoportjainak tevékenysége. Az értékes ha gyományápoló és gyűjtőmunka a történelmi tudat- formálást, a szülőföldhöz kötődést fejleszti. Kibontakozását eredményesen segítette a megyei művelődési központ, a levéltár és a könyvtár. A művelődési mozgalmak kiszélesítéséhez, az együttesek fenntartási gondjainak megoldásához erőteljesebb megyei és helyi segítségre lett volna szükség. (Folytatjuk.) Hegújuló filmintézet Huszonhét éve működik Budapesten a Pilmtudományi Intézet. December elsejével nemcsak a neve változik Filmintézetté, hanem a tevékenységi köre is gazdagodik, Erről tartott tájékoztatót a somogyi filmforgalmazási szakembereknek, illetve a közművelődésben dolgozók egy részének a napokban Császár Miklósné és dr. Veress József, az intézet két igazgatóhelyettese a kaposvári mozimúzeumban. Az onszágos kisugárzású szellemi központ az összes Magyarországra kerülő, illetve hazai filmet gondozza, megőrzi. Alapja tehát a fiimtár, s ezzel voltaképpen a filmmúzeumoknak, kluboknak is ellátóhedye. A megújuló intézmény — amelynek igazgatója Nemes- kürty István lett — a filmmel kapcsolatos összes emlékeit gyűjti majd : fotókat, plakátokat, könyveket stb. Mozija, a budapesti filmmúzeum egvtban anyagi hátterében is nagy szerepet játszik. A Filmintézet a szakma kiszolgáló központja lesz. A tudományos munka mindinkább szerves részévé válik a tevékenységnek. Szakkönyvkiadást eddig is végeztek: a jövőben egyre gyakoribb lesz a más kiadókkal való együttműködés az alapművek megjelentetéséért. A magyar irodalomtörténeti kötetekhez hasonlóan publikálják majd a film történetét. Már áprilisban napvilágot lát a Magvetőnél a félszabadulás utáni magyar filmművészetet feldolgozó 100 magyar film című díszalbum, melyet az intézet munkatársai írtak. A Filmkultúra című kéthavonta megjelenő folyóiratuk havává alakul át, így a filmszakmát gyorsabb reagálással segítheti. Az intézményben foglalkoztatottak száma jelentősen bővült — tizenkét-tizenöt fővel —, köztük van Gyertyán Ervin, a jeles filmesztéta is A vidéki mozimúzeumokkal szaros kapcsolatra törekszenek. Ami videós tevékenységüket illeti, a magyar filmekből kazettás változató kát készítenek, illetve az iskolai filmoktatást is készek segíteni kazettákon rögzített összeállításokkal. L. L. HÉTVÉGI /tájoló A megyeszékhely felszabadulásának évfordulójára készül, a hétvégi események sorát a mozimúzeumban a Sorsforduló filmeken című plakát és fotókiállítás nyitja. Ma 14.30-kor tartják a megnyitót, ezt követően 1945— 48-ban készült filmhíradókat mutatnak be. A kiállítás jövő év áprilisáig tart nyitva. Két vasárnapi program : a harmincötéves Somogy Táncegyüttes, mely a héten vette át a Kiváló együttes elismerést, vasárnap 18 órakor önálló esten mutatja be jubileumi műsorát a Latinca Sándor Művelődési Központban. Előtte kiállítás nyílik az együttes harmincöt évéről. A Somogyi Képtárban képzőművészeti kiállítás mutatja be a somogyi művészek felszabadulástól napjainkig készült alkotásainak válogatását. A tárlatot vasárnap délelőtt 11 órakor nyitják meg. Ma a megyei múzeumban, az egykori vármegyeházán Szentgyörgyi József Munká- csy-díjas festőművész műveiből nyílik bemutató, a megnyitó 17 órakor lesz. Nagyatádon a Gábor Andor Művelődési Központban a Pécsett élő Erdős János kiállítása látható. Sokszorosító- és reklámgrafikával foglalkozik, 1972 óta szobrokat is készít, gyakran találkozunk színházi díszletterveivel a televízió képernyőjén is. Képünkön : egy jellegzetes Erdős-mű, a nagyatádi kiállítás anyagából. Nagyatádi program, de már a jövő hét első napjára: hétfőn a városban vendégszerepei a szovjet Déli Hadseregcsoport Ének- és Táncegyüttese: a Gábor Andor Művelődési Központban 19 árakor lép színpadra az együttes. A héten nyílt meg Barcson az 525. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet pálya- választási kiállítása, ezt december 3-ig tekinthetik meg az érdeklődő általános iskolások. A kiállítás segítséget nyújt a nyolcadik osztályosoknak a szakmák megismerésében, elősegíti a sikeres pályaválasztást. Csurgón a héten megnyílt, felújított Csokonai művelődési házban Heves megye bemutatkozik címmel termékkiállítás látható, ugyanott amatőrtárlat várja az érdeklődőket. A hét végén kezdi útját a Mikulás, ma Berzencén az ifjúsági klubba látogat a fehérszakállú. Kaposváron a Kilián György Ifjúsági és Ütörő- művelődési Központban szombaton 15 órakor játszóházprogram keretében ajándékkészítéssel foglalkozhatnak a gyerekek, de még megnézhetik a nagyobbaknak, felnőtteknek egyaránt érdekesnek ígérkező úti beszámolót is a Kilimandzsáróról. Dr. Balázs Oszkár a magyar Kilimandzsáró-expedí- ció tagja színes diaképekkel illusztrálja beszámolóját. A színházban szombaton este a Cseresznyéskert című darabot játsszák, vasárnap stúdióelőadás formájában a Bánk bánt. Az Édosz művelődési házban megnyílt Csonka Béla fotókiállítása; a tárlat december 8-ig tart nyitva. Kedvező feltételek KÖNYVESPOLC Ha a lónak szárnya van Tanácskozott a Pedagógusok Szakszervezetének Elnöksége Kárpáti Kamill összegyűjtött versei A központi bérintézkedés jelentősen javította a közoktatásban dolgozó pedagógusok közérzetét, s kedvező feltételeket teremtett az új tanév megkezdéséhez — állapította meg tegnapi ülésén a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége. Kiemelték: az intézményi tapasztalatok alapvetően igazolták az előzetesen kialakított elosztási elvek helyességét, mert a munkakörömként kötelező minimumot valamennyi pedagógus megkapta, s így nem növekedett az , egyes intézmények között meglévő bérkülönbség. A tanácsi fenntartású intézményekben mintegy 164 pedagógus részesült átlagosan 466. forint béremelésben, ez pontosan 10 százalékos növekedésnek felel meg. A * kedvező tapasztalatok ellenére azonban a végrehajtás során gondok is adódtak. Ezeket az elnökség a következőkben összegezte: az előzetes híradások következetesen 10 százalékos béremelésről szóltak, de ezt nem kaphatta meg egységesen mindenki, különösen azokba hosszabb szolgálati idővel rendelkező tanítók, tanárok „jártak rosszabbul”, akiknek a fizetése meghaladta az 5000 forintot. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg a nem pada- gógusi végzettséget igénylő iskolád szakemberek helyzetéről, valamint a közoktatási intézmények új személyi normatíváinak kialakításáról. Az egykor Somogybán új- ságíróskodó Kárpáti Kamill összegyűjtött verseit jelentette meg a Szépirodaim: Könyvkiadó „Ha a lónak szárnya van” címmel, öt évtized termése olvasható a lapokon. A pesterzsébeti gyerekkor, az emberi kapcsolatok, a Somogybán töltött időszak meghatározó élményei ott villognak a versekben. Nehéz indulás volt Kárpátié, s nem teljesen szabályos a folytatás sem. Bár hat verseskötet és négy gyerekregény után megszülethetett ez az összefoglaló kötet, bár jelen van máraz évenkénti Szép versek gyűjteményben s írásaival iro dalmi folyóiratok és újságok hasábjain is találkozunk, az igazi elismertetés várat magára. Szürrealisztikus, látomá- sos képei realista motívumokkal elegyednek. Élettere a külváros, s akárcsak József Attila, ő is a város peremén érzi otthon magát. Költészetük is hasonlatos némiképp, s ezt a párhuzamot nem is igyekszik megtagadni: „Ha van küldetés,/ akkor csak ez: folytatni az / öngyilkosok énekével: / »íme, hát megleltem hazámat.» / Szólásra bírni a halállal / tömött szájat, ahogy élne.” Kárpátit 1949-ben perbe fogták és törvénytelenül elítélték. A kötetben természetszerűleg találunk „börtönverseket” "is. Komorakat, helyhez, alkalomhoz illőket, de ugyanakkor a remény, a folyton fölizzó remény is átsüt a sorokon. A Relief egy fegyházról című verse például így jelzi az örök bizakodást: „lesúrlódott innen az álom / a szem istállószegletéig j ott maradt csak mint széna nyáron / egy kiscsomó zöld tűz az égig.” Kárpáti sokat tapasztalt, a világra éles szemmel figyelő költő. Egyéni tragédiájáért — jól tudja — az akkori kor a felelős, s e tudat őrzi benne az ember ségbe, a szerelembe vetett hitét is. „Egyetlen vészkijáratot / ismerek a labirintusból: a szerelmen át. / A világot meg kell változtatni, de csak a szerelmen át lehet.” A „Ha a lónak szárnya van” tulajdonképpen önéletrajzi kötet. Az írások időrendbe szedve állnak előttünk attól az időtől, amikor „Egy ifjú Somogyba érkezik”, a fegyházéveken, a pesterzsébeti élményeken át az évtizedek során vágyott olaszországi utazásig. Ez utóbbi ciklus (A napördög Firenzében) bár látszólag olaszországi „helyszínen játszódik”, folyton föl-fölbuk- kannak az otthon emlékképed, ismerősök, barátok, s kicseng a sorokból, hogy Kárpáti kötődése, szerelme a hazához sokkal élőbb és többrétegű, mintsem a felületes olvasó hihetné. Gyarmati László