Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-30 / 281. szám

1984. november 30., péntek Somogyi Néplap 5 Tudományos igénnyel Á MEGYEI PART-VB MEGTÁRGYALTA Közművelődés, művészeti élet Somogybán Tovább fejlődtek a kultu­rális intézményrendszer lé­tesítményei és gyarapodott tárgyi-technikai felszerelt­ségük. Az előrelépés szinte kivétel nélkül a központi, megyei és helyi erők össz­pontosítása révén, sokszor számottevő társadalmi mun­kával valósult meg. A köz­ségi könyvtárakat, klub- könyvtárakat. művelődési házakat szinte kizárólag he­lyi erőből bővítették. Ennek elmulasztása másutt a háló­zati foghíjakhoz, leromlott állapotokhoz vezettek. VÁLTOZÓ FELTÉTELEK Az évtized közművelődési es művészeti beruházásainak „fémjelzői”: többek között a siófoki kulturális központ es a felújított szabadtéri szín­pad; a nagyatádi szobrász­telep, a szennai falumúzeum, a TIT csillagvizsgáló állo­mása; a kaposvári ifjúsági és úttörő művelődési köz­pont; a balatonföldvári fe­dett kertmozi ; a kaposvári mozimúzeum, a szántódi idegenforgalmi és kulturális központ. A legdinamikusabban So­mogy múzeumhálózata íéi- lődött. Ebből erőteljesen ki­vették részüket a helyi ta­nácsok. A megyei múzeum - igazgatóság mellett számot­tevő szerepet vállalt a Sio- tour. Kialakult a helytörté­neti, a néprajzi, az iroda­lomtörténeti, a művészettör­téneti és a gazdaságtörténeti bemutatóhelyek rendszere A balatoni kertmozi-hálózat teljesebbé tételével, a me­gyei filmszínházak korsze­rűsítésével ugyancsak je­lentős fejlesztést valósított meg a moziüzemi vállalat. A művelődési otthonok és a könyvtárak hálózatát vi­szont sokkal szerényebb fej­lesztés, felújítás jellemezte. A körzetesítés révén meg­üresedett iskolák egy részé* igénybe, vették a közműve­lődés céljaira, de átalakító • sukhoz nem mindenütt volt pénz. A könyvtáraik kisebb, a művelődési házak nagyobb része a kistelepüléseken alig vagy egyáltalán nem alkalmas feladatai ellátásá­ra. Elmaradt a barcsi városi könyvtár és a marcali mű­velődési központ felépítése. Nincs megfelelő megyei mű­velődési központ, korszerűt­len körülmények között mű­ködik a moziüzemi vállalat, elhúzódott a Csiky Gergely Színház rekonstrukciója és a színészház építése. E hiá­nyosságok — a községi köz ■ művelődési intézmények em­lített gondjaival együtt — a következő időszakokban job­ban előkészített, közös meg­oldásokat kereső, kezdemé­nyező fejlesztést tesznek szükségessé. Kézenfekvő ez a régi megyeháza közgyűjte­ményi központként való hasznosítása dolgában, de a megyei könyvtár is bőví­tésre szorul. NÖVEKVŐ SZAKEMBERGÁRDA A közművelődés és a mű­vészeti élet fejlesztésére ho­zott határozatok megvalósí­tása jelentős mértékben a kulturális intézményekben dolgozó népművelőknek, könyvtárosoknak, muzeoló­gusoknak, levéltárosoknak, pedagógusoknak, alkotómű­vészeknek, kutatóknak, gaz­dasági szervezési és műszaki szakembereknek köszönhető Sokszor nehéz feltételek kö­zött (vagy azok ellenére) születtek olyan progresszív törekvések, amelyek orszá­gos; sőt nemzetközi elisrp.e= rést váltottak fej. A Csiky Gergely Színház, a megyei levéltár, a megyei könyvtál, a megyei mozi üzemi válla­lat, a nagyatádi nemzetközi szobrásztelep és képzőmű­vészeti tábor, a barcsi nem­zetközi fúvószenei tábor, a szennai falumúzeum, több amatőr együttes, honismere­ti közösség, a megyei mű­velődési központ népzenei továbbképző iskolája orszá­gosan is élvonalba sorolt te­vékenységet bontakoztatott ki. E teljesítmények eleve­nebb kulturális közélethez, gazdagabb közművelődési és művészeti eseményekhez ve­zettek. A szakemberek száma megkétszereződött, s sok jól képzett fiatal került a mű­vészeti intézményekbe. A tanítóképző főiskolán meg­teremtették a népművelő és könyvtáros-képzés speciál­kollégiumi feltételeit. A mű­velődési otthonokban és a könyvtárakban a képesítet­tek aránya szerényen javult. Gondot okozott a fluktuá­ció, amely nagyrészt az élet- és munkakörülményekből fa­kadt. A közművelődésben és a művészeti intézményekben dolgozók jövedelmi viszo­nyai eltérőek. Nagyobb anya­gi megbecsülést érdemelné­nek különösen az alacsony keresetű népművelők és a közgyűjteményekben dolgo­zók. Az ösztönzés helyi, in­tézményi formái sem kielé- gítőek. KÖZÖSSÉGEK, INTÉZMÉNYEK A művelődési otthonok és a művelődési mozgalmak a közművelődési alapellátás fontos területei. A hálózat­ban nagyok az eltérések, nem elég kiegyenlített a munka. A sikertelen kezde­ményezések mögött gyakran a helyi igények és sajátos­ságok felszínes ismerete, a szakmai felkészületlenség volt tapasztalható. A me­gyei művelődési központ há­lózatszervező munkája, to­vábbképzései, szakmai kez­deményezései az évtized má­sodik felétől javultak. A művelődési mozgalmak közül kimagasló az amatőr művészeti tevékenység. A gyarapodó szakágak között fokozódott a kiegyenlítődés, fontos terület maradt a ha­gyományápolás, a hagyo­mányőrzés. A művészeti szemlén, a megyei fórumo­kon, de az országos és nem zetközi rendezvényeken is eredményesen képviselik megyénket az együttesek. A klubmozgalmat elsősor­ban számszerű fejlődés jel­lemezte, főleg ifjúsági kö­zösségek alakultak. A ki­sebb települések egy részé­ben a közművelődés szinte egyetlen közösségi formájá;, jelentik. A klubok tevékeny­sége lassú, fokozatos előre­lépésről tanúskodik. Gyako­riak viszont a rövid életű kezdeményezések, viszony­lag kevés a tartósan és tar­talmasán munkálkodó kö­zösség. Jelentős a honismereti mozgalom csoportjainak te­vékenysége. Az értékes ha gyományápoló és gyűjtő­munka a történelmi tudat- formálást, a szülőföldhöz kötődést fejleszti. Kibonta­kozását eredményesen se­gítette a megyei művelődé­si központ, a levéltár és a könyvtár. A művelődési mozgalmak kiszélesítéséhez, az együtte­sek fenntartási gondjainak megoldásához erőteljesebb megyei és helyi segítségre lett volna szükség. (Folytatjuk.) Hegújuló film­intézet Huszonhét éve működik Budapesten a Pilmtudományi Intézet. December elsejével nemcsak a neve változik Filmintézetté, hanem a tevé­kenységi köre is gazdagodik, Erről tartott tájékoztatót a somogyi filmforgalmazási szakembereknek, illetve a közművelődésben dolgozók egy részének a napokban Csá­szár Miklósné és dr. Veress József, az intézet két igaz­gatóhelyettese a kaposvári mozimúzeumban. Az onszágos kisugárzású szellemi központ az összes Magyarországra kerülő, il­letve hazai filmet gondozza, megőrzi. Alapja tehát a fiimtár, s ezzel voltaképpen a filmmúzeumoknak, klu­boknak is ellátóhedye. A megújuló intézmény — amelynek igazgatója Nemes- kürty István lett — a film­mel kapcsolatos összes emlé­keit gyűjti majd : fotókat, plakátokat, könyveket stb. Mozija, a budapesti filmmú­zeum egvtban anyagi hátte­rében is nagy szerepet ját­szik. A Filmintézet a szakma kiszolgáló központja lesz. A tudományos munka mindin­kább szerves részévé válik a tevékenységnek. Szakkönyv­kiadást eddig is végeztek: a jövőben egyre gyakoribb lesz a más kiadókkal való együttműködés az alapművek megjelentetéséért. A magyar irodalomtörténeti kötetekhez hasonlóan publikálják majd a film történetét. Már ápri­lisban napvilágot lát a Mag­vetőnél a félszabadulás utá­ni magyar filmművészetet feldolgozó 100 magyar film című díszalbum, melyet az intézet munkatársai írtak. A Filmkultúra című kéthavon­ta megjelenő folyóiratuk ha­vává alakul át, így a film­szakmát gyorsabb reagálás­sal segítheti. Az intézményben foglal­koztatottak száma jelentősen bővült — tizenkét-tizenöt fő­vel —, köztük van Gyertyán Ervin, a jeles filmesztéta is A vidéki mozimúzeumok­kal szaros kapcsolatra törek­szenek. Ami videós tevé­kenységüket illeti, a magyar filmekből kazettás változató kát készítenek, illetve az is­kolai filmoktatást is készek segíteni kazettákon rögzített összeállításokkal. L. L. HÉTVÉGI /tájoló A megyeszékhely felsza­badulásának évfordulójára készül, a hétvégi események sorát a mozimúzeumban a Sorsforduló filmeken című plakát és fotókiállítás nyitja. Ma 14.30-kor tartják a meg­nyitót, ezt követően 1945— 48-ban készült filmhíradó­kat mutatnak be. A kiállítás jövő év áprilisáig tart nyit­va. Két vasárnapi program : a harmincötéves Somogy Táncegyüttes, mely a héten vette át a Kiváló együttes elismerést, vasárnap 18 óra­kor önálló esten mutatja be jubileumi műsorát a Latinca Sándor Művelődési Központ­ban. Előtte kiállítás nyílik az együttes harmincöt évé­ről. A Somogyi Képtárban képzőművészeti kiállítás mu­tatja be a somogyi művé­szek felszabadulástól nap­jainkig készült alkotásainak válogatását. A tárlatot va­sárnap délelőtt 11 órakor nyitják meg. Ma a megyei múzeumban, az egykori vármegyeházán Szentgyörgyi József Munká- csy-díjas festőművész művei­ből nyílik bemutató, a meg­nyitó 17 órakor lesz. Nagyatádon a Gábor An­dor Művelődési Központban a Pécsett élő Erdős János ki­állítása látható. Sokszorosí­tó- és reklámgrafikával fog­lalkozik, 1972 óta szobrokat is készít, gyakran találko­zunk színházi díszlettervei­vel a televízió képernyőjén is. Képünkön : egy jellegze­tes Erdős-mű, a nagyatádi kiállítás anyagából. Nagyatádi program, de már a jövő hét első napjá­ra: hétfőn a városban ven­dégszerepei a szovjet Déli Hadseregcsoport Ének- és Táncegyüttese: a Gábor An­dor Művelődési Központban 19 árakor lép színpadra az együttes. A héten nyílt meg Barcson az 525. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet pálya- választási kiállítása, ezt de­cember 3-ig tekinthetik meg az érdeklődő általános isko­lások. A kiállítás segítséget nyújt a nyolcadik osztályo­soknak a szakmák megisme­résében, elősegíti a sikeres pályaválasztást. Csurgón a héten megnyílt, felújított Csokonai művelő­dési házban Heves megye bemutatkozik címmel ter­mékkiállítás látható, ugyan­ott amatőrtárlat várja az ér­deklődőket. A hét végén kezdi útját a Mikulás, ma Berzencén az ifjúsági klub­ba látogat a fehérszakállú. Kaposváron a Kilián György Ifjúsági és Ütörő- művelődési Központban szombaton 15 órakor játszó­házprogram keretében aján­dékkészítéssel foglalkozhat­nak a gyerekek, de még megnézhetik a nagyobbak­nak, felnőtteknek egyaránt érdekesnek ígérkező úti be­számolót is a Kilimandzsáró­ról. Dr. Balázs Oszkár a ma­gyar Kilimandzsáró-expedí- ció tagja színes diaképekkel illusztrálja beszámolóját. A színházban szombaton este a Cseresznyéskert című darabot játsszák, vasárnap stúdióelőadás formájában a Bánk bánt. Az Édosz művelődési ház­ban megnyílt Csonka Béla fotókiállítása; a tárlat de­cember 8-ig tart nyitva. Kedvező feltételek KÖNYVESPOLC Ha a lónak szárnya van Tanácskozott a Pedagógusok Szakszervezetének Elnöksége Kárpáti Kamill összegyűjtött versei A központi bérintézkedés jelentősen javította a közok­tatásban dolgozó pedagógu­sok közérzetét, s kedvező feltételeket teremtett az új tanév megkezdéséhez — álla­pította meg tegnapi ülésén a Pedagógusok Szakszervezeté­nek elnöksége. Kiemelték: az intézményi tapasztalatok alapvetően igazolták az elő­zetesen kialakított elosztási elvek helyességét, mert a munkakörömként kötelező minimumot valamennyi pe­dagógus megkapta, s így nem növekedett az , egyes intézmé­nyek között meglévő bérkü­lönbség. A tanácsi fenntar­tású intézményekben mint­egy 164 pedagógus részesült átlagosan 466. forint béreme­lésben, ez pontosan 10 szá­zalékos növekedésnek felel meg. A * kedvező tapasztalatok ellenére azonban a végre­hajtás során gondok is adód­tak. Ezeket az elnökség a következőkben összegezte: az előzetes híradások következe­tesen 10 százalékos béreme­lésről szóltak, de ezt nem kaphatta meg egységesen mindenki, különösen azokba hosszabb szolgálati idővel rendelkező tanítók, tanárok „jártak rosszabbul”, akiknek a fizetése meghaladta az 5000 forintot. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg a nem pada- gógusi végzettséget igénylő iskolád szakemberek helyze­téről, valamint a közoktatási intézmények új személyi nor­matíváinak kialakításáról. Az egykor Somogybán új- ságíróskodó Kárpáti Kamill összegyűjtött verseit jelen­tette meg a Szépirodaim: Könyvkiadó „Ha a lónak szárnya van” címmel, öt évtized termése olvasható a lapokon. A pesterzsébeti gyerekkor, az emberi kap­csolatok, a Somogybán töl­tött időszak meghatározó él­ményei ott villognak a ver­sekben. Nehéz indulás volt Kárpátié, s nem teljesen szabályos a folytatás sem. Bár hat verseskötet és négy gyerekregény után megszü­lethetett ez az összefoglaló kötet, bár jelen van máraz évenkénti Szép versek gyűj­teményben s írásaival iro dalmi folyóiratok és újságok hasábjain is találkozunk, az igazi elismertetés várat magára. Szürrealisztikus, látomá- sos képei realista motívu­mokkal elegyednek. Élettere a külváros, s akárcsak Jó­zsef Attila, ő is a város pe­remén érzi otthon magát. Költészetük is hasonlatos némiképp, s ezt a párhuza­mot nem is igyekszik meg­tagadni: „Ha van küldetés,/ akkor csak ez: folytatni az / öngyilkosok énekével: / »íme, hát megleltem hazá­mat.» / Szólásra bírni a ha­lállal / tömött szájat, ahogy élne.” Kárpátit 1949-ben perbe fogták és törvénytelenül el­ítélték. A kötetben termé­szetszerűleg találunk „bör­tönverseket” "is. Komorakat, helyhez, alkalomhoz illőket, de ugyanakkor a remény, a folyton fölizzó remény is át­süt a sorokon. A Relief egy fegyházról című verse pél­dául így jelzi az örök biza­kodást: „lesúrlódott innen az álom / a szem istállószeg­letéig j ott maradt csak mint széna nyáron / egy kiscsomó zöld tűz az égig.” Kárpáti sokat tapasztalt, a világra éles szemmel fi­gyelő költő. Egyéni tragé­diájáért — jól tudja — az akkori kor a felelős, s e tudat őrzi benne az ember ségbe, a szerelembe vetett hitét is. „Egyetlen vészkijá­ratot / ismerek a labirintus­ból: a szerelmen át. / A vi­lágot meg kell változtatni, de csak a szerelmen át le­het.” A „Ha a lónak szárnya van” tulajdonképpen önélet­rajzi kötet. Az írások idő­rendbe szedve állnak előt­tünk attól az időtől, amikor „Egy ifjú Somogyba érke­zik”, a fegyházéveken, a pesterzsébeti élményeken át az évtizedek során vágyott olaszországi utazásig. Ez utóbbi ciklus (A napördög Firenzében) bár látszólag olaszországi „helyszínen ját­szódik”, folyton föl-fölbuk- kannak az otthon emlékké­ped, ismerősök, barátok, s kicseng a sorokból, hogy Kárpáti kötődése, szerelme a hazához sokkal élőbb és többrétegű, mintsem a fe­lületes olvasó hihetné. Gyarmati László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents