Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-29 / 280. szám
1984. november 29., csütörtök Somogyi Néplap 3 Kísérleti bérgazdálkodás Hatékonyabb anyagi ösztönzés PREMIUM ÉS FEGYELEM A múlt évben az aszály miatt a szövetkezet nem érte el a tervezett nyereséget, így nem fizethettek kiegészítő részesedést. Azoknál a dolgozóknál azonban, akik erre megszerezték a jogot, az ösztönző nyereségrészesedés kifizetési kötelezettségét áthozták erre az évre. — A módszer alkalmazása közben gyűltek a tapasztalatok, a finomításra késztető jelek. Kitűnt például, hogy nem elég csak az év végi nyereséghez kötni a feladatok teljesítésének elismerését, hatékonyabb, ha év közben is érvényesül az anyagi ösztönzés. Az idén bevezettük a mozgóbérrendszert. Ez az összeg az alapbérek 10—15 százalékát teszi ki, s a végzett munkától függően fizetjük ki minden hónap végén. A módszerrel nem csak ösztönözni lehet, hanem a fegyelmet is szilárdíthatjuk vele. Jövőre tovább szélesítjük az évközi anyagi ösztönzés körét, és előbbre hozzuk az év végi differenciált részesedés egy részét... Nincs könnyű dolguk a nagyberkieknek a személyi érdekeltség érvényesítésében. Minden ágazatnak megvan a maga jellemzője. A szakosított sertéstelepen az idei nyereségterv 4 millió forint, s hogy ezt elérjék, sok mindent kell tenniük. Maguk döntenek például arról, hogy saját termésű vagy vásárolt eleséget etetnek az állatokkal. Ha a vásárolt takarmány jobb és olcsóbb, mint az, amit a téesz növénytermelő ágazata kínál, a nyereség érdekében az előbbit választják, s ez bizony nem kedvez a növénytermesztők nyereségének... A hetesi szövetkezet főkönyvelőjének, Nagy Lajosnak az irodájában körben a falóin grafikonok, diagrammok. Aki ide belép, kitűnően tájékozódhat ezekből, néhány esetben egy-két év, néhány esetben nyolc-tíz év gazdálkodásának tapasztalatairól, a szövetkezet életét, tevékenységét jellemző főbb tendenciákról. — Csak rá kell nézni — mondja Nagy Lajos —, és szembeötiik 1983-tól a változás, jelentős mértékben nőtt az árbevétel, megugrott a nyereség, ugyanakkor csökkent a dolgozói létszám. — Minden bizonnyal ösz- szefügg ez a múlt év elejétől itt alkalmazott kísérleti keresetszabályozással. — Egyértelmű és kétségtelen — szól közbe Tóth János elnök, hogy olyan lehetőséghez jutottunk ezzel, amellyel mérhetően javult szövetkezetünkben a hatékonyság. Jól járt a közösség és jól járt az egyén. ^ A Vikár Béla szövetkezetben most második éve dolgoznak az úgynevezett fogyasztás—fejlesztés arányos keresetszabályozás alapján. Ennek a kísérletnek a lényege az, hogy három éven át az előző évek átlagának megfelelően a termelt érték ötvennégy százalékát fejlesztésre, negyvenhat százalékát fogyasztásra fordítják, s erre a három évre a Pénzügyminisztérium által megszabott átalányadót fizetnek. Ez a módszer hovatovább elviselhetetlen feszültségeket oldott fel. A hagyományos átlagbérszínvonal-szabályo- zás mellett jóformán semmi eszköz sem volt az irányítók kezében, amellyel a színvonalasabb munkára, a teljesítmények, eredmények fokozására ösztönözhettek volna. — Nem az volt az érdekünk, hogy minél kevesebb emberrel, hatékonyan oldjuk meg feladatainkat — mondja az elnök —, hanem az. hagy a létszám tartása miatt ragaszkodjunk olyanokhoz is, akik nem sok szalmaszálait tettek keresztbe a nagyüzem érdekében. — Erre most nincs szükség — mondja Nagy Lajos —, mert a nagyobb teljesítményt jól mutatja a több bér. Persze ennek érdekében át kellett dolgozni a bérszabályzatot, egy sor szervezeti intézkedést is kellett tenni, és a korábbinál sokkal következetesebb, határozottabb ellenőrzésre is szükség volt. — Az első év tapasztalatai jók. Mi a helyzet most a második évben? — Először is bizonyos mó- dosításoikat hajtottunk végre. Például a műszaki dolgozóknál egy forintról két forintra növeltük óránként a minőségért fizethető mozgóbért. Az a tapasztalat, hogy ennek még nagyobb a húzó hatása, mint tavaly volt. Bevált, hogy a munkahelyi vezető dönthet a szövetkezet vezetőivel egyetértésben arról, hogy a hozzá tartozó dolgozó a végzett munka mennyisége és minősége alapján jogosult-e a mozgóbérre. — A mozgóbér-megvonás ezek szerint a fegyelmezésnek is lényeges eszközévé vált. — Természetesen. De ezzel együtt az is igaz, hogy a korábbiaknál több fegyelmi ment ki az idén. Ugyanis még az év elején minden munkahelyi közösséggel megbeszéltük — nagyon fontos szerepet töltenek ezek be nálunk —, hogy feszesebb, szorosabb lesz ez az év, tisztes munkával több jövedelemhez lehet jutni, de nagyobbak a követelmények is. Egyetértettek ezzel az emberek, s ezeket az elveket követtük végig. Csaknem két év alatt harminc-negyvennel csökkent a létszám. Kihulltak a sorból azok, akik nem tudtak megfelelni a nagyobb követelményeknek. Az odaadó, szorgos munka viszont kellő anyagi elismerésben részesült. Hetesen a kísérlet első éve után az egy főre jutó munkadíjszínvonal 41 758 forintról 46 575 forintra nőtt, de úgy, hogy személyenként tizenegyezer forintot tartalékoltak. Ebben az évben pedig már bizonyos, hogy elérik vagy meghaladják az 51 562 forintot. hogy az ágazatokra, munkahelyekre lebontott feladatok teljesítése, illetve túlteljesítése esetén fizetendő csak ki az arra a munkára előírt bér, prémium és kiegészítő részesedés pedig csak a nyereségterv túlteljesítése esetén osztható. — Mondana erre példát? — A tehenészetben negyedévre bontottuk le .menynyi tejet kell termelni. Ha ezt teljesítik, a dolgozók három fillért kapnak literenként. Jó hatása van ennek. azok foglalkoznak Ha a javítási munka kifogástalan, ha a gép azonos okból nem kerül vissza a műhelybe, az alapbér húsz százalékát mi nőségi prémiumként megkapják. Ellenkező esetben az alapbérből tíz százalékúi levonunk. Hasonló a helyzet más munkáknál is. Somogy jádon november 26-ra néhány száz hektó' őszi mélyszántáson kívül végeztek valamennyi őszi feladattal. A csúcsidő sikeres befejezésében bizonyosan része van a keresetszabá lyozás itteni módjának. Persze a gyakorlat közben mi is tanulunk, s rájöttünk, hogy nem helyes, ha a dolgozók év közben is megkapják a mozgóbérüket, az irányítók viszont csak az év végén. Ügy gondoljuk, hogy ezen jövőre változtatunk. A gépműhelyben dolgozóknál is az időbér mellett új, a teljesítményektől függő bérfoirmákat vezettek be, a munkaidő jobb kihasználáisá- ra, a minőségi előírások betartására ösztönözve az itt dolgozókat. És lőhetne sorolni tovább a példákat: minden területen, minden tevékenységnél pontosan kimunkálták a többleteredményből milyen arányban részesülhetnek a többet teljesítők. — Milyen hatása volt ennek? — Nyugodt légkört és összességében szorgosabb munkát hozott ez a szövetkezetünkben. S természetesen azt is, hogy jó néhányan elmentek: olyanok, akik nem tudtak vagy nem akartak megfelelni a nagyobb követelményeknek. Igaz, ez azzal együtt, hogy kísérletben foglalt ösztönzők hatása nálunk csak részben érvényesülhetett. — Miért? — Tíz és fél milliót terveztünk, s kilenc és fél millió nyereséget értünk el. Így nem oszthattunk ágazati kiegészítő részesedést, aminek egyébként az a feltétele, hogy a szövetkezet nyeresége tíz százalékka' meghaladja a tervezettet. Természetesen ez a kiegészítő részesedés össze van kapcsolva, a költségek csökkentésével, a takarékossággal is. Erre vonatkozó tapasztalai viszont nem áll rendelkezésre Igáiban. Marad a remény: ami a kísérlet első évében nem sikerült, ebben az évben talán megfelelnek a feltételeknek. A nagyberki Kapos völgye Termelőszövetkezet nem a dolgozóknak kifizetett átlagbér alapján, hanem az egyéni keresetek után adózik. Ez a pénz egy összegben jelenik meg a téesz adóterheként. A nagyüzemi keresetadóztatásnak ezt a formáját mint a nek nyeresége függvényében kereshet, hatékonyabbá tette a termelést. — A dolgozók túlnyomó többsége gyorsan ráhangolódott a módszerre. Javult például a szántás minősége, mert a traktoros tudta, hogy az ő munkájától is függ, mi„ZSEBRE MEGY" A MINŐSÉG A letakarított kukoricaföldön öt traktor dübörög egymás nyomában. A barázdában kezében vonalzóval Panger Ferenc növény termelési ágazatvezető és Tóth László elnök. Megvan, Feri? Herold Ferenc leszáll a gépéről, követik a társai is: Herold István. Ihász László, Horváth László. — Fogjuk rá! Közelebb van a minimumhoz, mint a maximumhoz. — Nem lehet az. — Gyere, nézd meg! Aztán egy-két centivel engedd lejjebb az ekét. Máris a csavaroknál babrálnak. Közben barátságos, pár perces eszmecsere fo • lyik. Szemmel látható, hogy egyikük sem tekinti zaklatásnak a barázdamélység ellenőrzését. — Nincs mese. Zsebre megy a minőség. Nem mindegy, hogy a teljesítménybért meglöki-e a minőségi prémium avagy esetleg még az alapbérből is levonnak. — Nem vitás: manapság érdeke az embernek, hogv ne csak elvégezze a munkát, hanem kifogástalan minőséget is produkáljon. A határ másik részén a két rábás váltótárs, Novak Ferenc meg L endvai István könyökig kotorász a sáros kátyúba. Egy csavart keresnék. Más esetben talán eszükbe sem jut ez a szó szoros értelmében vett piszkos munka, de így minden érdekük az, hogy meglegyen a csavar, hadd menjen a gép. — Épp néhány nappal ezelőtt voltak itt nálunk Fejér megyéből a termelőszövetkezetek főkönyvelői — mondja Tóth László —; tapasztalatcserén tanulmá nyozták a kísérleti kereset- szabályozás módját és természetesen a tanulságait. — Mit emelne ki ez utóbbi sorból? — Ebben a rendszerben jelentősen javult a munka- fegyelem. Érdemes több és minőségileg jobb munkát végezni, mert azon túl, hogy ez jelentkezik a szövetkezet eredményességében, jelentkezik a dolgozó jövedelmében is. A somogyjádi Alkotmány Tsz-ben, ahol tavaly a fogyasztásfejlesztés arányos keresetszabályozás mellett döntöttek, a korábbi teljesítménybérezést teljes egészében átalakították. Minden bértételhez minőségi prémiumot kapcsoltak. — Például a műhelyben nálunk kiscsoportokban dolgoznak — magyarázza az elnök —, vagyis azonos gép típusokkal mindig ugyanBiztató eredmények — Tapasztalataink tanúsága szerint az idén tovább nőtt a termelőszövetkezeti dolgozók bizalma a gazdaságokban alkalmazott kísérleti keresetszabályozási módszerek iránt. Nyilvánvalóvá vált: akár a fejlesztés-fogyasztás arányának tartásához kötött keresetszabályozásról, akár pedig a nagyüzemi keresetadóztatásról van szó. a módszer egyaránt célravezető, módot ad a kiemelkedően jó munika elismerésére, és a termelékenység állandó növelésére ösztönöz. Pfeiffer Elemér, a Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Somogy megyei Szövetségének titkárhelyettese összegezte így azokat a benyomásokat, amelyeket a kísérleti keresetszabályozásról a Kaposvár környéki négy termelőszövetkezetben — a nagyberki, az igali, a somogyjádi és a hetesi téesz- ben — szerzett. A kezdés évének tanulságait az idén nyáron összegezték, s a megállapítások újabb tennivalókra irányították a figyelmet. Amíg az alkalmazott módszerek például Hetesen és Somogyjádon jó hatással voltak 1983-ban, addig — az aszály nyomán előállt nyereségcsökkenés miatt — ugyanez nem állt a nagyberkiekre és az iga- liákra — ebben az évben azonban már ott is látható az előrelépés. — Ha a kísérleti kereset- szabályozásban rejlő valamennyi lehetőséget kihasználnák a téeszek, még erőteljesebb fejlődést érhetnének el — mondta a Teszöv titkárhelyettese. A sertéstenyésztésben 4 milliós nyereség a cél kísérleti keresetszabályozás három variációjának egyikét választották a nagyberkiek, amikor részt vettek a PM pályázatán. — Korábban, ha növeltük a bérszínvonalat, csökkentettük az év végi nyereségünket, tehát arra törekedtünk, hogy az átlagbért tartsuk — mondja Papp Jenő, a Kapos völgye Tsz köz- gazdasági elnökhelyettese. — A pályázattal nem adóspórolás volt a cél, hanem az, hogy így nagyobb lehetőség nyílik az anyagi ösztönzésre és végsősoron a nyereség növelésére. Első lépésként kialakítottuk a személyi érdekeltségi rendszert. Az átállás nem ment könnyen. Termelési tevékenység szerint nyolc csoportba sorolták a foglalkoztatottakat. Ezek a csoportok nyereség- tervet kaptak és egyben lehetőséget arra, hogy e terv túlteljesítésekor több kiegészítő nyereséghez jussanak. A munkahelyi közösségekben megnőít a döntési jog, és a felelősség is megsokszorozódott. Az a tudat, hogy ki-iki a saját munkaterületélyen termésátlaggal fizetnek a táblák. A szarvasmarhatelepnél szerettük volna mielőbb és minél jobb minőségben befejezni az építkezést. Keretösszeget kapott a brigád, s e fölött belátása szerint rendelkezhetett. Az eredmény? Példásan megoldották a feladatot, kisebb létszámmal is sikerült a teljesítés. Fokozódó felelősségérzet Az igali Aranykalász Tsz- ben a nagyüzemi keresetadóztatás módszerét alkalmazzák a múlt év óta. A kísérlet sikeréhez nélkülözhetetlen volt, hogy a szövetkezet egész belső érdekeltségi rendszerét átalakítsa, úgy, hogy közelebb kerüljön a csoport és az egyéni érdek, a hatékonyabb munka a nyereség tömegének növelését szolgálja. — Általánosságban ez azt jelenti — mondta Sebők József a szövetkezet elnöke —, Váltásra készülnek a mezőgazdasági nagyüzemek. A jövő évtől három keresetszabályozási módszer közül választhatják ki az adottságaiknak leginkább megfelelőt. Ennek az új gyakorlatnak egy kicsit az előfutára volt az a hároméves kísérlet, amely tavaly országszerte megindult. Megyénkben hat termelő- szövetkezetnek nyílt alkalma bekapcsolódni a kísérlet különböző formájába; ez a hat nagyüzem lesz az, ahol január elseje nem hoz változást a keresetszabályozásban, mivel a hároméves program 1985 végével jár le. Összeállításunkban az eddigi időszak tanulságait, az alkalmazott módszereket igyekeztünk csokorba gyűjteni.
