Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-27 / 278. szám
1984. november 27., kedd Somogyi Néplap 3 Változások január elsejétől Két évtizedes elemzés HÓRUKK-MUNKA VAGY GÉPEK? Háztáji gazdaságok helyzete Somogybán Megközelítőleg 720 000 ember foglalkozik még ma is anyagmozgatással hazánkban. Az utóbbi években semmit sem csökkent a hórukk-munkások száma. De az is igaz, hogy 1973—1973 között látványos volt a fejlődés: egymillió anyagmozgatóból öt év alatt csaknem négyszázezer vállalt anyag- mozgatás helyett más munkát. S további csökkenéssel is számolhatunk, hiszen egyre inkább kirajzolódik egy új gazdasági környezet képe. Gyors változásra azonban nem számíthatunk, mert a gazdasági körülmények — mint bárhol másutt —, e területen is éreztetik hatásukat Nyilvánvaló: hamis képe*, kapnánk, ha beérnénk azzal. hogy a tíz-húsz évvel ezelőtti önmagunkhoz mérjük magunkat. Miként a gazdaság sok más szférájában, itt is túl kell tekinteni az országhatárokon, amikor a fejlődést vizsgáljuk Ez persze ebben az esetben elég nehéz, hiszen szinte országonként változik az anyagmozgatókat összesítő statisztikai módszer. Mégis kialakultak a viszonyítási alapok. Kiindulhatunk például a termelékenységből. Mégpedig úgy, hogy megnézzük a kisegítő folyamatok gépesítettségét. Ez Ausztriában történetesen kétszerese a magyarnak. Leginkább elfogadott módszernek az egy lakosra jutó anyagmozgató gépfelhasználás összevetését tekinthetjük. Például 1980-ban Ausztriában 41,73, a Német Szövetségi Köztársaságban 39,6, Franciaországban 41,59, míg Magyarországon csak 16,96 dollárt költöttek lakosonként anyagmozgató gépekre. Folytathatnánk még a nemzetközi összehasonlítást, több más szempontból is. Ám a helyzet már így is egyértelmű : az anyagmozgatás gépesítésében bizony jócskán elmaradtunk az élenjáró országoktól. Ezzel magyarázható, hogy az ÁCSI (Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet) is elégedetlen a mai viszonyokkal. Épp emiatt indult a hetvenes évek elején az ACSí- akció az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezdeményezésére. Pontosabb meghatározás szerint: kedvezményes kamatlábú beruházási hitelre nyújthattak be pályázatot azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek vállalták, hogy munkaerőt takarítanak meg, illetve ezen belül gépesítik az anyag- mozgatást vagy fejlesztik az anyagmozgató gépgyártást. Az elfogadott pályázatok közül a legtöbbet az építőipar területéről nyújtottak be. A pénzből általában központi telepeket építettek a vállalatok, ahol szállítási rendszereket hoztak létre. Kimutatták: az ACSI-akció eredményeként nyolcezerrel csökkent a hórukk-munkások száma. Ugyanakkor azt sem titkolja az intézet, hogy a pályázattól függetlenül is vásároltak anyagmozgató gépeket, berendezéseket. Más volt a helyzet az agrárgazdaságban. A termelési rendszerek létrejöttével arra törekedtek a gesztorok, hogy gépesítsék a teljes technológiai folyamatot. Mint ismeretes, ez többé-kevésbé sikerült is. egy becslés szerint 350 000 fizikai dolgozó áramlott át a mezőgazdaságból más ágazatba. Fékezőleg hatott, hogy az evek múlásával egyre emelkedtek a gépárak és nőve Államilag támogatott vállalati beruházások A vállalatok és a szövetkezetek az elmúlt 9 hónapban nagyrészt saját, kisebb részt központi forrásból mintegy 63 milliárd forintot fordítottak beruházásaikra. A múlt év azonos időszakához viszonyítva 3,3 százalékkal kevesebbet, ami megfelel az idei népgazdasági terv céljainak. A vállalati beruházásoknál — ebbe a körbe tartoznak a szövetkezeti fejlesztések is — a saját erőből megvalósított fejlesztések jelentősen mérséklődtek. A költségvetés az idén négy- milliárd forinttal támogatta a vállalati fejlesztéseket, erről tájékoztatták az MTI munkatársát az Állami Fejlesztési Bankban. A programok közül a gazdaságosan működő szénbányák korszerűsítésére szánt keretből a tervezettnél kevesebbet használtak fel a vállalatok, mivel kedvezőtlen geológiai viszonyok, iszap és vízbetörés nehezíti a beruházások időbeni megvalósítását. Hátráltatja a fejlesztéseket az is, hogy a megrendelt gépek jelentős részét a gyártók csak a negyedik negyedévben szállítják. Az élelmiszeriparban zömében az exportképesség megtartását, javítását, az import helyettesítését, a hazai ellátás bővítését szolgálták a költségvetés idei támogatásai. A negyedik negyedévben több újabb beruházás is kezdődik. Hozzálátnak például a székesfehérvári hűtőház, az érdi malom rekonstrukciójához, s új berendezéseket állítanak munkába a Szerencsi Édesipari Vállalatnál. Az ÁFB — az elfogadott pályázatok alapján — az energia gazdaságosabb felhasználását elősegítő fejlesztéseket ez évben csaknem kétmilliárd forinttal támogatja. Az idén mintegy 246 ilyen jellegű beruházás fejeződik be, ezek évente 85 ezer tonna fűtőolaj megtakarítását és 70 ezer tonna helyettesítését teszik lehetővé. Változatlanul a tüzelőolaj helyettesítésére érkezett be a legtöbb pályázat. Az oktatási, az egészségügyi intézmények a fűtés korszerűsítéséhez, a tüzelőolaj koksszal, szénnel és földgázzal történő helyettesítéséhez igényelnek állami támogatást. A mező- gazdasági szövetkezetek közül többen a nedveskukori- ca-tárolás feltételeit teremtik meg állami segítséggel. Viszonylag kevés pályázat érkezett az ipari vállalatoktól. Az építőanyag-kapacitások bővítését, a kereskedelmi hálózat fejlesztését, a gazdaságos anyagfelhasználást, a technológiák korszerűsítését, a háttéripar fejlesztését, továbbá a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítását szolgáló vállalati kezdeményezéseket az Állami Fejlesztési Bank több mint másfél milliárd forinttal támogatta. A gazdaságos anyagfelhasználást és a korszerű technológiákat bevezető fejlesztést segítő, ez ideig jóváhagyott 50 beruházásnak mintegy fele a tervezettnek megfelelően befejeződött. Az év végéig további tíz fejlesztéssel készülnek el. Nagy teljesítményű, automatizált forgácsoló gyártó- rendszer , kifejlesztésére, gyártására es elterjesztésére szövetkezett a szerszámiparban érdekelt tíz iparvállalat, illetve intézmény, köztük mindkét hazai szerszámgép- gyár, valamint a kutató-fejlesztő és tervezőintézetek, kedtek a gépekkel kapcsolatos költségek. Ide kapcsolódik, hogy a hetvenes évek végétől csökkenő beruházási keret még ma sem igen teszi lehetővé az anyagmozgató gépek vásárlását. Mivel a munkaerő viszonylag olcsó, még ma is sokszor előnyö sebb hórukk-munkást alkalmazni, mint korszerűsítem. Hátráltatta a fejlődést, hogy Magyarországon évtizedekig egyetlen egy vállalat sem specializálódott anyagmozgató gépek gyártására. Jelenleg 160 vállalat gyárt anyagmozgatásnál alkalmazható gépet, de igen sok az átfedés. Megfelelő hazai kínálat tehát nem volt, szinte csak importra támaszkodhattak a gazdálkodó szervezetek. Az elmozdulás jele. hogy licenceket vásárolt az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet; így került az országba például a Salgótarjáni Kohászati Üzemek által gyártott görgős szállító- pálya technológiája. Két évvel ezelőtt alig találtak vevőt a szállítópályára, mára viszont annyira megnövekedett a kereslet, hogy nem tudják kielégíteni az igényeket. Amiatt és annak okán, hogy megkezdődött a hetedik ötéves tervidőszak előkészítése. állást foglalt a Gazdasági Bizottság ez év nyarán: korszerűsíteni kell az anyagmozgatást. Ez persze csak fokozatosan valósítható meg, hiszen ez is pénzbe, méghozzá sok pénzbe kerül. Az ÁCSI — az OMFB megbízásából — háromszáz- millió forintot fordíthat fejlesztésre, az összeget főként licencek vásárlására költi. Bővíteni kívánják a raktárállvány választékot és újabb csomagológép gyártási eljárását kapja meg a pécsi So- piana Gépgyár. A tényleges és észrevehetőbb változás 1985. január 1-től várható. Attól kezdve ugyanis új bérszabályozási rendszer lép életbe, s ez tovább drágítja a munkaerőt. Erre utal az is, hogy 1986. január 1-től az úgynevezett városi és községfejlesztési járulékot bérhez kötötten fizetik be a közös kasszába a vállalatok. Ezen rendelkezések együttes hatásaként várhatóan mind több vállalat dönt anyagmozgatógépek vásárlása mellett, a hórukkmunkások alkalmazása helyett. Annál is inkább, mert létszámcsökkenéssel is számolni kell. Horváth Teréz Hazánk élelmiszer-ellátá- sában és -exportjában fontos szerepet töltenek be azok a mezőgazdasági termékek, amelyeket a háztáji és kisegítő gazdaságokban állítanak elő. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem alkalmazott üzemtani tanszékén két évtizede komplex elemzéssel részletesen vizsgáljuk a háztájiknak a somogyi családok életében betöltött szerepét, és a közös gazdaságokkal kialakított együttműködését. A háztáji gazdaságok szerepe, termelésének nagysága sokat változott az elmúlt húsz évben. Klasszikus formája — amely lényegében az önellátást szolgálta — a társadalmi és gazdasági élet fejlődése, a termelési technológiák korszerűsödése következtében egyre inkább változik, átadja helyét a nagyüzemek által integrálódó vagy specializálódó árutermelésnek. A háztáji gazdaságok jellegéből következik, hogy termelésük döntő hányadát az állattenyésztés adja. Ehhez felméréseink szerint a szükséges épületek — istállóik, pajták — adottak, kihasználtságuk azonban csak 50— 60 százalékos. ösztönzőbb gazdaságpolitikával a meglévő lehetőségekkel jobban lehetne élni. A szántóföldi gazdálkodáshoz szükséges kisgépek nagyrészt elavultak, ezeket nem is pótolták, mivel a háztáji területek művelését a termelőszövetkezetek térítés ellenében elvégzik. Az állattartás gépei viszont jó állapotban vannak, sőt több helyen újakat is vásároltak (fejőgép, villany dar áló stb.). A jogszabályokban is rögzített háztáji területek nagyobbik részét (75—85 százalék) szántóként, a kisebbik részét szőlő- és gyümölcsösként hasznosítják. A kisgazdaságok egy része még bérelt földön is gazdálkodik. A szántó mintegy háromnegyed részén kukoricát, a többi területen főként burgonyát és takarmányrépát termelnek. A háztáji tehénállomány az országos helyzetnek megfelelően a megyében is egyre csökken. Kevés gazda tart egynél több fejőstehenet. Sertéstartással viszont egyre többen foglalkoznak. A baromfi és nyúl főleg családi hússzükségletet elégít ki, illetve az utóbbiból változó mennyiségben piacra is kerül. A háztáji munkában részt vesznek a fiatalok és a nyugA kaposvári Mezőgazdasági G épgyár szakemberei új tartozó kot terveztek az Unirak mezőgazdasági géphez. A .„seprőadapter” sokoldalúbbá teszi az ügyes kisgépet. díjasak, esetenként — főleg hétvégeken — az idegenben dolgozók is. Az elemzett gazdaságokban a családtagok 54 százaléka tsz-tag. Az összes munkaórához viszonyítva a háztáji gazdaságok munkaóra-felhasználása 36 százalék. Kimutatható, hogy azok a dolgozók, akiknek a közös gazdaságban nagy a munkaidő-lekötöttségük — gyakran napi 10—12 óra — kevesebb időt tudnak a háztáji termelésre, a háztartásra és egyéb munkákra fordítani. A családtagok elfoglaltságánál viszont fordított a helyzet. A háztáji gazdaságok tulajdonosai élelmiszerszük- ségletüknek jelentős részét maguk termelik meg, így elsősorban a húst, tejet, tojást, zöldségféléket, gyümölcsöt. A fennmaradó termékek értékesítésével — amelyek főleg az állattenyésztésből kerülnek ki — nagyban hozzájárulnak az ország árualapjának növeléséhez. A vizsgálatba bevont családok összes jövedelme — átlagosan 11 353 forint havonta — három forrásból származik, melynek százalékos megoszlása a következő: a közös gazdaságból 25, a háztáji gazdaságból 34, egyéb forrásból (ipar, kamat, tiszteletdíj stb.) 41 százalék. A háztáji és a közös gazdaságok szerves egységet képeznek, kölcsönösen egymásra vannak utalva. Több gazdaságban kiaHakult az az együttműködési forma, mely szerint a háztáji gazdaságok a szövetkezetnek ágazatává váltak. Tevékenységük irányítását és integrálását szakemberek végzik. A két szektor kooperációja még nagyon sok kiaknázatlan lehetőséget is rejt magában, s egyben a kistermelés is egyre felkészültebb szakembereket igényel. Oktatási rendszerünkben a lehetőségek szerint biztosítjuk, hogy a hallgatók üzem- látogatások, tudományos diákköri munka kapcsán rendszeresen foglalkozzanak az egyes tájkörzetek sajátos termeléspolitikájával is. Ifj. dr. Kocsondi József egyetemi tanársegéd Forgácsolóéi utomaták tíz vállalat összefogásával egyetemi tanszékek és a külkereskedelmi forgalmat lebonyolító Technoimpex. A partnerek összehangolt munkájával a következő 3—4 évben összesen hat komplett gyártórendszert állítanak elő — négyet a Szerszámgépipari Művekben, kettőt Csepelen helyeznek üzembe. Az automata gyártórendszer alkalmas lesz mindenfajta szek- rényalakzatú, tengely- és tárcsaalakú munkadarabok forgácsolására, megmunkálására. A vasöntvények vagy nyersacé.1 munkadarabok számítógép-vezérléssel formálódnak különféle alkatrészekké. Az elképzelések szerint az egyik ilyen gyártó- rendszer két osztrák kooperációban készülő Heid-esz- tergából, úgynevezett felsőpályán mozgó szerszám- és munkadarab-cserélőbői áll majd, egy másik öt törpe megmunkáló központot, kiszolgáló kocsikat és robotokat építenek be. A hazai gépipar régóta igényli a korszerű, rendkívül pontos megmunkálást biztosító komplett gyártó- rendszereket. Az új gyártó- rendszer — amelyhez hasonlóak több iparilag fejlett országban évek óta beváltak — gyorsan és könnyen átprogramozható a megrendelők igényeihez igazított termék- választék sorozatgyártásához. A gyártórendszerbe épülő gépeket különlegesen jó minőségű alapanyagból készítik, hogy az automatizált megmunkálás során minimálisra csökkenjen az üzemzavarok lehetősége.
