Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-25 / 277. szám
ç M V , s AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XL. évfolyam, 277. szám Ára: 1,40 Ft 1984. november 25., vasárnap Kisközösségek művelődése A nagyobb közösség, a nemzet csak a kisközösségek révén működhet. Akárhová nézünk, mnidenütt a kisközösség óhaja bukkan elő. Hogy éppen mostanában erősödött föl ez a szándék, az korántsem nosztalgia — életbe vágó kérdés. A falvakban főleg gazdasági okok miatt még most is csökken a lakosság, pedig — íme, az egyik alföldi falu ábrája: „Községünk arculata, külső képe szinte teljesen megváltozott az elmúlt negyven esztendő alatt. A nádtetős, vályogfalú házak úgyszólván teljesen eltűntek, s helyettük korszerű lakóépületekből kialakult új utcasorok állnak. A község valamennyi utcája szilárd burkolatú, vezetékes ivóvíz-ellátás van, a közművelődés rendelkezésére korszerű klubkönyvtár áll, a közoktatás megfelelő körülmények között folyik.” Ezt a képet a Hazafias Népfront helybeli községi bizottsága festette abból az alkalomból, hogy csatlakozott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának április 30-i felhívásához, amely a felszabadulás negyvenedik évfordulójának társadalmi munkával való megünneplésére szólította fel a falvakat meg a városokat. Néhány cselekvőkész község a társadalmi munka mellé a valóságos közösségek létrehozatalának a szükségességét hirdette meg. Abban az alföldi faluban, amelynek önarcképét fölvillantottak, sok minden korszerű. De vajon mekkora az a klubkönyvtár, hányán járnak oda, mi van benne, milyen könyvek, s milyen igazából az élet? Van-e ott közösségi élet, mint a régi olvasókörökben? Főleg a szegényparaszti agrárolvasókörök, a munkás- otthonok olyanra mutattak példát a százaid végén, a századfordulón, amelyet ma is érdemes volna megszívlelni, új módon föltámasztani. A Hazafias Hépfromt azt javasolta a falvaknak, a városoknak, hogy mintájukra kíséreljék meg az egész község, az egész kerület vagy egy-egy lakótelep igényeit kipuhatolni, fölmérni, s a könyvtárban vagy a művelődési házban „közösségi házat” teremteni. A könyvtáraknak egyre kevesebb az olvasója, a művelődési házakat egyre kevesebben látogatják: mind a kettő mindenkié, igazából tehát senki sem érzi magáénak. Az az elképzelés is fölvetődött, hogy esetleg még művelődési egyesületek létrehozatalával is meg lehetne próbálkozni. Tagdíjat szednének, s az olvasókör, a közösségi ház magamaga fönntartásához pénzzel is hozzájárulna. Ez a gondolat akár életképes, akár nem, az mindenképpen rokonszenves benne, hogy él kellene érni: az emberek magukénak tekintsék a művelődés, a közösségi élet színhelyéül szolgáló létesítményeket. S a kisközösségek életének mi lenne az értelme? Mi lenne a cél? A Hazafias Népfront kisközösségi munkacsoportjának a tervéből idézünk: „A szervezett közösség és az azt alkotó egyének 'társadalmi és személyes boldogulásának segítésére, a szocialista életmód alakítására, a tartalmas, harmonikus, egymás becsülésére épülő együttélés alapjainak erősítésére, az emberi környezet védelmére törekednének. Győri László Korom Mihály látogatása a Szovjetunióban A kulturális fórum küldöttsége Kecskeméten Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az SZKP Központi Bizottságának meghívására november 19—24. között látogatást tett a Szovjetunióban. Megbeszélést folytatott Grigorij Romanovval. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával, valamint Viktor Csebrikov- val, a Politikai Bizottság póttagjával, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottsága elnökével. Találkozott az SZKP KB, a szovjet honvédelmi, belügy és igazságügyi minisztérium, a Szovjetunió Legfőbb Ügyészsége és Legfelsőbb Bírósága több vezetőjével. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszéléseken tájékoztatták egymást az MSZMP XII. és az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a két ország időszerű tennivalóiról az állami élet fejlesztésében, a párt és tanácsi szervek tevékenységének tökéletesítésében. Vélemény- cserét folytattak az MSZMP és az SZKP illetékes szervei együttműködésének napirenden lévő feladatairól. Korom Mihály látogatást tett Leningrádban, ahol találkozott a terület párt- és állami vezetőivel. Korom Mihály és a kíséretében lévő Kovács Jenő, a KB osztályvezető-helyettese és Thürmer Gyula, a KB munkatársa szombaton hazaérkezett Budapestre. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Az európai kulturális fórumot előkészítő budapesti szakértői tanácskozás résztvevői szombaton Kecskemétre látogattak. A küldöttségeit Nádor György, a fórum előkészítő bizottságának titkára vezette. A 600 éves város tanácsának dísztermében Mező Mihály tanácselnök köszöntötte a vendégeket, s mutatta be Katona József, Kodály Zoltán szülőhelyét. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi évtizedekben Kecskemétnek nemcsak gazdasági élete, arculata változott meg. igen jelentős a szellemi élet fejlődése is. A küldöttség fogadásáért és a vendéglátásért Walter Lichem nagykövet, az osztrák delegáció vezetője, a konferencia soros elnöke mondott köszönetét. A nap folyamán a küldöttség tagjai Kecskemét nevezetességeivel, szellemi műhelyeivel ismerkedtek. Megtekintették a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetet, amely eddig tíz nemzetközi nyári szemináriumon ezernél több zenepedagógust fogadott a világ minden tájáról, s számos külföldi hallgatója van évközi tanfolyamainak is. Ellátogattak a magyar naiv művészek múzeumába, ahol a hazai naiv alkotóktól származó gazdag gyűjteményt őrzik — egy részüket az idén Londonban is bemutatták —. s megtekintették a szomszédos Szórakaténusz játékházat. A küldöttség tagjainak alkalmuk volt betekinteni a népi iparművészek múzeumába, amelynek ünnepélyes avatására még csak ezután, december 7-én kerül sor. A vendégek programja délután Lajosmizsén fejeződött be, ahol lovasbemutatót tekintettek meg. Szovjet—amerikai tárgyalások Reagan személyesén irányítja Mint a Fehér Ház pénteken bejelentette, Reagan el • nők személyesen irányítja majd az amerikai javaslatok kidolgozását a január elején megtartandó szovjet —amerikai külügyminiszteri találkozóra. Reagan már a jövő héten megkezdi a megbeszéléseket Shultz külügyminiszterrel és a munkába számos szakértőt, vezető diplomatát bevonnak. Sajtóértesülések szerint Reagan Shultz mellé Paul Nitze nagykövetet kívánja kijelölni a megbeszélések folytatására. Nitze volt az amerikai küldöttség vezetője a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök korlátozásáról Genfben folytatott és egy évvel ezelőtt megszakadt tanácskozásokon. Aláírták a jövő évi magyar—lengyel árucsereforgalmi jegyzőkönyvet Ambrus János magyar, és Wladyslaw Gwiazda lengyel külkereskedelmi miniszterhelyettes szombaton Budapesten, a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírta az 1985. étvi magyar—lengyel árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet, amely több mint 950 millió rubeles kölcsönös szállítást irányoz élő. Kivitelünknek több mint egyharmadátt képviselik különböző járműipari termékek, köztük 1100 darab Ikarus autóbusz képviselik. Folytatódik az utóbbi években általunk exportált fogyasztási cikkek és mezőgazdasági termékek, köztük a bútor és a sportszereik, a bor és a baromfi szállítása. Behozatalunkban, jelentős értékű szén, koksz, kén, só, számítógép, és mintegy 6400 Fiat 126 P személygépkocsi, továbbá útépítő- és bányagép szerepel. A lengyel miniszterhelyettest fogadta Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Olasz partizánküldöttség tartózkodott hazánkban A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségé meghívására november 20. és 24. között látogatást tett Magyarországon az Olasz Partizánok Országos Szövetsége (ANPI) küldöttsége, Arrigo Boldrini elnök vezetésével. A küldöttség vezetőjét fogadta Varga Péter, az MSZMP KB osztályvezetője és Kovács László osztályvezető-helyettes. Itt tartózkodásuk során látogatást tettek ipari és mezőgazdasági üzemekben és kulturális intézményekben. Rövidesen átadják Tatabányán a megyei kórház 252 ágyas sebészeti pavilonját, valamint az ide csatlakozó konyhát és éttermet DANI ÉS A CSILLAGOK HSQani a kórházban •ö láttam meg először, fölpolcolt lábbal feküdt, mindkét karját gipsz szorította. A plafont bámulta és vigyorgott, arca is sebes volt — elváltoztatta huncut mosolyát. Dani a nyáron múlt tizennyolc éves. és szeptemberben lépett be a brigádba. Bokáig érő kék, atlasz szövésű munkásnadrágban érkezett, kabátjából iskolaszag áradt, a zsebre piros cérnával varrták föl a nevét, a D-betü szára foszladozott a sok mosástól. Már az első nap rosszul indult. A brigádnak tréfás, a versekben beszélő művezető mutatta be, akinek a teljesség kedvéért kétliteres orra volt, amit —* ha mást nem is — Cyrano de Bergerac is megirigyelhetett volna. A brigád éppen reggelizett. A férfiak körben, téglákra rakott pallókon ültek: az inas testű, öreg arcú Tóth úr,, a brigádvezető — a/ct még káromkodás közben is urazta embereit — föl sem nézett, aprólékos műgonddal vágta a szalonnát, sorakoztatta katonáit. Tréfás, a művezető azt mondta: „Itt van ez a Dani gyerek. ebből embert neveljetek'" — aztán sarkon fordult, s mint aki valami jó viccet hallott, elhahotázott. Dani illedelmesen köszönt, tornacipőjével a sittet rugdalta zavarában. Nem szólt senki, a faggyútól csillogó táskákba gyömöszölték a maradékot, várták, hogy Tóth úr majd mond valamit. Derekukon megigazították a szíjat húzó szeges táskát, s amikor Tóth úr fölnézett, kézbe vették a fűrészt, a szekercét, és indultak visz- sza a zsaluzáshoz. Tóth úr a pallóra mutatott, amin ült: „Délig verje teli'szegekkel!” Dani bágyadtan mondta: „Igenis.” Délben szinte szétrepedtek a röhögéstől az emberek, amikor meglátták Danit a sündisznós pallóval. Tóth úr szürke szemeivel Dani arcába bámult: „Az állványról hozza ide a colstokom, siessen!” Dani rohant, keserűség fűtötte: „Majd én megmutatom .. ” S akkor történt a baj Dani visszaigye- keztében megbotlott, az öreg colstok a kezében eltörött. „Az istenit, te gyerek .. — sziszegte Tóth úr, s még urazni is elfelejtett. Dani még hallotta, amint az ebédre kászálódó férfiak mondják: „Ebből sem lesz ember.” Dani feküdt a törmeléken, torkát a sírás fojtogatta. Jócskán belekóstoltak az őszbe, a tél is mutatta fagyos körmeit, amikor Tréfás. a művezető egy Zsuk- ba terelte a brigádot, és kivitte őket egy késznek látszó építkezésre. „Holnap itt átadás lesz, emberek, / itt lesznek a miniszterek. I A felvonulási épületet reggelre elbontják. / szövegelni nem kell, gyors munkát.” Jól haladtak, délig leszedték a tetőt, kivették a szerelvényeket. Az építésvezetőségen nagyon jól tudták, ha valamit gyorsan meg kell csinálni, azt a Tóth úr brigádjára lehet bízni. Szinte külön kis kaszt volt a brigád, Tóth úrnak még az igazgató is előre köszönt. Délben Dani nem ült le az emberek közé, csak az járt a fejében, megmutatom nekik, végzünk hamar. Az épület falait csavarokkal rögzítették egymáshoz, az alaphoz. Azt gondolta, mire visszajönnek, mindet meglazítja, és majd csak néznek. Az első csavar simán íypör- gött, a második beszorult, beszakadt a menet. Igyekezett, arcáról csörgött a vu rejték. a csavarok meg mind megszakadtak. Délután mindenki vasfű- részt keresett, hogy legalább egy fűrészlapot találjanak a szemétben. Esteledett, ami- ,kor Tréfás megérkezett a Zsukkal, látta, állnak a falak, elmaradtak a versek. hallgatott. Danit nem hívta senki, ott maradt. Az éjjeliőr később azt mondta neki, öt kilométerre van egy falu, onnan hazautazhat. Dani begyalogolt, egy lakatosembertől fűrészt szerzett. Éjfélkor már minden csavart elvágott, és a falakat kitámasztotta. A sánta éjjeliőr odahümmögött, s adott neki kenyeret. Dani egyenként eldöntötte a falakat, súlyosak voltak, sarkaikat emelgetve csúsztatta egymásra. Már csak három állt, úgy „T” alakban, tüdeje zihált, ujjait, kezét népi érezte, fagyott volt a szíve. Kilökte a támasztórudat, hogy megtartsa az egyik falat. Megindult mind. rázuhant — érezte: a sötétkék égen ki- gyúlnak a csillagok. A kórházablakra fényfilléreket szórt a novemberi nap. Az emberek körbeáll- lák az ágyat, Tóth úr szája széle remegett: „Hát itt van, Dani úr" — sa gipszelésre óvatosan rátette a vasfűrészt. Az emberek gyümölcsöt, befőttet raktak a szekrénykére. aztán elmentek. Dani a plafont nézte, vigyorgott. Tudtam, hogy belül reszket. Kőszegi Lajos
