Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-22 / 274. szám
2 Somogyi Néplap 1984. november 22., csütörtök Szakértői tanácskozás Budapesten (Folytatás az 1. oldalról.) Európa és a világ népei a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben joggal kísérnek nagy figyelemmel minden olyan törekvést, amely elősegíti a helsinki folyamat fenntartását, a békés egymás mellett élést. A kulturális együttműködés, az értékek cseréje, s az egyes művészeti ágak képviselőinek kapcsolatai semmi mással nem helyettesíthető szerepet játszanak éhben. Kétségtelen ugyanis, hogy a mindenkori nemzetközi helyzetnek jelentős hatása van a kulturális szférára is, de ez a terület — viszonylagos autonómiája révén — jótékony hatást gyakorolhat a nemzetközi kapcsolatok egészére, s a párbeszéd részeként előmozdíthatja a kölcsönös hizálom építését. Beszéde befejező részében hangsúlyozta: a helsinki folyamat keretében sorra került találkozók és tanácskozások egyik tanulsága, hogy azok kimenetele nem kis mértékben az előkészítés eredményességétől függött. Ez most sem lesz másként, és a tanácskozás résztvevői a következő két hétben sokat tehetnék azért, hogy 1985-ben a kulturális fórum vendégei teljes egészében a madridi mandátumban kitűzött nemes célok Érdékében tevékenykedhessenek, s kutathassák és megtalálják a közös érdekek érvényesítésének lehetőségeit, tiszteletben tartva a minden nép kultúrájában és belső életében meglevő sajátosságokat. Nagy János azonos, vagy eltérő értékrendeket, és intézményi kereteket. Országunk új társadalmat épít, és az élmúlt négy évtized során nem lebecsülendő eredményeket ért el azokon a területeken is, amelyekről a kulturális fórum majd tanácskozni fog. őszintén örülnénk, ha a mostani értekezleten elvégzendő munka mellett a résztvevők is bepillantást nyernének népünk mindennapi életébe, és személyesen is megismernék a magyar kultúra értékeit — mondotta végül Nagy János. A megnyitó után az előkészítő tanácskozás zárt üléssel megkezdte munkáját. Este a Magyar Állami Operaháziban baleittelőadá- son látták vendégül a szakértői tanácskozás résztvevőit. Á Román KP kongresszusa folytatta munkáját N. Ceausescu fogadta Méhes Lajost Az RKP kongresszusénak szerdai plenáris ülésén elhatározták, hogy a tanácskozást a tervezettnél fél nappal hamarabb, már csütörtökön befejezik. Az ülé" kezdetén Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára kezdeményezte, hogy szerdán hosz- szahbítsák meg a délutáni ülést, csütörtökön pedig kezdjék korábban a tanácskozást, hogy a kongresszust előbb befejezhessék. A küldöttek egyhangúlag, nagy tapssal elfogadták a javaslatot. Csütörtökön tehát korán reggel még egy plenáris ülést tartanak, ezután zárt ülésen megválasztják a párt vezető szerveit. A szerdai plenáris ülésen Emil Bobu, az RKP KB PVB tagja, a KB titkára beszédében a pártmunka és a pártszervezetek feladatait összegezte. Az RKP XIII. kongresszusán résztvevő magyar küldöttség vezetőjét, Méhes Lajost, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a SZOT főtitkárát szerdán fogadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára. A találkozón, amelyen részt vett Barty Miklós bukaresti magyar nagykövet, jelen volt Ion Stoian, az RKP KB PVB tagja, a kb titkára. Délután a magyar pártküldöttség látogatást tett a bukaresti Finommechanikai Gyárban, ahol csaknem nyolcezren dolgoznak. A tanácsteremben tartott találkozón, a dolgozók képviselőinek jelenlétében Petre Dob- rescu vezérigazgató a több mint 60 éves gyár tevékenységéről adott áttekintést. Méhes Lajos megköszönte a szívélyes fogadtatást, majd méltatta a XIII. kongresszus munkáját és az elmúlt negyven év sikereit. Felidézte az emberi kapcsolatokkal összefüggő kongresszusi megállapításokat. Egyetértését hangoztatva külön kiemelte az RKP KB beszámolójának azon gondolatát, hogy „határozottan visz- sza kell verni a nacionalizmus, a sovinizmus, az antiszemitizmus bármely megnyilvánulását, az ' ember megalázásának szocialista forradalmi szemléletünktől idegen, más f ormáit. Az ilyen megnyilatkozások a múlthoz, a tőkés, az imperialista korszakhoz tartoznak, amelyek mindig is igyekeztek megosztani a különböző nemzetiségű embereket”. Méhes Lajos leszögezte: „Mindent meg kell tenni azért hogy az emberek ott érezzék jől magukat, ahol élnek, büszkén, emelt fővel járhassanak. Legyenek büszkék nemzetiségükre, és legyenek hű állampolgárai országuknak.” LOSONCZI PÁL VIETNAMBAN (Folytatás az 1. oldalról.) A magas szintű politikai okmány szervesen illeszkedik a Magyar Népköztársaság eddigi, már három kontinensre kiterjedően megkötött barátsági és együttműködési szerződéseinek sorába. Szerda este a hanoi Ba Dinh palota kongresszusi termében ünnepi nagygyűlést rendeztek a magyar párt- és állami küldöttség tiszteletére. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál és Truong Chinh. A nagygyűlést Chu Huy Man, a Vietnami KP KB PB tagja, az államtanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd Tran Vy, a hanoi városi népi bizottság elnöke mondott beszédet. Forrón üdvözölte Losonczi Pál elvtársat, s a magyar párt- és állami küldöttség tagjait, méltatta a magyar- országi építőmunka eredményeit. A vietnami nép napjainkban történelmi fejlődésének legfényesebb szakaszába, az ország egyesítése utáni szocialista építés korába lépett — hangsúlyozta ezután a szónok, majd így folytatta: A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben a fegyverkezési verseny körülményei között különösen fontos és sürgető feladat a békéért folytatott harc. Teljes mértékben támogatjuk a Szovjetunió, Magyarország, a Varsói Szerződés elvi álláspontját, és jószándékú konstruktív javaslatait, amelyek a nemzetközi feszültség csökkentésére, a nukleáris fegyverkezési verseny megfékezésére, a leszerelésre és a béke védelmére irányulnak. A kétoldalú kapcsolatokról szólva hangsúlyozta: a vietnami nép végtelenül nagyra értékelte azt, hogy a testvéri magyar nép mindig mellette állt a legkegyetlenebb háborús években csakúgy, mint a békés építés szakaszában. Ezután Losonczi Pál emelkedett szólásra. Megtisztelő megbízatásnak teszek eleget, amikor átadom önöknek, a nagygyűlés résztvevőinek, a baráti vietnami népnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, a dolgozó magyar nép szívből jövő üdvözletét és jókívánságait — mondotta. Hanoi tartózkodásunk befejezésének közeledtével örömmel állapíthatom meg, hogy valamennyi találkozónkat, megbeszélésünket, az országaink kapcsolatainak továbbfejlesztésére irányuló közös törekvés hatotta át. Röviddel ezelőtt írtuk alá a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést, amely újabb bizonyítéka kölcsönös szándékunknak, hogy a jövőben is országaink kapcsolatainak elmélyítésén, együttműködésünk további gazdagításán kívánunk fáradozni. Ez a szerződés nem irányul senki ellen, összhangban van a nemzetközi béke erősítésére irányuló általános külpolitikai törekvéseinkkel. Le Duan és Truong Chinh elv- társakikal, a vietnami párt- éB állami vezetőkkel folytatott megbeszéléseken tájékoztattuk egymást pártjaink tevékenységéről, az országainkban folyó szocialista építőmunkáról. A magyar nép őszinte érdeklődéssel és rokonszenv- vel kíséri napjainkban is a vietnami nép erőfeszítéseit az ország előtt álló feladatok megoldásában. Losonczi Pál ezt követően felszabadulásunk 40. évfordulója megünnepléséről, az MSZMP jövőre esedékes XIII. kongresszusának előkészületeiről szólt. Az Elnöki Tanács elnöke ezután a kétoldalú kapcsolatokról szólt. Kifejtette: közös törekvésünk gazdasági kapcsolataink hatékonyságának javítása, a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés megvalósítása azokon a területeken, ahol erre már ma lehetőség van. Ezzel párhuzamosan igyekszünk megteremteni a kölcsönös érdekeinket szolgáló hosszútávú együttműködés feltételeit is. A Magyar Népköztársaság lehetőségeihez képest az elkövetkező években is támogatást nyújt a Vietnamban folyó szocialista építőmunkához. A lengyel külügyminisztérium szerdán csalódásának adott hangot amiatt, hogy Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter szerdára tervezett varsói látogatását a nyugatnémet fél váratlanul és nem meggyőző indoklással elhalasztotta. Wladyslaw Klaczyns- ki, a lengyel külügyminisztérium szóvivője jelentette ki ezt szerda esti nemzetközi sajtóértekezletén, amelyen ismertette a külügyminisztérium nyilatkozatát. Genscher — mint azt már a múlt hét végén a lengyel fővárosban bejelentették — szerdán kezdte volna meg legyelországi háromnapos Elhalasztották Genscher lengyelországi látogatását hivatalos látogatását. Az utolsó pillanatban, szerdára virradó éjjel, azonban a látogatást elhalasztotta. A nyugatnémet külügyminisztériumnak a döntésről szóló tájékoztatása azt „ nevezte meg indokként, hogy a lengyel hatóságok nem adtak vízumot Karl Gustaf Ströhmnek, a Die Welt című nyugatnémet lap munkatársának, aki Genscher sajtókíséretének tagja lett volna, elutasították a nyugatnémet félnek azt a szándékát, hogy Genscher megkoszorúzza egy Wehrmacht- katona lengyelországi sírját, valamint az októberben meggyilkolt Popieluszko atya sírját. Helmuth Kohl nyugatnémet kancellár Becsben tárgyalt. A képen osztrák kollégájával, Fred Sinowatz kancellárral folytat megbeszélést (Telefotó — DPI—MTI—KS) Harc a fajüldözés ellen A püspök Nobel-díja Tebogo Moselane tísztele- tes a dél-afrikai Sharpeville fekete gettóváros lelkésze. (Sharpeville 50 kilométerre van Johannesburgtól.! Moselane legfőbb egyházi vezetője az 1984. évi Nobel Békedíj kitüntetettje, Desmond Tutu anglikán püspök. A megtiszteltetés a püspöknek és a fekete településeken dolgozó munkatársainak — köztük Tebogo Moselane tiszteletesnek — egyaránt szólt. Amikor a hír megérkezett, hogy Desmond Tutu kapta a Nobel Békedíjat, a Dél-afrikai Egyházak Tanácsa (SAGC) éppen ülésezett. Leírhatatlan volt az ujjongás. Táncoltak, énekeltek, átölelték egymást a tanács tagjai, pedig tudták, hogy korai az öröm. Már 1960-ban is kapott Nobel Békedíjat egy fekete dél- afrikai, az akkori Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke, Albert Luthuli. Az A dél-afrikaá rendőrség Moselanet az utóbbi hónapokban többször beidézte kihallgatásra, körülzárták a házát, éjjelente rendszeres telefonhívásokkal zaklatták, a szélsőjobboldali Witt-kom- mandó fehér rohamosztago- sai megfenyegették. A pretoriai rezsim Moselanet és Tutut egyaránt „veszélyes forradalmároknak” tekinti. Hogy Sharpeville fekete lakói két hónap óta sztrájkol^ nak és utcai tüntetéseket tartanak — azért is a lelkészt és munkatársait okolják. Szeptember 3-án általános sztrájkkal tiltakoztak Sharpeville polgárai a tervezett lakbéremelések ellen. A nyomorúságos viskók lakbérei már így is a legmagasabbak Dél-Afrika fekete városai közül, amelyek gyűrűként veszik körül a fehérek ipari központjait. A feketék tudvalévőén nem lakhatnak a fehér urak városaiban. Moselane ezen a napon gyűlést tartott a templomban. Elmondta, hogy a lak- béremelésekért felelős, feketékből álló városi tanács az elmúlt évben hét millió dollár nyereséget ért el. Egyáltalán nem kellene tehát a lakbéreket emelni. Felborzolta a kedélyeket, amikor kiderült, hogy a •„városatyák” megbízatásukat jövedelmező privát üzletelésekre használják fel. A fehérek bábjaként kerek fél év óta hivatalban lévő polgár- mester 200 ezer dollárért szolgáltató házat építtetett magának, üzletekkel, ben- zinkúttal és étteremmel, helyettesének pedig bevásárló- központja van. Sharpaville- ben elszabadult a pokol. A tömeg megrohanta a kocsmákat és italraktárakat. A rendőrség és a katonaság brutálisan vágott vissza: több mint száz feketét megöltek, ezreket vetettek börtönbe, nemcsak Sharpevil- leben, hanem másutt is, ahol tiltakozó megmozdulások voltak. Desmond Tutu anglikán püspök 1984. november 23-án (pénteken) a kaposvári SPORTCSARNOK BOLTJÁBAN kóstolással egybekötött SÜTŐIPARI árubemutatót tartunk Erre tisztelettel meghívjuk a vásárlóközönséget. Egésznapos nyitvatartási *Af" vKVVG2619) Akcióban a dél-afrikai rendőrség partheid mégis maradt, az ANC-t régen betiltották, s azok, akik Luthuli halála után az ő munkáját folytatták, börtönben vagy száműzetésben vannak. Botha elnök kormányzata úgynevezett reformokat hirdetett meg. Az alkotmány- módosítás azonban, amellyel a félvérek és az indiai származásúak részére külön parlamentet hoztak létre, nem téveszthette meg a világot. Az ENSZ közgyűlése az új alkotmányt érvénytelennek nyilvánította. A választásokon az indiaiaknak és a félvéreknek csupán 30 százaléka vett részt. A fehér kisebbségi kormányt újabb vereség érte, amikor néhány héttel később a gettóvárosok fekete polgármesterei — akiket pedig a rezsim az önkormányzat jelképeiként tüntetet fel — kénytelenek voltak elmenekülni fekete testvéreik elől. Az ellenzéki Egyesült Demokratikus Front (UDF) harcot hirdet az ellen, hogy a lakosság 70 százalékát kitevő fekete többséget semmibe vegyék, negyedosztályú állampolgárokként kezeljék. A front, amelyben 700 haladó csoport, szakszervezet és egyházi szervezet egyesült, hirdette meg a választások bojkottját is. A fajüldöző kormányzat felismerte a veszélyt, amely a népszerű UDF részéről fenyegeti. Ezért 16 vezetőjét előzetes letartóztatásba helyezte. Louis le Grange belügyminiszter nyíltan betiltással fenyegette a szervezetet. És néhány nap múlva érkezett a hír Tutu püspök Nobel-díjáról. A püspök tagja az UDF felügyelő bizottságának, az általa vezetett Dél-afrikai Egyházak Tanácsa pedig szorosan együttműködik az állítólag felfogató szervezettel. Tutu előreláthatólag decemberben utazik Oslóba, hogy átvegye a Nobel Békedíjat. Gáti István