Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-21 / 273. szám
4 Somogyi Néplap 1984. november 21., szerda A rekonstrukció utolsó állomása Kocsijavító műhelyt qdtak át Gyékényesen Tizenkét éve kezdődött a gyékényesi vasúti határállomás rekonstrukciója. Annak idején az országhatár több átkelőhelyén indult meg a vasúti fejlődés: több szomszédos állam és Magyarország e téren — amennyire lőhetett — összehangolta a teendőket. Gyékényesen a megújulás első periódusában nyolcvanmillió forintért többek között 13 kilométer vágányt féktettek le, peron és térvilágítás készült. Ez a szakasz 1976-ban lezárult, s 1979-iben kezditek a beruházások második üteméhez, a villamosításhoz, a távközlési és biztonságtechnikai rendszer továbbfejlesztéséhez. Gyékényes lett a pécsi vas- útigazgatóság területén az első Villamosított pályaudvar. A nagyszabású programból 1985-re néhány gép, berendezés fölszerelése marad, a rekonstrukció nehezebbik fele — amelyik nagyarányú építkezéssel is járt — befejeződött. Tegnap szerény háziünnepségen avatták föl a vasutasak a gyékényesi kocsijavító műhelyt és a 15 lakásos vasutasházat. A program a műhely átadásával kezdődött meg. Vasutashagy omány ok szerint Reményi Ferenc főmérnök jelentette, hogy a létesítmények elkészültek, a Zala megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és a MÁV kaposvári épület- és hídfenntartó főmérnöksége elvégezte dolgát. A jelentést Busch Károly pécsi vasútiiga zgató-helyettes nyugtázta, majd röviden összefoglalta a gyékényesi rekonstrukció történetét. Kiemelte: — Több mint tizennyolc- miiülió forintért épült föl a javítóműhely és a hozzá tartozó vágányhálózat, és ezzel teljesülhet a cél : a határforgalomban kiszűrt hibás kocsiknak nem kell nagyobb utat megtenniük sok költséggel, hanem azonnal javíthatók. Mindehhez nem árt tudni: a szomszédos vasutak rossz vagont nem fogadnak, miképpen a MÁV sem enged hazad sínekre hibás vasúti kocsit. A kocsiállomány műszaki színvonala tehát javul azután, hogy még az idén megkezdik a munkát az új gyékényes! javítóműhelyben. A szolgálati lakásokról annyit mondott az igazgató- helyettes: reméli, hogy segítik újabb vasutasdinasztiák kialakulását. Á két épület egyébként mines közel egymáshoz, úgyhogy a jelenlévők a lakóházat az ünnepség után tekintették meg. A szép épületnél Varga Albertet, a gyéké- nyetsi üzemfőnökség személyzeti vezetőjét kérdeztük: valóban számíthatnak-e rá, hogy hosszú ideig vasutas családok lakják majd a tizenöt otthont? — Zákányban és Gyékényesen a vasút nagy munkaadó. De itt is igaz: a vasutas-hagyomány sok családban megszakadt. Ennek ókait röviden nem lehet föltárni, annyit a tényekről: mostanában rengeteg 40—45 éves vasúti munkaviszonnyal rendelkező emberünk megy nyugdíjba. Utánpótlást pedig — fiatalok közül — lakás nélkül ma már nehéz szerezni. Építésre is adunk kölcsönt. és itt Gyékényesen móst föléled a régi hagyomány. Válaha sók lakást épített a MÁV, országszerte vannak vasúti házak, bérházak. Nálunk áll a legújabb. A település és a vasút kapcsolata itt egymást erősítő folyamatot indított meg, bármelyik lép előre, a- másiknak követnie kell. Ez a kocsijavító műhely is javítja a foglalkoztatás szintjét, többen kapnak helyben munkát és sókkal magasabb színvonalú ellátást is a korábbiaknál. Az utazó vasutasok lehetőséged is jobbak lesznek, mert a műhely emeletén négy szépen berendezett szobában pihenhetnek, alkatnak s indulhatnák másnap reggel tovább. Az új létesítmények átadását pediig a régi házakból való kiköltözés után ottani tatarozás követi, s így azok is új életre kelnek. L. P. Valahol lyukas a torony PERCENKÉNT 60 CSEPP Csöpög a víztorony, így hiába öntötték ki a „kely- het”, hiába szerelték föl a gépeket, az ígéret ellenére sem javult Nagyatád vízellátása. A történet, szerencsére nem olyan bonyolult, mint amilyennek látszik. A kisváros „kinőtte” a régi tornyot, s új kellett. A tanácsi költségvetésből azonban a legnagyobb jóindulattal sem lehetett volna olyan berendezést .építeni, amellyel hosz- szú időre megoldható lett, volna a település egyenletes ellátása. A Compaek Vállalat vállalta egy új magyar— svéd kooperációs építési eljárás menedzselését. Jó üzletnek ígérkezett a víztorony-export, hiszen cserébe kávé kapható. A szerződés- kötésekhez kellett egy prototípus, így a beruházó Compaek és a kivitelező 31. sz. Állami Építőipari Vállalat elhatározta, hogy az új technológiával épít egy tornyot hazánkban. Tavaly májusban Nagyatádon, készült el a torony, alig több, mini két hét alatt. A 36,5 méter magas vasbeton építmény ezerötszáz köbméter víz tárolására alkalmas. — Ez már világszínvonal — mondta akkor Karkiss János építésvezető, miközben japán, svájci és svéd vendégeket kalauzolt a betonko- losszus tövében. Hittünk neki, mert a külföldi szakemberek is így vélekedtek. Hogy még sincs valami rendjén, az az idén áprilisban derült ki. A váz elkészítéséhez elég volt tízegynéhány nap, a gépek beszereléséhez, illetve a meglevők cseréjéhez egy év kellett. Időbe telt a torony belső szigetelése is; ezt a Kerépszer csinálta meg — kétszázezer forintért — rosz- szul. Akkor derült ki, amikor először feltöltötték a tárolóteret. Az építmény külső oldalán ugyanis csörgedezni kezdett a víz. — Rossz a szigetelés — mondja Juhász Sándor, a városi tanács osztályvezetője, és hozzátette: — Nincs nagy baj, percenként hatvan csepp körüli víz szivárog ki a toronyból; ennél nagyobb a hálózati veszteség. Szükség esetén használható lenne a torony, ám az üzem- behelyezés egyben azt is jelentené, hogy lemondanak a garanciális jogaikról. A torony sorsa téma volt legutóbb a városi tanács ülésén. Az egyik tanácstag, Keresztúri János kért szót, neki sem mondhattak mást. mint amit a tanácselnöktől hallattunk. — A szigetelést végző alvállalkozó már többször próbált javítani a munkáján, de eredményre nem jutott... Idestova kilenc hónapja áll kihasználatlanul a nagyatádi új víztorony. Már méterenként is feltöltötték a tározót, de nem lélik a hiba okát. A Compaek le is mondott az alvállalkozójáról, most egy másik céggel próbálkozik. Közben napok, hetek, hónapok múlnak. A víztoronyért húszmillió forintot fizettek ki. A szakemberek számítása szerint valóságos értéke elérné a 40 milliót. A szólás pedig úgy kezdődik: „Olcsó húsnak .. .” Nagy Jenő Befejeződött a kis népszámlálás Magyar partizánok Szlovákiában Tri Dubytól Ipolytarnőcig Önkéntesek jelentkeznek Breznon a partizánok közé A Kommunisták Magyar- országi Pártja moszkvai vezetősége a Szlovák Nemzeti Felkelés segítésére és a magyar partizánmozgalom szer vezésére Nógrádi Sándort indította útnaa „A Moszkvában, 1944 október első napjaiban kapott utasítások végrehajtása céljából október 8-án Kijevbő! szlovák területre repültem. Kíséretemben voltak: Pap Béla. Molnár János és Kerekes Lajos volt hadifoglyok — mint összekötők, José Sandoval és Szamszonyenko Tanya — mint rádiósok. A megérkezés estéjén Vol- janszkij százados, partizán dandárparancsnok törzséhez csatlakoztam, amelynek székhelye Besztercebánya volt” — írja jelentésében Nógrádi Sándor. Voljanszkij törzse egyébként fontos feladatot kapott Horthy kiugrási szándékának előkészítésében és megvalósításában. A partizánok segítették át a fronton a fegyverszüneti megbízatással Moszkvába induló magyar küldöttséget, amely 1944. szeptember 27-én a Losonc melletti Stara-Halác községnél lépte át az arcvonalat. A dandárparancsnok a magyar partizánmozgalom szervezésében is közreműködött. Hadinaplójában írta: „A magyarországi partizánmozgalom fejlesztéséről szóló parancs értelmében magyar és szlovák partizánokból osztagot szerveztünk ...”, majd jelentette, hogy Olchova körzetében száz fős magyar csoport. Lo sonc körzetében negyven fős csoport áll — szlovákok, magyarok, oroszok — készenlétben. Ezekből a napokból érdekes dokumentum került elő. A 2. csehszlovák partizánbrigád „Karéi” fedőnevű felderítője Budapestről küldte jelentését. A felderítő Pavel Baborják partizánkapitány volt. „A várostól (Zólyomtól)) északra volt a partizánok repülőtere. Nagy volt a forgalom, korábban a németek is használták, aztán mi vettük birtokunkba. A Szlovák Nemzeti Felkelésnek is szüksége volt jó repülőtérre, bár akkor még kevés volt a gépünk. Inkább a szovjet légierő gépei jöttek hozzánk. A Tri Tuby (Három Tölgy) repülőtéren 1944. október 8-án este landolt egy Douglas típusú szállítógép. Ezzel érkezett meg Nógrádi Sándor csoportjával.” Nógrádi Sándor és törzse a szlovák felkelés parancsnokságának épületében kapott helyet. Itt tették le az esküt, és innen indultak bevetésre a szlovák, orosz és francia partizánokkal együtt. Igyekeztek összeköttetést teremteni a magyar kommunistákkal és egységbe szervezni soraikat. Október 13án Divénybe tette át a parancsnokságot, érintkezésbe lépett a losonci, az Ipolysági elvtársakkal. A Nógrádi- partizáncsoport tevékenységét is a szlovák és a ma gyár antifasiszták szoros együttműködése jellemezte A Szlovák Nemzeti Felkelés területére érkezett maroknyi csoport gyorsan egységgé szerveződött. Elsősorban •-> front arcvonalán áitszökött magyar katonákból. Nógrádi Sándorék hamarosan megkapták az utasítást a moszkvai pártvezetőségtől. hogy tevékenységüket a továbbiakban magyar területen fejtsék ki. Ekkorra a felkelést már elfojtotta a német túlerő, a Tátra hegyeiben népi partizánmoa- galom bontakozott ki. A Nógrádi-csoport is a Dono- valy környéki erdőkbe vonult vissza, majd a Tátra hegyein keresztül elindult Magyarországra, és Ipoly- tarnócnál átlépte a határt. A magyar partizánparancsnok visszaemlékezéseiben meleg szavakkal emlékszik meg azokról a szlovák partizánokról, akik vele együtt tartottak, mondván: a szlovák földön is ugyanazért a célért harcoltak. amiért a határ túloldalán. „En. aki szabad elhatározásomból, önként léptem be a magyar szabadságharco sok sasaiba, esküszöm, hogy minden erőmmel és tudásommal harcolni fogok a magyar nép felszabadításáért. ősi ellenségünk, a németek és a hazaáruló Horthy és követői ellen. Mint a nemzeti függetlenség katonája, hűségesküt teszek a szabad, független és demokratikus Magyarországra, tör ténelmünk. nagy szabadság- harcosaink e szent eszméjére. E cél elérése érdekében kész vagyok a harccal yvó minden viszontagságot és veszélyt fegyelmezetten vállalni. és ha kell. életemet is feláldozni. Fogadom, hogy a -zabadságharcosok csopo^ iában ingadozás nélkül végrehajtom feljebbvalóim parancsait. hogy társaim mellett a végsőkig kitartok, és szigorúan megőrzőm .a szabadságharcos népmozgalom minden titkát. Ha netán mégis, bármilyen oknál fogva árulóvá vetemednék szent ügyünkkel s fajtársaimmal szemben, úgy kérlelhetetlenül sújtson le rám a szabadságharcos népmozgalom szigorú törvénye” — hangzott a partizáneskü, amelyet nemcsak a magyar, hanem a szlovák, orosz és José San- dovál személyében a spanyol nemzet tagjai is letettek. A tátrai utak a csoporttól olykor emberfeletti erőt követeltek, nemegyszer harcba bocsátkoztak német járőrökkel. A szlovákok rokon- szenvét egész útjuk során élvezhették. Élelmiszert kaptak, segítséget a folyókon történő átkelésekhez, információt az ellenség elhelyezkedéséről. ereiéről. A csoport útközben sok katona- szökevénnyel találkozott, akik egy része csatlakozott Nógrádi Sándorékhoz, másokat a Magas-Tátra hegyeiben harcoló szlovák és orosz partizánegységekhez irányítottak. (Folytatjuk.) Goityár Gyula és M. Szabó Gyula Hazánkban ezúttal negyedik alklalomimial került sor szűk- körű — a népesség mind- összs 2 százalékára kiterjedő — adatfelvételre. Az adatgyűjtés során 101 városban és 473 községben mintegy 210—220 ezeír lakost kerestek fel a kérdező- biztosok. A felmérés eredményeként olyan adatok birtokába jutott a KSH, amelyek tájékoztatást nyújtanak a népesség demográfiai, fog- lalkozásii helyzetének alakulásáról. Mivel a mikro- cenzus részben népszámlálást helyettesít, a személyi és lakásadatokra vonatkozó kérdések részben megegyeztek az 1980. évi népszámlálás kérdőíveivel. A felvétel azonban részletesebb, bővebb adatgyűjtésre adott lehetőségét, mint a népszámlálás. Ez alkalommal például különös gondot fordítottak a nyugdíjasok életmódjának, életkörülményeinek részletes megismerésére, másrészt a születések alakulásnak vizsgálatára és a gyermekelihelyezési lehetőségek felmérésére. A lakásokra vonatkozó adatok is részletesek. Mint minden népszámlálásnál, a rnikrocenzusnál is hivatali titokként kezelik a megkérdezettek adatait, a Statisztikai Hivatal valamennyit összesítve publikálja. Első ízben történt, hogy a kiválasztott személyek adatai közül azokat, amelyek az Állami Népesség- nyilvántartó Hivatal adatbázisában szerepelnek, a kérdőíven előnyomtatták, így a megkérdezettek a felvétel során ellenőrizhették, hogy pontosak-® az adatok. Ez a módszer már a következő, korszerűbb népszámlálások gyakorlatának előhírnöke. Az összeírás befejezése után a KSH központjában megkezdődtek a különböző összesítési munkák, valamint a számítógépes feldolgozás előkészítése. A Központi Statisztikai Hivatal — a Minisztertanács felhatalmazása alapján — az elmúlt hetekben kis népszámlálást, úgynevezett mikrocenzust hajtott végre,
