Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-17 / 270. szám

10 Somogyi Néplap 1984. november 17., szombat • OTTHON ÉS CSALÁD Hol a határ? A házaspár sok évi ke­mény munkával, mind­kettőjük szüleinek segít­ségéven lakótelepi OTP- öröklakást vásárolt úgy öt évvel ezelőtt. A lakás egy- és két félszobás. Megszületett két kisgye­rek, és bár a terheik nö­vekedtek, úgy vélték, szűk a 60 négyzetméter, és jó leime egy nagyobb lakást vásárolná. Eladták — mondhatni tisztes haszonnal — a 60 négyzetmétert és „be­szálltak” egy 100 négy­zetméteres építkezésbe. Azóta zsúfoltan, drága albérletben laknak, mindjobban elborítja őket az adósságok hullá­ma. Fáradtak, rosszked­vűek, haragszanak az egész világra, és ki tud­ja, mi lesz eddigi boldog családi életükből is, mi­re a 100 négyzetméter felépül... Tudom, a jobb, kényel­mesebb lakás mindenki­nek jogos vágya. Azt is tudom, hogy az viszi elő­re életünket — az egyé­nét és a társadalomét is — ha az eddiginél töb­bet akarunk, ha azt mun­kával akarjuk megsze­rezni. ha új értékeket akarunk termelni jobb boldogulásunk érdeké­ben. De tudjuk-e minden esetiben, hogy hol a ha­tár? Nem okoz-e nagyon nagy károkat, ha az igé­nyeink messze meghalad­ják a reális lehetősége­inket? Akarni kell, töre­kedni kell, de nem le­hetne e néhány esetben kissé megfontoltabban, közelebb saját realitása­inkhoz? Erre is van válasz: jobb az, ha valaki a „tor­kán engedi le”, amit megkeresett, mint ha új igényeket elégít ki belő­le? Dehogy jobb! De is­merjük meg jobban sa­ját lehetőségeinket, munkabíró képességün­ket, türelmünket, kitar­tásunkat, amikor valami újba fogunk, amikor egy célt el akarunk érni. Láttam már fiatalon tönkrement embereket, akik azért mentek tönk­re, mert nem tudták, hol van lehetőségeik határa. És sajnos, az ilyen fiatal emberek éppen a legér­tékesebbek közül, a tö­rekvők, a szorgalmasak közül kerülnek ki. S. M. Csíkos mellény Hozzávalók: 25 dkg kü­lönböző színű Firenze fél- gyapjúfanal, 3,5-es kötőtű, 3- as horgolótű. Alapminta: 1. sor: sima, 2. sor: fordított. Csíkozás: 4 sor sötétkék, 3 sor középkék, 2 sor rózsaszín, 2 sor vilá­goskék, 1 sor drapp, 2 sor középkék, 2 sor drapp, 1 sor sötétkék, 1 sor rózsaszín, 1 sor középkék, , 1 sor sötétkék, 2 sor világoskék, 1 sor drapp, 2 sor középkék, 2 sor drapp, 1 sor középkék, A-tól ismé­telni. *4 Szempróba 18 szemX26 sor 7 10 cm. Munkamenet: függőleges sarokkal, csíkosán, alapmin­tával dolgozunk. Háta: 40 szemre kezdjük, sötétkék fonalból, 8 sort kö­tünk egyenesen haladó ol­dalszélekkel, majd a karke­rítés részére, a kezdő oldal­szélen kiszaporítunk minden 2. sorban 4X2, IX40 szemet (88). A váll magasítás részé­re, minden 6. sorban szapo­rítunk 3X1 szemet (91). A nyakhoz kerülő oldalszélen egyenesen haladó oldalszé­lekkel folytatjuk a kötést. A kezdéstől számított 16 cm elérése után, hátközép vonal visszafelé számolva a soro­kat, ellentétes vál- és kar­kerítést a szaporítások he­lyett, azonos sor- és szem­számmal fogyasztást készí­tünk. Jobb eleje: a munkát az oldalszélen, a hátoldallal azonos szemszámmal, kar-, és vállszaporítással, csíkosán, alapmintával kötjük. Nyak­fogyasztás: a kezdéstől szá­mított 16 cm elérése után, a nyakszéltől számolva, min­den 2. sorban lefogyasztunk 1X10, 1X8, 2X6, 4X4, 1X2 szemet A megmaradó 40 szemet, a következő sorban, egyenként lefogyasztjuk. Bal eleje: azonos szem- és sorszámmal , csíkozással, de ellentétes oldalszélen készí­tett kar- és vállszaporítással kötjük. Jó hír cukorbetegeknek Az NSZK Giessen váro­sának orvosegyetemén a kö­zelmúltban arról számoltak be, hogy az elmúlt öt év­ben 2400 cukorbeteget ke­zeltek géntechnológiai mód­szerrel előállított humán in­zulinnal, tehát olyan inzu­linnal, amelyet baktériu­mokkal termeltettek úgy. hogy az emberi inzulin gén­jeit csempészték beléjük. Az állatokból nyert inzulin alkalmazásakor a betegek 3 százaléka szenvedett köny- nyebb-súlyosabb allergiás tüneteket, a humán inzulin­tól viszont csak a kezeltek 0,5 százaléka. Az anyatej és a csecsemőhalandóság Az iparilag fejlett álla­mokban mostanában ismét egyre több anya vállalkozik arra, hogy csecsemőjét saját tejével táplálja. A fejlődő országokban azonban olyan jól „sikerült” egyes tápszer­gyártó cégek propagandája, hogy az anyák szoptatás he­lyett tömegesen táplálták mesterségesen csecsemőiket. A következmény nem is ma­radt el, mert a csecsemők halandósága ugrásszerűen megnőtt. A közelmúltban a Fülöp-szigeteken, a Baguio General Hospitalban végzett nagyméretű kísérlet azt bi­zonyította, hogy a csecsemő- halandóság 95 százalékkal csökken azon anyák körében, akik szoptatták csecsemőjü­ket, azokhoz viszonyítva, akik mesterségesen táplálták őket. Különösen feltűnő volt, hogy az egyik leggyakoribb halálok, a csillapíthatatlan hasmenés, az anyatejjel táp­láltak között gyakorlatilag megszűnt, illetőleg kevesebb volt 93 százalékkal, mint azok körében, akiket mester­ségesen tápláltak. Ezeket a kísérleteket 10 000 csecsemőn végezték. A cse­csemőket nem különítették el, hanem az anyák maguk mellett tarthatták őket a szo­bában. Ennek nemcsak az lett az eredménye, hogy szí­vesebben szoptatták őket, ha­nem az is, hogy az anyák ragaszkodtak csecsemőikhez, és csak ritkán voltak haj­landók örökbe adni újszülöt­teiket. Nyilvánvaló, hogy mindez az anyatej steril volta mel­lett annak volt köszönhető', hogy az anyatejben benne foglaltatnak mindazok a vé­dőanyagok, amelyekre élete során az anya szert tett. Ezek védik a fertőzésekkel szemben egyébként védtelen csecsemőt Gyermekeink egészsége — jövőnk gazdasága Az egészség nem magánügy! összeállítás: az oldal-, váll- széeken, szem- és sortalál­kozás szerint, sötét színű fo­nallal összevarrjuk. Az eleje közép, nyakszélre, középkék színű fonallal, 3 rövidpálca- sort horgolunk. Az első sor­ban, az alsó széltől kiindul­va, 2 cm, majd 2X10 tan tá­volságra gomblyukakat ké­szítünk, 1 rövidpálca helyett, 1 láncszemet horgolunk. Az ujjanyílás szélrészeire azonos színnel sorszámmal hasonló pántrészt készítünk. P. V.------------------------------------­K orunk egyik betegsége a gyermekkori neurózis (ideg­gyengeség). Sok az ideges gyermek még a megfelelő környezetű családban is. El­kallódhat a gyermek, egye­dül maradhait: gyakran éri stressz, szorongó érzés vagy kisebb összetűzés, amelyek­nek megoldásánál magára marad. Ilyenkor a gyógysze­rekhez, nyugtátokhoz, alko­holhoz vagy más, szerveze­tére veszélyes, ártalmas sze­rek szedéséhez folyamodik. Kulturális szórakozást kell biztosítani fiataljainknak. Ne a céltalan csapatba verődés kösse le idejüket, kézügyes­ségüket, ne a pénzt zabáié játékau torna ták fejlesszék. Többet legyenek a termé­szetben, ápolják testüket, gondozzák külsejüket, törőd­jenek fizikai erőnlétükkel, állóképességükkel, végső so­ron egészségükkel. Nagyobb szerepet kapjon a gyermek életében a mozgás, a sport és a természetjárás öröme. Mindennapos mozgás nélkül az ember nem tud egészsé­ges maradni. A természet- szeretet csakaúgy, mint bár­milyen emberi szeretet két­ségtelenül a gyermekkorban alakul ki mindenkinél. Ala­kítsunk ki a fiatalokban hasznos szenvedélyeket. Ne a rossz, az egyénre végül is ká­ros példa legyen az irány­adó, hanem a mindenkori kornak megfelelő egészséges, kívánatos tevékenység. A he­lyesen megválasztott baráti társaság hatása jelentős, hi­szen a serdülőkorban kötött barátságok mély érzelmeket hordoznak, közülük sok évti­zedekig megmarad. A ma embere — kissé vic­cesen — függőlegesen lifttel, vízszintesen személygép­kocsin közlekedik, azaz moz­gásszegénységben él. Ugyan­akkor túitápláltak vagyunk, pedig az elhízás számos be­tegség melegágya. A fiatalok gyermekkorban kialakult táplálkozási szökásainak döntő jelentősége van. A há­rommillió koldús országából hárommillió elhízott országá­vá lettünk, s ez nem kedvez egészségünknek. A legtermé­szetesebb gyógyszer a moz­gás, amely nem pótolható semmi mással. A fokozott idegi terhelést önfeledt já­tékkal kell feloldani. Erre feltétlenül szüksége van ki­csinyeinknek, de időnként a felnőtteknek is. A túlzott ká­véfogyasztással a tartalék kimerül, mivel közvetlenül nem érezzük a fáradtságot, hiszen a központi idegrend­szer védekező mechanizmu­sát. vészjelzőjét kikapcsoltuk vele, s igy észrevétlenül ki­meríthetjük szervezetünket. Tudjuk: túl szigorú rend­szabályokkal megóvni egész­ségünket: unalmas betegség. így igaz. Ne tilalomfák fel­állításáról legyen csak szó. De nem lehet közömbös szá­munkra a helytelen életmód káros hatása. Az sem lehet közömbös, hogy káros szoká­saink mikor alakulnak ki, és képesek vagyunk-e egyálta­lán a mértéktartásra. A felvilágosult tömegek­nek, a közvéleménynek rend­kívüli fontossága van a la­kosság egészségének megja­vításában. Kiegyensúlyozott fiatalokból lesznek a boldog idősek; az egészséges öreg­kort fiatalon kell megala­pozni. (Az öregedés során minden ember megtartja fia­talkori tulajdonságait.) Te­gyük értelmesebbé gyerme­keink szabadidejét Olyan pozitív célokat, alkotó pihe­nést, sportfeladatot jelöljünk meg számunkra, amelyek hasznosak és egészségesek. Az ideál ne a füstölgő, fél- deoiző, kicsapongó, energiá­ját és egészségét elpocséko­ló, elherdáló társ legyen. A felnőttek példamutatása el­engedhetetlen. A gyermek­korban szerzett benyomások, a betanult és a gyakorlat­ban rögzített szerepkörnek hatása van a későbbi fel­nőttkorra, a családi életre. Az egészség nem magánügy! Az egészségnevelés társadal­mi feladat. Dr. Cser Frigyes Sült libacomb szilvával töltve JÁTSZÓHELY A LAKÁSBAN Hozzávalók 4 személyiek : 2 db libacomb (körülbelül 90 dkg) töltéshez: 10 dkg szil­va, kimagozva (konzerv vagy mirelité), 15 dkg sovány főtt sonká, 3 evőkanál tejszín, gyömbérpor, só, cukor, vala­mint 1,5 dl víz, 1,5 dl szá­raz vörösbor, öntethez: 1,5 dl száraz vörösbor, hagyma­por, só, gyömbérpor, 3 evő­kanál tejfel, 4 evőkanál tej, 4 evőkanál szilvalé, só, cu­kor. Kiszedjük a comb felsőré­széből a csontot. A töltelék elkészítéséhez a szilvát és a sonkát apró darabokra vág­juk. Hozzákeverjük a tej­színt és fűszerezzük. Jól el­keverjük. Az egyik comb belső felére kenjük az elké­szített töltelék masszát, a má­sik combot tüli segítségével szorosan ráhelyezzük és összekötjük. Kívülről sóval, gyömbérporral kevés cukor­ral fűszerezzük. Tepsiibe tesz- szük, és minden zsiradék nélkül körös-körül megsüt­jük. Ráöntjük a bort, és elő­melegített sütőben körülbe­lül 70 percig sütjük, fedő alatt. A sütés félidejében a combot megfordítjuk. Borral, esetleg kevés vízzel locsol- gatjuk. Ha már szép ropo­gósra sült, tálra tesszük és kihűlve feldaraboljuk. A szószt elkészítjük. A felso­rolt hozzávalókat felforral­juk és addig főzzük, kevés zsiradék hozzáadásával, míg krémszínű lesz. Jól megíze­sítjük. Lila káposztát és burgo­nyakrokettet adunk mellé körítésként. Díszíthetjük boriba áztatott mazsolasze­me kel, vagy borba áztatott szilvával. A szülők, nagyszülők, nagynénik és nagybácsik oly­kor nehezen tudnak ellen­állni a kísértésnek, hogy azokat a játékokat vásárol­ják meg a gyerekeiknek, ame­lyekre annak idején ők hi­ába áhítoztak. Divatos já­tékok mindig voltak és min­dig lesznek. Megszerzésük költséges és inkább szomorú, mint nevetséges versenyre .készteti a felnőtteket. S nem is biztos, hogy sikerül vele igazán örömet okozni. A gye­rek esetleg még vagy már nem tudja értékelni a vil­lanymozdonyt, vagy a lego játékot. Másrészt viszont így együttes igyekezettel éppen gyermeki bájuktól fosztják mag az apró embereket, akik idő előtt válnak önző, bir­tokolni vágyó és követelő­ző felnőtté. Az egyszerű játékoknak a gyermek gyakran jobban örül. A színes dominók és fa építőknek, színes műanyag­dobozok megmozgatják a kétéves fantáziáját, ők még beérik ennyivel is. Faluhelyen talán könnyebb hozzájutni szalmához, kuko­ricaháncshoz, szárhoz és csutkához, de jó szolgálatot tesznek a maradék anyagok éppúgy, mint a zsákvászon, vagy színes növényi magvak, termésék. A játékkészítésre, barkácsolásra természetesen a városi gyermeknek is le­hetősége van. Az olyan csa­ládokban, ahol a szülők, na­gyobb testvérek, esetleg nagyszülők maguk is szíve­sen varrogatnak, faragnak, barkácsolnak, ott a gyereke­ket is el lehet csalni a könnyű szórakozást nyújtó, de bizonyos esetekben már- már passzivitásba taszító te­levíziótól. A játékkészítés, gyurmázás, formázás a gyer­mek kreativitását még idő­ben kialakítja, fantáziáját növeli és nem utolsó sorban nélkülözhetetlen sikerél­ményt is ad. Ami sokszor megoldhatat­lan probléma elé állítja a szülőket a mai kisméretű la­kásokban az az, hogy agye­rek számára mindenképpen ki kell alakítani legalább egy nyugodt sarkot, ahol kedvére játszhat, ahol sem őt nem zavarják, s neki sem kell vigyázni olyan nagyon a rendre. A sokak által áhí­tott többszintes családi há­zakban kialakítható a gye­rekek jogos igényeinek meg­felelő játszóhely. Amíg azon­ban ez sokak számára elér­hetetlen álom, úgy kell be­rendezni a lakást, hogy szá­moljunk a gyerekek jelenlé­tével. Mert a kezdet kezde­tén a családi körben tud csak megtanulni önfeledten játszani. T. E. Hálóing és köntös Egy szobásminta alapján varrhatunk magunknak egy­máshoz harmonikusan illő hálóinget és bő reggeli kön­töst. A szabásminta 96-os mellbőségű, amit 10X10 ern­es kockahálózatra nagyítunk fel. A ferdén bevonalkázott rész a köntös két elejének visszahajtását jelzi. A háló- ingnek elől 28 cm mély ki­vágást szabunk, ezt is — mint az ujja szélét — pasz- pólozzuk. A nyaknál vékony zsinórral kötődik. A mell alatt 3-4 soros gumírozás fogja össze a bőséget (ez el is hagyható). A köntös olda­lánál az A—B közötti részt nyitva hagyjuk, ide állítjuk be a duplán kiszabott belső zsebet, öt darab forint nagy­ságú zsebet varrunk rá, s ha elkészült — karcsúak széles, teltebbek vékony — övvel köthetik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents