Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-17 / 270. szám

1984. november 17., szombat Somogyi Népiap 3 SOMOGYI IPARFEJLŐDÉS Á romoktól az elemzésig „Csak hogy a* dolgot úgy kell venni, mint van, ’s nem mint lennie kellene.” (Széchenyi István: Hitel) A felszabadulás utáni évek­ben az újjáépítés erőfeszíté­sei a romeltakarításra, a gazdasági élet beindítására, a termelés korábbi szintjé­nek elérésére irányultak. A somogyi újjáépítési terv csaknem húszmillió forintot irányzott elő beruházásokra, ebből ipari célokra mind­össze 92 ezer forintot szán­tak. Lassú talpraállás 1946 augusztusáig az inf­láció, a hiányos ellátás, a burjánzó spekuláció gúzsba kötötte a kezdeményező erőt. A társadalom demok­ratikus átalakulását jelző események hatására a tőké­sek egy része kivonta anya­gi eszközeit az országból. A korszak jellemző képe volt: munkanélküliek hosszú sora a közigazgatási hivatalok előtt, s ezt az erőt csak köz­munkákon tudták foglalkoz­tatni. Az ipari üzemekben dolgozók száma a kétezret sem érte el a megyében. Né­hány malom működött és a kaposvári cukorgyár. A tengernyi gond megol­dását csak a gyökeres társa­dalmi átalakulás hozhatta meg. A szocialista iparosí­tás első lépéseként 1948—49- ben államosították a tőkés­üzemeket. A termelőeszkö­zök társadalmi tulajdonba vétele, valamint a népgaz­daság tervszerű fejlesztése teremtették meg az elmana- dott területek fejlődésének feltételeit. Mindez ellent­mondásosan ment végbe. A háromeves terv idősza­kában nem volt területfej­lesztési (ipartelepítési) el­képzelés. 1949-ben 364 ezer ember élt Somogybán. Az aktív keresők 75 százaléka a mezőgazdaságban dolgo­zott (országosan 54 száza­lék), az iparban pedig az aktív keresők 9 százalékát (országosan 20 százalékát; foglalkoztatták Az ipar a mezőgazdasági nyersanyag- bázisra létesült üzemekből állt és Kaposváron összpon­tosult. Az első ötéves terv 1950-ben — az államosí­tás révén — a megye Ipa rában a szocialista szektor töltötte be a vezető szere­pet. Az első ötéves terv fő feladatként a szocialista ipa­rosítást jelölte meg. Ebben a tervben a gazdaságpoliti­ka részeként kialakították az ipartelepítési elképzeléseket. Az időszak jelentős ered­ménye volt, hogy az ipari­lag elmaradott megyékben is számos új gyárat létesítet­tek. így indulhatott meg a gép­sor a felszabadulás utáni el­ső és legjelentősebb szocia­lista üzemben, a Kaposvári Textilművekben. Létrejött — több kisüzemből — a Kaposvári Ruhaüzem. meg­épült a hűtőipari vállalat hűtőháza, üzembe állt a mezőgazdasági gépjavító- 1955-ben a kisipari szövet­kezetek 120 telephelyen dol­goztak, a megye szocialista iparában 343 ipartelep mű­ködött. Az 1956-os ellenfor­radalom következtében a megye negyedévi ipari ter­melése esett ki. 1957-től a gazdaságpoliti­kában, ezen belül az ipar- telepítési politikában is új időszak kezdődött. Az iparo­sítási programokat a realitás talaján, a hazai adottságok fokozott figyelembevételével kívánták megvalósítani. 1949-től 1960-ig Somogybán viszonylag jelentéktelen szerkezetváltozás követke­zett be, ezzel szemben orszá­Boszkovics Istvánné veze­tő óvónő az 1. számú nagy­bajomi központi óvodában. — Gyerekekkel, amióta 1981-ben átvettem a központi óvoda irányítását, nagyon keveset foglalkozhatom; he­tente mindössze hat órát. Nagybajomban két, Jákóban és Pálmajorban egy-egy óvo­dáért, 225 apróságért, 35 óvónő, dajka, szakács és más technikai személyzet munká­jáért vagyok felelős. Heten­te .legalább egyszer, de van úgy, hogy naponta eljutok minden óvodába; nem min­dig ellenőrizni, hanem segí­teni, helyettesíteni a kollé­gáimat ... Pályázat irévén került a községbe 1972-ben Kaposvár­ról. Előbb beosztottként, majd 1975-ben az 1-es köz­ponti, 1981-ítől az összevont óvodák vezetője lett. Közben sok minden történt az életében, amely meghatá­rozta életének alakulását. Nagybajomhoz való végleges kötődését. 1977-ben lett kom­munista, három esztendővel később őt választották a köz­ségi alapszervezet titkárává. gosan nagyobb léptekkel ha­ladt a szocialista iparosítás. A második ötéves terv Ovónéni, a párttitkár — Sokoldalú érdeklődésé­vel, másokért érzett felelős­ségével kiérdemelte ezt. Nincs olyan pártbizottsági ülés vagy egyéb tanácskozás, ahol nem mondaná el meg­fontolt, jóil megalapozott vé­leményét — mondta róla Horváth József, a nagyfoajo- mi pártbizottság titkára. Hamarosan beszámol az alapszervezetnek arról a munkájáról, amelyet az álta­la irányított vezetőség az elmúlt években végzett. — Befejeződtek a kommu­nistákkal folytatott beszélge­tések, a tapasztalatokat ve­zetőségi ülésen megvitatták. A harminchat kommunista elégedett a pártélettel, a ve­zetőség munkájával. Párt­építésünk folyamatos volt, most is két tagfelvételt ^tár­gyalunk. Nem leshetünk elé­gedettek azonban az ideoló­giai képzéssel: ha a község sorsáról; jövőjéről volt szó, rengeteg kérdés, javaslat hangzott el, ám ha ideoló­giai témával, mondjuk : a szocialista közgondolkodással kapcsolatos vitán csak hall­gatás, néma csönd volt ta­pasztalható. Ezen változtatni kell. Nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben az ifjú­sági szervezetre, a KISZ munkájára, mert azzal nem lehetünk elégedettek. Szeret­nénk elérni, hogy ők is ha­sonlóan tevékenykedjenek, mint a többi tömegszervezet: részt vállaljanak a község jövőjének, arculatának for­málásából ... A párthatáro­Az MSZMP VII. kongresz- szusa elemezte hazánk ipa­rának területi megoszlását, elhelyezkedését. Erre vezet­hető vissza, hogy a második ötéves tervben az ipari be­ruházások több mint négy­ötödét vidék kapta. A somogyi ipar az 1960-as évek elején termelőeszköze­it és nagyságrendjét tekint­ve is alacsony színvonalú volt. Az ország keresőképes lakosságának 41,5 százaléka dolgozott az iparban. So­mogybán viszont csupán 11,5 százaléka. Kevés volt a mun­kaalkalom. 8—10 ezren jár­tak dolgozni a megyén kí­vüli ipari központokba. A somogyi iparfejlesztést főként a rekonstrukciók és a meglevő üzemek (hús-, malom-, cukor-, fa-, textil- és ruházati ipar) továbbfej­lesztése jelentette. Űj ipar­ágként jelent meg a villa­mosgépipar; telepet nyitott a fővárosi Transzvill és a Világítástechnikai Vállalat. Akkoriban létesítették a Tahi Zsák- és Ponyvaüze­met. a kaposvári Vas- és Fémipari Vállalatot. Somogy iparának termelé­se a tervciklusban 62 szá­zalékkal nőtt (országosan 42 százalékkal), az iparban fog­lalkoztatottak száma 42 szá­zalékkal gyarapodott. A me­gye iparosodást foka a ked­vező eredményiek ellenére is alacsony maradt, a területi arányok alig változtak. Az MSZMP Somogy me­gyei Bizottsága — a fejlő­dés meggyorsítása érdekében — széles körű jelentésben tárta föl a belső ellentmon­dásokat. A Politikai Bizott­ság 1965 januárjában elfo­gadta a megyei jelentést So­mogy társadalmi, gazdasági helyzetéről és határozatot hozott fejlesztésének meg­gyorsítására. (Folytatjuk.) Kőszegi Lajos Az idén 20 millió forint értékű fénycsövet gyártanak a Tungsram váci gyáregységében. A fényforrások negyven százaléka tőkés exportra kerül Hiányzik az érdekképviselet Háztáji sertéstartók tájértekezlete Boglárlel lén Sok vagy kevés ma ha­zánkban a sertések száma? Kinek és miért érdeke a jó takarmányellátás? Ho­gyan lehetne tervszerűbben szabályozni a vágóállatok le­adásának ütemezését és mit lehet tenni a minőség javí­tása érdekében? — ilyen és ehhez hasonló kérdések, pa­rázs vita jellemezte tegnap Boglárlellén a háztáji ser­téstartással foglalkozó szak­emberek tapasztalatcseréjét, amelyet a helyi áfész ser- téshízlaló szakcsoportja, a megyei kertbarátszövetség és a Kaposvári Húskombi­nát szervezett. A tanácskozás színhelye kicsinek bizonyult asz érdek­lődők nagy számához képest; sokan csak a folyosóról hall­gathatták végig dr. Babinsz- ky Mihálynak, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola tan­székvezető tanárának és Ma­rosán Lászlónak, a húskom­binát termeltetési és keres­kedelmi igazgatóhelyettesé­nek vitaindító. előadásait. Mindkét szakember más­más oldalról tartott tájékoz­tatót ugyanarról a kérdésről, vagyis a sertéstartás idősze­rű feladatairól, az értékesí­tés helyzetéről, illetve a háztáji sertéstartásra vonat­kozó legújabb szabályozók­ról. Az országos helyzetkép is­mertetése után. miszerint az elmúlt időszakban csökkent ugyan a sertéstartási kedv, de ez inkább a kívánt egyensúlyi állapot fenntar­tásához közelít., szó volt a megye háztáji sertéstartói­nak gondjairól és feladatai­ról. amelyeknek megoldását a tartalékok feltárásában kell keresni. Ezek közétar­tozik. többek között a ta­karmányösszetétel megvál­toztatása, az etetéstechnoló­gia és a genetikai vonal mó­dosítása. Ezek mind azt szolgálják, hogy a feldolgo­zóipar igényeinek leginkább megfelelő vágóállatokat ad­janak le a kistermelők. Mint megállapították : nem elsősorban mennyiségi, in­kább minőségi problémák azok, amelyek megoldásra várnak. Mivel ez érdeke mind a sertéstartóknak, mind a szövetkezeteknek és a húsipari trösztnek, így közös összefogásra van szük­ség. Ennek egyik lépéseként a jövő évtől módosul a fel­vásárlás összege. Sertésen­ként átlag 1,50 forinttal töb­bet kapnak kilogrammon­ként a kistermelők. Ezzel is szeretnék ösztönözni az állattartókat arra, hogy a továbbiakban nagyobb gond­dal ügyeljenek a feldolgozó­ipar igényeire. A vitaindító előadásokat követő felszólalásokból ki­tűnt, hogy bár az anyagi érdekeltség erősítése is hoz­zájárulhat a sertéstartási kedv növekedéséhez, illetve a minőség javításához, azért van jó néhány olyan prob­léma is, amely ettől függet­lenül befolyásolja a terme­lői hangulatot. Ezek közé tartoznak például a takar­mányellátás mennyiségi és minőségi gondjai, a külön­böző termelési rendszerek érdekeltségének és a meg­felelő érdekképviseleti rend­szer hiánya. Ez utóbbinak a létrehozását különösen fontosnak és . sürgetőnek tartják a kistermelők. Szó volt arról is, hogy el­képzelhető a sertések átvé­telének új formája is, mi­szerint 1986-tól bevezetik a vágás utáni minősítést. Erre természetesen csak akkor kerülhet sor, ha ez nem je­lenti a sertéstartási kedv visszaesését. N. Zs. zatok végrehajtását és a kö- vetkeztesebb számonkérést sem hanyagolhatjuk el. Őszintén, nem takargatva a hibákat sem, beszél az ered­ményekről. — A család, férje, kislánya mit szól a gyakori esti el­foglaltságához? — A férjem megértő, se­gít. Megállapodtunk ebben, amikor elvállaltam a párt- tiitikári tisztséget. Szalai László A Hungaronektár albertfalvi mézüzemében megkezditek a méz feldolgozását Az idén mintegy tizenhétezer tonna mézet exportálnak az NSZK-ba, Japánba, az Amerikai Egye­sült Államokba, Franciaországba és Angliába. Háromezer tonna kerül belőle a belföl­di piacra (MTI-fotó — Varga László) érkező járatról közli majd a legfonotosafob adatokat az utazó- és várakozó közönség­gel. Az induló-, az érkező- és a tnanzitosarnokokiban úgynevezett lapozó rendszerű táblákat helyeznek el, a ki­sebb helyiségekben — így a poggyászv áréban, az üzle­tekben és a vendéglátó egy­ségekben — nagy-képernyős monitorokon .tájékozódhatnak majd az utasok és a várako­zók. A Komplex külkereskedel­mi vállalat nemrég kötött szerződést a Krone nyugat- berlinj céggel, amely az in­formációs rendszer kiépíté­sének a fővállalkozója. A berendezések, készülékek előállításában számos hazai és külföldi cég vesz részt, így a számítógépet és annak programjait a Videoton Elektronikai Vállalat és a Számtástechnikai Kisüzem Betéti Társaság készíti. A nagyméretű táblákat a Kro­ne cég szállítja, a monito­rokat pedig az angol Tel vállalat. A berendezések rendszertervezését, a szere­lés és az üzembehelyezés irányítását a Viiati Villamos Automatika fővállalkozó .vállalatra bízták. A ma leg­korszerűbbnek számító utas- tájékozt'atási rendszert a nyárira fölszerelik. Számítógépes utastájékoztató Ferihegyen Megkezdték azoknak a magyar berendezéseknek a tervezését, illetve gyártását, amelyeket a Ferihegyi Re­pülőtér új forgalmi épületé­nek korszerű utastájékozta- tásd rendszeréhez szállíta­nak. Az információs hálózat egyidejűleg 16 induló és 12

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents