Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 257. szám Ara: 1,40 Ft 1984. november 1., csütörtök Befejeződött a KGST ülésszaka Havannában Szerdán Havannában be­fejeződött a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának XXXIX. ülésszaka. A szo­cialista gazdasági közösség­nek a múlt évi berlini, XXXVII. ülésszaka óta elért fejlődését elemző tanácsko­záson a tagországok minisz­terelnökeik, illetve minisz­terelnök-helyetteseik által vezetett küldöttségekkel vet­tek részt. Meghívottként je­len volt több harmadik vi­lágbeli ország, s két latin- amerikai regionális gazdasá­gi szervezet képviselője is. A tanácskozás munkájáról közleményt fogadtak el, amelyet később hoznak nyil­vánosságra. A tanácsülés után a kubai fővárosban a KGST Végrehajtó Bizottsága is megtartotta ülését, amely­ről szintén közlemény jele­nik meg. Havannában szerda reg­gelre nyilvánosságra hozták valamennyi tagország kül­döttségvezetőjének a tanács­ülés hétfői munkanapján, a nyitó plenáris ülésen el­mondott felszólalását. Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a kubai állam- és miniszterta­nács elnöke még kedden délután baráti találkozón fo­gadta a KGST XXXIX. ülésszakán résztvevő kül­döttségek vezetőit, a meghí­vott résztvevők képviselőit. A találkozón jelen voltak a KGST-tagországok kommu­nista és munkáspártjai gaz­dasági kérdésekkel foglalko zó titkárai, s a tagállamok állandó KGST-képviselői is Fidel Castro részletes átte­kintést adott Kuba gazdasá­gi és társadalmi fejlődésé­ről. a vendégek nevében pe­dig Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a szovjet Mi­nisztertanács elnöke, a Szov­jetunió küldöttségének ve­zetője mondott köszönetét a találkozóért a KGST ta­nácsülésének megrendezésé­ért. Indira Gandhi gyilkos merénylet áldozata lett Az új kormányfő letette a hivatali esküt Részvétnyilvánítások Gyilkos merénylet áldozatává vált szerdán Új-Delhiben Indira Gandhi indiai miniszterelnök. A kormányfő né­hány órával azután halt meg, hogy szikh szélsőségesek a miniszterelnöki rezidencia közelében pisztolyokkal és automata fegyverekkel tüzet nyitottak rá. Az UNI indiai hírügynökség szerint a halál helyi idő szerint 11 órakor kö­vetkezett be. Rendőrkordon zárja körül azt az új-delhi kórházat, ahova az indiai miniszterelnök-asz- szonyt szállították (Telefoto — AP—MTI—KS) Ugyancsak az UNI közöl­te, hogy Indira Gandhit azonnal kórházba szállítot­ták és az orvosok haladék­talan műtétet hajtottak vég­re a több sebből erősen vér­ző sérültön. Felsőtestéből hét lövedéket távolítottak el, de a kómába esett kor­mányfő életét már nem tud­ták megmenteni. A hírügynökségek jelenté­se szerint Indira Gandhi rezidenciájából közeli hiva­talába indult, amikor helyi idő szerint kilenc óra után tíz perccel két vagy három szikh szélsőséges egy garázs­ból tüzet nyitott rá. Felté­telezik, hogy tettüket bosz- szúnak szánták, amiért In­dira Gandhi júniusban pa­rancsot adott az amritszári aranytemplomban elrejtő­zött szikh terroristák elleni rohamra. A merénylők kiléte, pon­tos száma és további sor­suk egyelőre nem ismeretes. (Folytatás a 2. oldalon) INFO *84 — XIV. közgazdász vándorgyűlés Kevesebb anyagból többet, jobbat Hetényi István mondott beszédet Előrehaladást kell elérni ÜNNEPSÉG A 60. TAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAPON Mennyiben javult a ma­gyar gazdaság energia- és anyaggazdálkodása? Hol ta­lálhatók még azok a tartalé­kok, amelyekkel fizetési mérlegünket tovább javít­hatjuk? A takarékosságot szolgáló beruházásak bevál­tották-e a hozzájuk fűzött reményeket? — ezekre a fő kérdésekre keresett választ az a három előadás, ame­lyekkel kezdetét vette tegnap délután Siófokon a Magyar Közgazdasági Társaság sta­tisztikai osztályának XIV. vándorgyűlése. A szakosztály iparstatisz­tikai és üzemgazdasági szek­ciója 1969-től minden év­ben rendszeresen megrende­zi ülésszakát, azzal a céllal, hogy megvitassák a népgaz­daság időszerű problémáit, s az ezekkel összefüggő köz­ponti és vállalati tennivaló­kat. Minden ülésszak, így a mostani is, egy-egy központi témát tárgyal. A XIV. ván­dorgyűlés figyelmének kö­zéppontjában „a tartalékok szerepe a hatékonyság növe­lésében” kérdéskör áll. Dr. Kiss Albert, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nökhelyettese bevezetőjében azt tanácsolta a háromszáz­ötven résztvevőnek, hogy a meglevő erőforrások éssze­rű felhasználását tárgyalják meg. Ezután Sugár Imre, a megyei tanács elnöke kö­szöntötte a meghívottakat, s tájékoztatót adott Somogy megye fejlődéséről, helyzeté­ről, majd megnyitotta az ülésszakot. A vitaindító előadásokat az Országos Anyag- és Árhi­vatal főosztályvezetőjének, Székely Sándornak az elem­zése vezette be: — Takaré­koskodjunk! Naponta hall­juk, könnyű róla beszélni, de sokkal nehezebb megva­lósítani. Előadásában hangsúlyozta, hogy népgazdaságunk szá­mára' soha nem volt fonto­sabb az anyaggal, energiá­val való ésszerűbb gazdálko­dás. Ma egységnyi importált energiáért, anyagért har­minc százalékkal több hazai munkával fizetünk, mint tíz évvel ezelőtt. Nyersanyag­jaink kétharmadát külföldről szerezzük be. Saját kin­cseinkkel is ugyanúgy kell takarékoskodnunk, mintha külföldről szereztük volna be. Termékeink jórésze túl­súlyos, s ez olyan pazarlás, amelyet a vevő hátrányo­san értékel. A termelésben keletkező hulladékok 4—5 százaléka kerül csak vissza a gyártási folyamatba, míg a fejlettebb országokba 15 százaléka. Magyarországon ma az egyszázalékos anyag­megtakarítás tízmilliárd fo­rint megtakarítást jelent. Az energia- és nyers­anyagtakarékosságot szorgal­mazó kormányprogramok nyomán sikerült ésszerűbbé tenni a gazdálkodást. A jövő év végéig várhatóan egymil­lió tonna kőolaj-egyenérték- nek megfelelő energiát taka­rítunk meg. Az iparban 1— 3 százalékkal csökkent a fajlagos anyagfelhasználás. Az apró eredmények mellett továbbra is visszahúzóerő a piaci verseny hiánya, az anyagellátók monopol hely­zete, az ösztönzés alacsony hatásfoka, az új gépek taka­rékos berendezések nehéz­kes beszerzése. A következő években sem számíthatunk az energiahordozók és anya­gok behozatalának nagy ará­nyú növekedésére. A javu­lást csak a takarékoskodás következetes hétköznapjai hozhatják meg. Az anyag- és energiagaz­dálkodás, illetve a külpiac kapcsolatáról Darvas György, az Országos Tervhivatal nyugalmazott csoportfőnöke beszélt. A magyar ipar ex­portjában — a tartós ipari fogyasztási cikkeket tekintve — csak ott tudtuk megőriz­ni pozícióinkat, ahol a gé­pek anyag- és energiatakaré­kosak voltak. Hangsúlyozta, hogy a jövőben a tüzelő- és nyersanyagok többlet beszer­zése rendkívül nagy áldoza­tokba kerül. Ezután dr. Ha­vas Péter, az Állami Fej­lesztési Bank vezérigazgató­ja a takarékosságot szolgáló beruházások tapasztalatairól szólt. Megállapította, hogy csak azok a beruházások hozzák meg az eredményt, amelyek gyorsan, időben, jó minőségben valósulnak meg. Ma délelőtt két szekcióban folytatódik az Info ’84. a közgazdászok XIV. vándor- gyűlése. A 60. takarékossági világ­nap eseménysorozatának központi ünnepségét szerdán Budapesten az Almássy téri Szabadidő Központban tar­tották meg. Az ünnepségen részt vett Ballal László, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője is. Kozári Józsefnek, az OTP vezérigazgató-helyettesének megnyitója után Hetényi István pénzügyminiszter mondott beszédet. Többek között hangoztatta: szívósan kell munkálkodnunk azon, hogy a gazdaságirányítás tö­kéletesítésével, növekvő tel­jesítménnyel és ehhez je­lentős jövedelemelosztással, a társadalmi biztonságot lét­rehozó szociálpolitikával jó körülményeket teremtsünk. Mindez csak úgy valósítható meg, ha a takarékosság ér­vényesül gazdaságunk vala­mennyi területén. Okosan kell sáfárkodnunk a termé­szeti kincsekkel, az anyagi javakkal, szellemi értékeink­kel. A takarékosság már a javak létrehozásakor kezdő­dik. Éppen ezért szinte be­hozhatatlan előnyre tehet­nek szert azok az országok, amelyek termékeiket a leg­kevesebb energia-, anygg- és munkaerő-ráfordítással termelik meg. Ez a módszer napjainkban hazánkban is parancsoló követelménnyé vált. A termelésben és a forgalmazásban az erőforrá­sokat, anyagi javakat csaik olyan mennyiségben szabad igénybe vennünk, amilyen mértékben az a f eladat meg­oldásához feltétlenül szük­séges. A változások már érezhetőek gazdaságunkban, hiszen a költségvetés hely­zete az utóbbi években ér­zékelhetően javult. Nem mondhatjuk el azon­ban — folytatta a pénzügy, miniszter —■„ hogy minden­ben eleget tettünk a kény­szerítő követelményeknek. A külgazdasági egyensúly meg­teremtése, a fizetőképesség és az életszínvonal megőrzé­se ugyanis hosszabb távon nem elegendő, valóságos elő­rehaladást kell* elérni. En­nek szolgálatában áll a gaz­daságirányítás fejlesztése is. Időszerűvé vált az irányítás minden elemének komplex továbbfejlesztése. A miniszter elmondta, hogy a lakosságnak jelenleg 207 milliárd forint megtaka­rított pénze van a betétek­ben, ugyanakkor 175 mil­liárd forinttal tartozik az OTP-nek. A lakosság megtakarítása a lakásépítési program leg­főbb forrása, az elmúlt év­ben épült mintegy 75 ezer lakás közül az OTP körül­belül 70 ezer otthon meg­építésének finanszírozásában működött közre. A takarék- pénztár feladatai a lakás­építésben a hetedik ötéves terv idején sem csökkennek. Az állam, az OTP útján to­vábbra is hosszú lejáratú és alacsony kamatozású hi­telekkel támogatja a ma­gánlakás-építéseket és -vá­sárlásokat, a takarékpénz­tárnak is nagy a felelőssé­ge abban, hogy a pályakez­dő fiatalok, családalapítók mielőbb önálló lakáshoz jussanak. Ezután arról szólt, hogy a betétek értékállóságát a ka­mat biztosítja. Az elmúlt egy-két évben elsősorban a tartósan lekötött betétfor­mák vonzerejét növelték. Főként a nyugdíj előtt ál­lók körében kedvelt a taka­réklevél. Az OTP feladata, hogy e réteg számára továb­bi új takarékossági formá­kat is kidolgozzon. A pénzügyminiszter beszé­de után Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója átad ta a takarékosság szerve­zésében élenjáró pénzügyi dolgozóknak, kollektívák­nak. valamint a takarékos­ság gondolatát hosszú évek óta eredményesen népszerű­sítőknek a takarékossági vi­lágnap 60. évfordulója alkal­mából alapított Fáy András emlékplakettet. Tóth Illés államtitkár, a Magyar Pos­ta elnöke öt postai szocialis­ta brigádot jutalmazott meg: Üzembe helyezték Szolnokon az ország legnagyobb teljesít­ményű olajipari számítógépét. A komputer lehetővé teszi a teljes és mindenperces információcserét az Alföld vala­mennyi kőolaj- és gázmezője között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents