Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-03 / 232. szám

2 Somogyi Néplap 1984. október 3., szerda Baráti találkozó Sopronban és Eisenstadtban (Folytatás az 1. oldalról.) Ezt követően Losonczi Pál és dr. Rudolf Kirchschläger szűk körben megbeszélést folytatott a tanács épületé­ben. A délelőtti program város­nézéssel folytatódott. Az osztrák szövetségi elnök Lo­sonczi Pál társaságában gya­logos sétára indult Magyar- ország nyugati kapujának műemléki városrészében. El­sőként a középkor világát idéző Templom utcában nézték meg a román stílusú és csúcsíves építészeti reme­keket, a szép rajzolatú ka- pudíszeket. Megtekintették a belváros barokk palotáiktól övezett egyik nevezetességét, a Nagyboldog Asszony temp­lomot is, majd a Központi Bányászai Múzeum nemrégi­ben helyreállított épületében, a bányászat történetét, technikájának fejlődését De- mutató gyűjteménnyel is­merkedtek meg. A séta utolsó állomása a Liszt Ferenc művelődési központ volt. Itt Csáth An­namária, Ganczaugh Miklós és Mártha Albert hazánkban élő német nemzetiségű fes­tőművészek kalauzolták a vendégeket a munkáikat be­mutató kamarakiállításon. Délben Losonczi Pál ebé­det adottt dr. Rudolf Kirch­schläger tiszteletére a Lővér Szállóban. Az ebéden az El­nöki Tanács elnöke és az osztrák szövetségi elnök po­hárköszöntőt mondott. Délután az ausztriai Eisen­stadtban folytatódtak a két államfő megbeszélései. A tárgyalásokat követő rögtön­zött sajtóértekezleten Loson­czi Pál hangsúlyozta: láto­gatása annak kifejezése is, hogy nincsenek a két or­szág között vitás kérdések. A lehető legkedvezőbben fejlő­dő kapcsolatok példát adnak két különböző társadalmi rendszerű ország békés együttműködésére. E jó kap­csolatokra építve szeretnénk azokat minden területen to­vábbfejleszteni — hangsú­lyozta az Elnöki Tanács el­nöke —, hiszen ez különösen fontos a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben. — Tárgyaltunk — mondot­ta — országaink belső hely­zetéről. Nagy tisztelettel, el­ismeréssel adózunk azoknak az eredményeknek, amelye­ket Ausztria az elmúlt évek­ben elért. Sok közös gon­dunk is van. Ügy érezzük: abban, hogy e gondon úrrá legyünk, segíthet, ha jó gazdasági kapcsolatainkat to­vább erősítjük. — Nagyra értékeljük — mutatott rá Losonczi Pál—, hogy Fred Sinowatz kancel­lár úr első külföldi útja Magyarországra vezetett. Azt a következtetést vontuk le, hogy az új osztrák kormány is fontosságot tulajdonít az országaink közötti kapcsola­toknak. Mi a magunk részé­ről mindent megteszünk, hogy ezeket a politika, a gazdaság, az élet minden te­rületén továbbfejlesszük. Na­gyon elégedett vagyok mai tárgyalásainkkal. Rudolf Kirchschläger utalt arra, hogy a két ország ve­zető politikusai közötti ha­tármenti találkozóknak régi hagyományai vannak. Tárgyalásaink tartalmáról csak megerősíthetem — mon­dotta ezután —, amit Loson­czi elnök úr mondott: igen baráti megbeszélések voltak, amelyek kapcsolataink vala­mennyi területére kiterjed­tek. Közösen keressük az utakat, hogyan tehetnéhk kapcsolatainkat még beha­tóbbá. Ügy hiszem, a pár­beszéd minden lehetőségét fel kell használni arra, hogy őszintén beszéljünk a nem­zetközi helyzetről. A történe­lemben a legnagyobb ve­szélyt mindig a helyzet té­ves megítélése jelenti. Lega­lább a kis országoknak hoz­zá kell járulniuk ahhoz, hogy ilyen félreértésekre re­gionális kérdésekben ne ke­rüljön sor — hangoztatta az osztrák államfő. Egy kérdésre válaszolva: Növekszik-e az Ausztriába látogató magyar turisták szá­ma is úgy, mint a hazánk­ba látogató osztrákoké, Lo­sonczi Pál elmondta: 1984. első felében magyar turisták több vendégnapot töltöttek Ausztriában, miint osztrákok Magyarországon. Kirchschlä­ger elnök alátámasztotta az információt: az idén eddig több miint 200 ezer magyar turista töltött hosszabb időt Ausztriában — mondotta. Losonczi Pál és dr. Rudolf Kirchschläger ezután megte­kintette a mattersburgi kul­turális központot. Este az osztrák szövetségi elnök Burg Lockenhausban vacso­rát adott a magyar államfő tiszteletére. Losonczi Pál a késő esti órákban visszaérkezett Ma­gyarországra. Felavatták az évszázad épít­kezésének emlékművét Ru­andában. A Rajkái—Amur vasútvonal utolsó szakasza a hét végén készült el a Szov­jetunóiban (Teüiefotó — TASZSZ—MTI —KS) Az amerikai vezetés lépései ellentétesek a népek érdekeivel Csernyenko—Ali Nasszer Mohammed-tárgyalások Moszkvában Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke, kedden, Moszkvában meg­beszélést folytatott Ali Nasszer Mohammeddel, a Je­meni Szocialista Pánt Köz­ponti Bizottságának főtitká­rával, a JNDK Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnökével, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökével. A baráti és elvtársi lég­körű, a teljes nézetazonos­ság jegyében megtanított ta­lálkozón elégedetten állapí­tották meg, hogy sikeresen fejlődnek a Szovjetunió és a JNDK kapcsolatai, ame­lyeknek biztos alapja a két ország barátsági és együtt­működési szerződése. Ali Nasszer Mohammed kö­szönetét mondott azért az önzetlen, internacionalista segítségért, amelyet a Szov­jetunió nyújt a JNDK-nak. A gazdasági, a társadalmi és kulturális fejlődés' feladatai­nak megoldásához, nemzeti függetlenségének megszilár­dításához. Az időszerű nemzetközi kérdéseiket vizsgálva, Kon­sztantyin Csernyenko és Ali Nasszer Mohammed nyugta­lanítónak nevezte, hogy az Egyesült Államok vezető kö­reinek tettei, a fegyverkezési hajszát szító intézkedései, nagyhatalmi törekvései miatt tovább éleződik a nemzetkö­zi helyzet. Az amerikai ve­zetés lépései ellentétesek a népek alapvető érdekeivel és növelik egy nukleáris hábo­rú veszélyét. A Szovjetunió határozott szándéka, hogy szembeszáll­jon a népek szuverenitása és biztonsága elleni támadások­kal, új életre keltse az eny­hülést a nemzetközi kapcso­latokban — mutatott rá a találkozón Konsztantyin Csernyenko. — A Szovjet­unió számára nincs fonto­sabb feladat, mint a világ békéjének megőrzése, ennek érdekében nem sajnál sem­miféle erőfeszítést sem. Ali Nasszer Mohammed kijelen­tette, hogy a JNDK más ha­ladó erőkkel együtt küzd a békéért, a népek független­ségéért és társadalmi hala­dásáért, az ország mara­déktalanul támogatja a Szovjetunió békekezdemé­nyezéseit. A közel-keleti helyzetet elemezve megállapították, hogy az Egyesült Államok és Izrael, stratégiai szövetségük keretei között cselekedve, egyre agresszívebb politikát folytatnak az arab országok­kal szemben. Céljuk az, hogy leszámoljanak az arab nem­zeti felszabadító mozgalom­mal és elsősorban a haladó arab rendszerekkel. Konsztantyin Csernyenko megerősítette, a Szovjetunió­nak meggyőződése, hogy az átfogó, tartós és igazságos közel-keleti rendezés csak kollektív erőfeszítések révén, valamennyi érdekelt fél részvételéivel érhető el. Ter­mészetesen részt kell ven­nie a rendezésben a PFSZ- nek, a palesztínai arab nép egyetlen törvényes képviselő­jének is. AU Nasszer Mohammed kijelentette, hogy országa maradéktalanul támogatja a Szovjetunió közel-keleti ren­dezési javaslatát, amelyet széles körben elfogadnak az egész arab világban. Konsz- tantyin Csernyenko és All Nasszer Mohammed hangsú­lyozta, hogy az arab népek létérdeke megköveteli az antiimperialista és a nem­zeti-hazafias arab erők, köz­tük a palesztin ellenállási mozgalom legszorosabb ösz- szafogását. A tanácskozás résztvevői határozottan elí­télték az Egyesült Államok­nak és NATO szövetségesei­nek azt a törekvését, hogy fokozzák katonai jelenlétü­ket a Perzsa-öböl és a Vö­rös-tenger térségében. Spanyolország — EGK A tizenegyedik kerék... „Európának” — azaz a Közös Piacnak — szüksége van Spanyolországra — mondják madridi gazdasági körökben: bizonyosak ben­ne. hogy a nehézségek elle­nére az elkövetkező hóna­pokban sikerre vezetnek a Spanyolország közös piaci belépéséről folyó tárgyalá­sok, és 1986. január 1-ével az ország EGK-tagsága jog­erőre emelkedik. A tizenegyedik tag belé­pésére mindazonáltal a Pi- reneusok mindkét oldalán vegyes érzelmekkel készül­nek. A Portugáliával egyide­jű csatlakozás azit jeleníti Spanyolországnak, hogy vé­get ér az európai földrész­től való sokévszázados poli­tikai és gazdasági elszige­teltség, amelyet az utóbbi évtizedekben ''a Franco- rendszer léte súlyosbított. A Közös Piacnak pedig azt. hogy jelenlegi tíz tagállama számára új, hatalmas pia­cok nyílnak meg, ám új problémák is jelentkeznek, miközben a közösségen be­lüli egyensúly tovább bil­len a dél-eurőpai, elsősor­ban mezőgazdasági érdekelt­ségű — és szegényebb — országok felé. Igaz, hogy Spanyolország a világ tizedik ipari hatal­ma és járműgyártása a kö­zös piaci járműgyártás tíz százalékát adja majd, ez azonban szinte eltörpül me­zőgazdaságának jelentősége mellett, amely növelni fogja a közös költségvetést meg­terhelő mezőgazdasági túl­termelést az EGK belső piacán. Belépése egyharma- dával növeli meg a közös­ség mezőgazdasági területét, több mint felével halász- flottáját, egyharmaddal friss gyümölcs-termelését, egy­negyeddel zöldségtermelé­sét, egynegyeddel borterme­lését és mintegy 60 száza­lékkal olivaolaj-termelését. Borból máris többet termel­nek az EGK-ban a szüksé­gesnél, és a spanyol belépés után nagy többlet lesz olí­vaolajból is. Az újabb „túl­termelő” ágazatok nem csal: a közösségi költségvetést fogják megterhelni, de fe­nyegetik az EGK hagyomá­nyos földközi-tengeri part­nerei és mezőgazdasági szál­lítói, elsősorban Marokkó, Tunézia, Izrael és Törökor­szág érdekeit is. Az EGK-országok ipara viszont hatalmas új felvevő­piacra találhat Spanyolor­szágban. Ezt eddig akadá­lyozta, hogy az EGK-val még 1970-ben kötött megál­lapodás alapján a spa­nyolok magas vámokkal védhették iparukat. A belépéstől várható po­litikai előnyök is mérlegre kerülnek a csatlakozásig. A Közös Piac számára a csat­lakozás azt jelenti, hogy elő­rehalad Nyugat-Európa egy­ségesülési folyamata, ráadá­sul Spanyolország — ha­gyományos kapcsolatai ré­vén — nagy segítséget ad­hat a latin-amerikai és az észak-afrikai országokhoz fűződő viszony egyengeté- séhez, előmozdításához. Spanyolországban a poli­tikai szempontokat ma már nem részesítik annyira előnyben, mint 1977-ben, amikor a csatlakozási szán/ dékot bejelentették. Akkor, két évvel Franco halála után, a spanyol polgári de­mokrácia kibontakozását és erősödését igen meggyorsít­hatta volna a gyors belépés lehetősége. Azóta a spanyol polgári demokratikus átala­kulás több nehéz próbát Is sikerrel kiállt, már nincs túl sok szüksége a nyugat­európai támogatásra. Vannak azonban vélemé­nyek — még a kormányzó Spanyol Szocialista Mun­káspárton belül is —, ame­lyek szerint a sikeres EGK- tagság viszont „kikövezheti” az utat Spanyolország NATO-csatlakozása felé. A csatlakozási folyamatot az 1982-ben hatalomra került González-kormány még ab­ban az évben befagyasztot­ta, és népszavazást ígért a kérdésről. Az EGK-tagság sikere — mondják jólérte- sült madridi politikai kö­rökben — egyszerre feltétel és lehetőség lenne a szocia­lista párti kormányzat szá­mára, hogy a NATO-tagság melletti állásfoglalásra han­golhassa a kilátásba helye­zett népszavazáson a most igencsak NATO-ellenes spa­nyol közvéleményt. Francia munkások tüntetnek előtt Rouen városában a Renault művek egyik gyára (Telefotó — AP—MTI—KS) GÁZSZÜNET ! Értesítjük tisztelt gáz­fogyasztóinkat, hogy 1984. október 4-én (csütörtökön) 12-től 17 óráig MARCALI VAROS EGÉSZ TERÜLETÉN GAZSZÜNET LESZ. Kérjük, hogy a gázké­szülékeiket a gázszünet idlején szíveskedjenek „zárt” állapotban tartani. KÖGAZ ÜZEME KAPOSVÁR (264828) MANAGUA! KÉRDŐJELEK Nehéz kiigazodni az Egye­sült Államok Nicaraguával kapcsolatos politikáját. Kez­detben Washington azt kö­vetelte, hogy Managua ren­dezzen demokratikus válasz­tásokat, s az országot hagy­ják el a külföldi — kubai — tanácsadók. Amikor ezt a feltételt, valamint a Conta­dora-csoport (Mexikó, Pana­ma, Kolumbia és Venezuela) rendezési tervét a nicaraguai vezetés elfogadta, az Egye­sült Államok hirtelen fölad­ta korábbi álláspontját. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy Washington minden — egyelőre diplomáciai — esz­közt .mozgósít a rendezési terv elfogadása ellen. Már­pedig a közép-amerikai tar­tós biztonság és béke csakis a Contadora-csoport átfogó programja alapján lehetsé- ies. Dániel Ortega, a Nicaraguai Nemzeti ,Újjászületés Kor­mánya Kormányzó Tanácsá­nak koordinátora (államfő) — aki az ENSZ közgyűlés ülésszakára New Yorkba ment — fölszólította Wa­shingtont: fogadja el a ren­dezési tervet. Nicaragua a maga részéről ehhez már szeptemberben hozzájárult. Mint Ortega nyomatékkai hangsúlyozta: a javaslatok az első lépést jelenthetik a béke útján, márpedig erre a térség valamennyi országa rászorul. Egy televíziós in­terjúban a managuai vezető kijelentette: a novemberi választásokon szívesen lát'- nak akár amerikai megfigye­lőket is, más külföldiek tár­saságában. Nem holmi udva­riasság mondatta ezt a nica­raguai politikussal. A Rea- gan-kormányzat ugyanis az­zal a váratlan javaslattal állt elő, hogy halasszák el Nicaraguában a választáso­kat, csökkentse az ország fegyveres erejét és adjon biztosítékokat a Contadora- csoport által javasolt béke- szerződés megtartására. Managuai források tudni vélik: az Egyesült Államok az elnökválasztások után ka­tonai intervencióra készül Nicaragua ellen. Meglehet, ezt az ellenforradalmi ban­dák újabb, átfogó támadásá­val kötik össze. Ha az ame­rikaiak által támogatott ban­dák tartósan megvetik a lá­bukat Nicaraguában, lehető­ség kínálkozik arra, hogy egy sebtében összetákolt „el­lenkormány” katonai segítsé­get kérjen Washingtontól, amit az nyilván nem tagad meg. Az Egyesült Államok beavatkozásával szemben foglalt állást egyébként az a Costa Ricában rendezett konferencia, amelyen a Kö­zös Piac és a térség orszá­gainak képviselői vettek részt. Sajnos, az amerikai manő­verek máris hoztak bizonyos álláspontmódosulást az érin­tett államok körében. Há­rom ország — a Washington Post értesülése szerint — késznek mutatkozik a javas­lattal kapcsolatos korábbi véleményének fölülbírálatá- ra. Washington szeretné el­érni, hogy Nicaraguát foko­zottabban ellenőrizzék, fő­leg katonai potenciálja ügyé­ben. Ezt természetesen Ma­nagua nem fogadhatja el. így {a hosszú hónapok óta folytatott tárgyalások ismét zsákutcába torkollnak, s Kö- zép-Amerika térségében újabb, minden eddiginél sú­lyosabb válság alakulhat ki. Gy. D. AZ ENYINGI EGYESÜLT ÁFÉSZ szerződéses üzemeltetésre meghirdeti a Polgárdi, Kossuth u. 118. sz. alatti 19/V. sz. III. o. zenés kisvendéglőt. Az üzlet havi átlagos forgalma 800 ezer forint. A versenytárgyalás október 8-án 9 árakor a 16/IV. EnyLng presszóban lösz. 4 Az átadás időpontja: 1984. október 15-e, 5 évi időtartamra, 1989. október 15-ti®. Felvilágosítást az ÁFÉSZ központja ad: Enying, Mátyás király u. 47. \ A pályázat benyújtásának határideje: október 5-e. (72287)

Next

/
Thumbnails
Contents