Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Sok gyalogos nevében kérdezem: hogyan lehet bizton­ságosan közlekedni, ha az illetékesek — akik a közleke­dési szabályokat módosítják — is elősegítik a baleset- veszélyt? Például a Vár utca páros oldalán mindkét gyalogátjárót megszüntették. Az itt lakók, valamint a buszmegállótól közlekedők csak a járművek között tud­nak átjutni a másik oldalra — a saját és mások életét veszélyeztetve. A forgalmat szabályozó jelzőlámpa is a páratlan oldalon van. A járművezetők nem adnak el­sőbbséget a gyalogosoknak, így a munkába siető embe­reknek, az iskolásoknak sokszor 5—10 percet is várniuk kell, míg átjuthatnak a másik oldalra. Jó lenne addig intézkedni, amíg baleset nem történik! Tisztelettel: Kocsis Zoltánná Kaposvár, Vár u. 2. A kémények tiszták! Szaporodnak a javítási igények Na napközben néhány órára még langyos meleget adva ki is süt a nap. este­felé már egyre több-ház ké­ményéből tekereg fölfelé a szürkés füst. ősz van, s pár nap múlva itt a hivatalos fűtési szezon. A gáz- és központifötéses lakások la­kói számára nem jelent gon­dot, különösebb előkészüle­tet a hideg beköszönte, azoknak, akik úgynevezett egyedi fűtésű lakásban lak­nak, már nem sok idejük maradt a felkészülésre. — Ügy látszik, az embe­rek nyáron, de még az ősz elején is megfeledkeznek ar­ról, hogy egyszer majd fű- teniük is kell — mondja Dolgos Gyula, a Kémény­seprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat igazga­tója. — A felügyeletünk alá tartozó mintegy 250 ezer ké­mény ezekben a napokban már felújítva tisztán várja, hogy hasznát vegyék, de sajnos a kályhákkal nincs minden rendben. Szeptem­ber közepétől mostanáig inkább nő, mintsem csökken a javításokra vonatkozó be­jelentések száma. — Erre hogy vannak fel­készülve? — Vállalatunknál 14—15 szerelő foglalkozik állandó jelleggel a javításokkal, nyá­ron sok, ilyenkor kevés a szakember. Főként az olaj­kályhák okoznak fejtörést, mivel elég körülményes az alkatrészek beszerzése. Az valamit segít a bajon, hogy megvásároltunk néhány használaton kívüli olajkály.- hát és a még jó alkatrésze­ket használjuk fel a javítá­sokhoz. A cserépkályhák és a kazánok tisztítása rend­ben folyik, bár könnyebb lenne a helyzetünk, ha ha­marabb gondolnának ránk a lakók, és időben kérnék a segítségünket. Ilyenkor ter­mészetesen mindenkinek nagyon sürgős a javítás, s van, aki fogadkozik, hogy jövőre korábban rendbe te­teti a kályháját, de nem ez az általános tapasztalatunk. Ami a ránk eső munkát il­leti, folyamatosan és időre elvégezzük a munkánk, de soron kívül is kimegyünk, ha valahol baj van. A Kincskereső októberi száma Jubileumi számot vehet­nek kezükbe az olvasók — tíz éve, 1974 októberében je­lent meg az országossá vált Kincskereső első száma, tíz- esztendős munka áll a szer­kesztőség tagjai mögött, de célkitűzésük változatlan: ér­dekes, szép, izgalmas olvas­mányokkal nevelik a könyv szeretetére fiatal olvasóikat. A különös gonddal szerkesz­tett októberi szám is ezt a célt szolgálta. Weöres Sán­dor, Nagy László, Szilágyi Domokos, Veress Miklós, Szepesi Attila, Kiss Dénes, Kerék Imre és Tandori De­zső e számban közölt versei nemcsak mai líránk gazdag­ságáról vallanak, hanem a szerkesztői szándékról is, hogy e gazdaságból minél többet nyújtsanak a versek világával most ismerkedő ti­zenéveseknek. De a világ- irodalom egy-egy szép lírai alkotása is helyet kap min- . den számban, ezúttal Georg Trakl: Magányos ősz és Ivan Drocsnak a szám élére he­lyezett Ballada a nyitott gye­rekszemekről című verse. A VILÁGJÁRÓ MAGYA­ROK sorozatban Benyovszky Móric madagaszkári kaland­jaiból ad ízelítőt Rónaszegi Miklós írása. Annus József: Békebeli csaták című regé­nyének — a folyóirat ez évi folytatásosának — második _ része az ötvenes évek gyerek­életét mutatja be hitelesen és érdekesen. Állattörténete­ket is találhatunk az októ­beri számban : Tersánszky Józsi Jenő és Tóth Béla a kutyahűségről írt, Apr ily Lajos: Egy mokány ló című novellája egy ló okosságát mutatja be — mindhárom írást áthatja az állatoknak, az ember hűséges társainak szeretete. Az ünnepi szám nem len­ne teljes, ha nem közölne válogatást az ifjú tollforga- tók műveiből ds: a nyolcadi­kos Tóth Béla, a hatodikos Nagy Gábor és két „régi” szerzőnk, a középiskolás Kö- vesy Zsolt és a már egyete­mista Szemők Árpád írásai vallanak a szerkesztőség te­hetséggondozó munkájának eredményeiről. Korács Lajos paródiái (Fordított lap), a Nevető irodalomóra különki­adásaként görbetükröt tarta­nák a lap rovatai, kedvelt sorozatai elé. Az októberi szám rajzait Würtz Adám, Csala Karoly és Barczánfalvi Ferenc ké­szítette. XL. évfolyam, 239. szám 1984. október 11., csütörtök Bekötőút víz­kitöréssel Toponáron Tegnap délelőtt fél tizen­egytől megszűnt a vízszol­gáltatás Toponáron. A víz­hiány a lakosság felét érin­tette. — A Kaposvári Közúti Építőipari Vállalat bekötő­utat épít a templom mel­lett — mondta Czinkóczi Géza, toponári lakos. — En­nek következtében harmadik alkalommal maradtunk víz nélkül. Először a KÉV egyik dolgozója csákánnyal kilyu­kasztotta a gerincvezetéket. A következő napon géppel elszakították a víztoronyhoz csatlakozó villamos vezér­műszálat. És most is feltört a víz. Czinkóczi Géza szerint a tervező nem állt hivatása magaslatán, amikor a bekö­tőutat tervezte. Eredetileg vízelvezető árkot jelöltek ki, így készült el a lehengerelt ■útalap. Ezután a megépített útalapon árkot ástak, hogy a csapadékvizet elvezető be­toncsöveket elhelyezzék. A betoncsöveket lerakták, majd betemették. Később újra ki­takarták, hogy védőbetont simítsanak rájuk. Mindez valószínűleg közrejátszott a vízhiányokban. e A bekötőút csatlakozó- pontjánál, az út alatt ke­resztbe fut a törékeny eter- nitcső-ivízveaeték. Ezt egy vas védőcsővel erősítették meg, ám sajnos erre ráke­rült a nehéz csapadékvíz-el­vezető betoncső. A többszöri földmozgatás, alapozás és az elmúlt hetek csapadéka meg­lazította a talajt és a csat­lakozópontnál feltört a víz. A toponáriakat különöseb­ben nem érdekelte, hogy ki a hibás, hanem csak az: mi­kor lesz víz? — Tizenegy órakor kaptuk a hibabejelentést — mondta Horváth Tivadar, a DRW kaposvári üzemigazgatója. — Fél egykor kiküldtük a lajt- kocsikat és ügyeletes dolgo­zóink megkezdték a hibael­hárítást. Legkésőbb este hat óráig kijavítjuk a vezetéket. Mindez délután három órakor hangzott ,el. Az igaz­gató azt is hozzátete, hogy a toponári városrészt no­vember végén kapcsolják rá a kaposvári rendszerre, s ez­zel hosszú távon megoldódik a vízellátás. Őszi kereskedelmi napok Marcaliban Ruházatból 800 ezer forintos forgalom Ötödik éve minden ősszel megrendezi a marcali áfész a kereskedelmi napokat.. A körzetben élő lakosság szá­mára ez a 30—40 százalékos engedmény jelentős megta­karítást eredményez: pél­dául csak a ruházati cik­kekből ez az összeg megha­ladja a félmillió forintot. Takács József, a szövetke­zet kereskedelmi osztályá­nak vezetője elmondta, hogy felkészültek a vásárlók ro­hamára, így a különböző nagykereskedelmi vállala­toktól gyáraktól a ruházati, az élelmiszer- és a vegyes­iparcikkekből több mint 3 milliós készletet szereztek be. Az első ilyen akcióra a ruházati cikkekből került sor — ez október 8-tól 13- íg tart —, s a vevők máris valósággal kifosztották Mar­caliban lévő áruházukat. A forgalom elérte a 800 ezer forintot, ami csaknem öt­szöröse az átlagos napi be­vételnek. A vásárlók száma meghaladta a kétezret — még az utcán is árusítottak egyes cikkeket. A ruházatot az élelmiszer- ipar követi, majd a vegyes­iparcikkek engedményes vá­sára zárja Marcaliban az őszi kereskedelmi napokat. Közben a szövetkezet a vá­rosban lévő boltjaiban virs­li-, cukrász-, illetve hideg- konyhai termékbemutatót, kóstolót rendez. Több köz­ségben — legközelebb Nik- lán és Pusztakovácsiban — tart egésznapos kihelyezett vásárt, hogy ezzel is meg­könnyítse a várostól távo­labb élők bevásárlási lehe­tőségeit. I• >y W'i x* 5 api. Elsőkén* nagyvárosaink közül a Dél-Alföld központja sza­badult fel, 1944. október 11-én. Képünk a 180 ezres mai városról készült Véderdő a Kis-Balaton körül Ötszáznegyvennégy hek­tár frissen telepített erdő­vel veszik körül a Balaton vizének védelmére újjáépí­tett 75 négyzetki lométer ki­terjedésű Kis-Balatont. Az elvizesedő szegélyterülete­ket és a tározók területén levő szigeteket egyaránt vi­zes talajt kedvelő éger-, nyír-, fűz-;, kőris- és tölgy­facsemetével ültetik be. A telepítés a védelmi rend­szer első szakaszának északi részén, Esztergályhorváti község térségében kezdő­dött meg, s már eddig több mint 100 hektárnyi szegély­területet fásítotlak. Befeje­ződött az idei őszi telepí­téshez Ls a talajéi Őkésaítés. Lombhullás után újabb száz hektárt fásítanak. A Velencei-tónál három­szor nagyobb tározó egyik szigete a közönségé lesz. A Balatonmagyaród határá­ban levő 19 hektáros kánya­vári szigetet választották ki e célra. Kirándulóköz­pontot alakítanak ki rajta. A fásítását is ennek meg­felelően tervezték meg: sok örökzöld tűlevelű és színes lombozató fát. illetve dísz­bokrokat ültetnek. A facso­portok és erdőrészek között sétautak vezetnek. Két ki­látó is lesz a szigeten. Az egész Kis-Balatont áttekint­hetik róluk a kirándulók. Öngyilkos bálnák Körülbelül száz bálna vetette magát partra a napok­ban az Egyesült Államok Atlanti-óceáni partvidékén, a Massachusetts állambeli Cape Cod félszigeten. Szinte valamennyien elpusztultak. Szakértők szerint a jelen­ség nem ritka, ugyanis a viharban a bálnák gyakran elvesztik tájékozódóképességüket és partra vetődnek. Ezúttal azonban az óceán e része csendes volt, így a jelenségre nem találtak kielégítő magyarázatot. Iskolában — Pistike, nálatok fo­lyik szexuális oktatás? — Igen. Csak kár, hogy házi feladatot nem ka­punk belőle... Ital Közúti ellenőrzés az országúton. — Elnézést uram, alko- holprobát kell végeztet­nem önnel. — Remek ötlet! — mondja felvillanyozód- va az autós. — És tudna a közelben valami jó kocsmát ajánlani? Már nem — Hisz ön a- repülő csészealjakban? — Hát persze! — Látott már valaha ilyet? — Mióta elváltam, az­óta nem... Éber feleség — önnek nem a bal hanem a jobb oldalán kell aludnia, kedves asz- szonyom — tanácsolja páciensének az orvos. — Lehetetlen, doktor úr. A férjem ugjianis ál­mában beszél, én pedig a bal fülemre nagyot­hallok! ijedtség — Rosszul nézel ki. Történt valami?» — Igen... A felesé­gem meglépett valakivel és elvitték az autót is. — Rettenetes! És mi­lyen autód volt? Időjárás Két angol ki akart menni horgászni a ten­gerpartra, ezért felhívta a partőrséget, hogy mi­lyen az idő. — Szél van! — mond­ja a kagylóba egy recse­gő hang. — Mekkora szél? — No, nézzék, műszer nincs nálam, hogy pon­tosan megállapíthas­sam. De talán mond va­lamit, hogy a dzsippe- met éppen most fújta le a szikláról... Iskolások — Tudod, idáig csak azt ismételgette a fater, hogy tanulj, fiam, mert különben mi lesz belő­led, de most már meg­javult. Idén szeptember­ben azt mondta, tanulj, mert ha jó lesz a bizid, veszek neked egy klassz motorbiciklit... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy mcgyvi Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h. : dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latiner Sándor u. 2. Postacím: Kaposvá Pl. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516 Postacím : Kaposvár, Pf. 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hirlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőké Előfizetési díj egy hónapra 34 Ft, negyedévre 102 Ft, fél évre 204 Ft, egy évre 408 Ft Index: 25 967 ISSN 0133-0608 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents