Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-07 / 236. szám

1984. október 7., vasárnap 4 Somogyi Néplap Már az idei {repcéből készült étolajat palackozzák a győri növényolajgyárban. KAPOSVÁRI TÖRTÉNETEK PÁRIZSI AUTÓSZALON Meseautók és autósmesék  város első fényképésze Aki kimeri a fényképezés mesterségét, az. tudja, hogy jó fotográfiáit készíteni még a modern technika korában is művészetszámba megy. Azért is csodáljuk meg azo­kat a több mint egy évszá­zaddal ezelőtt készült fény­képeket, amelyek a régi Ka­posvár házait és a város ne­ves személyiségeit ábrázol­ják. Szép kivitelű munkák, készítőjük remek mesterség­beli tudásáról árulkodnak. „Készítette Langsfeld Mór M. Kaposvár, Korona utcza 4.” Liangsfeld Mór — népsze­rű nevén Muki — életének nagyobbik fele Kaposvárhoz kötődött, hiszen ötven évig élit itt a család. A múlt szá­zad hatvanas éveinek végén tévedt Kaposvárra Pápa kör­nyékéről. Mint vándorSparos a fotografáláson kívül mű­köszörüléssel is foglalkozott, így járt városról városra, mígnem egyszer Kaposvárt választotta végleges ottho­nául, Hergel József városi orvos rábeszélésére. Langsfeld Mór munkássá­ga nemcsak helytörténeti, de ipartörténeti szempontból is érdekes, de egy 1887-ben történt kaposvári bűneset or­szágosan is ráirányította a figyelmet. A magyar krimi­nalisztika történetében elő­ször fordult elő, hogy fény­kép alapján azonosítottak két halott bűnözőt, mégpe­dig Langsfeld Móric ötlete alapján. Tudvalevő, hogy az ekkor még csőik városka méretű 30. A hazatelepülés ügye Zilahy szeptemberben Új­vidékről megkért, hogy ke­ressek egy elfogadható la­kást a filmgyár környékén, áthozza a filmet, és meg­próbálja rendbetenni. A' Gyarmat utcába költö­zött, és esténként bejött a szerkesztőségbe. Meglepően csöndesen viselkedett, anek- dotázó, mesélő kedve mint­ha megfakult volna. Először arra gondoltam, hogy kifag­gatom, miért ment el itt­honról 1947-ben? Ezeket az megyeszékhelyünknek igen híres vásárai voltak. Messze főidről jöttek ide az árusok, de a sőkadalom idecsalogat­ta a minden hájjal megkent gonosztevőket is. Akkoriban a mai Széchenyi térnek Szé­na tér volt a neve, és itt voit a Péter-féle kocsma. Be­tért ide egy Papp János ne­vű csepelyi parasztember, aki fogatát a kocsma előtt hagyta. Egyszer csak rémül­ten látta, hogy kocsijára két idegen ember kapaszkodik fel. Elhajtani azonban nem tudták a fogatot, mert a gaz­da szavára körbe-körbe jár­ták a betanított lovaik, így hát a lókötőík leugrottak a kocsiról és hogy menekülni tudjanak, a köréjük seregiö embereikre pisztolyt rántot­tak. A gazda gyorsan a vá­rosházára hajtott, itt volt ak­koriban a rendőrség is. Lu- tor rendőrbiztos és egy rend­őr kíséretében a menekülők után iramodtak, akik az ál­lomás felé igyekeztek. A két alak, amikor üldözőit észre­vette, a Donner felé vette útját és az Iszák-domb alat­ti akácásbani, ahol moslt az iskola van, keresett mene­déket. A rendőrök és a ve­lük tartó munkások kaszák­kal és mindenféle ütlegek- kel felfegyverkezve pedig utánuk. Amikor az akácás- hoz értek, a gazemberek ve­szettül lőni kezdtek az üldö­zőkre. Csorbics rendőrnél dupla csövű puska volt, és mintegy másfél órai tűzharc után egy szerencsés lövéssel sikerült mindkét gonoszte­vőt leterítenie. Most jött a esti találkozásokat azonban egyre kevésbé találtam al­kalmasnak arra, hogy elő­hozzam ezt az ügyet, mert szomorúságot, komorságot árasztott maga körül, és ezt a hangulatot igazán nem si­került föloldanom. Negyedszázad után már nincs is jelentősége a kér­désnek, legfeljebb a történe­ti hitelesség szempontjából, de ez meg nem ér annyit, hogy a gondterhelt, hallga­tag Zilahyt ilyesmivel kí­nozzam. El nent, amiért a Horthy- korszak értelmiségi rétegé­nek egy jelentős része. A nagyarányú politikai, szo­ciális átalakulás láttán el­bizonytalanodtak, még a polgári radikális Zilahy is, nagy kérdés, a személyazo­nosság megállapítása. A tót alak fegyverrel és lőszerrel jól fel volt szerel­ve, és volt náluk egy recept is, melyet Zomborban állí­totok ki. Semmi -más. Az egyik 40 év körüli alacsony, kövér ember, a másik vézna, sápadt ember volt. Ennél többet a nyomozók nem tudták megállapítani. A vé­letlenül arra járó Langsfeld Mulki lefényképezte a ha­lott gonosztevőket, a fényké­péket pedig elküldték a mo­narchia összes büntetőintéze­tének, hátha valahol fölisme­rik őket. Eljutottak a képek a horvátországi Lepoglavára is, ahonnlah rövidesen a kö­vetkező sürgöny érkezett : „Az alacsony kövér személy Zsebi Molnár János kadar­kút! illetőségű és már Illa- ván is vált, a másik pedig Bozóki Sándor iharosberényi gulyásbojtár, 37 éves, 1880- ban került lopás miatt fog­házba. Itt 7 évet ült, és cim­borájává! éppen a napokban szabadult.’ Útban voltak hazafelé, így kerültek Ka­posvárra. Így végződött a város utol­só betyánfealandja. A Langs­feld cég jó híre nőtt, az or­szág lapjai elismeréssel mél­tatták a kitűnő ötletet. 76 éves korában, 1905-ben halt meg a város első fény­képésze. Utána gyermekei vjtték továb a tisztes ipart: Fáni, Mulki és Jenő. Egész fényképész nemzedéket ne­veltek Kaposváron. aki a változások meggyőző- déses híve volt. Megkérdez­tem később Barulint. Sze­rinte Zilahy is tanácstalan­ná vált. valószínű, lelkileg nem készült föl olyan ha­talmas méretű társadalmi átrendeződésre, amely már akkor jelezte: Magyarország belső viszonyai nem a libe­rális, polgári demokrácia mértékéig változnak. Nem tartozott reakciós politikai körökhöz, az amerikai emig­rációhoz sem, de válaszúi elé került, és sajnálatos mó­don ezt a megoldást válasz­totta. Barulin véleménye helyt­álló lehet. Fölösleges is azt méricskélni egy öreg magyar író sorsának ürügyén, hogy egy jobb ésszerűbb értelmi­ségi politikával mennyi in tellcktuális értéket lehetett volna megőrizni az új Ma­gyarország számára. Az óceánon túli élete eddig jó- Lormán nem is került szóba, hogyan vert gyökeret, és mit csinált Amerikában. Kérdéseimre adott válaszai szellemi szétszórtságot tük­röztek, előfordult, hogy az összefüggéstelenségig csa- pongott, s azután minden át­menet nélkül félórát, egy szűk órát érvelt egyfolytá­ban, tiszta logikával. — Hogyan kezdted? — kérdeztem tőle. Az autószalont, amelynek közepén a százéves gépi sze­kér látható, pénteken nyi­totta meg Miterrand elnök. Méreteire jellemző, hogy 180 000 négyzetméternyi te­rületen több mint 200 kiál­lító, köztük 53 nagy euró­pai, amerikai és japán gép­kocsigyár mutatja be termé­keinek széles skáláját, a sze­mélygépkocsikon kívül mo­torkerékpárokat és haszon- járműveket is. így a szalon átfogó képet ad a világ gép­kocsiiparáról. A szocialista országok is részt vesznek a kiállításon,» ahol láthatók a legújabb Lada és Skoda tí­pusok, valamint a román— francia koprodukcióban ké­szülő Oltcit is, amelyet Nyu- gat-Európában Axel néven hoznak forgalomba. Az autószalon két sztárja a Renault-művek R—25-ös és új R—5-ös kocsija. Az első esetében a közönség ér­deklődése legtöbbször csak plátói, mert a gyár e repre­zentatív luxuskocsija csak szűk réteg számára megfi­zethető. Széles köröket is érdekel Nem kevesebb, mint tíz éV jár a bíróság szerint azért az ámokfutásért, ame­lyet a 31 éves, nagypeterdi Bajor Ignác rendezett az idén április 17-én. Bajer és a 37 éves kapos­vári Banda László jól is­merték egymást a börtön­ből. Azon a napon a kapos­vári büntetésvégrehajtási intézetből — szabálysértési őrizetből — együtt szaba­dultak. „Megünnepelték’’: ittak. Kora reggel, kezdték, s jókedvük tetőfokra ért. A délelőtt ellátogattak Handa anyjának lakására is, de az ajtót zárva találták. Az újabb italozás után is­mét visszamentek hát a la­kásba, ott Handa elaludt. Bajer azonban nem. Lepe­dőt Kerített: minden vala­mirevaló mozdítható ingósá­got összecsomagolt, több mint 12 ezer forint érték­ben. Elhagyta a lakást, s az udvaron gyors leltárral szemrevételezte az árut. Közben fölfigyelt az egyik nyugdíjas szomszédra. aki ténykedését figyelte. Felszó­lította hát a férfit: vegye — Nagyon nehezen in­dult az életem. — Nem voltál ismeretlen, és mégis? — Igaz, nem voltam isme­retlen, de két dollárért el­adtam volna összes mun­kám kiadási jogát, sajnos még annyit sem ígértek érte. Foglalkoztam mindennel, még kutyaidomítással is. A feleségemet, Piroskát a kint élő magyarok álláshoz jut­tatták az öregek otthoná­ban. amit ők építtettek. Ké­sőbb aztán Piroska ennek az otthonnak a vezetője lett, ma is ott dolgozik. Szilárd Leó apja is ott halt meg. — És te? — Én is ott tettem-vettem a kosztomért, s néhány dol­lár zsebpénzért. Vártam a szerencsére. — És rád talált? — Nem. Egyszer néhány pénzes zsidó megkeresett és azt kérdezték tőlem, mondjam meg nekik, hogy összes eddigi munkám meny­nyit ér? Szabadulni akartak a pénzüktől. Azt feleltem nekik, hogy így, ahogyan most van, egy krajcárt sem ér, annak csak akkor van értéke, ha akad vállalkozó, aki szervezi, megjelenteti és elhelyezi őket. (Folytatjuk) viszont a „szuperötös”, amely az eddig nagyon nép­szerű kiskocsit, az R—5-öst váltja föl. Valamivel hosz- szabb és szélesebb az előd­jénél, utastere és csomagte­re tágasabb, az előd motor­ját is továbbfejlesztették, s fokozták a kocsi stabilitását is. Legvonzóbb tulajdonsága azonban a kis fogyasztás: 90 kilométeres sebesség mel­lett 4, 120 kilométeres se­bességnél 6, városban pedig 5,8 litert fogyaszt, és ára is olcsó. A Renault azt remé­li, hogy az új kocsi nemcsak Franciaországban talál ked­vező fogadtatásra, hanem az egész nyugat-európai pia­con. A látogatók nagy érdeklő­déssel szemlélik a jövőbe mutató újításokat is: a sza­lonon ezekből is ad ízelítőt a Renault cég, amely DeLa- mare és Malandu szekerétől nem messze mutatja be futurisztikus elektronikai berendezését. A számítógép „beszélni” is tud (hangszintetizátor se­gítségével) és engedelmeske­dik gazdája parancsszavá­meg tőle az ingóságokat. Az üzlet azonban nem jött lét­re, mivel a nyugdíjas vá­sárlási szándék helyett arra figyelmeztette Bajért, hogy a lopott holmit vigye vissza mert az az özvegy öregasz- szonyé. Bajért nem hatottak meg a szavak: átugrott a kerítésen és árokba lökte az idős férfit, majd „megöl­lek!” kiabálás közepette foj­togatni kezdte. Az egyik szomszéd beavat­kozott, s Bajer egy közeli lakáshoz menekült; ott zár­va volt az ajtó, hát betörte. Váratlanul szembetalálta magát a 74 éves tulajdonos­sal; attól pénzt és ruhát követelt. Mivel az egyiket sem akart adni neki, így újabb -dulakodás kezdődött, ennek végén Bajer a forró kályhához lökte a tulajdo­nost (a sértett testének 16 százalékán másod- és har­madfokú égési sebek kelet­keztek). Ezután még egy léccel jól fejbe is vágta az idős embert, majd úgy síp­csonton ütötte, hogy eltö­rött a lába. Aztán pénzt és ruhát követelve átkutatta az egész lakást. Elvinnie már semmit sem sikerült: megérkeztek a rendőrök, vé­get vétettek Bajer ámokfu­tásának. A férfi égési sérülései hat bél alatt gyógyultak, a síp­csonttörés viszont maradan­dó — húszszázalékos rok­nak. Állandóan ellenőrzi a kocsi műszaki állapotát, s rögtön hangosan felhívja a figyelmet, ha valahol meg­hibásodás veszélye van. Ki­számítja, hogy az időjárási és terepviszonyoknak meg­felelően milyen sebességgel a leggazdaságosabb a közle­kedés, a vezető parancssza­vára bekapcsolja a kívánt rádióállomást. A készülék képernyőjén megjelennek az adott útvonal közelgő ide­genforgalmi látványosságai, sőt jelzik — a jövőben ki­alakítandó közlekedésfor­galmi rádióhálózat segítsé­gével — az útvonalon vár­ható forgalmi dugókat és egyéb közlekedési akadályo­kat is. A masina mindjárt javasol is egy megfelelő ki­térő útvonalat... Kár, mondogatják a „gaz­dasági kommentátorok, hogy nincs hasonló berendezés a gépkocsigyártók számára. Azért, hogy előre jelezze a konjunktúra által támasztott akadályokat — és a megfe­lelő kitérő utat. kantsággal járó — sérülést okozott. Bajer Ignác elfogása után a rendőrök Handa Lászlót is meglátogatták. A két vád­lott a rendőrökre sértő ki­fejezések sorát zúdította. A megyei bíróságon dr. Űjkéry Csaba tanácsa Bajer Ignácot bűnösnek találta emberölés kísérletében, lo­pásban. rablás kísérletében, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértésben és hi­vatalos személy elleni erő­szakban. ezért mint több­szörös visszaesőt tízévi sza­badságvesztésre ítélte és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Bajernak sza­badságvesztését fegyházban keli letöltenie; a bíróság a bűnöző kényszergyógykezelé­sét is elrendelte. Handa Lászlót — aki szintén több szőrös visszaeső — a bíró­ság bűnösnek találta hiva­talos személy megsértésének vétségében, s ezért kilenc- hónapi — börtönben letöl­tendő — szabadságvesztésre ítélte, két évre pedig eltil­totta a közügyek -gyakorlá­sától. Az ítélet ellen az első rendű vádlott esetében az ügyész súlyosbításért, a vád­lott és vedője enyhítésért föllebbezett. A másodrendű vádlott elleni ítélet jogerős. Gyarmati László A DUNA-VIDÉKI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT versenypályázat útján — 1985. május 1-töl 1987. szeptember 30-ig — szerződéses vállalkozásba adja a következő üzletét: 367. sz. Muskátli vendéglő (II. osztály), Zamárdi felső, Zalka Máté u. 8. A pályázatokat 1984. október 31-ig kell benyújtani a vállalat központjában (Dunaújváros, Vasmű út 4L, III. emelet, jogügy). A versenytárgyalás november 9-én (pénteken) 14 óra­kor lesz a dunaújvárosi Hangulat presszóban. Tájiéikoztaító adatokat és bővebb felvilágosítást a vállalat közgazdasági osztálya ad (Dunaújváros, Vasmű út 4L, III. emelet). (72251) Lévai József Siklós János ZILAHY LAJOS UTOLSÓ ÉVEI Dobsa János Párizs Lopás, rablás, emberölés kísérlete

Next

/
Thumbnails
Contents