Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-31 / 256. szám
1984. október 31., szerda Somogyi Néplap 3 Oknyomozás cserearány ügyben A politikai gazdaságtan tankönyvek a csereérték fogalmái egy képlettel magyarázzák valahogy így: 2 kőbalta = 1 juh. A cserearányromlás kifejező magyar képlete: 1 tonna búza = 4 tonna kőolaj (1973-ban), illetve 1 tonna búza = 1 tonna kőolaj (1983-ban). Vagyis egy tonna búzáért tíz éve még négy tonna olajat kaptunk cserébe, jelenleg csupán egy tonnát. A cserearányokon, a piac értékítéletén — bármilyen kellemetlen is — változtatni nem tudunk. Gabona, kontra kőolaj Mit tehetünk akkor? Az egyszerűség kedvéért maradjunk a képletnél: Csökkenthetjük az ország kőolajfelhasználását. Ezt meg is tettük. Az utóbbi években mintegy 20 százalékkal, kétmillió tonnával csökkent az ország kőolajfelhasználása. Ügy. hogy részben csökkent a fajlagos (a termékegységre jutó) energiafelhasználás, részben úgy, hogy a kőolajat más energiahordozókkal (szénnel, földgázzal, atomenergiával) helyettesítettük. E folyamat nem lezárt, lehetőségeink is, feladataink is még jócskán vannak. Több búzát termelünk és olcsóbban. A veszteségek ellensúlyozása tulajdonképpen azt igényelné, hogy a búzatermelést megnégyszerezzük, a termesztés-betakarítás költségeit pedig egynegyedére csökkentsük. Ilyen mérvű feladat együtt is, kü- lön-külön is megoldhatatlan. Mivel az olaj behozataláról nem mondhatunk le, a búza helyett más jövedelmezőbb termékkel fizetünk. Kérdés, hogy van-e ilyen termék és kellő mennyiségben van-e? Az értékesítési (és a termelési) szerkezeit módosítása a hatékonyság fokozásának nagy tartaléka, de többnyire idő- és eszközigényes. Még a legegyszerűbb formában is az. Példánknál maradva: a gabona helyett húst exportálunk, ha az jövedelmezőbb. (Valójában a gabona jövedelmezőbb exportcikk, ám a hús, főleg feldolgozott formában a kisebb fajlagos haszon ellenére is több magyar munkát testesít meg.) A gabona — kontra kőolaj példa persze nem képes ér-, zékeltetni a sokszínű termékszerkezet alakításában, s egy-egy gyártmány korszerűsítésében. minőségjgvítá- sában, csomagolásában, szervizellátásában rejlő nagy jövedelemszerzési lehetőségeket. Ha a két termékről a magyar külkereskedelem egészére váltunk át, megállapíthatjuk: az árveszteségek ellensúlyozásában valamennyi lehetséges módszer kombinációjával élünk. De ezek együtt viszonylag rövid távon, ideális eset; ben sem elegendőek. Azért, hogy elkerüljük a törést a termelésben, az ellátásban, az életszínvonal alakulásában, a veszteségeket 1974— 1978 között hitelfelvétellel ellensúlyoztuk Kulcshelyzetben : az ipar Nagy terhek, veszteségek ezek. Két választási lehetőség adódik. Az egyik: korlátozzuk a fogyasztást, a felhalmozást. A másik: a gazdálkodás és a külkereskedelem hatékonyságánaa növelésével ellensúlyozzuk a jelentős többletterheket. Az utóbbi megoldást szorgalmazza a gazdasági stratégia, a hosszú távú terv, a gazdaságirányítás fejlesztése. A kérdések kérdése a vállalatok verseny- és jövedelem- termelő képességének fokozása, a sikeres beilleszkedés az újra rendeződő nemzetközi munkamegosztásba. Nagyatádot egy idő óta a színek városaként is emlegetik, hiszen az elmúlt egykét évben a Széchenyi tér házait újjáfestették — némelyiket többször is, mert a vakolat ledobta a színréteget a rossz előkészítés miatt. Legutóbb a zeneiskola épülete és a tűzoltó-laktanya kapott ismételten új színt. Az utóbbi piros és bordó színeivel eddig a legjellegzetesebb épületek közé tartozott, ma viszont az új festésnek köszönhetően a leg jellegtelenebbek között emlegetik. Kideríthetetlen, hogy miért tértek el az eredeti tervtől. Mint ahogy arról sem tudni, hogy miért nem használják sok helyen a két esztendővel ezelőtt felállított hirdetőtáblákat. Van, amelyikre még sohasem került plakát. Annál inkább a Széchenyi tér védett fáira. Hirdet rajtuk a sportegyesület, a bálszervező, és a művelődési intézmény is. A legvisszariasztóbb a Széchenyi tér Kossuth utca felé eső sarka. Itt egy elárvult telefonfülke lett alkalmi hirdetőoszlop. A telefont már régen leszerelték, így csak arra jó, hogy megtudjuk, miféle programok voltak a közelmúltban Berzencén. A Széchenyi tér parkjának is megkopott már a régi pompája. Igaz ugyan, hogy több értékes fa is került ide, s az elszáradtak közül egynéhányat kivágtak, ám a fürdő felújítása miatt csatatérre hasonlít a környék. Hogy meddig? A városi tanácson elmondták, hogy a fürdő felújítása az előirányzott összeg kétszeresébe kerül. Erre pedig senki sem számított. Mindenesetre a nagyatádi ÉSZKV a csordogáló lehetőségek szerint igyekszik befejezni a munkákat. A fejlesztési alap terhére újabb összegeket csoportosítottak át, így várhatóan a jövő év első felében elkészül az atádi gyógyfürdő. Addig a fürdőzni akaróknak marad a strand,, amit ilyenkor már csak a legbátrabbak vesznek igénybe. Az elmúlt télen szinte mindennap akadt, aki a melegvízben lubickolt, őket látva sokan kérdőn néztek egymásra: de miért nem került sátorborítás a strandra? Az építők már hozzáláttak a munkákhoz, de a fólia még- serh feszül a medence fölött. Az illetékes válasza sserint nem is fog, ugyanis amikor megvették, még senki sem tudta, hogy a fűtés és a felszerelés többe kerül, mint ami hasznot hozhat a fedett strand. A sátor ma a költségvetési üzemnél várja bizonytalan sorsának beteljesülését. Ajánlották már raktárnak, de vevő nem akadt. Így aztán senki sem tudja, hogy miből térül meg az ára. Ha a Széchenyi térről elindulunk A Hild sétány felé, két dolog is szembetűnik. Az egyik, hogy raktárnak használják a volt bisztróhelyiséget. Az Atád Áruház szamszédságában, a másik, hogy ma sincs gazdája a városi KISZ-bizottság volt helyiségének. Mondják, itt várhatóan a Somogy- ker létesít ajándékboltot. Korábban szó volt róla, hogy a dél-dunántúli képzőművészek boltja lesz, aztán az OTP nyitott volna lottózót, ám egyiknek sem kedvezett a szerencse, így nyolc hónapja kihasználatlanul áll. Ám mi lesz akkor, ha valóban ajándékboltot nyit itt a Somogyker? Két ajándékbolttal büszkélkedik majd a város? Nos, ennyire azért nem vagyunk gazdagok. Mint hallani, a Kossuth utcai ajándékboltot megkapja a Kaposker, amely a szomszédos, nagy forgalmú üzletét akarja bővíteni. S ha már a Kossuth utcában járunk, akkor érdemes elidőzni a keleti oldal kisajátított házai előtt. Itt folytatódik majd a Kiszely lakótelep építése. Ha minden jól megy, akkor a jövő ősszel, vagy 1986 tavaszán megkezdődik a többszintes lakóházak építése. Rosszul megy mostanában a nagyatádi focicsapatnak, ám ennek ellenére sokan vannak, akik a Kiszely utcai pálya felé járnak, s akiknek feltűnik, hogy immáron tíz éve betonszerkezetek hevernek a gazban és a fűben. Valamikor egy új MHSZ bázis építéséhez vásárolták, de mert nem volt elegendő pénz, lemondtak a munkáról, s ezideig az Uni- váz szerkezetről is. Tízévi pihenés után végre eldőlt az elemek sorsa. Megkezdődött a gimnázium bővítése, itt használják föl az elemeket, Ígérik, jövő őszre általuk hat tanteremmel lesz gazdagabb a gimnázium. Nagy Jenő — A kukorica-betakarítás gyorsítására jó megoldásnak ígérkezik a téeszkemek való értékesítés. Ha ötven-nyolc- van vagonnyit eladhatnánk közvetlenül a táblákról, ez egyrészt a tárolás gondján enyhítene, másrészt ezzel a mennyiséggel nem kellene sorban állni a szárítónál... Gondot okoz ennek a növénynek a kései érése, magas nedvességtartalma,, de nem feledkeztek meg arról, hogy a háztájiban is szükség van abrakra, s nem minden gazda győzi eleséggel addig, amíg a közösben végeznek a kombájnok. — Két és fél tonna kukorica a tagok háztáji járandósága, ebből fél tonnát adtunk mindenkinek a legkorábban betakarított termésből — mondja az elnök. — Ez az előleg futja addig, amíg megkapják a teljes mennyiséget... Hogy erre mikor kerül sor, ez most már nem any- nyira a szövetkezetiek igyekezetén, inkább az időjáráson múlik. Hernesz Ferenc A társadalmi-gazdasági előrehaladás üteme döntően attól függ. hogy meg tuu-e újulni az ipar, s milyen mértékű, mélységű lesz az intenzív fejlődési pálya, amelyre a következő években átáll. Az ipari termelésnövekedés évi átlagos üteme várhatóan 3,5 százalék lesz a következő 15 évben, mindössze a fele az előző 30 esztendő átlagának. De ez is csak úgy érhető el, ha a termelékenység 4,5—5 százalékkal növekszik évente, s ha a nemzeti jövedelem minden egy százalékos növekedése csak 0,4—0,5 százalékos energiafelhasználást igényel. (Ez csupán a fele a korábbi évek átlagának.) Ilyen mélységű intenzív fejlesztés feltételezi a piaci versenyt, a nagy fokú öntevékenységet, érdekeltségeit és vállalkozókészséget. Képzelőerő és realitásérzék Végre elbírja a föld a gépet. Kombájn a kukoricatáblán. Felkészülésünk az újabb és újabb kihívásokra, beilleszkedésünk az átrendeződő világgazdaságba nem csak gazdag képzelőerőt, hanem prózai realitásérzéket is követel. Nem vállalkozhatunk például a mikroelektronika és a számítástechnika fejlesztésében és gyártásában átfogó, széles körű frontáttörésre. Itt csupán néhány jól megválasztott kapcsolódási ponton vehetünk részt versenyképesen a nemzetközi munkamegosztásban. Az exportképesség és -potenciál fokozása döntően olyan hagyományos területekre vár, amilyenek a közlekedési eszközök, a villa- mosberendezések, a mező- gazdasági gépek, a híradás- technikai eszközök, a kórházi berendezések és a gyógyszerek gyártása. Nem tehetünk viszont engedményeket a legkorszerűbb technika széles körű — a termelés, az infrastruktúra egészét átfogó — alkalmazásában. Jelenleg g távlati, stratégiai feladatok megalapozása, a gazdaság belső tartalékainak felszínre hozása a feladat. Az anyag, és energiatakarékosság. a fegyelmezett szervezett munka, a megbízható minőség, a változó kereslethez való rugalmas alkalmazkodás megalapozhatja a mainál dinamikusabb fejlődést. Kovács József — Tizenhat éve ott vagyok tavasztól késő őszig a szövetkezet vetési munkáinál. Hogy melyik évszakban vetek legszívesebben ? Tavasz- szal. Mert akkor, ha rossz is az idő, bírhatom abban, hogy jobbra fordul. De ősszel?! Ilyenkor már csak rosszabbodhat ... Horváth József az egyik „faros’ a szentgáloskéri Béke Termelőszövetkezet vetőbrigádjában. A munka sürget, csak rövid beszélgetésre futja a tábla végén. Társaival — lstvándi Sándorral, aki szintén a vetőgépre ügyel és a két traktorossal, Sütő Józseffel és Orsós Józseffel — a jó magágyat dicsérik kitűnő földbe kerül a búza, jó terméssel fizet jövőre. A határ egy távolabbi részén cukorrépáiéjelő tarolja a sorokat, s nyomában máris ott dübörög a kiszedő. Ember és gép igyekszik: a fölázott talaj sokáig nem bírta eíl a nehéz gépeket, most végre rá lehet menni, s ha nem jön közibe újabb eső. a hét végére kiszedik mind a hatvan hektárról a répát. Kell az üres terület a vetőknek, de előtte még a magágykészítöknek : 1200 hektáron kerül mag a földbe ezen az őszön, s a négy vetőgép három hét alatt teljesíthetné is a feladatot, ha nem jön közbe semmi. Csakhogy máris közbejött: Október első hetében több mint 50 milliméter csapadékot kapott a Béke Tsz határa, s ez kényszerpihenőre kárhoztatta a mező munkásait. Dömötör Lajos főagronó- mussal a határrészeket ösz- szekötő dűlőutakat járjuk s kialakul a vélemény: a derült időből, a bágyadt napfényből elkelne még vagy három hét, s akkor a kukorica betakarítása is simán megoldódna. Most ugyanis a 38 százalékos nedvességtartalmú termést nem győzi a szárító, s ez a gátja gn- nak, hogy gyorsabban dolgozzon a négy kombájn. Ottjár,tünkkor 750—800 forintba került egy-egy tonna szem nedvességelvonása az olajjal üzemelő szárítóban. A magas nedvességtartalom nemcsak költségnövelő tényező, hanem a betakarítás ütemét is lassítja. Erről szereztünk bizonyosságot Somodor közelében: a jókora kukoricatáblán három kom- bájnos teli tartállyal várta a pótkocsis teherautó érkezését. — Csak nyáron dolgozhattunk teljes kapacitással, a napraforgónál és a kukoricánál erről már nem lehetett szó — mondja Egerszegi Ferenc kombájnos, aki az idei nyári búzaaratásban megyei kategóriagyőztes volt. — Tizennyolc napig adott munkát a napraforgó, most a kukorica jelenti a legnagyobb feladatot. Ennyi még sohasem termett a téeszben, mint A fedetlen fedett strand Jó magágyat kapnak az ősziek. az idei őszön: nyolc-kilenc tonna lejön egy-egy hektárról. Persze, ennél nagyobb gond sohase legyen. Az utóbbi napokban a nedvességtartalma is csökkent, dejnég így is magas, és a szárító kapacitása nem engedi, hogy szaporábban haladjunk ... A szövetkezet központjában Pásztóhy András elnökkel összevetjük az őszi munkákra készült s a vezetőség augusztus végi ülésén elfogadott feladattervet a pillanatnyi helyzettel. A naptár október 24-ét mutatja; a hatszáz hektár kukoricából 120 hektárról takarították be a termést, áltálában 38 százalékos nedvességtartalommal. — November 10-ig kellene befejeznünk ezt a munkát a feladatterv szerint, de most úgy tűnik, egy hetet csúszunk vele. Az 545 hektár napraforgó átlagtermése társai némiképp elmaradt a tervezettől, de ami termett, azt a vártnál jobban értékesíthettük. Nyolcvan vagannyit a most épülő, 500 vaganos terménytárolónkban helyeztünk el, ide kerül szárítás után a kukorica nagy része is. A hatvan hektár cukorrépa szedését Október közepén kezdtük, napokon belül befejezzük. Tavaly ilyenkor a kukorica-betakarításnak már a felénél tartottunk, igaz, hogy mintegy másfél tonnával nagyobb az átlag. A Béke Tsz-ben az idén — a tavaszi árpa kivételével — minden növény nagyjában- egészében „hozta” a tervet, s ebből következően jövőre sem válnak meg egyiktől sem, esetleg az arányokon módosítanak. Jobban előkészített talajba kerülnek az ősziek, mint tavaly; a talaj- munkákait és a vetéseket nyújtott műszakban végzik, szombaton és vasárnap se állnak le. A gépek műszaki állapota kielégítő; vetőmag, műtrágya, alkatrész, üzemanyag hiánya nem akadályozza az időszerű tennivalók végzését. Költséges a terményszárítás Őszt határ, bágyadt napfényben A recept: a versenyképesség
