Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-27 / 253. szám

^v. XL. évfolyam, 253. szám Ára: 1,80 Ft 1984. október 27., szombat Szélső értékek BUDAPEST BÉKECENTRUM Ülést tartott az Elnöki Tanács A vállalatvezetés új formái Törvénymódosítás a bankrendszer erősítésére Kötetlenül beszélgettünk néhány délvidéki termelő­szövetkezet vezetőjével. Több év munkájáról, sikereiről, gondjairól, s a tényszerű adatok sorolása egy idő után szinte észrevétlenül ritkán elhangzó szubjek­tív következtetésekké alakult át Százalékos növekedések­ről, termésátlagokról esett szó, s az idő>nként egymás szavába vágó társalgásból egyhamar kitűnt: az egy­mással szomszédos, sok té- kintetben hasonló, de sok sajátosságban mégis eltérő nagyüzemek irányítói mennyire egyetértenek ab­ban, hogy másként más módon kell bánni ma a ter­mőfölddel, mint történt 'az például nyolc—tíz évvel ez­előtt. „Egy bizonyos hozamszint fölé menni — és ezt már tulajdonképpen a nyolcva­nas évek elejére elértük — csak úgy lehet, ha a föld termőképességével, a talaj­erő fenntartásával megkü­lönböztetetten törődünk” — mondta az egyikük, meg­toldva azzal is, erre nem szabad sajnálni a pénzt. Éneikül kárbaveszett befek­tetés a legmagasabb bioló­giai értékű vetőmag, a „leg­okosabb” eszköz. Ha nincs honnan nevelkedni, miből táplálkozni a növénynek, ha nincsenek meg a feltételei, hogy a nemesítő munka so­rán szerzett értékes tulaj­donságait megmutassa, — a tervek, az elképzelések so­hasem válhatnak valóra. Ha lehet egyáltalán nagy ta­nulságról beszélni, a nyolc­vanas évtized első felében ez mindenképpen ide sorol­ható. A meggyőződés alátá­masztására érvek hangzot­tak el; s mi más lehetett volna a fő érv, mint az adott határban eddig még soha nem tapasztalt termés­átlag. Csakhogy a siker fe­lett érzett jogos öröm, a hajdan nem álmodott meny- nyiségű gabonahozamok után nem tettek pontot ezek a vezetők. Volt, aki a „mennyit termeltünk”-kel összefüggésben nyomban azt számolta hangosan gondol­kodva, megérte-e, mennyibe került az a siker?! Mert a szélső értékek mindenekelőtt figyelmezte­tésre alkalmasak. A negatív előjelűek, az átlagtól messze elmaradóak arra, hogy újra végiggondolva a termelés egész folyamatát, melyik az a láncszem, amelyik eltö­rött, ahol ilyen vagy olyan ok, mulasztás miatt követ­kezett be a sikertelenség. A kiugró eredmény pedig nem csupán a gazdálkodó siker­élmények forrása, hanem főként arra jó, hogy láttas­sa a lehetőségeit. Meggyőz­zön, bizonyítson, hogy íme lehet még többet kihozni a földből ! Csak meg kell ke­resni a módját. A rekord a szakember számára valójá­ban ösztönző, a szakmai igényességet, becsvágyat fokozó tényező. És ez a „tu­lajdonsága” a fontosabb, mert az egyszeri termés- eredménynél ez hosszabb távra hat A termények betakarítá­sának nehéz, kemény heteit élik mezőgazdasági nagy­üzemeink. A mindennapok legfőbb témájává vált me­lyik földdarab mit adott. Naponta születnek lelkesítő és kevésbé dicsekvésre al­kalmas termésátlagok. Szél­ső értékek. Szakmai igé­nyesség, a holnapért érzett felelősség dolga ezek meg­ítélése. Vörös Márta Pénteken délután Buda­pestre érkezett a X. orszá­gos békekonferenciára üze­neteket hozó békestaféta, amely az elmúlt napokban hat útvonalon haladva és az ország valamennyi me­gyéjét érintve futott be a fővárosba. A budapesti fia­talok Budafok határánál vették át az ország külön­böző tájain lévő üzemek, vállalatok szalagjaival fel­díszített stafétabotokat, majd több budapesti vállalat érintéséivel jutottak el a Gallért térre. Itt a magyar és a szovjet himnusz hangjainak elhang­zása után a fiatalok megko­szorúzták a Gellért téri szovjet hősi emlékművet. A békestafétát Nagy Istvánné, a Hazafias Népfront XI. ke­rületi bizottságának titkára vette át Polonyi Lászlótól, a népfront V. kerületi titkárá­tól. A rövid ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget, majd a téren ösz- szegyűlt érdeklődők a béke­staféta gépkocsijain elhelye­zett plakátokon aláírásukkal tettek hitet a béke ügye mellett. A staféta a Dimitrov tér és a Kun Béla tér érintésé­vel a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem épülete felé vette útját. Az itt erre az alkalomra kialakított békecentrumban elkezdődött a KISZ Központi Bizottsága s az Országos Béketanács ifjúsági és diákbizottsága rendezte gazdag kétnapos program. Az aulában felál­lított színpadokon csongrádi dalosok békedalokat adtak elő, a Budai Nagy Antal gimnázium tanulói dunán­túli táncokat mutattak be, s a szolnoki fiatalok dzsessz- balettel léptek a pódiumra. Ezt követően a miskolci po­litikai dalkör műsorát te­kinthették meg a résztve­vők, majd délszláv és német nemzetiségű táncokból ad­tak bemutatót a Bács me­gyeiek. Az aulában zajló esemé­nyekkel párhuzamosan több fórumot is szerveztek a bé­kecentrumban. Ezeken töb­bek közt Hámori Csaba, az MSZMP XIX. kerületi bi­zottságának első titkára és Ernőd Péter, a KISZ Köz- poti Bizottságának titkára, az Országos Béketanács el­nökségének tagjai folytattak eszmecserét a fiatalokkal. A díszteremben a megyék kul­turális — verses, dalos, ze­nés — műsorösszeállításait hallgathatta meg a több ezer érdeklődő, s a béke­centrum programját animá­ciós és rövidfilm-bemuta- tók, valamint politikai ka­szinó is színesítette. Nem csupán a politikai dalosok éneke vonzotta a budapestiek — javarészt fiatalok — tízezreit pénte­ken, a kora délutáni órák­ban a Bajcsy-Zsilinszky út­ra és az Élmunkás térre. Azért jöttek, hogy eleget téve az Országos Béketa­nács és a KISZ budapesti bizottsága invitálásának, je­lenlétükkel is nyomatékot adjanak a béke ügyében ér­zett felelősségüknek, elköte­lezettségüknek. Azért, hogy kifejezzék meggyőződésüket: (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. Kádár János tájékoztatta a testületet Francois Mitter- rand-nak, a Francia Köz­társaság elnökének meghí­vására október 15—16-án Franciaországban tett hiva­talos látogatásáról. Az El­nöki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vet­te. Losonczi Pál tájékoztatást adott dr. Rudolf Kirschlä- ger-rel, az Osztrák Köztár­saság szövetségi elnökével október 2-án Sopronban, il­letve Eisenstadtban folyta­tott megbeszéléseiről. Az El­nöki Tanács a tájékoztató­val egyetértett. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet hozott a Magyar Népköztársaságban és az Osztrák Köztársaság­ban kiállított érettségi bizo­nyítványok kölcsönös elis­meréséről kötött szerződés kihirdetéséről. A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztése kere­tében több jogszabályt al­kotott az Elnöki Tanács. Módosította az állami válla­latokról szóló 1977. évi VI. törvény egyes rendelkezé­seit. A módosítás új válla­latvezetési formákat hoz létre; a jövőben a vállala­tok többsége vállalati ta­nács, a dolgozók közgyűlése és küldöttgyűlése általános vezetésével fog működni. A vállaltaitoknál a jelenlegi vállalat-felügyelet helyett a szövetkezetekhez, a gazdasá­gi társulásokhoz és az egye­sületek felügyeletéhez ha­sonlóan, törvényességi fel­ügyeletet gyakorolnak. A felelősségi rendszer fejlesz­tése érdekében az Elnöki Tanács törvényerejű rende­letet alkotott a gazdálkodó szervezeteknek meghatáro­zott gazdasági tevékenységre történő utasításáról. Az új jogszabály kimondja, az utasításért felelős szerv kártalanítási kötelezettségét és a kárigény bíróság előt­ti érvényesítésének lehetősé­gét. Az új vállalatvezetési for­mák bevezetésével összefüg­gésben az Elnöki Tanács módosította a Munka Tör­vénykönyvének az igazgató és a vezetésben résztvevő kollektívák együttműködésé­re vonatkozó rendelkezéseit. Az Elnöki Tanács módo­sította az állami pénzügyek­ről szóló 1979. évi II. tör­vény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1967. évi 36. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezé­seit. A szabályozás célja, hogy növekedjék a pénz- és hitelpolitika súlya a gazda­ság irányításában, fokozód­jék az MNB szerepe a gaz­daságpolitika és a népgaz­dasági tervek kialakításá­ban, egyidejűleg erősödjön a bankrendszer egészének önállósága. Módosította az Elnöki Ta­nács a büntető törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvény, valamint a bünte­tőeljárás egyes szabályait, valamint a büntetéseik és in­tézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. Határozott az Elnöki Ta­nács a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfor­dulója alkalmából adomá­nyozandó kitüntetésekről, valamint személyi kérdések­ben felmentésekről és kine­vezésről döntött, majd a továbbiakban bírákat men­tett fel és választott. Az Elnöki Tanács Rabi Béla és Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkáro­kat — érdemeik elismerése mellett — e tisztségükből 1984. október 31. napjával felmentette. Az Elnöki Ta­nács Horváth Ferencet 1984. november 1. napjával ipari minisztériumi államtitkárrá kinevezte. Űr támad, ha űrfegyverkezünk Nagyszabású ifjúsági békemegmozdulás színhelye volt tegnap a Budapesti Orvostudományi Egyetem. A Béke­centrum nevű programcsokor imádót adott az ország min­den részéből jött fiataloknak arra, hogy mintegy a béke- konferenciának szóló üzenetként kifejezzék korosztályuk békevágyát, s állásfoglalását e jövőt meghatározó kérdés­ben. A Békecentrum ötezer {fiatalt mozgósitó forgatagá­ban megyénket 130 tagú békeküldöttség képviselte. A program a film- és videovetitésektől a politikai fórumokig, az irodalmi és polbeat-műsoroktól a békeplakát-kiállitásig rendkívül sokszínű volt. A somogyi fiatalok önálló műsorral is bemutatkoztak. A háború veszélye vala­mennyi korosztály számára egyformán fenyegető. Mégis egy esetleges háború vagy akárcsak a nemzetközi helyzet további romlása mi­att a fiatalok veszíthetik a legtöbbet. Nem csupán bé­kés jelenüket, hanem jövő­jüket is. Ez a korosztály el­ső politikai tapasztalatait egy olyan időszakban sze­rezte, amikor a nemzetközi helyzet viszonylag konszo­lidált volt, amikor az eny­hülési folyamathoz bizonyom illúziók is kötődtek, ami­kor az enyhülés folyamata megfordíthatatlannak lát­szott. Ezért figyelik most különös aggodalommal a háborús veszély újbóli meg­növekedését, s ez készteti őket arra, hogy a korábbi­nál aktívabb szerepet vál­laljanak a békeharcban, hogy keressék ennek új, élőbb formáit. A korábban vallott, egyébként ma is helytálló nézet: a fiatalok akkor tehetnek a legtöbbet a békéért, ha munkában, tanulásban becsülettel helytállnak, egyre kevésbé elégítette ki a fiatalokat Ezért olyan csoportosulások­hoz is csatlakoztak, melyek­nél a jószándékú békevágy nem párosul kellő politikai, történelmi tájékozottság­gal, s melyeket előszeretet­tel vesz célba a nyugati pro­paganda. A KISZ KB a fia­talok békemozgalmi tevé­kenységének feladatait ösz- szegező határozata is meg­állapította, hogy erre a spontán aktivitásra sem a hazai békemozgalom egésze, sem pedig az ifjúsági szö­vetség nem volt kellően föl­készülve. Hogy próbálta a somogyi KISZ-bizottság be­hozni ezt a lépéshátrányt? — Ügy gondolom, az el­múlt három év e téren több kedvező változást hozott — mondta Mihalics Veronika, a megyei KISZ-bizottság titkára. — S nem csupán azért, mert több volt a cél­ját elérő, a fiatalok számá­ra is élményt adó békeren­dezvény. Egyik fő törekvé­sünk éppen az volt, hogy ne engedjük ezeket az akció­kat kampányszerűvé válni. Egy, a véleményeket nyíl­tan szembesítő vita legalább olyan eredményesen szolgál­hatja céljainkat, mint egy nagy rendezvény. Tudatosan igyekeztük a fegyverkezés meggátlásával. a béke vé­delmével kapcsolatos kér­déseket bevinni olyan fóru­mokra is, amelyek nem ki­fejezett békerendezvények. Egyebek közt a marxista diákakadémiák is fölvették témáik közé a béke munka­feladatait. Szó esett azon­ban minderről, például a múzeumi hónap keretében vagy a pedagógusnapi ren­dezvényeken is. Az elmúlt időszakban több volt az alulról jövő kezdeménye­zés, spontán közösségi igény is, s ez még sokszínűbbé tette a békemozgalmi mun­kát. A megyei KlSZ-bizott- ság minden ilyen kezdemé­nyezést támogat, hiszen ezek jó lehetőséget adnak például a helyenként tapasz­talható pacifista nézetek­kel szembeni érvelésre, de arra is, hogy a fiatalok cselekvő részeseivé válhas­sanak a békemozgalomnak. Azok a békerendezvények a legsikeresebbek, ahol a résztvevők tudják, miért jöttek és hisznek 'is abban, hogy szükség van arra, hogy hallassák hangjukat — mondta Gelencsér Margit, a marcali KISZ-bizottság munkatársa. — Tapasztalata­ink szerint békemegmozdu­lásokat ma , könnyű szervez­ni, hiszen á> fiatalok is lát­ják, hogy a béke ügye ma minden másnál fontosabb. Jól sikerült megmozdulás­nak éreztem a tavaly decem­berit, melynek során csu­pán városunkban kétezer bé­keigenlő aláírás gyűlt össze. A kaposvái Táncsics gim­názium diákszínpada Ti és mi címmel mutatott be ver­ses zenés összeállítást. A gimnázium küldötte volt Báthori Bea is, akiit arról kérdeztünk, hogyan lehetne élőbbé és hatásosabbá tenni a békerendezvényeket. — Talán az által, ha több teret kapnának a spontán kezdeményezések. A meg­mozdulások egy részét túl­szervezettnek érzem. Alig hinném, hogy egy békenagy­gyűlés vesztene erejéből, ha például az iskolásoknak nem tennék kötelezővé. A legtöbb fiatal jól érti a békeharc fontosságát, s talán érettebb, mint a szervezők gondolják. A somogyi fiatalok cso­portja este irészt vett a Par­lament előtt , megrendezett nagyszabású országos béke­demonstráción is. Vala­mennyien Békeklub Somogy feliratú kis lapét tűztek a ruhájukra. A somogyi Béke- klub-mozgalom most van születőben. Magját a tegna­pi békeprogramon részt vett fiatalok 'alkotják. Bíró Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents