Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-04 / 233. szám

1984. október 4., csütörtök Somogyi Néplap 5 A nyomok az alsó tagozatba vezetnek HIÁNYOS ALAPOK Az általános műveltség sokkal több vita tárgya volt a múlt évtizedekben, mint az alapműveltség. Ezt, kevés kivételtől eltekintve, nem tartotta senki vitathatónak; az általános műveltség min­den meghatározása abból in­dul ki, hogy adottnak veszi az alaptudást, az alapkultú­rát, az alapkészségeket. Hogy is lehetne másként megsze­rezni az általános műveltsé­get, mint az alapokra épít­ve? Az alapokat pedig az ál­talános iskola rakja le. Min­den általános iskolai tante^v abból indul ki, hogy a tudo­mányosan hiteles ismeretek alapjait és a tanuláshoz szükséges készségeket megta­nítja, megszilárdítja, begya­koroltatja. írni, olvasni, számolni mindenkinek meg kell ta­nulnia az általános iskolá­ban, pontosabban: már az alsó tagozatban. Erre épülve meg kell tanulni fogalmazni, értelmezni írott szöveget (ami azt is magában foglal­ja, hogy meg kell tudni kü­lönböztetni szépirodalmi, le­író és tudományos olvas­mányt) és olyan számítás- számolás technikát kell is­merni, amelyre a magasabb matematikai összefüggések ráépíthetők. Az előfeltétel Ez azonban még nem alap- műveltség. Ez csupán valami előfeltételnek nevezhető ki­indulópont. A mai általános iskola többek között abban különbözik a háború előtti elemi iskolától, hogy ott — ha nem is bevallottan — igen ■ széles tömegek iskolá­zottsági szintje ezen a pon­ton meg is állt. Egy 1938-as keltezésű tankerületi jelen­tés szerint az elemi iskolát végzett gyermekeknek nagy része le tudta írni a nevét, el tudta olvasni — szótagol- va — az újságok címét, s úgy ahogy tudott összeadni, kivonni, szorozni, és osztani legfeljebb néhány számje­gyig­Az 1954-ben kiteljesedett általános iskolai oktatás en­nél sokkal magasabb célokat tűzött maga elé. Sokáig azt hittük, a tudás egyszerű növelése kialakítja az emberek általános mű­veltségét, az alapok gondozá­sával nincs semmi problé­ma. egyszerűen rá kell rak­ni magasabb ismeretanyagot és megy minden maga — didaktikai — útján. Ma már tudjuk: az általános művelt­ség és az alapműveltség kö­zött az összefüggés nem ilyen egyszerű, nem ilyen egyenes vonalú. Az általános művelt­ség szintje nem attól függ, hogy mennyi új elemet te­szünk az alaphoz. Ugyanis a mennyi itt igen gyakran attól függ, hogy milyenek az alapok. Gyatra olvasási készségre például nem lehet irodalmi, történelmi, termé­szettudományos ismeretele­met rárakni ; kezdetleges szinten megrekedt gondolko­dási képességekre nem lehet magasabb összefüggések megértését alapozni. Kulcsszerepben : a megértés A gondolkodási képesség és az olvasási készség — a beszéddel együtt — nagyon szorosan függ össze. A meg­értésben a kettőnek együtt van óriási szerepe. A megér­tés tehát a szellemi képes­ségnek az a foka, amelyre el kell juttatni a tanulókat elég korán, nagyjából az általános iskola alsó tagozatán, hogy az alapműveltség elemei biz­tos bázison álljanak, A kö­vetkező lépés a tudásszint egyszerű emelése, tudásele­mek összerakása, magyarán az ismeretkörök bővítése. A negyedik, majd főleg az ötö­dik osztályos tantárgyak frontálisan igyekeznek eleget tenni ennek a feladatnak. Történelem, irodalom, a ter­mészettudományos ismeretek bővülése, a matematika itt most már szilárd bázison növelik a tudás mennyiségét és egyszerre ezzel elmélyítik a gondolkodás-megértés szintjét — elméletileg. Hang­súlyozzuk: elméletileg. Ugyanis a gyakorlatban a zavarok ebben az időpont­ban, illetve ezen munka közben a leginkább szembe- ötlőek. A negyedik, ötödik osz­tályban veszi észre a peda­gógus először, hogy a tanu­lók nagy része nem tud ol­vasni, nem tud gondolkod­ni; nincs a megértésnek olyan fokán, hogy a tanítás zavartalanul mehetne to­vább. A jelzések ugyan még csak szórványosak, a nevelők inkább a lehetetlennel pró­bálkoznak: a megértés hiá­nyában is megpróbálják megtanítani tananyaguk is­meretmorzsáit. S ekkor következik be az egyik igen tragikus pedagó­giai hiba: ez a törekvésük — hála hatalmas energiá­juknak, nagy rutinjuknak és erőfeszítéseiknek — ^sikerrel jár. A gyermekek verbálisán megtanulják a tananyagot, anélkül, hogy megértenék. Itt már nincs idő a tanulás fel­tételeinek pótlására: sem a gondolkodás elemi szintű működésének csiszolására, sem az olvasás technikájá­nak gyakorlására, sem a be­széd — szinte öncélú — mű­velésére. Csak tanulni le­het; mindegy milyen követ­kezménnyel jár is a megér­tés nélküli vagy csak a fel­színesen megértett tudás. És a következmény A felső tagozaton ez a fo­lyamat most már öntörvé­nyűén megy tovább. A kö­vetkezmény ennek megfele­lően egyenetlen tudás, a gondolkodási képesség mini­muma, ami adott esetben befogadási képesség szűkös­ségét is jelenti. A tanulók a nem szervesen egységes ismeretanyagtól eleve ide­genkednek, azért mert ta­pasztalatból tudják, milyen nehéz alig értett vagy csak elkülönülő elemeiben megér­tett tananyagrészeket meg­tanulni. ök is a legkönnyebb megoldást választják: a nap­ra szóló tanulást, s aztán el is felejtik. Ilyen tudásra na­gyon nehéz később egységes általános műveltséget építe­ni. Eszmefuttatásunk koránt­sem elméleti: ezt igazolják a felvételi vizsgákról szóló jelentések, az egyéni tapasz­talatok, a tanulók olvasási készségét firtató felmérések, a növekvő tanítási gondok a felsőoktatás első éveiben, az érettségi vizsgák, egyre kí­nosabb feleletei; ma már ott tartunk, hogy az érettségi el­nök nem mer kérdezni olyasmit, ami az előbb szó­ban viszonylag értelmesen elmondottak alkalmazását feltételezné. Az általános műveltség kialakítása ma na­gyon problematikus és ennek oka az alapműveltség hiá­nyossága. Az pedig az álta­lános iskola alsó tagozatá­nak hibáira vezethető vissza. Sarkadi László A 40 éves Zsok Jelenet a Kárpáti Táncszvitből A Zsok, a Moldáv SZSZK Állami Akadémiai Néptánc - együttes negyven évvel ez­előtt jött létre, színpadon pedig 1949-tben mutatkoztak be. A Szovjet táncosok és ze­nészek moldáv, ukrán, orosz táncok mellett magyar tán­cokból és dallamokból is ál­ló gazdag, sokszínű progra­mot mutatnak be. A mesé­sen szép táncok, a jelmezek átgondolt színösszeállítása, a zenekar hangszereinek mu­zsikája teljes harmóniát al­kotnak. A folklór fáradhatatlan gyűjtője, a Zsok rendezője V. Kűrijét gyakran folytat expedíciót a népi kincsek felkutatására. Füzetébe gyűj­ti a táncokat, amelyeket va­lamelyik faluban látott. A folklórból merített cso­dálatos körtáncok, játékos vetélkedők, falusi táneminia- türök — mindez a nép éle­tének képei. A háromezres lélekszámú Berzence közművelődését megnehezíti, hogy nincs mű­velődési háza. Viszont fél éve van tervekkel teli, am­biciózus művelődésiház-ve- zetője. Mester József, aki a helyi tanács apró irodahe­lyiségéből irányítja a falu és a csatolt község, So- mogyudvarhely kulturális életét. — Hogyan lehet „gúzsba kötve” táncolni? — Májusban a tanács ve­zetőivel megegyeztünk ab­ban, hogy művelődési ház hiányában az úgynevezett Várdombon ifjúsági parkut szervezünk. Létrehozásával az volt a célunk, hogy a kulturált környezetben az igényeknek megfelelő és le­hetőleg minden korosztályt kielégítő programokat szer­vezzünk. Működésének pró­baköve a Várdombi nyár című rendezvénysorozat volt; ennek során — a me­gyében először — panorá­ma videodiszkót láthattak az érdeklődők, meghívtuk Kiss Dezső autóversenyzőt, aki „gépével” együtt érke­zett a beszélgetésre. Volt koncert, előadóest és a ren­dezvénysorozat befejezése­ként őrizd a békét! címmel Richard éje után Bolingbrok hajnala A király és Bolingbrok egyik jelenete az előadásból Mintha régi képeskönyv elevenedne meg a Vígszín­ház színpadán, amikor él- ; kezdődik a II. Richard elő- ' adása. Valamennyi szereplő díszes ruháiban egy-egy kis kazettában áll, melyek együtt sötét, emeletes épü­letet alkotnak. Előttük tró­nusán a király. El különülve, rendíthetetlennek, örökké­valónak látszik, míg meg nem szódái. Mert hanghor- dozása, beszéde lerombolja ezt a képet. Cinikus, önma­gában sem bízó ember. Különös darab Shakespea­re kÉrálydrárnáí közt a II. Richard. Nincs benne senki, akiért lelkesedni lehetne. A király határozatlan, nem ért a kormányzáshoz. Egy dologiban biztos, hogy őt, mint fölszentelt, törvényes Uralkodót semmi sem ingat­hatja meg. Legfőbb ellenfe­le Bolámgbnok (aki majd kö­veti őt a trónon) — 5 sem igazán céltudatos, valójában csak a körülmények teszik királlyá. Az uidtvar legtöbb embere talpnyaiő, oda áll­nak, hol erőt éreznek. A dráma mégis fontos dolgo­kat feszeget, tanulságul szol­gálva minden koroknak. Marton László hagyomá­nyokat őrző rendezésében — Somlyó György fordítását használva — pontos képet rajzol erről a saját szerepé­ben pózoló királyról, aki­nek minél1 bizonytalanabb dalostalálkozót szerveztünk. — Melyek a közeli jövő tervei? — Ősszel, ha lesz megfe­lelő számú jelentkező, né­met és szerb-horvát nyelv­tanfolyamot indítunk. A té­li hónapokban megkezdi te­vékenységét a kézimunka­szakkör, melynek munkáiból tavasszal kiállítást rende­zünk. KISZ-klubunk, a ta­vasszal ezüst fokozattal ki­tüntetett néptáncegyütte­sünk, valamint női és férfi­kórusunk munkája folyama­tos. A Somogy megyei Mű­velődési Központ által meg­hirdetett „színházbusz” ak­cióban is részt veszünk. El­ső buszunk rövidesen indul Kaposvárra: a Csiky Ger­gely Színház egyik előadá­sát tekintjük meg. Az ifjú­sági klub programját vetél­kedőkkel, táncestekkel sze­retnénk változatossá tenni. — Várható, hogy ehhez a színes programhoz művelő­dési házat is kapjanak? — Igen, talán egy év múlva beköltözhetünk ber- zencei új otthonunkba. Ad­dig is programjaink nagy részét a somogyudvarhelyi művelődési otthonban tart­juk. T. R. lesz a hatalma, annál erő­sebb a befelé fordulása.. A Richándot alakító Gált fi Lásaló olyan embert ábrá­zol, akiinek lelki nyugalma a legfontosabb. A Lukács Sándor alaki tat ta Boling­brok így lesz pandanja. Izgalmas zenét komponált hozzá Szigeti István. Szer­Ötödik éve láthatjuk a televízió Tudósklub című műsorát, bár az 1978 vé­gén indult közérdekű, tudo­mányos vitaprogram régibb időkre tekint vissza. Marx György fizikus vezetésével már 1968-ban elkezdődött, és másfél évig havonta fo­lyamatosan jelentkezett a tudományos-technikai forra­dalom különböző érdekes kérdéseit nyilvánosan meg­vitató műsor. A hatvanas évek vége a gazdasági reform meghirde­tésének, a technikai haladás felgyorsulásának és a nagy várakozások felhőtlen kora volt. A kerekasztalt a ter­mészettudományok képvise­lőd és közgazdászok ülitek körül, alig hagyva helyet a társadalommal és az em­berrel foglalkozó egyéb szak­tudósoknak. „A gyorsuló idő” alapkérdéseinek meg­beszélése után hosszú idő­re megszakadt a nagy ér­deklődést keltő program. Tíz évvel később Papp Zsolt szociológus, a Társa­dalomtudományi Kutatóin­tézet munkatársa vállalta a vitavezető szerepét. Ezúttal a gazdasági reformmal ösz- szefüggő közgazdasági, poli­tikai, ideológiai és kulturá­lis kérdések kerültek az előadások homlokterébe. A sikerre jellemző, hogy a Minerva kiadó a megújult Tudósklub első két évének témáit könyvalakban meg­jelentette, és á Magyar Hír­lap azóta is részleteket kö­zöl utólag minden műsor­ból. De más orgánumok is figyelik a témákat. így pél dául a Mozgó Világ az öt­venes évekről nemrég su­gárzott viták anyagát nyom­tatásban közzétette. Nyíltságáért különben nem egyszer éles bírálatok is érik a Tudósklubot a kon­zervatívabb felfogásúak részéről. Nem véletlenül, minthogy olyan témák is terítékre kerülnek amelyek­ről meglehetősen keveset hallhatunk az egyéb műso­rokban, nem beszélve ^rról, hogy az eltérő nézőpontokat képviselő szakértők vélemé­nye sokszor eltér a megszo­kottól: Élő műsorról van szó, így különösen nagy felelősség vesen tartozik a dráma kö­zegéhez: nem kísér, hanem együtt él vele. S Gálffi és Lukács mellett még sok színészi aüakiítást élvezhet a néző, különösen említésre méltó Gáti Józsefé, Miklósy Györgyé, Bánki Zsuzsáé és Venczél Veráé. L. I. hárul a resztvevőkre és a vitavezetőre. Ami egyszer elhangzik, azt nem lehet meg nem történtté tenni, kozmetikázni, finomítani, tompítani. Rögtönzött jelle­géből eredően lehetetlen utólag rendezni a gondolat­menetet. Fél évre szóló té­matervek alapján állnak össze a műsorok, de a szer­kesztők nem mindig ragasz­kodnak mereven az elgon- doltakhoz, hiszen viharosan változó világban élünk. Vá­ratlanul új problémák me­rülhetnek föl. új hangulatok uralkodhatnak el a világ- politikában vagy a közvéle­ményben, és ehhez alkal­mazkodni kell. Papp Zsolton kívül az utóbbi hónapokban mások is „beszálltak” műsorvezető­nek, így feladatot kapott többek között Biacs Péter, a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet igazgatója. Csepeli György szociál­pszichológus és Enyedi György gazdaságföldrajz tu­dós is. A szerkesztőség a későbbiekben teret kíván adni új értékorientációjú, fiatalabb tudósoknak, azzal a szándékkal is hogy kon- frontáltassa a nemzedékeket egy-egy tudományágon be­lül. De további változások is várhatók a . szerkesztők álláspontjában. Korábban — valószínűleg a kezdeti más­fél évet ellensúlyozandó — egyoldalúan a speciális tár­sadalomtudományokra he­lyeződött a figyelem. A jö­vőben igyekeznek meglelni a „két kultúra” közt az egyensúlyt. Ennek az igény­nek a jegyében foglalkoztak legutóbb a mikroelektroni­kával. Rövidesen sor kerül korunk kulcstechnológiái­nak egyéb elemeire is, töb­bek között a biotechnológia és a génsebészet ígérkezik sikeres vitatémának. Nyitni próbálnak az általános tár­sadalmi kérdések és a kul­turális szféra irányába is. A Tudósklub ötesztendős gyakorlatából könnyen kiol­vasható a mind jobban meg­közelített cél: egységes vi­lágképpé ötvözni a külön­böző szaktudományok leg­újabb ismereteit. Sámathy Tamás KAMERAKÖZELBEN Tudósklub mindenkinek A n. Richárd a Vígszínházban Közművelődés Bêrzêficén ■ jfeiw B a w ■ ■

Next

/
Thumbnails
Contents