Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-04 / 233. szám
1984. október 4., csütörtök Somogyi Néplap 5 A nyomok az alsó tagozatba vezetnek HIÁNYOS ALAPOK Az általános műveltség sokkal több vita tárgya volt a múlt évtizedekben, mint az alapműveltség. Ezt, kevés kivételtől eltekintve, nem tartotta senki vitathatónak; az általános műveltség minden meghatározása abból indul ki, hogy adottnak veszi az alaptudást, az alapkultúrát, az alapkészségeket. Hogy is lehetne másként megszerezni az általános műveltséget, mint az alapokra építve? Az alapokat pedig az általános iskola rakja le. Minden általános iskolai tante^v abból indul ki, hogy a tudományosan hiteles ismeretek alapjait és a tanuláshoz szükséges készségeket megtanítja, megszilárdítja, begyakoroltatja. írni, olvasni, számolni mindenkinek meg kell tanulnia az általános iskolában, pontosabban: már az alsó tagozatban. Erre épülve meg kell tanulni fogalmazni, értelmezni írott szöveget (ami azt is magában foglalja, hogy meg kell tudni különböztetni szépirodalmi, leíró és tudományos olvasmányt) és olyan számítás- számolás technikát kell ismerni, amelyre a magasabb matematikai összefüggések ráépíthetők. Az előfeltétel Ez azonban még nem alap- műveltség. Ez csupán valami előfeltételnek nevezhető kiindulópont. A mai általános iskola többek között abban különbözik a háború előtti elemi iskolától, hogy ott — ha nem is bevallottan — igen ■ széles tömegek iskolázottsági szintje ezen a ponton meg is állt. Egy 1938-as keltezésű tankerületi jelentés szerint az elemi iskolát végzett gyermekeknek nagy része le tudta írni a nevét, el tudta olvasni — szótagol- va — az újságok címét, s úgy ahogy tudott összeadni, kivonni, szorozni, és osztani legfeljebb néhány számjegyigAz 1954-ben kiteljesedett általános iskolai oktatás ennél sokkal magasabb célokat tűzött maga elé. Sokáig azt hittük, a tudás egyszerű növelése kialakítja az emberek általános műveltségét, az alapok gondozásával nincs semmi probléma. egyszerűen rá kell rakni magasabb ismeretanyagot és megy minden maga — didaktikai — útján. Ma már tudjuk: az általános műveltség és az alapműveltség között az összefüggés nem ilyen egyszerű, nem ilyen egyenes vonalú. Az általános műveltség szintje nem attól függ, hogy mennyi új elemet teszünk az alaphoz. Ugyanis a mennyi itt igen gyakran attól függ, hogy milyenek az alapok. Gyatra olvasási készségre például nem lehet irodalmi, történelmi, természettudományos ismeretelemet rárakni ; kezdetleges szinten megrekedt gondolkodási képességekre nem lehet magasabb összefüggések megértését alapozni. Kulcsszerepben : a megértés A gondolkodási képesség és az olvasási készség — a beszéddel együtt — nagyon szorosan függ össze. A megértésben a kettőnek együtt van óriási szerepe. A megértés tehát a szellemi képességnek az a foka, amelyre el kell juttatni a tanulókat elég korán, nagyjából az általános iskola alsó tagozatán, hogy az alapműveltség elemei biztos bázison álljanak, A következő lépés a tudásszint egyszerű emelése, tudáselemek összerakása, magyarán az ismeretkörök bővítése. A negyedik, majd főleg az ötödik osztályos tantárgyak frontálisan igyekeznek eleget tenni ennek a feladatnak. Történelem, irodalom, a természettudományos ismeretek bővülése, a matematika itt most már szilárd bázison növelik a tudás mennyiségét és egyszerre ezzel elmélyítik a gondolkodás-megértés szintjét — elméletileg. Hangsúlyozzuk: elméletileg. Ugyanis a gyakorlatban a zavarok ebben az időpontban, illetve ezen munka közben a leginkább szembe- ötlőek. A negyedik, ötödik osztályban veszi észre a pedagógus először, hogy a tanulók nagy része nem tud olvasni, nem tud gondolkodni; nincs a megértésnek olyan fokán, hogy a tanítás zavartalanul mehetne tovább. A jelzések ugyan még csak szórványosak, a nevelők inkább a lehetetlennel próbálkoznak: a megértés hiányában is megpróbálják megtanítani tananyaguk ismeretmorzsáit. S ekkor következik be az egyik igen tragikus pedagógiai hiba: ez a törekvésük — hála hatalmas energiájuknak, nagy rutinjuknak és erőfeszítéseiknek — ^sikerrel jár. A gyermekek verbálisán megtanulják a tananyagot, anélkül, hogy megértenék. Itt már nincs idő a tanulás feltételeinek pótlására: sem a gondolkodás elemi szintű működésének csiszolására, sem az olvasás technikájának gyakorlására, sem a beszéd — szinte öncélú — művelésére. Csak tanulni lehet; mindegy milyen következménnyel jár is a megértés nélküli vagy csak a felszínesen megértett tudás. És a következmény A felső tagozaton ez a folyamat most már öntörvényűén megy tovább. A következmény ennek megfelelően egyenetlen tudás, a gondolkodási képesség minimuma, ami adott esetben befogadási képesség szűkösségét is jelenti. A tanulók a nem szervesen egységes ismeretanyagtól eleve idegenkednek, azért mert tapasztalatból tudják, milyen nehéz alig értett vagy csak elkülönülő elemeiben megértett tananyagrészeket megtanulni. ök is a legkönnyebb megoldást választják: a napra szóló tanulást, s aztán el is felejtik. Ilyen tudásra nagyon nehéz később egységes általános műveltséget építeni. Eszmefuttatásunk korántsem elméleti: ezt igazolják a felvételi vizsgákról szóló jelentések, az egyéni tapasztalatok, a tanulók olvasási készségét firtató felmérések, a növekvő tanítási gondok a felsőoktatás első éveiben, az érettségi vizsgák, egyre kínosabb feleletei; ma már ott tartunk, hogy az érettségi elnök nem mer kérdezni olyasmit, ami az előbb szóban viszonylag értelmesen elmondottak alkalmazását feltételezné. Az általános műveltség kialakítása ma nagyon problematikus és ennek oka az alapműveltség hiányossága. Az pedig az általános iskola alsó tagozatának hibáira vezethető vissza. Sarkadi László A 40 éves Zsok Jelenet a Kárpáti Táncszvitből A Zsok, a Moldáv SZSZK Állami Akadémiai Néptánc - együttes negyven évvel ezelőtt jött létre, színpadon pedig 1949-tben mutatkoztak be. A Szovjet táncosok és zenészek moldáv, ukrán, orosz táncok mellett magyar táncokból és dallamokból is álló gazdag, sokszínű programot mutatnak be. A mesésen szép táncok, a jelmezek átgondolt színösszeállítása, a zenekar hangszereinek muzsikája teljes harmóniát alkotnak. A folklór fáradhatatlan gyűjtője, a Zsok rendezője V. Kűrijét gyakran folytat expedíciót a népi kincsek felkutatására. Füzetébe gyűjti a táncokat, amelyeket valamelyik faluban látott. A folklórból merített csodálatos körtáncok, játékos vetélkedők, falusi táneminia- türök — mindez a nép életének képei. A háromezres lélekszámú Berzence közművelődését megnehezíti, hogy nincs művelődési háza. Viszont fél éve van tervekkel teli, ambiciózus művelődésiház-ve- zetője. Mester József, aki a helyi tanács apró irodahelyiségéből irányítja a falu és a csatolt község, So- mogyudvarhely kulturális életét. — Hogyan lehet „gúzsba kötve” táncolni? — Májusban a tanács vezetőivel megegyeztünk abban, hogy művelődési ház hiányában az úgynevezett Várdombon ifjúsági parkut szervezünk. Létrehozásával az volt a célunk, hogy a kulturált környezetben az igényeknek megfelelő és lehetőleg minden korosztályt kielégítő programokat szervezzünk. Működésének próbaköve a Várdombi nyár című rendezvénysorozat volt; ennek során — a megyében először — panoráma videodiszkót láthattak az érdeklődők, meghívtuk Kiss Dezső autóversenyzőt, aki „gépével” együtt érkezett a beszélgetésre. Volt koncert, előadóest és a rendezvénysorozat befejezéseként őrizd a békét! címmel Richard éje után Bolingbrok hajnala A király és Bolingbrok egyik jelenete az előadásból Mintha régi képeskönyv elevenedne meg a Vígszínház színpadán, amikor él- ; kezdődik a II. Richard elő- ' adása. Valamennyi szereplő díszes ruháiban egy-egy kis kazettában áll, melyek együtt sötét, emeletes épületet alkotnak. Előttük trónusán a király. El különülve, rendíthetetlennek, örökkévalónak látszik, míg meg nem szódái. Mert hanghor- dozása, beszéde lerombolja ezt a képet. Cinikus, önmagában sem bízó ember. Különös darab Shakespeare kÉrálydrárnáí közt a II. Richard. Nincs benne senki, akiért lelkesedni lehetne. A király határozatlan, nem ért a kormányzáshoz. Egy dologiban biztos, hogy őt, mint fölszentelt, törvényes Uralkodót semmi sem ingathatja meg. Legfőbb ellenfele Bolámgbnok (aki majd követi őt a trónon) — 5 sem igazán céltudatos, valójában csak a körülmények teszik királlyá. Az uidtvar legtöbb embere talpnyaiő, oda állnak, hol erőt éreznek. A dráma mégis fontos dolgokat feszeget, tanulságul szolgálva minden koroknak. Marton László hagyományokat őrző rendezésében — Somlyó György fordítását használva — pontos képet rajzol erről a saját szerepében pózoló királyról, akinek minél1 bizonytalanabb dalostalálkozót szerveztünk. — Melyek a közeli jövő tervei? — Ősszel, ha lesz megfelelő számú jelentkező, német és szerb-horvát nyelvtanfolyamot indítunk. A téli hónapokban megkezdi tevékenységét a kézimunkaszakkör, melynek munkáiból tavasszal kiállítást rendezünk. KISZ-klubunk, a tavasszal ezüst fokozattal kitüntetett néptáncegyüttesünk, valamint női és férfikórusunk munkája folyamatos. A Somogy megyei Művelődési Központ által meghirdetett „színházbusz” akcióban is részt veszünk. Első buszunk rövidesen indul Kaposvárra: a Csiky Gergely Színház egyik előadását tekintjük meg. Az ifjúsági klub programját vetélkedőkkel, táncestekkel szeretnénk változatossá tenni. — Várható, hogy ehhez a színes programhoz művelődési házat is kapjanak? — Igen, talán egy év múlva beköltözhetünk ber- zencei új otthonunkba. Addig is programjaink nagy részét a somogyudvarhelyi művelődési otthonban tartjuk. T. R. lesz a hatalma, annál erősebb a befelé fordulása.. A Richándot alakító Gált fi Lásaló olyan embert ábrázol, akiinek lelki nyugalma a legfontosabb. A Lukács Sándor alaki tat ta Bolingbrok így lesz pandanja. Izgalmas zenét komponált hozzá Szigeti István. SzerÖtödik éve láthatjuk a televízió Tudósklub című műsorát, bár az 1978 végén indult közérdekű, tudományos vitaprogram régibb időkre tekint vissza. Marx György fizikus vezetésével már 1968-ban elkezdődött, és másfél évig havonta folyamatosan jelentkezett a tudományos-technikai forradalom különböző érdekes kérdéseit nyilvánosan megvitató műsor. A hatvanas évek vége a gazdasági reform meghirdetésének, a technikai haladás felgyorsulásának és a nagy várakozások felhőtlen kora volt. A kerekasztalt a természettudományok képviselőd és közgazdászok ülitek körül, alig hagyva helyet a társadalommal és az emberrel foglalkozó egyéb szaktudósoknak. „A gyorsuló idő” alapkérdéseinek megbeszélése után hosszú időre megszakadt a nagy érdeklődést keltő program. Tíz évvel később Papp Zsolt szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóintézet munkatársa vállalta a vitavezető szerepét. Ezúttal a gazdasági reformmal ösz- szefüggő közgazdasági, politikai, ideológiai és kulturális kérdések kerültek az előadások homlokterébe. A sikerre jellemző, hogy a Minerva kiadó a megújult Tudósklub első két évének témáit könyvalakban megjelentette, és á Magyar Hírlap azóta is részleteket közöl utólag minden műsorból. De más orgánumok is figyelik a témákat. így pél dául a Mozgó Világ az ötvenes évekről nemrég sugárzott viták anyagát nyomtatásban közzétette. Nyíltságáért különben nem egyszer éles bírálatok is érik a Tudósklubot a konzervatívabb felfogásúak részéről. Nem véletlenül, minthogy olyan témák is terítékre kerülnek amelyekről meglehetősen keveset hallhatunk az egyéb műsorokban, nem beszélve ^rról, hogy az eltérő nézőpontokat képviselő szakértők véleménye sokszor eltér a megszokottól: Élő műsorról van szó, így különösen nagy felelősség vesen tartozik a dráma közegéhez: nem kísér, hanem együtt él vele. S Gálffi és Lukács mellett még sok színészi aüakiítást élvezhet a néző, különösen említésre méltó Gáti Józsefé, Miklósy Györgyé, Bánki Zsuzsáé és Venczél Veráé. L. I. hárul a resztvevőkre és a vitavezetőre. Ami egyszer elhangzik, azt nem lehet meg nem történtté tenni, kozmetikázni, finomítani, tompítani. Rögtönzött jellegéből eredően lehetetlen utólag rendezni a gondolatmenetet. Fél évre szóló tématervek alapján állnak össze a műsorok, de a szerkesztők nem mindig ragaszkodnak mereven az elgon- doltakhoz, hiszen viharosan változó világban élünk. Váratlanul új problémák merülhetnek föl. új hangulatok uralkodhatnak el a világ- politikában vagy a közvéleményben, és ehhez alkalmazkodni kell. Papp Zsolton kívül az utóbbi hónapokban mások is „beszálltak” műsorvezetőnek, így feladatot kapott többek között Biacs Péter, a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet igazgatója. Csepeli György szociálpszichológus és Enyedi György gazdaságföldrajz tudós is. A szerkesztőség a későbbiekben teret kíván adni új értékorientációjú, fiatalabb tudósoknak, azzal a szándékkal is hogy kon- frontáltassa a nemzedékeket egy-egy tudományágon belül. De további változások is várhatók a . szerkesztők álláspontjában. Korábban — valószínűleg a kezdeti másfél évet ellensúlyozandó — egyoldalúan a speciális társadalomtudományokra helyeződött a figyelem. A jövőben igyekeznek meglelni a „két kultúra” közt az egyensúlyt. Ennek az igénynek a jegyében foglalkoztak legutóbb a mikroelektronikával. Rövidesen sor kerül korunk kulcstechnológiáinak egyéb elemeire is, többek között a biotechnológia és a génsebészet ígérkezik sikeres vitatémának. Nyitni próbálnak az általános társadalmi kérdések és a kulturális szféra irányába is. A Tudósklub ötesztendős gyakorlatából könnyen kiolvasható a mind jobban megközelített cél: egységes világképpé ötvözni a különböző szaktudományok legújabb ismereteit. Sámathy Tamás KAMERAKÖZELBEN Tudósklub mindenkinek A n. Richárd a Vígszínházban Közművelődés Bêrzêficén ■ jfeiw B a w ■ ■
