Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-26 / 252. szám
1984. október 26., péntek Somogyi Néplap 3 Kaposvár és környéke Tapasztalatok a tanácsi munkáról Kaposvár város környékeként 18 községi tanács és ezzel együtt 74 település került az új állam- igazgatási egységbe ez év januárjának 1-től. A megyeszékhely és a környező községek tanácsainak kapcsolatrendszere megváltozott az átszervezés után. A Kaposvár Városi Tanács munkatársainak az utóbbi hónapok tapasztalatait összegző jelentése általánosságban megállapítja, hogy az államigazgatás átszervezése sem a községekben sem a városban nem okozott különösebb fennakadást, de átmeneti nehézségeket tapasztaltak az új irányítási formák bevezetésével, illetve gyakorlásával kapcsolatban. Gondot — főleg az első ' hónapokban — a jogi szabályozás késői megjelenése, valamint értelmezési problémák okoztak. Az utóbbit az egyes szakigazgatási szervek hatáskörének konkrét átadásával sikerült viszonylag rövid idő alatt megoldani. A községekben a legnagyobb gondot a gyámügyi hatáskörök alkalmazása okozta, mivel itt naponta ismétlődő feladatok vannak, míg a többi új hatáskör évente csak alkalomszerűen jelentkezik. A város és község együttműködésében új formaként létrehozták a különböző igazgatási társulásokat. Ezek jelenleg két szakigazgatási szervnél, a műszaki igazgatás és az árellenőrzés területén működnek jó eredménnyel. Más területen a községek tapasztalatai szerint társulások megszervezésére nincs szükség. A járási hivatalok megszűnésével több helyen megszaporodtak a személyes kapcsolatok, a községeknek előbb még meg kellett ismerkedniük a városi tanács sokkal tagoltabb szakigazgatási szervezetével. Az első időszak átmeneti nehézségei után, jórészt a magasabb színvonalú szakmai, gyakorlati segítségnek köszönhetően a községek megbarátkoztak az új szervezeti felállással. A partnerkapcsolatok kiépítéséhez nagyban hozzájáTsz-efr a külpiacon Tanácskozás a környezetvédelemről Növekszik a társadailmi felelősség a környezetvédelemért állaipították meg a környezet- és természetvédelmi bizottság Kecskeméten tartott tegnapi ülésén. Mozgalommá vált a környezet szépítése, tisztántartása, bővültek a települések parkjai, terebélyesednek a városokat védő légszűrő erdősávok. A mositoha tájikömyezetű, gyorsan iparosodó megye- székhelyen, ahol a 220 tagú városszépítő egyesület a környezetvédelemmel is törődik, az országos átlagnál több zöldfelület jut egy főre. A várost 1700 hektáros, új telepítésű erdőgyűrű övezi. Intézkedések történtek a levegőszennyezés mérséklésére is. Megszüntették a baromfifeldolgozó vállalat bűzt terjesztő húsliszt-üzemét, és folyamatban van a kádgyári zománcpúder gyártásnak a városon kívülre való telepítése. Ezen kívül még hat olyan légszennyező telepet tartanak számon, amely túllépi a megengedett határértéket. Ezeket tavaly több mint negyedmillió forint bírsággal sújtották. A Köjál bevonásával a megye nagyobb városaiban megkezdték a gépjárművek által okozott ólomszennyezés mérését, hogy ennek alapján intézkedhessenek. Munkába álltak a közterület-felügyelet környezetvédő őrei, akik helyszíni bírságot is kiszabhatnak. Egyelőre a nagyobb városokban tartanak szolgálatot, de kiterjesztik a felügyeletet az üdülőterületekre, a pihenőparkokra is. Igazgatótanácsi ülésen, értékelte az elmúlt hónapok munkáját a Tszker nagyatádi területi központja. A meglehetősen, nagy érdeklődéssel kísért tanácskozáson elsőként Mihály András, a Tazker országos központjának igazgatója ként szót. Többek között elmondotta, hogy az eddigi számok ismeretében jó évre számíthatnak, annak ellenére, hogy az áruforgalmuk mérsékelten emelkedett, mert csökkent a szolgáltatásokból származó bevételük. Sajnos, hiába kaptak önálló exportjogot, az év első hat hónapjának felfutása után megállt a növekedés és inkább visz- szaeséssel kell számolni, mint fejilődélsseli. Az okokat keresve az országos központ igazgatója, majd a tsz- szövetség megyei képviselője is elmondta, hogy az export-jogosítvány ezádeig olyan termékek forgalmazására szólt, melyeket más nem tudott eladni. Várhatóan január elsejétől szélesedik a cikkliisita, kedvezőbb körülmények között lehet majd üzletet kötni. A hazai termelőszövetkezetek nagyobb arányban vehetnek részt a külkereskedelemben, hiszen nemcsak a tsz-ekfoen savanyított káposztára van szükség, mondjuk az NSZK-tan. Ezek a gazdaságok más értékes portékát is állítanak elő: befőtteket, vasárukat, modern készülékeket. örvendetes tényként hangzott el Frank Gyulának, a területi központ igazgatójának beszámolójában, hogy végre sikerült kilábalniuk a gondokból. Szó volt tegnap a kukoricáról is. Mint ismeretes, az idén az alföldi gazdaságokban a vártnál kevesebb kukorica termett, ugyanakkor a Dunántúlon kedvezőbb a termés, viszont nincs szárító. A Tszker közreműködésével, most a nyers kukoricát az Alföldre viszik, ahol a kihasználatlan szárítókban szárítják. Jelentős sikerként említették, hogy elkészült az. iharosiberényi folyákony- műtrágya-'tároló, s átadásra vár az ecsenyi is. Az új, korszerű, takarékos műtirá- gyázási rendszer elterjedéséhez nagyiban hozzájárult a Balaton és vízgyűjtő területének környezetvédelme is. A legnagyobb érdeklődést keltő bejelentés az volt, hogy a Tszker nagyatádi területi központja a jövőben szeretné felhasználni a tangazdaságok felesleges forintjait is. Ahhoz, hogy az alapszabályiban megfogalmazott feladatoknak eleget tudjanak tenni, évente nagy összegű hitelt kell felvenniük. A Tszker vállalja, hogy a legalább harminc napra kölcsönzött pénz után évi kilepc százalék kamat- térítésnek megfelelő forgalmazási jutalékot, áruvásárlási engedményt biztosít. N. J. rult a városi tanács kezdeményezésére kialakított CB- hálózat, így majdnem minden községi tanáccsal lehetőség van közvetlen kapcsolati eremteiré. Igényként jelentkezett, hogy a személyes kapcsolatok elősegítése érdekében a szakirányú továbbképzésre a központi továbbképzési rendszer helyett kisebb területi egységeknek megfelelő új formát vezessenek be. A községek vezetőinek és ügyintézőinek véleménye szerint megfelelően alakult a város és a környező községek kapcsolata. A még meglevő hiányosságok a szükséges jogszabálymódosításokon túl a vezetők körültekintőbb irányításával és a jobb munkaszervezéssel megoldhatók. Nagy Zsóka Exportra készítenek ruhát a Lady Ruházati Szövetkezetben. Harmincezer nadrágot, kosztümöt gyártanak az idén A VÁLTOZÁSOK FŐ IRÁNYA Az elemzések, a prognózisok szerint a 80-as évtized során nem várható kedvező fodulat a külgazdasági feltételek alakulásában. így a gazdasági előrehaladás üteme, mértéke döntően a belső feltételek és körülmények formálásától, a fejlődéshez nélkülözhetetlen energiák és hajtóerők felszabadításától függ. Az is nyilvánvaló, hogy a lehetőségek a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésében igen nagyok. A továbblépés alapkérdése: hogyan lehet a vállalatok anyagi és szellemi erőforrásait, belső tartalékait mozgósítani? Egyértelmű érdekeltség A válasz: döntően az anyagi érdekeltség érdemi fokozásával. Az 1968-as gazdasági reformot megelőzően a vállalati munka értékmérője egyértelmű volt, a központilag lebontott tervek teljesítése. A ter.vletoon- tás megszüntetése után a gazdasági egységek jövedelemtermelő képessége, elért nyeresége vált a kollektív teljesítmények mércéjévé. De a szabályozásban kezdettől fogva sok a bizonytalanság és a következetlenség. A különféle jövedelemelvonások és átcsoportosítások révén a vállalatok közt erőteljes a nivellálódás, a kontraszelekció. Vagyis az alacsony jövedelmezőségű és veszteséges cégek fennmaradásának árát az élenjáró vállalatok fizették és fizetik meg, s így a gazdaságos tevékenység nem bővülhet megfelelően. A hibás gyakorlat megszüntetése, az egészséges differenciálódás feltételezi a nyereség-érdekeltség egyértelmű érvényesítését, következetes alkalmazását. A nagyobb költségérzékenység és a hatásosabb nyereségérdekeltség rokonfogalmak. Az a cél, hogy kifizetődő legyen a vállalatnak és a dolgozónak egyaránt az anyag-, az energia-, a munkaidő-megtakarítás, az eszközök jobb kihasználása, a keresett, jói értékesíthető termékek gyártása. Mindehhez csökkenteni kell a központi elvonásokat, adókat, hogy a nyereség minél nagyobb, jól érzékelhető hányada maradjon a vállalatoknál béremelésekre, illetve fejlesztésekre. Megdrágul a munkaerő A nyereség, a gazdasági érvényesülés a siker mutatójává válik. Persze nem egycsapásra. A termelői árak adószintje ugyanis csak olyan mértékben csökkenhet, ahogyan a fogyasztói árak forgalmiadó-tartalma emelkedik, hiszen a költségvetés nem mondhat le eddigi bevételeiről. A fogyasztói áremeléseknek pedig az életszínvonalpolitika szűk határokat szab. Nemcsak az adózás mértéke, hanem jellege, módszere is megváltozik. Az elvonások nem a nyereséggel, hanem a felhasznált erőforrásokkal lesznek majd arányosak. így az alacsony nyereséggel vagy ráfizetéssel működő vállalat és a kiugró jövedelmezőségű hasonló mértékben — a felhasznált létszám, munkabér, illetve saját eszköz arányában — viseli a közterheket. A szegény és a gazdag cég egyformán fizet, mint ahogyan egyformán érdekeli is a hatékonyabb munkában. Mindenki * számára már a jövő évtől megdrágítják a munkaerő felhasználását. A 10 százalékos béradó fizetésével közvetve csillapítani kívánják a vállalatok indokolatlan munkaerőéhségét. A felmérések szerint jelenleg havonta átlagosan 90 ezer munkahelyre nem találnak jelentkezőt. (30—40 ezer áldás csupán a fővárosban betöltetlen.) A létszámhiány újratermelődését akarják megakadályozni, a vállalatok extenzív fejlesztési stratégiáját kívánják módosítani a munkaerő felértékelésével. Az intézkedés elősegíti továbbá a bér- és egyéb költségek átválthatóságát, a különböző (költség, bér, fejlesztési, amortizációs stb.), gyakran elkülönülten kezelt forintok közös nevezőre hozását. Nem áremeléssel Sokan határozott fenntartással fogadják a nyereség- érdekeltség térhódítását. Attól tartanak, hogy a nagyobb jövedelmet nem az ésszerűbb gazdálkodás, a fokozott költségérzékenység révén szerzik majd meg a vállalatok, hanem az árak emelésével. Kár volna tagadni, van ilyen veszély. Különösen azoknál a vállalatoknál számolhatunk áremelési törekvésekkel, amelyek az új feltételek között kedvezőtlen helyzetbe kerülnek. A merev árrendszer, az adminisztratív hatósági megszorítások persze nem jelentenek védelmet az áremelési törekvésekkel szemben. Gyakran éppen a jól dolgozókat sújtják, megnehezítik az ésszerű, hatékony gazdálkodást, a változó piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást. Ezért nem újabb adminisztratív korlátok felállítása, hanem ahol csak lehet, a meglevők hatékonyabb érvényesítése és mindenekelőtt a vállalati önállóság és felelősség növelése a feladat. (Folytatjuk) Kovács József A Csepel Autógyár teherautói a nemzetközi összehasonlítást is kibírják, ha a minőségüket vizsgáljuk. Ám az árak versenyében már lemaradnak ezek a jó minőségű gépkocsik. A gyárban e tényt néhány éve fölismerték, és igyekeztek figyelembe venni. így derült ki, hogy ha a kitűnő alvázakra hazai gyártású, speciális felépítményeket tesznek, akkor már az árakat is kedvezőbben tudják kialakítani. Ennek a „fölfedezésnek” volt köszönhető, hogy korábban Csepel autók Ka- posgép-darukkal fölszerelve arattak külpiaci sikert. Most a barcsi Unitech szövetkezet is jó együttműködőre talált a Csepel Autógyárban. Az idén nyitott konténerek szállítására, föl- és lerakására alkalmas tehergépkocsikat gyártott közösen a két cég, és a hat autót 24 konténerrel együtt egy kairói építési vállalkozónak adták el. A Csepel adta a gépkocsit, az Uni- technél készültek a rakodószerkezetek és a konténerek. Az export értéke ezúttal nem rúg a csillagokig, a barcsi szövetkezetinek ött és fél millió forint értékű dollár bevételét jelenti, de e viszonylag kis összeg jelentősége mégis nagyobb, mint ahogy a számok sejtetik. Egyiptomba még sohasem exportált az Unitech, s ezeket a konténer-féléket még sehová sem vitték határainkon túlra. Üj termék és új piac jelent meg tehát a cég exportlehetőségeinek listáján, ez pedig manapság — amikor mindenütt meglehetősen finnyásak és szűkmarkúak a vevők — nem kis eredmény. Az egyiptomi vásárló máris érdeklődik a barcsi szemetesautók iránt, tehát a kapcsolat a konténeres Csepelek szállításával nem szűnt meg. Ez az export, valamint néhány további üzleti lehetőség bizonyítja, hogy a hazai gyártmányok megfelelő menedzselés esetén jobb esélyekkel szerepelhetnek a nyugati vevők előtt, mint azt sokszor hinnénk. Az történt ugyanis, hogy az Unitech a rendelkezésére álló szerény pénzügyi lehetőségek folytán is áldozni mert arra, hogy egy jelentős nyugat-európai ipari szaklapban angol és arab nyelvű hirdetést jelentessen meg. Az ilyen hirdetés nem olcsó, s a kockázata is nagy annak, hogy senki még a füle botját sem mozdítja a hírverésre és a reklámra költött dollárok így veszendőbe mennek. Ám ugyanennyi esély van arra is, hogy fölfigyeljenek a hirdető termékeire ... Próba — szerencse. E régi bölcsesség, mint a barcsi példa is mutatja, többször eszünkbe juthatna. L. P. Konténeres autókat exportál az Unitech
