Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-25 / 251. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyom, 251. szám Ára: 1,40 Ft 1984. október 25., csütörtök KÖZÉPPONTBAN A HÁTRÁNY LEKÜZDÉSE Havasi Ferenc Somogybán Eszmecsere a gazdaságról Tegnap a késő délutáni órákban Somogyba érkezett Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Vendégünket a pártszékház előtt Kleno- vics Imre, a megyei pártbizottság első titkára és Sugár Imre, a megyei tanács első titkára üdvözölte. A fogadás­nál jelen voltak a megyei pártbizottság titkárai is. A lá­togatás munkaprogrammal kezdődött. Klenovics Imre tá- jékoztatta a Központi Bizottság titkárát a gazdasági és a pártélet jellemző vonásairól. A megyei pártbizottság el­ső titkára tömörre szabott tájékoztatójában a legfonto­sabb összefüggéseiket emelte ki a megye életéből. A poli­tikai vezetés és a lakosság szemszögéből vizsgálta előtár­ta föl szembetűnő és öröm­teli eredményeinket, de nem fukarkodott a gondok felso­rakoztatásával sem, amelyek befolyásolják vagy éppen akadáJlyoizzák előrelhailiadá- sunkat. Első helyen azt említette meg, hogy Somogy lakossá­ga az elmúlt években cse­lekvőén támogatta a megyei pártbizottság programját. A gazdaságban az volt a cél — mondta —, hogy szerényen, de hatékonyan megyénk is hozzájáruljon a népgazdasági egyensúly javításához, s hogy a fejlesztési eszközök csök­kenése következtében arány­talanságok ne következze­nek be. Megállapította, hogy a gazdálkodás szervezetteb­bé vált: a munkaerővel, az anyaggal, az energiával job­ban gazdálkodtak, és javult a vezetés. Ezután néhány számadat­tal igazolva beszélt az ipar eredményeiről, a piaci igé­nyékhez való alkalmazkodás —■ vállalatok között eltérő — tapasztalatairól. Utalt arra is, hogy sokasodtak az érté­kesítés nehézségei, csökkent az iparban foglalkoztatottak száma, s a kooperációs gon­dok is sűrűsödtek. Szenve­déllyel beszélt arról, hogy néhány cégnek évék óta nem tudják kialakítani a profil­ját, s a Központi Bizottság titkára közbeszólt: — önállósítani kell őket, akkor majd találnak pro­filt ... Klenovics Imre hangsú­lyozta Somogy mezőgazda­ságának meghatározó szere­pét, és ebből kiindulva tá­jékoztatta vendégünket a me­zőgazdaság kiemelkedő ered­ményeiről. Elemezte az ágazatok fejlődését, s ere­dőjére, a termelési szerke­zet átalakítására, a szakoso­dásra, a kooperáció terjedé­sére utalt. Megemlítette, hogy — bár a kezdeti ku­darcok miatt az országos­hoz viszonyítva később — nagy ütemben fejlődött a ki­egészítő tevékenység. Az idegenforgalom, majd a párt belső életének bemu­tatása után a legszembetű­nőbb feszültségekre, néhány aggasztó jelenségre hívta föl a figyelmet a megyei párt- bizottság első titkára. Első helyen említette a megyék közötti egyenlőtlen fejlődést, amely már a harmadik öt­éves terv időszakában ta­pasztalható. Azt mondta: So­mogy hallatlanul sokat fej­lődött a lakosság erőfeszíté­se nyomán, mégiis — tíz—ti­zenöt éve visszük magunk­kal hátrányunkat. E meg­jegyzésével a megyék fejlesz­tési arányainak új fagondo­zására hívta föl a figyelmet. Aggasztónak nevezte azt az állapotot, hogy Somogybán a célcsoportos lakásépítés aránya 10 százalék alatt van, s ezzel utolsók vagyunk az országban. Klenovics Imre utalt a 34 kedvezőtlen adott­ságú tsz felülvizsgálatára, helyzetük rendezésére, s el­mondta, hogy ezek kéthar­mada tartósan megállja a he­lyét, egyharmadukat azonban hosszabb távon kellett segí­teni. Két intézmény súlyos gondjáról is szólt a pártbi­zottság első titkára. El­mondta, hogy már három ötéves tervben szerepelt a színház rekonstrukciója, de anyagi okokból nem tudtunk előrelépni. Ugyanígy — a tárgyalások jelenlegi szaka­szában — veszély fenyegeti a megyei kórház műtéti tömbjének további építését. Havasi Ferenc nagy fi­gyelemmel hallgatta a tájé­koztatót. gondosan föl je­gyezte tapasztalatait, és szá­mos kérdést tett föl. Min­denekeilőitt azt kérte, hogy a színház és a kórház gond­jait részletezve és írásban küldjék el hozzá a megyei vezetők. Különösen érdekel­te, hogy miben látják So­mogy hátrányát, a lemara­dást. És hogyan kell érteni aggódásukat? Vajon a me­gye fejlődésére több pénzt kellene adni az országos kasszából, vagy önmaga is képes előteremteni, csak a lehetőséget kell megadni felhasználásához? Pontosab­ban szerette volna tudni, hogy mit értenek a vezetők a gyenge adottságú tsz-ek egyharmadának hosszabb tá­vú támogatása alatt, s a la­káshelyzet alakulásának okaiba is választ ként. Ezután intenzív eszmecse­re bontakozott ki, s a vá­laszadásban, elemzésben, a történelmi visszapillantás­ban Sugár Imre is osztozott a megyei pártbizottság első titkárával. Az, hogy a gaz­daság ágazatainak egyhar- mada a 18—13. helyen van az országban; hogy az ipar­ban foglalkoztatottak fizeté­si átlaga 10—12 százalékkal az országos alatt van; hogy a lakáshelyzet alakulása iegalább húsz év óta kísért Somogybán, és sok más tény, — meggyőzte a Köz­ponti Bizottság titkárát a korábban vázlatosan emlí­tett gondok hitelességéről. A jó hangulatú eszmecse­re a késő esti órákban ért véget. A pártkongresszus és a felszabadulás évfordulója tiszteletére Két százalékkal nagyobb forgalom Jól felkészült a marcali áfész ruházati áruháza az őszre, a télre — erről ta­núskodnak az áruval teli polcok. 12,5 millió forintból válogathatnak a vásárlók, akik Marcaliból és a kör­nyék mintegy húsz községé­ből érkeznek. Az áruház Egyetértés és ifjúsági brigádja példamu­tatóan kapcsolódott be a XIII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére indított szocialista munka­versenybe. Az áruház 1984. évi terve 63 millió forint értékű forgalom elérése, s a két brigád vállalta e terv 2 százalékos túlteljesítését. Ez a többlet 1,2 millió fo­rintnak felel meg. A közösségek tagjai vetél­kedőkön vesznek részt, s a Nemzeti Színház építéséhez felajánlották egynapi kere­setüket. Részt vesznek a Hazafias Népfront, a Vörös- kereszt és a nőbizottság munkájában is. Segítik a könyvterjesztést: az idén 50 ezer forint értékű könyvet adtak el. A két brigád évek óta patronálja a 2. sz. óvoda kiscsoportját, s ajándékokat is vásárolnak a gyerekek­nek. Az áruház az év első 9 hónapjában 46,3 millió fo­rint forgalmat ért el, amely 7,3 százalékkal több annál, mint amit az előző évben szeptember 30-ig teljesítet­tek, és 5,2 százalékkal ma­gasabb a tervezettnél. A drágább áruk mellett meg­felelő mennyiségben kínál­nak olcsó cikkeket. Az idén különösen sikere volt a gyermekholmiknak, a cseh, lengyel, NDK-beli, bolgár és román kötött és konfekció­áruknak. Mintegy 40 válla­lattól, szövetkezettől szerzik be az áruféleségeket, de így sem kapnak eleget például férfiöltönyökből, egyes pa­mut méterárukból: hiányoz­nak a minőségi függönyök, a tréningruhák egyes számai és hiányosak a bébiáruk. A dolgozók 80 százaléka tagja a törzsgárdának. Az ifjúsági brigád tagjai — ke­vés kivétellel — tagjai a KISZ-nek. Az áruházban most 7 tanuló érik kereske­dővé. A közösségek megbe­csülését példázza, hogy az elmúlt években az Országos Béketanács emlékplakettjét, a Hazafias Népfront Érde­mes Társadalmi Munkás ki­tüntetését kapta az Egyet­értés szocialista brigád. A homokszentgyörgyi Aranyhomok Termelőszövetkezet az idén 250 hektáron termelt burgonyát. A termés betakarítá­sát a hét végére fejezik be, a szuloki és a homokszentgyör- gyi határban. A közös gazdaság szuloki burgonyatárolójá­ban javában folyik a válogatás. A becslések szerint 650 tonna terméssel számolnak, melynek a felét étkezési bur­gonyaként értékesítik a TSZKER, a Somogy és Baranya megyei ZÖLDÉRT részére . Magyar—bolgár barátsági gyűlések Bulgária szintén most ün­nepli felszabadulásának 40. évfordulóját. Ennek tisztele­tére, emlékezve egyúttal a megyénk felszabadításában, résztvevő bolgár katonákra, magyar—bolgár barátsági gyűléseket rendeztek a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottsága szervezésében. Kedden Magyaratádra ér­kezett ÎHno Nikolov, a bol­gár nagykövetség tanácsosa, a Bolgár Kulturális és Tájé­koztatási Központ igazgató-, ja. Megtekintette a tsz egyik «telepét, ellátogatott a pata- lomi szociális otthonba majd részt vett és felszólalt a művelődési házban tartott barátsági gyűlésen. Nino Nikolov tegnap Lá­podra utazott. Megkoszorúz­ta a községben levő bolgár hősi emlékművet, megtekin­tette a Dél-somogyi ÁG Nagysallérban levő vadgaz­dálkodását, a lábodi könyv­tárat. Részt vett a művelő­dési házban -, a Mai Bulgária képekben című kiállítás megnyitásán. A barátsági gyűlésen felszólalásában a két nép testvéri kapcsolatá­ról beszélt. A lábodi barátsági gyűlés irodalmi műsorral zárult.

Next

/
Thumbnails
Contents