Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-24 / 250. szám
1984. október 24., szerda KÖPECZI BÉLA A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL ________________________Somogyi Néplap 5 É letmód és egészség Az egészségnevelés szerepe az alapellátásban, az életmódiból adódó kockázati tényezők. Erről tárgyal a XIII. országos egészségnevelési tudományos konferencia október 24—26. között. A konferencia a két témát együttesen tárgyalja. A témáik időszerűségét egyrészt az adta, ihogy az egészségügyi Világszervezet 1978. évi alma-atai deklarációjában az egészségügyi gondozás elsődleges szerepét hirdette meg. Ez a program a fejlett országok egészségügyében — a civilizációs ártalmak és az életmódból adódó kockázati tényezők megszaporodása miatt — fontos feladat. Hazai egészségügyi ellátásunk problémáinak megoldásában kulcskérdés: (mennyire tudjuk az egészségügy szerkezetében az alapellátást minden tekintetben olyan szintre hozni, hogy feladatának meg tudjon felelni?Szükséges azohban, hogy a gazdasági-politikai tényezők, a társadalom csoportjainak szerepét és feladatát is világosan megfogalmazzuk. A konferencia fővédnöke az egészségügyi miniszter, védnökei a Belkereskedelmi, a Művelődési, a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium miniszterhelyettesei, a Magyar Vöröskereszt főtitkára és a MÁV Egészségügyi Szolgálat igazgatója. Korreferátumokat nemcsak az egészségügyi alapellátás egy-egy szakmai képviselője tart, hanem az együttműködő gazdasági, szolgáltató és társadalmi szervek küldöttei is. Ezek a szervek a konferencia ideje alatt kiállításon is bemutatják az egészségneveléshez fűződő kapcsolatokat. A konferencia fő tárgyalási formája — a mun- kapcsoportok keretében — a vita. öt egészség- ügyi alapellátási ágazatnak megfelelően : körzeti egészségügyi szolgálati, körzeti gyermek- 'és iskolaegészségügyi szolgálati, üzemegészségügyi szolgálati, fogászati és gyógyszerészeti munkacsoportok tevékenykednek az adott szakmai, valamint az egészségnevelés egy-egy képviselőjének vezetésével. Egy-egy munkacsoportban húszan- huszonöten — orvosok, egészségiéi szakdolgozók, művelődési szakemberek, társadalmi szervezetekben, tömegkommunikációban, gazdasági, szolgáltató szervekben dolgozók — vesznek részt. A munkacsoportok feladata, hogy a megadott fő témákban (dohányzás, korszerű táplálkozás, túlzott gyógyszerfogyasztás, fizikai aktivitás) saját szakmai területük egészségnevelési problémáit vitassák meg. A konferencia témáját az Egészségügyi Világ- szervezet Európai Irodája olyan jelentősnek tartja, hogy az országos konferenciával egyidejűleg nemzetközi szemináriumot szervez Budapesten. A szeminárium szervezésére a magyar Egészség- ügyi Minisztériumot kérte fel. A bevezető referátum megtartására a magyar Országos Egészség- nevelési Intézet jelölte ki, a magyar egészségnevelés egészségügyi ellátásban betöltött szerepének bemutatásával. Dr. Bágyoni Attila az Országos Egészség- nevelési Intézet igazgatója Az országos tanácskozás tapasztalatai, tervek A napokban megjelent, azóta bizonyára újabb eszmecserére serkentette a művelődési szakembereket a hónap elején tartott országos közművelődési tanácskozás anyaga. Tegnap délelőtt a Parlamentben Kö- peczi Béla művelődési miniszter tájékoztatót tartott, melynek bevezetőjében azt elemezte, hogy a tíz évvel ezelőtti párthatározat nyomán megszületett közművelődési törvény szellemében az intézkedések menynyiben segítették elő népünk műveltségi szintjének emelkedését. Megállapította: az oktatás kiszélesítése nagymértékben hozzájárult, főleg a fiatalok iskolázottságának gyarapításához. E korosztály kilencvenöt, kilencvenhat százaléka elvégezte az általános iskolát, a középfokú képzésben résztvevők aránya — beleértve a szakmunkástanulókat is — hetvennyolc, nyolcvan százalék. Az iskolai végzettség meghatározó szerepet játszik a művelődési igények és szokások kialakulásában, a teljes személyiség formálódásában — hangsúlyozta a művelődési miniszter. Az oktatás korszerűsítése, tartalmának gazdagítása olyan feladat, melyben az új iskolai dokumentumok mellett a jól képzett, igényes pedagógusoké a legfontosabb szerep. A művelődési miniszter nem ok nélkül foglalkozott az oktatás időszerű kérdéseivel, beleágyazva mondandóját a közművelődés egészének értékelésébe, a távlatok fölvázolásába. A következő években is az oktatási intézmények és emelett a közgyűjteményei: fejlesztése áll a program középpontjában. A közoktatás és közművelődés hatékonyabb összhangjának és különböző intézmények szorosabb együttműködésének fontosságát húzta alá a miniszter. Különösen olyan megyében, mint a miénk, Somogy, ahol sok kis település található, fokozott igény van arra, hogy összefogjon a közoktatás és a közművelődés a tanulók és a felnőtt lakosság általános és szakmai műveltségének gyarapításában. Köpeczi Béla ezután a közművelődés egyes területeire irányította a figyel műnket. Az elmúlt évtizedben gyarapodott a lakosság házikönyvtára, nőtt a múzeumok látogatottsága, a rádió és televízió műsorai széles tömegekhez jutnak el. Csökkent ellenben a mozilátogatók száma, évek óta változatlan az érdeklődés a színházak produkciói, a hangversenytermek előadásai iránt. Nemcsak Magyarországon, de szerte a világon is tapasztalható a fiatalság művelődési, szórakozási igényének megváltozása. Az igényes szórakozás szintén hozzájárulhat a személyiség formálásához ehhez meg kell nyerni azokat a kiváló alkotóművészeket is, akik színvonalas művekkel hozzájárulhatnak a fiatalság arculatának gazdagításához. Szólt a miniszter a mindennapi kultúra, a közhasznú ismeretek hatékonyabb bekapcsolásáról a közművelődésbe. Továbbra is fontos szerepe van az amatőrmozgalomnak — állapította meg. Á. tájékoztatón szólt a gazdaság és a kultúra kapcsolatáról, a hatékonyabb propaganda fontosságáról. Az irányítás is továbbfejlesztésre szorul. Az új közösségi művelődési formák megkövetelik, hogy az irányítást korszerűsítsük, fejlődjön a demokrácia — mondta tájékoztatója befejezéseként Köpeczi Béla művelődési miniszter. H. B. Bedegkéri lépések Bedegkér hét és félszáz lakosú település, háromszázon felüli, házzal. Az épületeknek több mint egyhar- madában palackos gázzal főznek. A statisztikai évkönyv szerint óvoda, könyvtár is van a faluban. Moz- galmaskodó település volt ez régebben is: a korabeli egyik aratósztrájk az uraság nagy kárával járt, s idegeneknek kellett levágni a lábonálló gabonát. Ha a feljegyzéseknek hinni lehet, a tengődiekkel, káraiakkal, kányaiakkal estére kétezren is voltak a munkamegtagadók, akik minden eshetőségre készen fegyvernek azt ragadták meg, ami a kezük ügyébe esett. Szóval, olyan népek laktak errefele, akik nem tűrték, ha igazságtalanság esett rajtuk. Bedeg és Kér a felszabadulás előtt önálló község volt, nemigen jártak össze a lakosai; egy hiten sem voltak. Viseletűk, szokásaik is eltértek. Kért nevezték Tótkérnek is. csak 1903-ban lett — ha az emlékezet nem csal — Magyarkér. A két települést 1950-ben egyesítették mai revén. Idetarto zott még Csabagyöngye- puszta és a Mecseknek nevezett szőlőhegy is. Ha valamiről megemlegették a községet, az bizonnyal a fehér hússertés volt, melyet itt rendkívül nagy számban tartottak. A pécsi körzeti tévéstúdió egy stábja még akkor „botlott bele” a tarka múltú településbe, amikor Lépésváltás című dokumentumfilmjüket forgatták Litauszki János rendezésében: azt dokumentálták, mihez kezdenek a szanált és állami segítséggel mankózott téeszek a nagy lehetőséggel. Bedeg- kérre vissza-visszatértek, így készült el a múlt hét keddjén sugárzott újabb doku- menitumfiilmjülk „... És mi maradunk” címmel. Bizonyára sokan látták, és ab- I ban is bizonyos vagyok, hogy a helyiekben újabb összeütközéseket idézett elő. Ez mindig így van. ha tükröt tartanak egy közösség elé. A téasz-vezetők váltották egymást ebben a községben, de az eredmény egyre csökkent, ha egyáltalán eredményről beszélhetünk. Nyíltan, de közvetett módon is folyt az egyenetlenkedés, a pozícióharc. A bizalmat egyetlen vezetőség sem élvezte sokáig. Noha a mostani elnök, Járjás Zoltán és a vezérkar — s ezt a film jól dokumentálja — máris tett egyet s mást azért, hogy a kátyúba ragadt szekér szárazra jusson, minden újabb lépésért meg kell küzdeniük. Vajúdik ez a közösség. Az ok-okozati ösz- szefüggések között föllelhe- tő ma is a településrész-ellentét, amely nemcsak vallási, hanem szokásbeli, vagyoni különbségeket is rejt; aztán a közeli ipar munkaerővonzása, a háztáji milyensége stb. De — s azt hiszem, a filmeseknek igazuk van — az ellentétek újabb és újabb feltámadásában, és ezzel az eredmények késleltetésében a legnagyobb szerepet az játssza, amit egy másik tévéműsoi- ban Sí faktornak szokott emlegetni a műsorvezető. (..Sárga irigység” faktor!) A bedegkéri viszállyal, a kilábalás első lépéseinek bemutatásával nem a községet akarták „hírbe hozni” a tévések. Napjaink egyik — más országrészekben is fellelhető — összeütközését tárták fel szociográfusi türelemmel. Az emberi tényező olykor be sem kalkulált szerepére reflektoroztak. felvázolva az egymás ellenében ható erővonalakat. Számomra azt is. bizonyították, vannak napjainknak olyan harcai, melyekről jó volna minél többet, minél nyíltabban szót váltani. Leskó László A pedagógus szakszervezet tárgyalta Ülést tartott tegnap a Pedagógusok Szakszervezetének megyei elnöksége. A testület Fiola Pálné elnök- letévél megvitatta az idei bérintézkedések végrehajtásának tiaipasztailaitaiit. Gémesi Tibornak, a szakszervezeti elnökség bénfele- lősiéniak, a kaposvári gépészeti szakközápísfadla igazgatójának beszámolójából kiviláglott, szűkebb hazánkban 60,11 pedagógus bérét emelték. Havonta 2 631 000 forintot fordítanak erre, ez a korábbi átlagbérnek 9,16 százaléka, valamelyest alacsonyabb az országos átlagnál, ami persze nem jelent hátrányos megkülönböztetést, hiszen a somogyi tanárok, tanítók és óvónők jövedelme az elmúlt években magasabb volt a hazai középarányosnál. A béremelési rendelkezést örömmel vették tudomásul a pedagógusok, ugyanígy a gondos és gyors végrehajA századforduló konyhája A hajdúböszörményi Hajdúság Múzeum nosztalgia-kiállításán bemutatták^ a századforduló paraszti konyhájának berendezését (2 kép) (MTI-fotó — Oláh Tibor felv. — KS) tást. Kevésbé völtaik. elégedettek a munka minősége szerinti differenciálás mértékével. A kötelező szint felett legfeljebb 200—250 forinttal növelték a legkiválóbb tanárok, tanítók, óvónők fizetését is. Mindössze ketten fölilebfoeztak: a munkaügyi döntőbizottságok mindkettőt megalapozatlannak találták. Kevésbé rózsás a hangulat az iskolák technikai apparátusában és a felsőoktatás dolgozód között, ők ugyanis az idén nem kaptak béremelést. Zavarok keletkeztek a munkaközösségvezetői és más pótlékok emelésével kapcsolatosan: egyik-másik tanács sajátságosán értelmezte a jogszabályokat és az úgynevezett beszámolási kötelezettséget. Felszólaláséban Paré Irén, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának titkára elsősorban a kaposvári városi tanács művelődési osztályát marasztalta el az intézmények önállóságát sértő, autokratikus rendelkezéseiért, az adminisztrációnak a törvény szellemével szembeszegülő növeléséért. Az ülés több résztvevője szerint hasonló akadályokat gördített és gördít a járulékos és csak egyes rétegekre vonatkozó béremelés útjába a megyei illetményhivatalnak nem mindig tökéletes tevékenysége. Az általános tapasztalat mégis az, hogy a pedagógusok elha- gyatottság-érzete csökkent, valamennyien bizalommal várják a béremeléseknek korábban beharangozott második fázisát. L. A.
