Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-18 / 245. szám

4 Somogyi Népiap 1984. október 18., csütörtök TÖRTÉNETEK AZ ELSŐ BALATONI GŐZHAJÓRÓL Friss áru a kertészetből Gépbemutató a mérői téesxben A káposztát — és még, számos kertészeti termei- vényt — a betakarítás so­rán, illetve a szállításnál és a raktári kezelésnél éri a legtöbb sérülés. Hogy a termés épségben maradjon — és hosszú ideig megőriz­ze frissességét —, olyan technológiát kell a folya­matba iktatni, amely kizárja vagy legalábbis mérsékli az állagromlás lehetőségét. Sza­bó Gábor, a kaposmérői La­tinka Tsz elnöke erről is hozott tapasztalatot ameri­kai tanulmányútjáról: a szántóföldön termett kerté­szeti növényeket a helyszí­nen teszik „piackésszé” úgy. A Magyar Elektronikai Ellenőrző Intézet (MEEI) a vásárlók bejelentése alapján megvizsgálta különféle mű­anyag villanyszerelési védő­csőtartozékok minőségét. Megállapította, hogy a va- szari Hunyadi Mg. Tsz mű­anyag- és fémfeldolgozó üzemének Mü. ds. 65. típu­sú dobozai és fedelei, vala­mint a ceglédi Lenin Tsz budapesti műanyagrészle­gének Mü. ds. 65. típusú fe­delei nem felelnek meg az előírásoknak. A MEEI mi­nősítő vizsgálata, illetve jó­váhagyó szakvéleménye nél­kül kerültek forgalomba a Miköv 15. számú budapesti műanyagrészlegében gyár­tott Mü. ds. 65. típusú, tó­hegy — megfelelő célgép se­gítségével — az áru a ter­mőhelyről egyenesen a bolt­ba, illetve feldolgozó üzem­be szállítható. Ilyen, a KITE által kiala­kított gépet láttak tegnap az érdeklődő szakemberek a Latinka Tsz kertészetében is, amint éppen a fejeská­posztát takarították be ve­le. A nádudvari Kukorica- és Iparinövény-termelési Együttműködés, a Nagyatá­di Konzervgyár és a helyi téesz által közösen rende zett szántóföldi zöldségbeta­karító és -manipuláló gép­bemutatót szakmai tanács­kozás előzte meg. Bodnár ______________________t ______ v ábbá az ugyanilyen típus­jelű, de gyártó vállalat meg­jelölése nélkül árusított fe­delek és Mü. dk. 100. típu­sú dobozok. A biztonsági követelményeknek egyik sem tesz eleget, alkalmazásuk tűzveszélyt okozhat. A MEEI állásfoglalása alapján a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézet a felsorolt műanyag védőcső­tartozékok további árusítá­sát megtiltotta. Az intézet felhívta a forgalmazó ke­reskedelmi vállalatokat az értékesítés azonnali meg­szüntetésére. A vásárlókat a rossz mi­nőségű dobozok és fedelek visszavételével kártalanít­ják. János ágazatvezető a téesz kertészeti tevékenységéről adott rövid áttekintést. Hangsúlyozta: a Latinka Tsz-ben a kertészeti ágazat jövedelmezőségét a jövőben egyre inkább meghatároz­za a partnerekkel való együttműködés, és az. hogy milyen szintű technológiát vehetnek igénybe a ter­mesztés során. Az egyik partner a KITE, amelynek a Latinka Tsz is tagja; tegnap az ő gépüket tekinthették meg a szakem­berek a mérőiek újmajori káposztatábláján. A bemu­tatott technológia előnyeit Sedlák Lajos, a termelési együttműködés ágazatve­zetője ismertette. Elmond­ta, hogy két évvel ezelőtt tették az első lépéseket a zöldségtermesztés technoló­giájának kifejlesztésére, üze­mi alkalmazására, s azóta bebizonyosodott: ezek a gé­pek 40—60 százalékos ter­melékenység-növekedést eredményeznek az ültetés­nél, illetve betakarításkor. A munka nagy fokú szerve­zettséget kíván, ugyanis csak így biztosítható, hogy az áru beszáradás, sérülés nélkül, frissen kerüljön a fogadó telepre, s onnan a boltokba vagy a hűtőtáro- iókba. Mint a tegnapi üzemi bemutatón láttuk a minő­ség megóvása érdekében a „finomabb” munkát a gép mögött dolgozó asszonyok végezték, a nehezebbjét, a nagyobb fáradsággal járó tennivalót azonban a KITE által konstruált gép oldotta meg. A KERMI közleménye 39. Decemberben ismét kere­sett. de nem értettem pon­tosan, hogy mi a kívánsága. — Gyere át, és személye­sen kezdd meg a kérdések egyenkénti rendezését. Én mindenben segítelek — aján­lottam neki. — Most nem mehetek, majd január végén. Annyit mégis köziüitem ve­le, hogy az eljárások lebo­nyolítása néhány hetet igénybe vesz, mert egyidejű­leg többirányú tárgyalást kell folytatnia. Januárban ismét jelentke­zett, és kérte, hogy a tár­gyalások megkezdését te­gyük át tavaszra. Ebben megegyeztünk. Áprilisban je­lezte, hamarosan megérke­zik. Teltek, múltak a hóna­pok, Zilahy nem adott hírt magáról, én viszont nem erőltettem, mert akaratlanul is azt a látszatot kelteném, hogy elhatározását erőszako­san befolyásolom. Akkor már fölmerült ben­nem, hogy nem akar haza­jönni. Többé nem jelentkezett. A Népszava 1974. évi ka­rácsonyi számát készítettük. Az európai szakszervezeti mozgalom elismert vezetőitől kértünk egy-egy interjút. Jugoszláviában akkor a szak­szervezetek elnöke Mika Spiljak volt. Előzetesen meg­állapodtunk, hogy december 2-án, kedden találkozunk Belgrádban. Hétfőn, decem­ber 1-én éjszaka érkeztem Üj vidékre, megkerestem Bogdánfi Sándort, és kértem, kísérjen el Belgrádba, le­gyen segítségemre, mert a szerb nyelvet nem ismerem. — Zilahy a végét járja — közölte Bogdánfi kérdezés nélkül. Megbeszéltük, hogy más­nap reggel hét órakor talál­kozunk, és mielőtt elindu­lunk Belgrádba, megnézzük Zilahyt. Hűvös, ködös, komor reg­gelt hozott a december. A kamenicai Tüdőgondozó In­tézetbe mentünk. A kora reggeli órákban csak a takarítónők szorgos­kodtak a folyosókon és a szobákban, az éjszakai ügye­letet az érkező orvosok és ápolónők váltották, mindenki saját dolgával törődött. Megkérdeztük, hogy Gold- mann professzor mikor jön. Kilenc óra körül. Az késő. Végre egy orvosnő vagy asz- szisztens bekísért bennünket a betegszobába. Zilahy egye­dül feküdt ott. — Már agonizál — mondta kísérőnk. Á szabadságharc nyitányán A bécsi császári udvar ál-* tál pártfogolt Jellasics altá­bornagy horvát bán 1848. szeptember 11-én lépte át a Drávát Csáktornyánál, Per­laknál és Barcsnál 35 000 ka­tonájával, közöttük a vörös köpenyes szerezsánokkal, akik elsősorban fosztogatás­ból éltek és a gazdag ma­gyar préda vonzotta őket. Miután a magyar hadsereg a Balaton északi partján vonult Pest felé. Jellasics pedig a délin, ellenállást csak Somogy és Zala me­gye parasztsága tanúsított. Az utánpótlást is feltar­tóztatták, és így a horvát bán egyre nehezebben jutott előre. Közben Pesten a kép­viselőház felkérte a nádort, hogy ő álljon a magyar hadsereg élére. Ezt a nádor nem tagadhatta meg, habár látta, hogy számára nehéz ügy lesz, és felhatalmazást kért a bánnal történő meg­egyezési tárgyalásokra. Ezt nem adta meg a képviselő­ház. Ezek után a találko­zást előkészítő Zichy őrnagy útján megüzente, hogy a ta­lálkozás szeptember 21-én lesz a Balatonon, a Kisfalu­dy gőzhajó fedélzetén. A találkozás előkészítése, mint a továbbiakból kitű­nik. rossz voit. A bán fő­serege a postaúton nyomult előre, s az Szemesnél érte el a tópartot. Ott volt a ta­lálkozó helye kijelölve. Hi­bás volt a hely megjelölé­se is, mert ott a tó vize egészen a magaspart aljáig terjedt még akkor, s a tó és a part között a horvát sere­get táboroztatni nem lehe­tett. Így az a Szárszó felé terjedő és simább partrészen foglalt helyet, a bán és tisz­ti kara pedig a parton, hi­hetőleg a mai Őszöd partja előtt. A fellobogózott gőzha­jó az alacsony déli partra nem tudott kifutni, ott ki­kötő nem volt, ezért csóna­kot küldtek a bán elé, azt azonban a tisztjei nem en­gedték felszállni a hajóra. A nádor főherceg becsület­szavát adta, hogy nyugod­tan megjelenhet, de a bán tisztjei azt mondták, hogy a hajó gépe erősebb, mint a becsületszó és visszatartot­ták Jellasicsot. Mélységesen megsértették ezzel a nádort, aki ismételt üzengetés után megbántva visszament a hajóval Füredre, onnan hin- tóval Budára, és közölte Batthyány miniszterelnök­kel, hogy ideiglenesen el­hagyja az országot. Mene- külésszerűen elkocsizoit Bécsbe. Az elbizakodott Jel­lasics pedig a pákozdi dom­bok előtt megkapta az első Véleménye nélkül is lát­tuk, Zilahy már az ég és föld között nyargal, kergeti a Halálos tavaszt, perlekedik a Két fogoly ügyében, és gyufát gyújt, elégeti a haza­térési beadványt. — Lajos — szóltam rá hangosan. Szemhéja megrebbent, jobb keze megmozdult. Ez volt minden életjele. — Mennyi ideje van még? — kérdeztem. — Nem tudom. Egy-két nap — válaszait a fehérkö­penyes hölgy. Az ajtó mellett a széken és a fogason személyes hol­miját tartották. Egy pár fe­kete cipő a szék alatt, sötét öltöny, télikabát, sál, s a kalap lógott a fogason. A széken a kopott vándor-bő­rönd spárgával átkötve, és a régi, rozoga írógép. — Látod, ennyi maradt az egyik legismertebb magyar író után — mutatott Bog­dánfi a fogasra és a székre. Megdöbbentő látvány volt. Néhány nappal korábban megkérdezték tőle, bele­egyezne-e egy bronchoszkó- piai vizsgálatba? kérdéssel felelt: „Mennyibe kerül?” — „Kétszáz dinár” — Drága, nem kell,” (Folytatjuk.) István főherceg nádor a Kisfaludy-gőzösön várja Jellasics látogatását 1848. kemény leckét az új magyar honvédseregtől, s ezután ő is menekülésszerűen rohant segítségért Bécsbe. Említettem, hogy rossz volt a helykijelölés. Olyan helyet kellett volna kijelöl­ni, ahol a hajó a parthoz állhat, s akkor már nem tagadhatta volna meg a bán a felszállást, mint a több száz méteres csónak- útnál. Az időben Bogláron és Szántódon volt kikötésre alkalmas hely. De az előké­szítő Zichy őrnagy sem gon­dolt arra, hogy egy előző­leg eljárás alá vont császári tiszt szembeszáll egy Habs­burg főherceg parancsával... Jellasics zsebében azonban már ott volt a bécsi udvar megbízólevele: eljárás he­lyett altábornaggyá nevez­ték ki, és így nyugodtan játszotta el a fel nem. szál­lás komédiáját tisztjei se­gítségével. Komédia volt az a javából! Csak arra nem számított a bán, hogy mi­lyen pofon éri majd az ál­tala „elsöpörni” tervezett magyar honvédségtől. (Folytatjuk.) Zákonyi Ferenc AZ ILLETÉKES VÁLASZOL A Somogyi Néplap 1984. október 2-i számában „Tár­sak nélkül a Szövetség Ut­cában” címmel cikket közölt a Pirocomp kisszövetkezet Kiszövből való kizárásának körülményeiről. A cikk érin­tette a PM Ellenőrzési Fő- igazgatóság Somogy megyei Igazgatóságának 1983 áprili­sában lezajlott pénzügyi­gazdasági ellenőrzését is. Szegvári Gyulának, a Pi­rocomp kisszövetkezet elnö­kének az igazgatóság ellen­őrzésével kapcsolatos nyi­latkozata nem mindenben t.ükrözte a valóságot. A vizs ­gálat nem négy hétig, ha­nem összesen 17 napig tar­tott; ez az átlagos vizsgá­lati idő. A Pirocomp törzskönyvbe bejelentett székhelye akkor is, most is Boglárlelle, Szö­vetség u. 65. szám alatt van. A vizsgálatot ott folytattuk le. Félreérthető Szegvári el­nök nyilatkozata, miszerint a vizsgálat a tagok lakásá­ban történt. Az ellenőrzés a szövetkezet telephelyén zaj­lott le, ugyanis a bejelentett telephely egyben Szegvári elnök lakása. Vissza kell utasítanunk az elnök nyilat­kozatát, mely szerint az igazgatóság vizsgálata arra irányult, hogy felszámolják a kisszövetkezetet. A vizs­gálatot a pénzügyi-gazdasá­gi ellenőrzés tervezett rend­szerében hajtottuk végre, melyhez közérdekű bejelen­tés is kapcsolódott. Az el­lenőrzés segítő szándéka mellett az indulási nehézsé­geknek tulajdonítható hibák mellett komoly hiányossá­gokat is feltárt. Nem volt meg például a bejelentett induló vagyon. A szövetke­zetnél helytelen a leltározá­si szabályzat és annak vég­rehajtása. Többször jogtala­nul használtak saját sze­mélygépkocsit. valamint sza­bálytalanul fizettek ki he­lyiségbérleti díjakat. Az el­lenőrzés jogszabályellenes szerződéseket és teljesítés nélküli számlázásokat is ta­lált. A szövetkezet kontáro­kat foglalkoztatott és több­ször szabálytalan pénzkifi­zetésekre került sor. Előírá­soktól eltérő nyilvántartást és könyvelést állapított meg a vizsgálat. Az igazgatóság első fokú határozatát a Pirocomp kis­szövetkezet megfellebbezte. A másodfok a kiszabott 256 000 forintos bírságot méltányosságból 130 000 fo­rintra mérsékelte. A másod­fokú hatóság megállapítot­ta, hogy a vizsgálat törvé­nyesen, a szabályzatoknak megfelelően folyt le, és visszautasította a Pirocomp- nak a vizsgálat módjára tett megállapítását. A jogerős másodfokú ha­tározat után Szegvári Gyu­la felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyet a pénzügymin iszter-helyettes 30 757/1983. számú határoza­tában elutasított, mert azt nem találta megalapozott­nak. A vizsgálat után adóható­ságon kívüli eljárásra is sor került. A szövetkezet egyes dolgozóival szemben szabálysértési eljárás indult, pénzbüntetésben és figyel­meztetésben részesültek. Kontárkodásért több sze­mélyt följelentettünk, fe­gyelmi eljárásokat kezdemé­nyeztünk. A pénzügyi szer­veknek jeleztük a kisszö­vetkezetnél megállapított szabálytalanságokat, kérve intézkedésüket. Kezdemé­nyeztük a vezetőknek és egyes tagoknak jogosulatla­nul kifizetett prémiumok visszafizettetését. Az igazgatóság vizsgálata a rend helyreállítására irá­nyult, jóindulatú és segítő­kész volt. Szeretnénk, ha 1985-ben, a következő el­lenőrzésnél számottevő hi­bát nem állapíthatnánk meg. Pápa János, a PM Ellenőrzési Főigazgatósága Somogy megyei Igazgatóságának vezetője Nyilatkozat és valóság

Next

/
Thumbnails
Contents