Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-18 / 245. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁKAK LAPJA XL. évfolyam, 245. szám Ára: 1,40 Ft 1984. október 18., csütörtök Az őszi ülésszak elé Ma összeül az országgyű­lés, a várható napirend sze­rint három téma kerül a képviselők plénumára: a tisztességtelen gazdasági te­vékenység tilalmáról szóló törvényjavasiaí, előterjesztés a tanácstörvény végrehajtá­sának tapasztalatairól és mi­niszteri beszámoló a kormány külpolitikai tevékenységéről. A gazdasághoz, az üzleti élethez kapcsolódó új jog­szabály törvénnyé formálását a képviselők kezdeményezték több hónapig tartó parlamen­ti műhelymunkálatok, szak- bizottsági viták eredménye­ként. A tisztességtelen gaz­dálkodás tilalma — fogal­maztak az őszi ülésszak előt­ti bizottsági tanácskozásokon is — olyan alapvető norma, amelynek a legmagasabb szintű jogi előírások, az or­szág törvényei közé kell tar­toznia. Ebben a tilalomban a jogi parancsok mellett érvé­nyesülnek — minden gazdál­kodóra vonatkozóan — az úgynevezett üzleti tisztesség magatartási normái, etikai követelményei is. A születőben lévő tör­vénynek az a rendeltetése, hogy tervszerű piacgazdál­kodáson alapuló gazdálkodá­si rendünkben meghatározza azokat a szabályokat, ame­lyekhez a piacon fellépőknek tartaniok kell magukat. Nem lehet megengedni, hogy az esetleg tisztességtelen mód­szereket alkalmazók a gazda­sági versenyben előnyösebb helyzetbe kerüljenek a piaci erkölcsnek és az üzleti tisz­tességnek megfelelő magatar­tást tanúsító versenytársaik­hoz képest. Ez következik az ipari tulajdon oltalmára léte­sült, Párizsi Uniós Egyez­ményből is, amelyhez a Ma­gyar Népköztársaság 1970- ben csatlakozott. Erősödő nemzetközi kapcsolataink is megkövetelik tehát, hogy a világpiacon versenyző ma­gyar gazdálkodó szervezetek mögött itthon is egy egysé­ges elveken alapuló, korsze­rű versenyjogi háttér álljon. Eddig hazánkban a tisztes­ségtelen versenyt az 1923. évi V. törvény szabályozta. Ennek több évtizedes parag­rafusai ma már meghaladot­takká váltak, egyebek között azért, mert csak a piaci ver­senytársakra vonatkoztak, fi­gyelmen kívül hagyva a fo­gyasztók érdekeinek védel­mét. A tanácsi munka tapaszta­latairól tájékozódik, további teendőit tekinti át az ország- gyűlés az 1971. évi I. tör­vény — közismerten a „ta­nácstörvény” — végrehajtá­sának értékelésével, meghall­gatva a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala elnökének be­számolóját. Az utóbbi tíz esztendőben — hasonló be­számoló ugyanis 1974-ben hangzott el a parlament plé­numán — jó keretül szolgált a törvény a tanácsok tevé­kenységéhez. A parlament bizottságaiban, a képviselő- csoportok ülésein egyöntetű volt a képviselők azon véle­ménye, hogy a tanácsok te­vékenysége a törvény céljai­nak és rendelkezéseinek megfelelően fejlődött, folya­matosan igazodva a növekvő követelményekhez, a társa­dalmi—gazdasági élet válto­zásaihoz. Várható — a bi­zottságokban elhangzott fel­szólalásokból arra lehet kö­vetkeztetni —, hogy a taná­csi munka további javításá­hoz újabb lendületet ad a legfelsőbb államhatalmi— népképviseleti testület, az országgyűlés mostani ülése. A NYÁR TAPASZTALATAI Csernyenko válaszai a The Washington Post kérdéseire Losonczi Pál fogadta Álí Wardhanát kapcsolatokban, mind a nemzetközi helyzet egészé­ben. A javaslatainkra adan­dó vsi2Síiuii eioi Hiifiiösn <. másik fél egyszerűen kitért. így volt ez júniusban is, amikor indítványoztuk, hogy kössünk megállapodást a világűr militarizálódásának megelőzéséről. Akkor vála­szoltak ugyan, de hogyan? Megkísérelték megváltoz­tatni a tárgyalások tárgykö­rét; azt javasolták, hogy a nukleáris fegyverekre vo­natkozó kérdéseket vitassuk meg. tehát olyanokat, ame­lyekről korábban Genfben folytattunk tárgyalásokat, ám e tárgyalásokat az Egye­sült Államok szétrobbantot­ta. Washington nemcsak ki­tért az elől, hogy elhárítsa az új amerikai rakéták nyu gat-európai elhelyezésével emelt akadályokat, hanem még folytatja is rakétáinak telepítését. Mi a helyzet a világűr­rel? A fegyverkezési ver­senynek a világűrből való kirekesztése helyett azt ja­vasolták nekünk, hogy egy ilyen verseny szabályait dolgozzuk ki. Ez azonban lényegében maga az űrfegy­verkezési verseny törvénye- sítését jelentené. Érthető módon mi ebbe nem egyez­hetünk bele. A mi célunk a világűr tényleges békéjének biztosítása. Mi állhatatosan törekedni fogunk e cél meg­valósítására. Nos, ezek a té­nyek. Most pedig Reagan elnök önök által emlegetett nyi­latkozatáról szólnék. Arneny- nyiben az elnök által ki­nyilvánított készség a tár­gyalásokra nem egyszerűen taktikai lépés, akkor kije­lentem, hogy a Szovjetunión egyáltalán nem múlik a do­(Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Ali Wardhana indonéz tárcakö­zi együttműködési minisz­tert, aki Marjai József mi­niszterelnök-helyettes meg­hívására hivatalos látogatást tett hazáinkban. Szívélyes légkörben véleményt cserél­ték néhány időszerű nemzet­közi kérdésről, valamint a magyar—indonéz kapcsola­Szürös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, szerdán látogatást tett Nógrád megyében. Salgótar­jánban, a megyei pártbizott­ság székházában Géczi Já­nos, az MSZMP Nógrád me­gyei bizottságának első tit­kára fogadta és tájékoztatta az országrész politikai, gaz­dasági és kulturális helyzeté­ről, az eredményekről és tennivalókról. A Központi Bizottság tit­kára ezután felkereste a tokról. Egyetértőén állapítot­ták meg, hogy számos terü­leten lehetőség van a köl­csönösen előnyös együttmű­ködés fejlesztésére. A talál­kozón jelen volt Borbánéi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese, és Budi Har- tantyo, az Indonéz Köztársa­ság budapesti nagykövete is. Ali Wardhana és kísérete szerdán elutazott hazánkból. Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni üzemét. Az igazgató beszámolójának meghallgatása után Szűrös Mátyás üzemlátogatáson vett részt. Délután a megyei pártbi­zottság székházában a Köz­ponti Bizottság titkára a párt-, állami, tömegszerveze­ti és gazdasági vezetők rész­vételével rendezett aktíva­ülésen előadást tartott idő­szerű nemzetközi kérdések­ről. » Szűrös Mátyás Nógrádban A The Washington Post moszkvai tudósítói irodájának vezetője azzal a kéréssel fordult Konsztantyin Csernyenkó- hoz, hogy válaszoljon a szovjet—amerikai kapcsolatokat érintő olyan kérdésekre, amelyek „nemcsak a The Washing­ton Post olvasóit, da világszerte emberek millióit foglalkoz­tatják”­KÉRDÉS: Reagan elnök azt mondta, hogy az Egye­sült Államok kész a Szov­jetunióval felújítani a pár­beszédet számos tárgykör­ben, így a fegyverzetellen­őrzésről is. Hogyan ítéli meg a Szovjetunió a Reagan el­nök által kinyilvánított tár­gyalási készséget? VÁLASZ: Már korábban is elhangzottak kijelentések az amerikai kormányzat tár­gyalási készségéről. Azokat azonban egyetlen alkalom­mal sem kísérték olyan reá­lis tények, amelyek azt mu­tatták volna, hogy tényleges igény lenne igazságos és kölcsönösen elfogadható alapon történő megállapo­dásra kapcsolataink akár­csak egyetlen kérdésében — mindenekelőtt a fegyverzet­korlátozás területén és a háborús veszély csökkenté­sében. Az általunk előterjesztett konkrét javaslatok minden alkalommal válasz nélkül maradtak. így volt ez pél­dául idén márciusban, ami­kor a másik félnek számos javaslatot tettünk. Megál­lapodás elérése akárcsak néhányukban is reális elő­rehaladást jelentett volna mind a szovjet—amerikai Nagyobb a kínálat, mint a. kereslet Az Agroker gépforgalmazásáról Épüljenek a kapcsolatok a békét szolgáló alapokra Ülésezett a BIB kulturális szakbizottsága A kaposvári Mezőgazdasá­gi Termelőeszköz-kereskedel­mi Vállalat az idén három­negyed év alatt 217 millió forint értékű gépforgalmat bonyolított le. Ez az összeg csaknem 60 millióval elma­radt attól, mint amennyit tervezték. Az Agrokernél több gépet ajánlanak meg­vételre a gazdaságoknak, mint amennyire azok ke­resletet mutatnak, — Nemcsak azért csap­pant meg az érdeklődés gép- kínálatunk iránt, mert a vá­sárló erőből nem futotta többre — mondta Kutas Sándor, a vállalat osztályve­zetője. — A gazdaságok jó része részt vesz fejlesztési programokban, termelési rendszerekben, s ily módon szerez be új gépeket. Ezeket a gépeket nem vállalatunk forgalmazza, így a rendelé­sekkel sem nálunk jelentkez­nek az üzemék. Ettől függet­lenül a mi kínálatunk is szorosan kapcsolódik az igé­nyekhez, a mezőgazdasági munkák eszközszükségletei­hez. Ami például a trakto­rokat illeti: az MTZ 550-es kivételével úgyszólván min­den kérést teljesítettünk még. Traktorok közül jelenleg is ajánlanak jó néhány tí­pust (ilyen az MTZ 80-as, az MTZ 82-es, a T 150—K, a Zetor) és hozzájuk különfé­le pótkocsikat. Kombájnok­ból a szocialista országokban gyártottakat adják, így az NDK-ból importált arató­cséplő három típusát és a lengyel Bizon Rekordot. Nin­csenek híján a különféle adaptereknek, köztük a kuko­ricabetakarításhoz szüksége­seknek sem. A nyár végéig minden igényt kielégíthettünk az NDK-ból származó burgo­nyabetakarító gépekkel, s ugyanez vonatkozik a tárhá­zi gépsorokra, illetve kiegé­szítő gépekre is. Ugyancsak az NDK-ból a múlt héten érkeztek meg a B 200-as, ötvasú ekék, amelyek jól hasznosíthatók az őszi mély­szántásban. Raktárról elégít­hetjük ki azokat a vevőket is, akik a szemes termény tárolásánál, szárításánál használatos gépeket keresik. A talaj táperejének vissza­pótlása, illetve gazdagítása miatt fontos a megfelelő ha­tóanyagokat tartalmazó szer­ves- és műtrágya kijuttatása a földekre. A kaposvári Ag­roker őszi kínálati lustáján a szervestrágyaszóró pótkocsi, illetve célgép éppúgy megta­lálható, mint a vontatott műtrágyaszóró, és az IFA tehergépkocsira szerelhető adapter. A jelenlegi és a következő időszakban ezek is jó szolgálatot tehetnek a so­mogyi mezőgazdasági nagyü­zemekben. H. F. A balatoni kulturális prog­ram idei tapasztalatait ér­tékelte tegnap Siófokon a BIB kulturális szákbizottsá­ga dr. Tóth Dezső minisz­terhelyettes elnökletével. A program összeállítását, lebo­nyolítását a Művelődési Mi­nisztérium és a BIB kultu­rális szakbizottsága ajánlá­sainak figyelembevételével a Somogy, Veszprém és Zala megyei tanácsok művelődési osztályának irányításában végezték a közművelődési intézmények. A korábbi évek tapasztala­taira építve változatos, az igényekhez jobban alkalmaz­kodó műsorokat kínáltak a rendezők. Annak ellenére, hogy a program irányelveit lényegesen nem módosították az idegenforgalomban jobban értékesíthető, jövedelmezőbb rendezvényekre törekedtek. Ezt segítette elő a megvál­tozott pénzügyi támogatási rendszer is. Az idén négy új kiállítóhelyet adtak át a par­ton, s befejezéséhez közele­dik a Balatoni Múzeum re­konstrukciója is. Ezek az ör­vendetes tények azonban nem feledtethetik el, hogy a Balaton-parti szabadtéri in­tézmények elavultak. A fo- nyódi és a balatonboglári szabadtéri színpadok pél­dául hamarosan használha­tatlanná válnak. A propa­gandamunka hiányosságait ez évben sem sikerült meg­szüntetni: anyagiak hiányá­ban az idén sem jelenhetett meg a központi balatoni mű­sorfüzet és a már „beharan­gozott” bailatoni hetilap. Az országos filharmónia összesen 54 színvonalas kon­certet rendezett. A tihanyi orgonahangversenyek iránti érdeklődés nem csökkent, a kőröshegyi Cantus Pannoni- cus hangversenyek látoga­tottsága pedig a tavalyit is felülmúlta. A keszthelyi Festetich-kastély magas szín­vonalú kamarakoncertjei méltán keltettek elimerést mind a hazai mind a külföl­di vendégek körében. A bogiári nyári színház előa­dássorozatot — egy évi kiha­gyás után — ismét megren­dezték. Ezúttal két új dara­bot mutatott be a kaposvári Csiky Gergely JSzínház 14 előadásban. A Dél-balatoni Kulturális Központ és a Ma­gyar Televízió Kálmán Imre műveiből szerkesztett ope­rett-gálaműsora ez évben veszített vonzerejéből. A folklórprogramokat a legjobb hazai hivatásos és amatőr együttesek adták. Tartalmában és a fellépések számát tekintve is kiemel­kedő volt az Állami Népi Együttes balatoni szereplése, se. Nagy sikerrel mutatták be produkcióikat a KISZ Központi Művészegyüttese, a BM Művészegyüttese és a Vasas Művészegyüttesének táncosai. A szokásosnál na­gyobb fellépési lehetőséget kaptak hazánk kiváló ama­tőr csoportjai. A többi kö­zött a Somogy, a Balaton, a székesfehérvári, a Mecsek, a dunaújvárosi, a Zala és a Badacsony táncegyüttes lé­pett színpadra. A hazaiakon kívül Siófokon nagy sikerrel vendégszerepeit a tahiti tánckar s ugyancsak itt mu­tatta be nívós műsorát a török állami népi együttes. A déli parton rendezett öt­ven különböző folklórprog­ram felét Siófokon mutatták be. A somogyi partszakasz valamennyi településén ta­lálható kiállítóselyiség vagy múzeum. Ezekben összesen harminc tárlatot tekinthet­tek meg az érdeklődők. Az idei szezonban az or­szágos Idegenforgalmi Hiva­tal az Idegenforgalmi alap­ból 950 ezer forinttal támo­gatta az úgynevezett kiemelt rendezvényeket.

Next

/
Thumbnails
Contents