Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-16 / 243. szám
2 Somogyi Néplap 1984. október 16., kedd Kádár János Párizsban (Folytatás az 1. oldalról.) Áttekintették és egybehangzóan kedvezőnek ítélték a magyar—francia kapcsolatok fejlődését. Véleményt cseréltek a nemzetközi politikai élet időszerű kérdéseiről, mindenekelőtt az európai katonai feszültség növekedéséről. Megállapították, hogy a fegyverkezés korlátozása, a nemzetközi feszültség enyhítése, az európai biztonság megszilárdítása érdekében minden ország részéről fokozott erőfeszítésekre van szükség. Állást foglaltak a különböző társadalmi rendszerű államok közötti párbeszéd és együttműködés folytatása mellett. A megbeszélés után a francia köztársasági elnök ebédet adott Kádár János tiszteletére az Elysée-palo- tában. Az ebéden pohárköszöntők hangzottak el. Francois Mitterrand pohárköszöntője — Első Titkár úr! Miniszter urak! Hölgyeim és uraim! Alig több mint két éve találkoztunk Magyarországon, amikor, mint első francia államfő látogattam el országukba. Budapest és megbeszéléseink emléke még elevenen él bennem. Nagyon örülök annak, hogy most én fogadhatom önt. Magyarországon értékelhettem mind a vezetők, mind a nép meleg vendégszeretetét, és örültem, hogy hozzájárulhattam országaink közeledéséhez, amelyek évszázadon át megszokták, hogy külön utakon járjanak. Nagyra becsüljük és sokszor csodáljuk is a magyar történelmet, a magyar nép szívós kitartását, bátorságát, kultúráját, de a nyelvi nehézségek és az a tény, hogy évszázadokon át más utakon jártunk, szükségessé teszi, hogy kölcsönös erőfeszítéseket tegyünk a jobb megértés érdekében. Megtettük és tovább folytatjuk ezt az erőfeszítést. 1982-ben elhatároztuk, hogy új lendületet adunk kapcsolatainknak. Ma, két évvel később, elmondhatjuk: a mérleg egészében véve pozitív. Jó irányba haladunk, de még többet is tehetünk. Kulturális kapcsolataink élénkebbé váltak, de még tovább kell fejlesztenünk azokat. Az elnök ezután rámutatott anra, hogy gazdasági téren az eredmények nem felelnék meg a közös törekvéseknek. Pedig ezen a téren is varrnak távlatok. A magyar gazdaság jól fejlődik, korszerűbbé vált, s több területen, így a vegyipar, a gyógyszeripar terén a francia—magyar együttműködés példássá válhat. — Az Ön mostani látogatása, Első Titkár úr, olyan jelentőséget nyer, amely messze meghaladja a kétoldalú kapcsolatok közös vizsgálatának területét — folytatta Mitterrand elnök. — Közösen vizsgáljuk meg a világ helyzetét, s ezen a téren nincs tilos téma. Mindkettőnket egyaránt érdekel minden, ami a békével és a béke megteremtésének feltételeivel kapcsolatos. Van mondanivalónk ezen a téren. Mi a világpolitikának nem tárgyai vagyunk, hanem alanyai, szereplői és igényeljük azt a lehetőséget, hogy a bennünket megillető szerepei töltsük be. Politikai és társadalmi-gazdasági opcióink ugyan különbözőek, de keressük azt, ami közelebb hoz bennünket egymáshoz. Egyaránt ragaszkodunk a béke és a nemzetek közötti megértés eszméihez. Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy Európához tartozunk és ez mindkét nép történelméből fakad. A két ország között reális különbségeken felülkerekedve, kezet nyújthatunk egymásnak, és megtanulhatjuk egymás nyelvét. Európa tudja azt, hogy mivel tartozik a magyar népnek, amely oly büszke hagyományaira, nyelvére, s mely bátorságot tanúsít a viszontagságok közepette is, és nyitott a külvilág felé. — Tudom, hogy önt nagyon érdekli mindaz, amit Franciaország tesz és mond, érdekli Franciaország politikája, a világban elfoglalt helye. Ez az érdeklődés kölcsönös. Én személyesen nagy rokonszenvvél és pontosan figyelem azt a politikát, amelyet ön folytat a Duna partján. Azt óhajtom, hogy a kétoldalú kapcsolatok konstruktív szelleme hasson ihletően akcióinkra azokban a nemzetközi szervezetekben, amelyekben jelen vagyunk. Azt óhajtjuk, hogy a stockholmi konferencia munkája is jobban haladjon előre. Európa a helsinki záróokmány vonalán haladva lesz hű saját sorsához, csak ez teheti lehetővé, hogy népeink hivatásuknak megfelelően élhessenek, hogy Európa. mint földrajzi egység hallassa szavát a világban. Francois Mitterrand köz- társasági elnök pohárköszön, tőjére Kádár János válaszolt: Mélyen tisztelt Köztársasági Elnök úr! Francia barátaink! A magam és a kíséretemben levő honfitársaim nevében őszinte köszönetét mondok a meghívásért, a szívélyes fogadtatásért, a Magyarország iránti érdeklődésért és rokonszenvérl, amely Elnök úr szavaiból is megnyilvánult. Mi, a Magyar Népköztársaság képviselői abba a dicső történelmű Francia Köztársaságba érkeztünk, amely a nemzetközi élet, különösképpen az európai helyzet alakulásának nagy és fontos tényezője. Örömmel teszek eleget annak a megbízatásomnak. hogy átadjam a Francia Köztársaság vezetőinek és népének a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és népe szívélyes üdvözletét és jókívánságait. A magyar nép nagyra értékeli országaink jó és szélesedő kapcsolatait, kiemel - lesedő kapcsolatait, kiemel- számon Elnök úr 1982. évi magyarországi látogatását. Minden bizonnyal mostani tárgyalásaink is eredményesek lesznek, és a közös szándékoknak, a reális lehetőségeknek megfelelően lendületet adnak minden téren a magyar—francia kapcsolatok továbbfejlesztésének. Bizonyos, hogy ezzel nemcsak országaink, hanem koptifme néhány konkrét példa arra, hogy mit tehet együtt két európai ország, mely különböző rendszerekhez tartozik, mihelyt az a közös akarat vezérli őket, hogy leküzdjék a bizalmatlanságot és hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség tényezőinek kiküszöböléséhez. Ezt az Európát kell építenünk, vagy jobban mondva, újjáépítenünk. Meg kell szilárdítani biztonságának és virágzásának alapjait. Mi a magunk részéről nagy fontosságot tulajdonítunk az Európai Gazdasági Közösség fejlesztésének, mert az nélkülözhetetlen eleme a globális európai építésnek. Üjra fel kell venni a párbeszéd szálait a kontinens másik felével. Magyarország közép-európai helyzeténé' fogva e vállalkozás egyik fő láncszemét képezi. Az elnök azután arról szólt, hogy Magyarország kulturális területen eminens szerepet játszik, ég e szerepének jelentőségét még inkább fokozza majd az 1985- ben Budapesten tartandó kulturális fórum. nensünk népeinek érdekét is szolgáljuk. Megbeszélésünk mai kezdete is meggyőzött arról, hogy ez a várakozás reáljs. Meggyőződésem, hogy további véleménycserénket is a konstruktív szellem, a kölcsönös jószándék fogja jellemezni. Tisztelt Elnök úr! ön az előbb szólt arról, hogy országaink társadalmi berendezkedése eltérő, és más szövetségi rendszerekhez tartoznak; másként ítéljük meg a nemzetközi helyzet több kérdését. Fontos azonban az. hogy nézeteinkben és törekvéseinkben lényeges találkozási pontok vannak, és ezekre a jövőben is építeni lehet. Kapcsolataink meghatározó eleme, hogy egyik nép egyik kormány sem akar háborút, s ez ad súlyt és tartalmat a béke megőrzéséről folytatott véleménycserénknek. Találkoznak törekvéseink abban is, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok a békés egymás mellett élés elve alapján fejlesszék kölcsönösen előnyös kapcsolataikat. Sajnálatos, hogy legutóbbi találkozásunk óta is folytatódott a fegyverkezési verseny, szaporodtak a kon- frontációs elemek a nemzetközi életben. Mindez olyan időszakban történik, amikor az atomfegyverek száma rendkívül megnőtt, s a tömegpusztító fegyverek újabb és fejlettebb fajtái jelennek mag. Meggyőződésünk, hogy a Mitterrand elnök utalt arra is. hogy Kádár János párizsi tartózkodása alatt találkozni fog francia gazdasági és ipari vezetőkkel, s hangsúlyozta, hogy ő a maga részéről mindent meg kíván tenni a két ország közötti gazdasági kapcsolatok előmozdítása érdekében. Nagyon vonz bennünket az — mondotta ezután —, hogy a magyar nép évszázadokon át hű maradt önmagához nagy veszélyek közepette is, s ez kétségtelenül a magyar nép mély belső tulajdonságainak köszönhető. Nekem, mint franciának, meg kell mondanom, hogy Magyarországot olyan országnak látom, amely bebizonyította: az akarat nemcsak az életben maradást biztosítja, hanem az előrehaladást is. E szavakkal elismerésemet szeretném kifejezésre juttatni a magyar nép iránt, s azt óhajtom, hogy a magyar nép a távolból is átérezze, milyen különös jelentőséget tulajdonítunk az ön látogatásának itt a Szajna partján. Az elnök végül a magyar nép boldog jövőjére és Kádár János egészségére ürítette poharát. több nukleáris fegyver nem növeli, hanem csökkenti a biztonságot. Akik egy atomháború megnyerhet őségéről, egy korlátozott nukleáris összecsapás lehetőségéről felelőtlenül beszélnek, embermilliók sorsát, Európa és a világ holnapját teszik kockára. A Magyar Népköztársaság tevékenyen működött közre a Varsói Szerződés számos, ma is érvényes állásfoglalásának és javaslatának a kidolgozásában. A Varsói Szerződés tagállamai nem törekszenek katonai erőfölényre, de a másik félnek sem engedhetik meg a fölény megszerzését. Mi a jelen időszak fő feladatának olyan szerződések kidolgozását és megkötését tartjuk, amelyek garantálják a felek egyenlő biztonságát a fegyverzetek alacsonyabb szintjén. Érvényes az a javaslatunk, hogy a Varsói Szerződés és a NATO országai — első lépésként — kössenek megállapodást az erő alkalmazásáról való lemondásról — és a békés kapcsolatok fejlesztéséről. Egy ilyen megállapodás jelentősen hozzájárulna a feszültség csökkentéséhez Európában, s kedvező feltételeket teremtene a leszerelési tárgyalások előmozdításához. Támogatjuk a Szovjetun'ó javaslatát a világűr demili- tarizálására. és üdvözöljük a vegyi fegyverek betiltására vonatkozó tárgyalások megkezdését. Konkrét eredményeket várunk a stockholmi bizalomerősítő és leszerelési Kádár János válaszbeszéde konferenciától, s a helsinki folyamatba illeszkedő többi tárgyalási fórumtól, így az 1985. évi budapesti kulturális fórumtól is. Megtisztelte tésnek vesszük, hogy Ma gyarországra bízták e fontos tanácskozás megrendezését, s e megbízatásnak megfele lően eleget fogunk tenni, Európa népeinek történelmi tapasztalatai arra intenek mindnyájunkat. hogy minden lehetségest tegyünk meg földrészünk békéjének megőrzéséért, a megértés, a kölcsönös bizalom és az együttműköds erősítéséért. Európa térképe tele van a korábbi nagy csaták színhelyeire emlékeztető jelzésekkel. Ezek nagy része az emberiség eddigi történelmének legpusztítóbb háborúját, a fasiszták által ki- lobbantott II. világháborút idézi. A katonasírok mellett ott vannak a megsemmisítő táborok, az ártatlan áldozatok millióinak emlékhelyei. Néhány hónap múlva lesz a fasizmus feletti történelmi jelentőségű győzelem 40. évfordulója. Négy évtized távlata sem csökkentheti a hálát azon népek és fiaik, köztük a francia ellenállás hősei és a francia földön is küzdő magyar antifasiszták iránt, akik vállvetve harcolták a náci barbárság ellen. Az idő múlása sem ho- mályosíthatja el emlékezetünkben a történteket; elítéljük a fasizmus akár új köntöst viselő, bárhol jelentkező kísértő árnyait. Határozottan visszautasítjuk azokat a veszélyes törekvéseket, amelyek megkérdőjelezik az antifasiszta koalíció áldozatos harca nyomán kialakult európai realitásokat. Kádár János ezt követően hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság következetesen kitart a béke és a biztonság megszilárdítása, a nemzetközi együttműködés erősítése mellett. Változatlanul nagy jelentőséget tulajdonítunk annak a dokumentumnak, amelyet csaknem 10 évvel ezelőtt önökkel együtt írtunk alá a finn fővárosiban. A közeledő évfordulót akkor lehetne a legméltóbban megünnepelni, ha ismét a helsinki záróokmány betűje és szelleme hatná át Európa politikai életét. A Magyar Népköztársaság külpolitikája abból indul ki, hogy az enyhülésnek nincs ésszerű, elfogadható alternatívája. Támogatunk minden olyan érdemi tárgyalást, amely konkrét problémák megoldására, rendezésére irányul. A kétoldalú megbeszélések hasznosan járulhatnak hozzá ahhoz, hogy a konfrontáció helyett a tárgyalások és a megegyezések, a feszültség növekedése helyett ismét az enyhülés jellemezze a nemzetközi helyzet alakulását. Elnök úr! Kétoldalú kapcsolatainkat áttekintve már nem egyszer szót váltottunk a világgazdasági válságról és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról is. Bár vannak javulást ígérő, halvány kedvező jelek, de ezek hatása kontinensünkön még nem érzékelhető eléggé. Ebben a helyzetben senkinek nem használ, ha a kelet-nyugati gazdasági együttműködés szűkül, és még politikai indíttatású intézkedések is hátráltatják. Hozzá kell tenni, hogy Magyarország a jövőben sem az elzárkózás, hanem a nemzetközi munkamegosztásban való aktívabb bekapcsolódás útján kíván járni. Meggyőződésem, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű, más-más szövetségi rendszerhez tartozó országok gazdásági kapcsolatainak fejlődése mindkét fél érdekeit szolgálja, hozzájárulhat mind a gazdasági fellendülésihez, mind az enyhülés ügyéhez. Erre, és a sok eddig ki nem aknázott lehetőségre is gondolva a magyar—francia gazdasági kapcsolatok fejlesztését igyekszünk előmozdítani. A Magyar Népköztársaság a jövőben is állhatatos és megbízható partner lesz a nemzetközi együttműködésben. Ezen az alapon készek vagyunk a magyar—francia kapcsolatok további, sokoldalú fejlesztésére és gazdagítására az élet minden területén. — Tisztelt Elnök úr! Élve az alkalmmal őszinte köszönetét mondok önnek mindazért, amit a sokoldalú magyar—francia kapcsolatok fejlesztéséért tett. Megköszönöm önnek azt a korrekt, rendkívül jó légkört, amely eddigi és a ma megkezdett tárgyalásainkat is jellemezte, és azokat a meleg szavakat, amelyeket a magyar néphez intézett. A munkát folytatnunk kell. Tisztelettel átadom Önnek a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívását, hogy arra alkalmas időpontban ismét látogasson el Magyarországra. Látogatását magam is örömmel üdvözölném. Mi magyarok nagyra értékeljük Franciaország nemzetközi szerepét és az ön személyes erőfeszítéseit. Franciaországnak jelentős tekintélye és súlya van a világban, s ezért sokat tehet a nemzetközi viszonyok jobbításáért. A maga lehetőségeinek keretein belül a Magyar Népköztársaság is erre törekszik. A nagy francia népnek minden jót, sikereket kívánok, s azt, hogy békében élvezhesse munkájának gyümölcseit. Kádár János végül a francia népre, Mitterrand köztársasági elnök, a jelenlevő francia személyiségek egészségére, a magyar—francia kapcsolatok fejlődésére, a békére emelte poharát. * * * Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfő délután a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövetségének épületében találkozott Georges Mar- chais-val, a Francia Kommunista Párt főtikárával, majd Lionel Jospinnel, a Francia Szocialista Párt első titkárával. Kádár János és Georges Marchais szívélyes, elvtársi légkörű találkozóján az FKP főtitkára hangsúlyozta, hogy a fejlődő magyar—francia kapcsolatok nemcsak a két ország, hanem kontinensünk minden népének érdekeit is szolgálják. Egyetértettek abban, hogy a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság együttműködésének bővítése hozzájárul az európai népek közötti megértés erősítéséhez, az enyhülési politika eredményeinek megőrzéséhez. Megerősítették, hogy a kommunistáknak különösen nagy a felelősségük és a szerepük a nemzetközi politikában az emberiséget fenyegető veszélyek elhárításában és felszámolásában. Az MSZMP és az FKP továbbra is ezért tevé- kenykeidk a két párt kapcsolatait jellemző elvtársi együttműködés és szolidaritás szellemében. Kádár János és Lionel Jospin megbeszélésén hangoztatták, hogy az MSZMP és a szocialista párt szilárd törekvése előmozdítani a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság kölcsönösen előnyös, sokoldalú kapcslatainak fejlesztését. Kádár János délután szálláshelyén, a Marigny-palo- tában találkozott Claude Chey sonnai, a Francia Köztársaság külügyminiszterével. Nyílt, őszinte légkörű véleménycserét folytattak a nemzetközi, s különösen az európai helyzet legfontosabb kérdéseiről. Egyetértettek abban, hogy minden államnak — .társadalmi rendszerétől és szövetségi rendszerhez való tartozásától függetlenül — a nemzetközi feszültség csökkentésén kell munkálkodnia. Megállapították, ,hogy a magyar—francia kapcsolatok, a rendszeres magasszintű találkozók és a különböző területeken folytatott együttműködés jól szolgálják az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás melllett élését. Este a külügyminisztériumban Laurent Fabius francia miniszterelnök vacsorát adott Kádár János tiszteletére. A vacsorán Laurent Fabius és Kádár János mondott rövid pohárköszöntőt.
