Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-14 / 242. szám
r *"/AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁKAK LAPJA XL. évfolyam, 242. szám Ára: 1,40 Ft 1984. október 14., vasárnap Megszállottak Régóta tervezem már. hogy egyszer róluk írok, a megszállottakról. Aztán most, amikor úgy látszik, hogy tervem meg is valósul, már a címadás is bizonytalanságot okoz. Megszállottak. Tartok ugyanis attól, hogy a fogalomhoz az elmúlt időkben bizonyos pejoratív íz is tartozott, az a bizonyos „nem olyan, mint a többi ember”-féle hang. És ez a másság a divatossá vált közfelfogás szerint egyben azt is jelenti, hogy a hiba abban van, aki különbözik embertársaitól. Hogy pontosan mit értelmezzünk a fogalmon, ahhoz érdemes fellapozni A magyar nyelv értelmező szótárát. Eszerint megszállott az olyan ember, akit valamely eszme, szenvedély annyira a '**—• tin i, begy gondolatai és cselekvései mindig arra irányulnak. Szerencsére jócskán vannak ilyenek. A megyét járva sokszor találkozhatunk ezzel a — bátran írhatom így — típussal, hiszen közéjük tartozik a kedvezőtlen körülmények között dolgozó községi népművelő, aki művelődési ház híján is szervezi a programokat. Ha nincs más helyiség, akkor az italbolt vezetőjével állapodik meg, hogy egy este szeszmentes napot tartson, és oda hívja meg az előadót. Találkoztam pedagógussal is, aki két évtizeddel ezelőtt letett esküjének szellemében nemcsak tanítja, hanem neveli is a rábízott gyerekeket, és hiába ígértek neki más helyen, jobb feltételekkel munkát, több pénzért is, maradt, mert tudja, hogy rá ebben a faluban van a legnagyobb szükség. Hasonlót érezhetett más faluból való kollégája is, aki a pedagógiával foglalkozó szakemberek egyöntetű véleménye szerint is javarészt hátrányos helyzetű gyerekek nevelésével foglalkozik, és hogy milyen sikerrel, azt az irodalmi színpad is bizonyítja, amelyet a tanulóival alakított. Fél évtizede vezeti már. anyagi haszna nem származik belőle. Egyszer kapott jutalmat, de akkor szinte mindenki más is átvehetett valamilyen vastagságú borítékot. Egyszerűen szereti csinálni — ahogy mondja. Igazgatója is csupa jót mond róla, és úgy jellemzi, hogy ha beosztottjának fizetnie kellene azért, hogy dolgozhasson, akkor is tovább végezné a munkáját. Az igazgató kifejezően jellemezte a helyzetet. Az általános tapasztalat ugyanis az, hogy kudarcok — aprók és nagyok — csak erősítik a megszálllottak hitét: céljukért érdemes dolgozni. Harácsoló szellemű kollégáik természetesen rövid idő után fölismerik ezt, és sáskahajlamukkal igyekeznek kihasználni a dolgukat szívvel, lélekkel végzőket. Jó lenne azt írni, hogy az igazi megszállottakat nem érdekli ez, ők akkor is, a nehézségek ellenére is dolgoznak. Elnagyoltsága, felületessége mellett azonban igazságtalan és hamis is volna ez a megállapítás. A mindennapi munka során ugyanis bőven van konfliktushelyzet. A mesterséges útvesztők felállítása csak mindannyiunk kárára lehetséges. Azzal, hogy figyelünk azokra, akiknek „gondolatai és cselekvései mindig egy meghatározott cél felé irányulnak”, magunkat is, őket is segítjük. Varga István Hétfon kezdődik Kádár János franciaországi látogatása Kádár János, o Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, Francois Mitterrandnak, a Francia Köztársaság elnökének meghívására október 15-én, hivatalos látogatásra Franciaországba utazik. (MTI) Indonéz küldöttség érkezett hazánkba Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására szombaton küldöttség élén Budapestre érkezett Ali Wardha* na, az Indonéz Köztársaság gazdasági, pénzügyi, ipari és fejlesztési koordináló minisztere. A vendégeket a repülőtéren Marjai József fogadta. Jelen volt Budi Hartantyo, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete. Délután Marjai József és AU Wardhana között a Parlamentben megkezdődtek a magyar—indonéz gazdaság: tárgyalások. A Minisztertanács elnökhelyettese este vacsorát adott a vendégek tiszteletére. Hétvégi nagyüzem a földeken Gépek és dolgozók százai szántottak, vetettek; folytatták a betakarítást Somogybán Szerív az országban igazi nagyüzem volt a bét végén a földeken. Állami és szövetkezeti gazdaságaink dolgozói ezúttal is minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy a kedvezőtlen időjárás, illetve a megkésett érés miatt elmaradt munkákat meggyorsítsák: minél előbb biztos fedél alá hordják nindazt, amire az országnak szüksége van, folytassák az ősziek vetését s a tavasziak magágyának előkészítését. Bács-Kiskun megyében szombaton estig az őszi árpa és a rozs 90—95 százaléka a földbe került, a búzának pedig a 15 százalékát vetették el. A megye határában sok helyütt zöldet! már az őszi vetés. Valamennyi egyenletesen, szépen kelt s a további fejlődésükhöz is ideális a mostani időjárás. A vidék híres kertészeteiben a korai fagyoktól tartva mentik a kintiévé termést. Kalocsa környékén, ahol mintegy tíznapos késéssel pirosodnak a paprika - csövek, szombaton csaknem négyezren gyűjtötték az őrleménynek valót. Másutt a pritamin és az egyéb étkezési paprika szedése adott munkát. Javában tart a szüret is. Naponta 5—6 ezren is szorgoskodnak a tőkék között. Tokaj-hegyalján a hét végén megkezdődött az igazi nagyszüret. A termelőszövetkezetek, a szakszövetkezetek és az egyéni termelők szőlőiben szombaton már reggeltől sötétedésig szedték a fürtöket. Vasárnap reggel ugyanis kinyit a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdaság Borkombinát tizenhárom felvásárló telepe, s megkezdi a szőlő és must átvételét. A kombinát az idén 80 ezer mázsa szőlő és 230 ezer hektoliter must felvásárlását tervezi. A soproni történelmi borvidéken viszont már finisében volt szombaton a szüret: a fehér fajták után megkezdték a kékszőlők szedését is Több százan szorgoskodtak szombaton Fejér megye szőlőültetvényein. Mór. Etyek, Csákberény és Vál környékén. A szőlősgazdák és nagyüzemi termelők az idén az első hétvégét töltötték szüreteléssel, eddig ugyanis a szőlő késői érése és alacsony cukorfoka miatt nem tudtak hozzákezdeni a betakarításhoz. Somogyiban a hét végén a Drávától a Balatonig gépek százai és rengeteg munkás szorgoskodott a földeken • szántottak, vetettek, folytatták a betakarítást, a szőlő és gyümölcs szedésével. A Dél-somogyi Állaroi Gazdaság határában kilenc gép forgatta ki a földből a burgonyagumókat. és estig aki- lencszáz hektárnyi termő terület 80 százalékáról takarították be a termést; 16 kombájn a kukoricát törte, moxzsolta, nyomukban a szántótraktorok készítették a magágyat a jövő -évi kenyérnek való alá. hat nagyteljesítményű vetőgépből pedig a búza magja hullott a földbe. A dél-balatoni borvidék legnagyobb üzemében, a Balatonboglári Mezőgazda- sági Kombinát csaknem ezer hektáros szőlőskertjében teljes erővel folytatódott a nagyszüret. A szőlőkombájnon kívül mintegy 800 felnőtt dolgozó es diák, köztük a budapesti I. István gimnázium, a balatonboglári és tabi szakközépiskola diákjai szedték a fürtöket, s ezen a napon 300 tonnányi termést továbbítottak a borkombinátba feldolgozásra. Eddig a szőlőtermés mintegy 45 százalékát szüretelték le. A vései Üj Élet Termelőszövetkezet 200 hek - tárnyi atmáskertjében 400 barcsi középiskolás szedte a szép gyümölcsöt. A megyében a hétvégi munka eredményeként közvetlen befejezes előtt áll az őszi árpa, a rozs vetése, a burgonyának 80 százaléka fedél alá került, s végéhez közeledik a napraforgó és silókukorica betakarítása is. A jövő évi kenyérnek valót ötezer hektáron vetették el. Mivel a búza 30 százalékát a kukorica után vetik, annak betakarítását nyújtott műszakokkal és egymást segítve gyorsítják a gazdaságok. Szolnok megyében a szombati kedvező napsütéses időben többszáz szántó-vetőgép. sok tucat betakarítógep rótta a táblákat. Az esők után a porhanyós talajba kitűnő ágyba kerül a mag. Szombaton ötezer hektáit vetettek, s Így e nap estéjén a tervezett 149 ezer hektár őszi búzának az egy- harmada már a földben volt. Vas megye mezőgazdasági nagyüzemei a hét végén az őszi árpának és rozsnak mintegy 80 százalékát, a búzának pedig 20 százalékát vetették el. Esztergályosok vetélkedője Cukrászok, szakácsok, működő makettek A siófoki Rücskei István gyakorlati munkáját figyeli Vonnék Béla, a Csepel KISZ-bizottságának a titkára Már pénteken kora délelőtt megérkeztek az első „fecskék1'. Azután sorra jöttek Somogy minden részéből a különböző szakmák, szakmunkásképző intézetek tanulói, hogy részt vegyenek a szakmunkástanulók kétnapos, gazdag programot ígérő, versengést, vetélkedőt, kellemes szórakozást kínáló megyei találkozóján. Az első nap politikai, szellemi vetélkedőre került sor, tizenkét csapat kulturális. sportkérdésekre, s a VIT-ek to;ténetére adott választ. Azután szolidaritási est következett, közösen politikai dalokat hallgattak, énekeltek, majd az „Abo- néz” együttes koncertjének tapsoltak. Tegnap több helyszínen folytatódtak a versenyek Az esztergályosok a Csepel kaposvári gyárának tanműhelyében találkoztak, s előbb mindenki elkészített egy versenyműnkét, majd szakmával kapcsolatos kérdésekre válaszoltak. Csatlakoztak a vidékről érkezettekhez a megyeszékhelyen lévő szakmunkástanulók. A találkozó a KISZ politikai képzési központjában volt, ahol sok ügyeskezű fiatal rendbe szabott munkájával ismerkedhettek meg a látogatók. Kitűntek a cukrászok és a szakácsok a különleges tortákkal, kré- mesekkel, hidegtálakkal; az ádándi gépszerelő intézet tanulói működő — gyakran túl hangosan kürtölő — makettjeikkel s más iskolák, intézetek az ottani életet bemutató tablókkal, fényképekkel. Nagy sikert aratott az .,Ét-butik” — amely a fiatalok javaslatai, ötletei alapján készített és olcsón árusított építőtábori ruházatot mutatta be. Lehetett ingyen és díjtalanul kóstolni nemcsak, a süteményeket, tejtermékeket, hanem a hidegtálakat is. Számítástechnikai verseny zajlott le, fazekastanulók által készített tálakat, vázákat, tányérokat is kiállítottak a politikai képzési központban, szemben a Berzsenyi iskola udvarán fjedig lány- és fiú kézilabdacsapatok mérkőztek egymással. Élményekkel gazdagodva távoztak a fiatalok a jól sikerült megyei szakmunkás- tanuló találkozóról, az ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok egyik rendezvényéről. Tapasztalatokat, módszereket is tanultak egymástól. barátságok szövődtek. Csak délután volt elnök H Az elnök több tucat fényképet őriz abból az időből,amikor az elsőket lépték a szövetkezés útján. Jóformán még meg sem száradt a tinta a belépési nyilatkozaton, a fejekben összevissza cikáztak a gondolatok a téeszröl, a közös gazdálkodásról. Az enyém és a miénk fogalma megannyi intézkedésben és tettben keresztezte egymást, amikor fényképező gép elé álltak. Mégis bizakodásról árulkodó derű olvasható le arcukról, amint hazai mezőgépiparunk akkori büszkeségét, a Velence kombájnt, az átadásra szép gömbölyűre kerekedett hízóbikát, a cséplőgépet hajtó új MIA motort körülveszik. Ezek a képek 1958 és 1964 között készültek, s ma okkal tekinti az elnök valamennyit a hőskor féltett dokumentumának. De akad még élő tanúja is annak az időnek, mondja, és Bála József nevét említi. Törzsökös babó- csai. évtizedeket töltött el a dél-somogyi mezőgazdasági nagyüzemekben... — Igen, itt születtem, apám is babócsai, anyám meg a szomszédos Bolháról való — erősíti meg az elnök szavait az egykori téesz-alapító és -szervező. — Harmincöt éves voltam és az akkori háromfai állami gazdaságban dolgoztam üzemegységvezető agronó- munként, amikor a babócsai Béke Termelőszövetkezet elnöke lettem. Ez 1955-ben történt. Tizenöt család mintegy harminc tagja gazdálkodott közösen ebben a té- eszben. Az emberek ismertek, s a megválasztásom úgy zajlott le, hogy a párttitkár beajánlott a gazdáknak, s ők úgy szavaztak, legyek az elnökük. Nincs előtte notesz, az emlékek az emlékezetből sorjáznak. — Kétszáz hold földünk volt Üjmajorban és hatvan Lóka-pusztán. Tizenegy tehén. jónéhány borjú és ló is volt a közösben. Ott kellett lennem minden munkánál: ha például nem nézek utána, hogyan etetik, itatják a teheneket, alig vihettünk volna tejet a csarnokba ... Szerette volna együtt tartani a téeszt, 1956-ban mégis felosztott. — A következő évben megint megalakítottuk a szövetkezetét, akkor már az Új világot, 1957-ben már 54 forintot ért nálunk a munkaegység. Kevés volt az ember, én is megfogtam a munkát a földeken. A kukoricát például együtt saraboltam a mostani elnökkel. Délelőtt kint dolgoztam, csak délután voltam elnök, akkor írtam alá a papírokat... ötvennyolcban egyesültek a heresznyeiekkel, ám ez' a döntés csak rövid távra szólt: 1959-ben, a mezőgazdaság átszervezésével szövetkezeti község lett Heresznye is, önálló termelőszövetkezettel, s megizmosodott a babócsai közös gazdaság is. — Főagronómus lettem, majd Kastélyosdombó következett — ez a téesz hamarosan a gyengéből közepessé erősödött —, aztán Patosfán agronómuskodtam. 1966-ban az akkori lábodi — a mostani dél-somogyi — állami gazdaság békepusztai kerületének vezetésével bíztak meg, s ezt a munkát láttam el tizennégy évig. 1980-ban betöltöttem a hatvanat, nyugdíjba mentem. Minthogy azonban mindvégig itt éltem Babócsán, tanúja voltam, mire vitte az Új világ, majd a Határőr Tsz. Szépen fejlődtek, nem kell szégyenkezniük ... Szavai nem a kívülálló szavai. Úgy beszél a mostani szövetkezetről, mintha onnan ment volna nyugdíjba. A kötődés érthető. Egyike azoknak, akik a szövetkezeti gazdálkodás letéteményesei voltak Babócsán. Hernesz Ferenc
