Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-08 / 211. szám

1984. szeptember 8., szombat Somogyi Néplap 3 IRÁNYÍTÁS, ELLENŐRZÉS, SZERVEZETTSÉG Lakat a gyárkapun A gyár portáján — ha nem is hivatalos feszességgel — az érkező idegen nevét, ada­tait, az érkezés időpontját, a látogatás célját beírják egy könyve. Egy másik könyv is van a portás asztalán: ebbe a különböző ügyekben távozó gyári dolgozók adatait írják föl. — Szigorú statisztikát ve­zetnek nálunk a munka­időről — mondta Tóth Ist­ván, a VBKM kaposvári gyárénak főkönyvelője. — Ezeket az adatokat elemzik, s ha szükséges, a vezetők ennek alapján intézkednek Hogy minél kevesebb legyen a munkaidőben történő tá­vozás, gyárunk saját orvosi, fogászati, szemészeti szak- rendelést tart, a jó! felsze­relt büfében a háziasszonyok kisebb bevásárlásaikat is el­végezhetik. A hivatali be­rendeléseket azonban nem tudjuk kikerülni; a hivata­lok fogadóórái véleményem szerint, nem' a legideálisab- bak. — A népgazdaság tartalé­kainak feltárása idején kulcskérdés a munkafegye­lem — folytatja Németh Gyula rendészetvezető. — A munkavédelem, a technoló­giai, bizonylati és munkabiz­tosítási fegyelem igen fon­tos. Februárban bevezették a gyárban a negyvenórás mun­kahetet. Ennek során új gondok vetődtek föl; ezekről Kacskovicsné Kardos Erzsé­bet munkaügyi osztályvezető beszél : — A rendészettel karöltve ellenőrzéseket végeztünk; szabályozni kellett a mun­kaidőt, a gyárból történő el­távozást. Az ellenőrzés célja az volt, hogy pótoljuk a rö- videbb munkahétből fakadó veszteségeket. Azelőtt el-el- mentek az emberek . . . — Minden utasítás annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle — mondja Németh Gyula. — Hetente tájékoz­tatjuk az igazgatót az eltá­vozásokról, a mozgásról. Na­ponta fölírják a távozókat és a távozás célját. Ha szükséges, a mozgás alap­ján új intézkedéseket hoz­nak. — Mi a rendészet felada­ta? — A legfontosabb a va­gyonvédelem, a belső bizton­ság, a munkafegyelem ellen­őrzése és javítása, továbbá a zavartalan termelés bizto­sítása, a gyár külső-belső védelme. Évekre visszate­kintve általában négy-öt visszaélés fordul elő; a lopá­sok száma csökkent. • — A termelésben milyen eszközökkel tudják ellenőriz­ni a munkafegyelmet? — Négy üzem és tizen­négy műhely tartozik hoz­zám — mondja Horváth László termelési főosztály- vezető. — A művezetők na­ponta ellenőrzik minden dolgozó munkakezdését és a termelés feltételéit, az anyag- és szerszámellátást. A normarendszernek kény­szerítő ereje van. Ennek el­lenére a korábbi évtizedek munkafegyelméhez képest hátrább vagyunk. Ma egy vezető háromszor is meg­gondolja, hogy rászóljon a dolgozóra, pedig régebben — például italozásért — már elbocsátották volna. — Valóban. Italozásért — figyelmeztetés után. — el­küldték a dolgozót; most legföljebb fegyelmit kap, és marad — folytatja Németh Gyula. — Ugyanez vonatko­zik az igazolatlan távöllétek- re is. A táska- és csomag­vizsgálat tapasztalataiból ki­derül, hogy évente egy-egy alkalommal találnak gyári eredetű holmit. Korábban el­bocsátás, most felelősségre vonás követi. A szúrópróba­szerű táskaellenőrzés célja a megelőzés, hogy a dolgozó­kat visszatartsa a kísértés­től. Az öltözőkben az utób­bi időben nem fordul elő lopás — Az alkoholra visszatér­ve — mondja Horváth Lász­ló — : ahogy országosan nő az alkoholfogyasztás, úgy úgy emelkedik a munkahelyi fegyelmi határozatok száma. A munkafegyelem megsérté­se és az ezt követő szank­ciók fele összefügg az alko­hollal. Szondáztatással pró­báljuk kiszűrni az ittas dol­gozókat, megelőzni a bajt veszélyes villamosipari üze­meinkben. Az italozókkal szemben nem marad el a fegyelmi, s ezt órabércsök­kentés, a kedvezmények megvonása követi. A VBKM kaposvári gyárá­ban a fizikai létszám jelen­leg 920. Az utóbbi eszten­dőkben évente félszázzal csökkent a munkáslétszám. Az idén az első félévben 36- tal kevesebb dolgozó állt a munkapadok mellé. Vajon a szigorúbb fegyelem volna az oka? — Valóban, fegyelmet kö­vetel a gyár — mondja Né­meth Gyula —, ám az el­vándorlók között nemigen találni törzsgárdatagot. A mozgás nem érinti a gyár gerincét, a vezetők is régi emberek. — Mindenki a piactól él — folytatja Kacskovicsné —, vagvis döntő, hogy mennyi kerül a borítékba. Az alap­vető ok tehát az alacsony bérszínvonal. Jó néhány új ipari üzem alakult Kaposvá­ron az elmúlt évtizedben, s ezek nálunk magasabb bér- színvonallal kezdtek; nehéz őket utolérni. — Még ennél is lényege­sebb a mezőgazdaság mun­kaerő-elszívó hatása — mondja Horváth László. — A szövetkezetek ipari mel­léküzemeket hoztak létre, s ezekre — háttéripar-növelő szerepük miatt — nagy szükség van. Többet tudnak fizetni, ezenkívül a téeszek egyéb kedvezményeket is adnak. A munkaerő csökke­néséhez az is hozzájárul, hogy lakóhelyhez közel talál munkahelyet a dolgozó. Ko­rábban munkásaink fele be­járó volt, ma már csak egy ötödük az. A fogyó létszám, a rövidebb munkahét ellené­re gyárunk első félévi ' ter­melési feladatait megoldotta. Kőszegi Lajos (Folytatjuk.) Új PRT 1000 atomerőmüvi javítóberendezés prototípusát készítik a Csepel Művek Egyedi Gépgyárának kaposvári nehézgépgyárában. Az első berendezés, amelyet a Szovjetunió számára gyártanak, szeptember végére elkészül Jubilál alumíniumiparunk ötvenéves a magyar alu­míniumipar. A nevezetes ju­bileum alkalmából tegnap ünnepséget rendeztek Mo­sonmagyaróváron, a városi művelődési központban. Az ünnepségen — amelyre az ország valamennyi bauxit­bányájából, timföldgyárá­ból és alumíniumipari üze­méből érkeztek meghívottak — az iparág felévszázados történetéről Kapolyi László ipari miniszter és Dózsa La­jos, az Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója emlé­kezett meg. A magyar alumíniumipar kialakulását attól az időtől számítják. amikor hazai bauxitból timföldet, majd abból alumíniumot állítot­tak elő. Ennek első kiemel­kedő eseménye 1934-ben a 2 ezer tonnás évi kapacitá­sú mosonmagyaróvári tini- fuldgyar felavatása volt. A hazai timföld kohósítását 1935 elején, a Csepelen föl­épített elektrolízis-üzemben kezdték meg. A későbbi években fölépült a két aj­kai és az almásfűzitői tim­földgyár. Valamennyinek a Bakony keleti, illetve dél­nyugati részén elhelyezkedő bauxitbányák szolgáltatják az ércet. A négy timföld­gyár évi termelése 830 ezer tonna. Ennek egvrészét a tatabányai, az ajkai és az inotai kohókban alakítják át alumíniummá, a többit pe­dig exportálják. A hazai fémbázisra ala­pozott alumíniumfeldolgo­zás a székesfehérvári köny- nyűfémműben és a kőbányai könnyűfémműben kezdődött meg 193G-ban, illetve 1942- ben, A magyar alumíniumipar­nak a legnagyobb fejlődési lehetőséget az 1962-ben meg­kötött magyar—szovjet alu­míniumipari egyezmény je­lentette; ennek keretében a hazai erőforrásokra támasz­kodva fejlesztették a bauxit­bányászatot és a timföld- gyártást, az energiaigényes kohósítást pedig a szovjet fél vállalta. A Szovjetunió­ból visszaszállított fém fel­dolgozására erőteljes ütem­ben bővítették a feldolgozó kapacitást. Az iparág legrégibb vál­lalata, a mosonmagyaróvári Timföld- es Műkorundgyár a jubileumra teljesen meg­újult. Üj üzemrészeiben vi- .lágszín vonalú termelést és gyártmányfejlesztést va:ó- sitanak meg. Őszinte következetességgel Fagyasztóalagút Hazánkban először alkalmazták a Nógrád megyei Nézsán a termelőszövetkezetben a termőhelyi fagyasztásos mód­szert. A szedést követő két órán belül előhűtötték, majd mínusz 50 Celsius-fokon lefagyasztották az összegyűjtött termést, így az megőrzi' eredeti minőségét. A közös gazda­ság 60 hektárnyi málnaföldjéről szedett 200 vagon értékes, finom gyümölcsöt is így tartósították. A szállítható hűtő- alagutat később a csepeli Duna Termelőszövetkezetben al­kalmazzák gomba gyorsfagyasztására Csökkenő energiafelhasználás a közlekedésben A Közlekedési Miniszté­rium idei eddigi tapasztala­tai azt mutatják: a vártnál •kedvezőbben halad az ener­giatakarékossági program végrehajtása. A tárca válla­latai a. tervezettnél .jobban takarékoskodnak az üzem­anyaggal és más energiahor­dozókká], A fajlagos megtakarítás a vasútnál a legszembetű­nőbb, ugyanis — a pótlólag kapott hiteleknek köszön­hetően — meggyorsult a vonalvillamosítás üteme. Az eredetileg tervezett 280 kilométer heiyetl. a VI. öv ;ves tervidőszakban mintegy 463 kilométernyi vasútvona­lat viffiamosítanak. Az idén valamivel több mint 100 ki­lométeren végzik el a villa­mosítást : Vámosgyörk és Gyöngyös, Eger és Felné­met, valamint Sárbogártí* és Dombóvár között fejeződnek be a munkák. Saáz kilomé­ter vasútvonal* villamosítása átlagosan 310—330 millió forintba kerül, s ez a ráfor­dítás évente körülbelül 10 000 tonna gázolaj-megta­karítást eredményez. A vil- •lamosenergia és a gázolaj ára közötti különbségből adódóan két-három év alatt megtérülnek a költségek. A voníatáskorszerűsités másik élőnye. hogy a tervidőszak végére teljesen eltűnnek a gőzmozdonyok, a kisforgal­mú és nem villamosított mellékvonalakra dízelmoz­donyok kerülnek, vagyis át­alakul a felhasznált ener­gia szerkezete, s ezzel a faj­lagos energiafelhasználás ér­téke évente — az idén. is — négy-öt százalékkal csökken.. Az energiatakarékosság másik fontos területe a köz­úti közlekedés (ez az alága- zat használja fel a közleke­dés által igényéit energia több minit 70 százalékát), ahol a teherszállítás racio­nalizálásával, és elsősorban a dízelesítési program vég­rehajtásával igyekszenek az energiafogyasztást csökken­teni. A meglévő Z1L teher­autók .közül mostanáig mar több mint négyezret alakí­tottak át dízelüzeműre. Az eredeti terv szerint a jövő év végéig 7200 kocsit kelle­ne dízelesíteni, várhatóan azonban csaknem kétezerrel több teherautóba szerelnek dízelmotor!). Egy-egy kocsi átalakítása körülbelül 130 ezer fornibba kerül, s e rá­fordítások alig másfél év alatt megtérülnek. A közlekedtésépítésben is egyre jobban terjednek .az enerigataka.rékos technoló­giák. Igen jól helyettesíti a bitument az úgynevezett bi­tumenemulzió, amelynek hi- gitóanyaga nem a drága gázolaj, hanem víz. Az idén körülbelül 80 000 tonna emulziót gyártanak, s ezzel csaknem 20 000 tonna tüze­lőolajat takarítanak meg. A káderpolitikai munka eredményességét igazolja, hogy az MSZMP XII. kong­resszusa óta tovább szilár­dultak a választott párttes­tületek. Az 1980-as pártvá­lasztások során több olyan fizikai munkást, nőt és fia­talt választottak be a külön­böző párttestületekbe, akik korábban nem végeztek ilyen munkát, s politikai­szakmai iskoláztatásuk, a rendszeres foglalkozás ered­ményeként alkalmassá vál­tak a választott tisztségek betöltésére. Jól sikerültek a középtávú szakmai és politi kai képzést biztosító tervek is. Segítségükkel a párt- és a gazdasági vezetés között összhang alakult ki a szak­mai és a politikai képzés tervezésében. A kádermunka gyakorla­tában sem lehet szem elől téveszteni azt az elvet, hogy az emberek megítélésénél a végzett munka Legyen a döntő. A politika, a gazda­ság és az ideológia terén fel­adatainkat megoldani csak olyan vezetőkkel lehet, akik politikailag megbízhatóak, eszmeileg szilárdak, de fel­készültek s a bonyolult hely­zetekben eligazodnak és-de­mokratikus vezetői gondol­kodásúak. A pártszervek ügyeinek arra, hogy kulcs- fontosságú állami, gazdasá­gi, társadalmi vezetői posz­tokra — testületi döntés és véleményezés alapján — olyanok kerüljenek, akik ké­pesek a párt politikájának helyi megvalósítására. Ér­vényesül az a fontos ká­derpolitikai alapelv is, hogy — párt tisztséget kivéve — minden vezető beosztást pártonkívüli személy is be- tölthet, ha alkalmas rá. A pártszervek és párt- a lapszervezetek napi mun­kájának szerves része olyan munkakapcsolat kialakítása a vezetőkkel, amely erősíti a helyes módszereiket, a de­mokratikus légkör szélesebb kibontakozását. Esetenként a helytelen módszerek bírála­tával elősegítik a vezetők és beosztottak korrekt viszo­nyának erősödését. A part­es állami szervek, valamint gazdasági egységek munká­jában javult, s egyre terv­szerűbbé válik a káderután­pótlás belső tartalékainak feltárása. Ugyanakkor a kí­vántnál lassúbb a kinevezés vezető funkciókba. Indokolt a jövőben is külön figyel­met fordítani az állami sze­mélyzeti munka feladatai* ellátó • személyzeti apparátus felkészültségének a javítá­sára. További feladatok mutat­koznak a kárderpolitikai el­vek érvényesítésére a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetekben. A vezetők több­sége nagy szakmai gyakor­lattal, tapasztalattal rendel­kezik s eredményesen dol­gozik a párt politikájának megvalósításán. Meg kell azonban gyorsítani az úgy­nevezett „második és har­madik sor” felzárkózását Ezt indokolja a vezető ál­lomány bizonyos korosodása is, A továbblépés lehetősége pedig megoldja, hogy egyre több szakmailag és politi­kailag felkészült s már meg­felelő tapasztalatot szerzett fiatal vagy középkorú szak­ember vár megbízatásra. A káderek képzése, neve­lése, a foglalkozás az em­berek ügyeivel, társadalmi rendszerünkben cSak a szo­cialista humanizmus jegyé­ben valósulhat meg. Emel­lett természetesen szükség van a megfelelő következe­tességre és őszinteségre. A. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents