Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-07 / 210. szám

1984. szeptember 7., péntek Somogyi Néplap 5 Egy kaposvári fotóművész Picasséról Szülőföldjétől, szülővá­rosától, Kaposvártól messze vetette a sorsa Gyenes Já­nost, s ahogy ma ismerik szerte a világon — Juan Gyenest. A Spanyolország­ban élő neves fotóművész most jelentette meg magyar nyelven a Barátom, Picasso című albumát, fényképes emlékezését a világhíres fes­tőről. Érdemes megjegyezni az album kéziratának dátu­mát: 1981. Picasso és Bar­tók születésének századik évfordulója. Kevés ember mondhatta és mondhatja el magáról, hogy Picasso barátja volt. A fes­tőóriás zárkózott természetű volt, szívesebben állt festő­állványa előtt, mint dics­fénytől övezve nagy társa­ság központjában. Juan Gyenes minek kö­szönhette, hogy Picasso megkedvelte? Talán a vé­letlennek; amikor Cannes- ból kiautózva Vallaurisba, ahol Picasso kerámiáit ké­szítette, Juan Gyenes nem adta föl a reményt: talál­kozniuk kell! A szerencsét a fotós állhatatossága mel­lett végülis Madridnak kö­szönhette. Ott élt Gyenes, és ahogy kimondta a spa­nyol város nevét, Picassót rögtön hatalmába ejtette a szülőföld iránti mély érzés. 1953-ban pecsételték meg barátságukat. Picasso taná­csára készítette el később Juan Gyenes híres bikavia- dal-könyvét. A Barátom, Picasso al­bumban többoldalas vissza­emlékezés ismerteti meg a festőt az olvasóval. Tegyük hozzá : személyesen köze! érezzük a fotóst is. Juan Gyenes apró megfigyelések­ből, mozaikkockákból rakta össze Picasso portréját. A nagy esemény Picasso életében : a nyolcvanadik születésnap. Enged Nizza kérésének, hagyja, hogy ünnepeljék. Díszelőadást rendeznek tiszteletére, s er­re világhírű művészeket hív­nak meg. Köztük ott volt Orosz Adél és Róna Viktor is. Picasso fölszabadul (au ünnepelte születésnapját; ma már meghatóak azok a képek, amelyek ezeket az ünnepélyes perceket eleve­nítik föl. Picasso táncolt! Malaguenát, a jellegzetes maiagai táncot mutatta be Lucia Boséval, az ismert színésznővel. Juan Gyenes riportfotóit néhány sajátos kompozíció­ja egészíti ki, itt mutatja meg igazán, hogy milyen művészi úton jár. Picasso galambjaira készült soroza­tából hármat ad közre, Le­gyen béke a földön! címmel. H. B. Új vonások a tudományos minősítésben A világ- irodalom gyöngyszemei a képernyőn ,Az orosz próza és dráma egyik Ikllassziikus művéből, a Hallt telkekből ezúttal Sza- Ikonyd Károly forgatókönyve alapján Haivas Péter rendez tv-filmet. Az orosz iroda­lom fejlődésére rendikívüli ■hatást gyakorló Gogol alko­táséinak adaptációjában Szi­lágyi Tibor, Temessy Hédi, Horváth Sándor, Gobbi Hil­da és Kútvölgyi Erzsébet alakítja a legjelentősebb szerepeket. Lengyel György rendező 1 Alékszandr Öszfcrowszkij Er- | dő című darabját filmesíti meg. A korábbi rendelkezése­ket korszerűsítendő részle­tes szabályzatot alkotott a tudományos fokozatokról és a tudományos minősítési el­járásról a Tudományos Mi­nősítő Bizottság. Bár a tu­dományos minősítés alapve­tő rendszere nem változott — továbbra is két tudomá­nyos fokozatot, doktorit, il­letve kandidátusit adhat a Tudományos Minősítő Bi­zottság —, a szabályzat szá­mos új elemet is tartalmaz. A változtatásokról a TMB illetékesei Nagy Attilának, az MTI munkatársának el­mondották : az eddigi gya­korlattól eltérően mindkét tudományos fokozat odaíté­lésének alapjául szolgálhat a jövőben új és a gyakor­latban már hasznosított al­kotás, s a kiemelkedő tu­dományos eredményeket el­érő pályázók munkásságuk eredményeit összefoglaló té­ziseket is benyújthatnak. Új eleme a szabályzatnak, hogy a tudományos fokozat oda­ítélését a TMB-nél egyebek közt akadémiai osztályok, egyetemek, kutatóintézmé­nyek is kezdeményezhetik. Hosszú évek óta állandó vi­ták forrása volt — és sok visszaélésre adott lehetősé- get — a közösein készített tudományos munkák elbírá­lása. A szabályzat ebben a kérdésben is egyértelmű megoldást ad: íközos munka is lehet a tudományos fo­kozat elnyerésének alapja, ám csak abban az esetben, ha az egyéni eredmény meg­állapítható. Fontos új vonása a tu­dományos minősítésnek, hogy a jövőben minden pá­lyázónak nyilvános vitában kell megvédenie értekezé­sét, ha csak betegség nem akadályozza meg ebben. A rugalmasabb, az élethez job­ban igazodó szabályozást szolgálja, hogy közvetlenül az egyetem befejezése után megpályázható a kandidá­tusi fokozat, vagyis nincs szükség a korábbi kötelező kétévi gyakorlatra. A pá­lyázók tudásának elbírálá­sánál lényeges változás: u marxizmus—leninizmus tárgyköréből választhatnak, hogy filozófiából, szocioló­giából, politikai gazdaság­tanból, nemzetközi munkás- mozgalom történetéből vagy tudományos szocializmus­ból kívánnak-e vizsgát ten­ni, s az oroszon kívül nem kötelező egy világnyelvet választani, hanem bármely más, a kutatómunka szem­pontjából ugyancsak fontos idegen nyelvből vizsgázhat a pályázó. Fontos kikötés vi • szont, hogy a minősítés alap­jául csak az állami nyelv­vizsgát fogadják el. Az új eljárás csökkentette a vizs- gacentrikusságot szakmai­lag Is: feltételezhető jártas­ság esetén — például, ha a szakmai tárgyat valaki tíz éve oktatja — felmentésre nyílik lehetőség a kandidá­tusi vizsgák alól. A minősítési eljárásnak az új vonásai a nyíltabb, de­mokratikusabb, tárgyszerűbb vita szervezeti, jogi feltéte­leit teremtik meg. Nem rit­kán származtak anomáliák abból is, hogy egy-egy szak­ember a kandidátusi foko­zat elnyeréséért olyan té­mán dolgozott, amely már nem illett bele az érintett kutatóhely megváltozott profiljába. Ilyen témák ki dolgozására az előzetes té­majóváhagyás adott lehető­séget a kutatóknak. Az új szabályozás megszünteti ezt a rendszert, s kedvez a hi­vatásos főfoglalkozású kuta­tóknak, s nem keresztezi a kutatóhelyi vezetők törekvé­seit. A doktori cim elnyerésé­nek alapkövetelményei lé­nyegében nem változtak. Itt is megszűnt az előzetes en­gedélyezési eljárás, korábban ugyanis lehetőség volt arra. hogy kész értekezés helyett előzetes munkái alapján kért véleményt a Tudományos Minősítő Bizottságtól egy- egy téma feldolgozására a pályázó. A jövőben csakúgy, mint a kandidátusi fokozat­nál, kizárólag kész munká­val lehet pályázni. A Tudományos Minősítő Bizottság a külföldön szer­zett tudományos fokozatok honosítását is rendezte. A honosítással együtt a TME azt is megállapítja, melyik magyar tudományos fokozat­tal egyenértékű a külföldi tudományos fokozat. Üj vo­nása a szabályzatnak, hogy a Magyarországon letelepe­dett, illetve a hazánkban tartózkodó nem magyar ál­lampolgárok külföldön szer­zett tudományos fokozatá­nak elismerését is tartalmaz­za. HÉTVÉGI tájoló A nyár valóban búcsúzik. A kaposvári Móricz Zsig- mond Művelődési Ház a hét­végén rendezi meg hagyo­mányos szentjakabi nyárbú­csúztatóját, amelyen a hob­bikertek tulajdonosai ter­ménybemutatón vonultat­ják föl szép gyümölcseiket, zöldségeiket. A jó hangu­latról fúvószenekar gondos­kodik, és szabadtéri előadá­sokat tartanak. Természete­sen lesz „vursli” is. Máshol a szüret jegyében zajlik le majd a hétvége. A balatonszabadi kulturális körök szombaton délután három órakor szüreti fölvo­nulást rendeznek a faluköz­pontban, ahol látnivalókban bőven lesz részük az érdek­lődőknek. A közelgő ősz teszi idő­szerűvé — és az országos közlekedésbiztonsági nap — a gépkocsik műszaki állapo­tának felülvizsgálatát. A kaposvári és a siófoki autó­klub műszaki állomásain szombaton reggel 8 órától délig díjtalan gépkocsi vizs­gálatot tartanak. Kaposvá­ron ezenkívül a ATI-pálván autós ügyességi yersenyt is rendeznek ezen a napon ; megyei döntőn mérik össze tudásukat a legügyesebb au­tósok. A Somogy megyei Múzeu­mok Igazgatósága Csurgón elkészítette új időszaki ki­állítását. A hagyományos paraszti lakáskultúra válto­zásai a XVIII—XX. század­ban címmel. A Kaposvári Galériában Horváth Márton üvegterve­ző és Sarváry Katalin textil­tervező kiállítása látható, a Képcsarnok Vállalat Va- szary-teremben, a megye- székhelyen két iparművész mutatkozik be: Hajnal Eri­ka textiltervező és Balogh Béla belsőépítész. Az utób­bi bemutató nyitvatartását meghosszabbították, tehát még a jövő héten is látogat­ható. Vasárnap zárul Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szob­rász kiállítása Boglárlellén a Tóparti Galériában, a zamárdi tájház, a vörsi tűz­oltószertár és kiállítás, a vörsi talpasház, az újvárfal­vi Noszlopy-kúria szeptem­bertől csak előzetes bejelen­tés alapján látogatható. A Siófoki Üdülőhelyi Klub a hét végén zenés szórakoz­tató rendezvényt tart este nyolc órától, mind a két napon. Az új tanév első hete fe­jeződik be e hét végén. Akik még nem jártak a kaposvá­ri Rippl-Rónai Múzeum ál­landó kiállításán, azoknak figyelmébe ajánljuk az in­tézményt; gazdag látnivalók várják az érdeklődőket, diá­kokat, felnőtteket külön-kü- lön és együtt is. Képünk a Rippl-Rónai Múzeumban készült. KÖNYVESPOLC Illés Endre: Szerelmeim, évek múlva Sokan elmondták, sokan leírták már, hogy Illés End­re' a mai magyar esszé egyik legnagyobb mestere. Meste­reim, barátaim, szerelmeim című vaskos, kétkötetes gyűjteménye rövid idő alatt két kiadásban fogyott el. az olvasók által is alátámaszt­va ezt a kritikusi megálla­pítást. A közelmúltban meg­jelent Szerelmeim, évek múlva újra a mesterekről, barátokról vall. Azokkal az egyszerűségükben is nemes, mélyen szántó mondatokkal, amelyekkel Illés Endre évti­zedek óta jelen van irodalmi életünkben. A személyes visszafogottság és az áradó gondolati gazdagság az író és irodalompártoló Illés Endre egyik legrokonszenve­sebb tulajdonsága. Bertha Bulcsu szép szavaival: „Illés Endre láthatatlansága már- már legiendlás. Van vailami- lyen misztikus, belső tulaj­donsága. Ügy tűnik, átlép- hetetlen, delejes kör övezi. Sokan azt mondják, hogy a műveltség páncélja védi a testét... Lehetséges ... Il­lés Endre a világ elé tárja a műveit, a közért, az em­berekért cselekszik, de ő maga a háttérben marad.” Van-e Illés Endrének szen­vedélye? Az életmű megad­ja rá a feleletet. Megragad­ni és lehetőleg megírni azt, ami szép, ami szebbé teszi az életünket. Rohanó ko­runkban elkoptatott szavak? Így is felfogható. De Illés Endrénél megszépülve, új színek csillogásával lépnek elénk. Ezt talán legszebben a XX. századi magyar pró­za egyik gyöngyszemében, a Történet a szerelemről és a halálról című kisregényében figyelhetjük meg. A Szerelmeim, évek múlva cimű kötetre is egyaránt jel­lemző a szenvedély és a mértéktartás. S miközben az emlékezések, töprengések elénk idézik újra meg újra a század nagy írónemzedé­keinek tagjait, az árnyaltan rajzolt kortörténet is kibon­takozik az olvasó előtt. Nem irodalomtörténetet ir Illés Endre és nem is akar érté­kelni, de mindannak, amit mond, amit leír, súlya van, megfog bennünket. Krúdy Gyuláról: „Aranyfácánszínű háromemeletes hasonlatai­hoz; az álmatag pest-budai szecesszió atmoszférájának érzékeltetéséhez érdekes sor­sú, egyénien öltöztetett figu­rákat talált.” Déry Tiborról : „Kortársai közül senki nem hitt olyan konokul a szavak hatalmában, mint ő ... Ez már varázslat, költészet, a megtalált szavak virágba borulása.” Móricz Zsigmond- ról: „Életműve egy alkimis­ta geológus félelmetes kí­sérleti b oszorkánykonyhá­ja. Majd mindegyik munká­ját földrengés rázta meg. Írásai bereppantialk vagy hegységként a magasba gyű- rődtek.” Babits Mihályról: „Szavaiban átéltem a vilá­got, felhajtottam ízeit, meg- ismeKfifem mértékeit. Ó tett erőssé, hogy megismerhes­sem a kort, amelyben annyi bomló és bomlott anyaggal élünk egybekeveredve.” Ily- lyés Gyuláról: „Illyés Gyula számomra, nemzedékemnek, a nyomunkba lépőknek, a magyar irodalomnak, az or­szág megránduló szívű kö­zösségének, a határokon túl­csorduló magyar olvasóknak, s még tágabb körben a je­lenlegi világirodalomnak századunkban a nehéz fér­fiéveket jelenti, majd a nagy munkáikba meriülő, átalakuló építkező félmúltat, s még néhány héttel ezelőtt is a teljes fényű, dolgos jelen időt.” A Szerelmeim, évek múl­va — a nagy árnyak meg- idézése — nemcsak a kötet, hanem gz első rész cime is. A halál, az elmúlás gondo­latai foglalkoztatják az írót a Tussal, krétával cimet vi­selő második részben. Itt érezzük legerősebben, ami átragyogja Illés Endre mű­vészetét, amely mintegy mot­tója lehet egész életművé­nek, s amit mindannyian magunkénak érzünk: „Mert a halál azt jelenti: kimért az időnk, nem lustulhatunk el. Ö tanít meg az öröm megbecsülésére is : ragadd meg, szorítsd magadhQz, ami szép volt. Többé nem ismét­lődik meg.” Nem az elmú­lás dicsérete ez. Inkább el­lentmondás a halálnak! Hit az igazi életben. Ahogy ér­demes élni. Krétarajzok. Il­lés Endre kedvelt, gyakori kifejezése ez. Az ő kréta­rajzai azonban - fényképnél élesebbek. Az írás és az irodalom pártfogása, segítése mellett Illés Endre harmadik szen­vedélye az utazás. Bejárta szinte az egész világot. De, mint vallomásaiban gyakran rögzítette, élni csak itthon tud. A kötet harmadik ré­szének (Mozaik) legemléke­zetesebb darabjai a külföldi benyomásokból nyújtanak egy csokorra valót. (Tengeri csillagok halála, Thálatta! Thálatta!, Utcai képek Athénban.) Letesszük a könyvet, s vé­ge a varázslatnak. Erre a varázslatra csak a legna­gyobbak képesek. A mozai­kok, az árnyak, a töprengé­sek, a vallomások egységes, immár kitörölhetetlen él­ménnyé olvadnak össze. Nem a komorság, nem a le- hangoltság vesz erőt rajtunk a sokszor súlyos gondolatok után sem. Illés Endre művé­szete, a szépség, az igazi em­beri értékek dicsérete teljes fényében ragyog. Ez a fény nemcsak világít, hanem me­legít is. Dr. Sípos Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents