Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-07 / 210. szám

1984. szeptember 7., péntek Somogyi Néplap 3 IRÁNYÍTÁS, ellenőrzés, szervezettség Kölcsönös kötelezettségvállalás őszi napfény tábor időseknek Józsi bácsi kérőben — Citeraszó mellett A formanyomtatvány csak­nem tízoldalas. Ettől az év­től a tabi Béke Termelőszö­vetkezet valamennyi munka­helyi közössége, munkacso­portja tudja, hogy ebben a kölcsönös kötelezettségválla­lásban pontosan meghatároz­ták, milyen feltételek között és mit kell teljesítenie az üzemnek, illetve a munka- csoportoknak, az egyénnek, s ehhez milyen anyagi ösztön­zés párosul. — Egész évre szóló, ön­kéntes megállapodás ez — mondta Kovács Ferenc, a szövetkezet elnöke —, és azokra vonatkoznak az Írás­ban rögzített jogok, akik aláírásukkal hitelesítve a kö­telezettségeket is vállalták. — Mi történik, ha nem a dolgozó, hanem a szövetke­zet mulaszt? Ha például egy jeladat elvégzéséhez nem biztosítja a feltételeket? — Ez esetben nem érheti hátrány a dolgozót. Megjegy­zem: ez titka, mivel a felté­telek mindkét fél számára reálisak, teljesíthetőek. Ha csak egy mondattal is, de utalni kell rá: jó fél év­tizeddel ezelőtt a mélypont­ról kezdett fölfelé kapasz­kodni ez a gazdaság. Kettős feladatot kellett megolda­niuk: biztosítani a termelés mennyiségi növelésének fel­tételeit, és úgy változtatni az irányítás módszerein, a szervezettségen, hogy foko­zatos minőségi előrelépés is bekövetkezzen. Szeptember a konferen­ciák hónapja az egész or­szágban, így Kaposváron is. Tegnap a biológiai erőfor­rások hasznosításának le­hetőségeiről és jelenlegi gya­korlati eredményeiről ren­deztek vitát a kaposvári Technika Házában. Az MTESZ és helyi szervezetei által összehívott konferen­cia vitaindító előadását Láng István akadémikus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese tartotta. Amikor a biológiai erő­források hasznosítása szóba kerül, az átlagember első­sorban a melléktermékek, a hulladékanyagok fölhasz­nálására gondol. Az előadó azonban a problémakör jó­val bővebb, teljesebb értel­mezését adta: az összes meg­levő és megújítható termé­szeti erőforrást fölsorolva és elemezve jutott el a bio­lógiai erőforrásokig. Mondandójának fontos ele­me volt, hogy a természeti adottságokat hazánkban még nem használtuk ki, tehát a biológiai erőforrásit jelentő növényi és állati produktum minősége és mennyisége ja­vul, illetve növekszik, s er­re a magasabb szintű ter­melésre készülődve kell ku­tatnunk a nem természeti erőforrások fölhasználásának lehetőségeit is. A magyar gazdaság egyik kulcskérdése az akadémikus szerint, hogy a gabonater­melés — a legnagyobb ha­zai nyersanyagtermelő ága­zat — produktumát a jövő­ben miképpen használjuk föL Már ma is jelentős többlettel rendelkezünk, a megtermelt magvaknak két­harmadát fogyasztja el az ország, s a nem is távoli jö­vőben ez az arány fele-fele lehet. A legfontosabb meg­oldandó probléma tehát, hogy a födő Sieglet hogyan használjuk föl; közvetlenül gabonaként exportáljuk, ál­latokkal etetjük meg és így kerül kivitelre vagy ipa­ri feldolgozás után adjuk el a termékeket. A három­féle lehetőség helyes ará­nyát kell megtalálnunk. — A mennyiségi növelés volt az egyszerűbb — sum­mázza a tapasztalatokat az elnök —, hiszen a termék- szerkezet módosítása, az esz­közellátottság javítása, a sza­-kosodás magával hozta a ho­zamok növelését. Sokkal ne­hezebb feltételrendszert kí­ván a minőségi igények ki­elégítése, vagyis hogy a ter­melési tudat gazdálkodási tudattal párosuljon. Ez nem­csak azt kívánja minden szinten, hogy egy-egy fela­datot elvégezzen valaki, ha­nem azt is mérni kell, hogy hogyan. Mérni és értékelni. Ehhez viszont nélkülözhetetlen az információ. A végrehajtónak részletesen ismernie kell az irányítók döntését, hiszen csak ennek szellemében tud mind mennyiségben, mind minőségben eleget tenni kö­telezettségének. Kovács Ferenc önkritiku­san állapítja meg, hogy a szervezettség javítása érde­kében végzett félévtizedes munka még nem hozott min­denütt eredményt. — Nem mindig jut el oda az információ, ahová el kel­lene jutnia. Kimutatható, hogy a termelés eredményes­sége, a termelési egység ve­zetése és az információáram­lás között szoros összefüggés van. Ahol megfelelő a veze­tés, kellő a tájékozottság, ott eredményesebb a munka. Ez a fölismerés vezetett az idei gyakorlathoz, s kölcsö­Ezenkívül meg kell keres­nünk a melléktermékek — a kukoricaszár, a szalma és hasonlók — hasznosításának új módszereit is. Láng István kiemelten foglalkozott a környezetkí­mélő rendszerek szerepével is. Keresni kell a kémiai anyagok visszaszorításának és a természetes anyagok előtérbe helyezésének mód­szereit. Ma az arány körül­belül 7p—30 százalék az előbbiek javára. Kikapcso­lásuk természetesen lehetet­Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal jelentése sze­rint a pályakezdők iránti kereslet az idén a korábbi évekhez képest mérséklő­dött, de még mindig elegen­dő állás között válogathat­nak a tanulmányaikat befe­jező fiatalok. A munkálta­tók által kínált 146—147 ezer munkahely ugyanis csaknem 30 százalékkal több, mint az ifjúsági munkaerő- kínálat. A pályakezdők azonban nem egyformán kedvező eséllyel kezdik a munkás­éveket. Lehetőségük nem­csak végzettségüktől füge hanem attól is: hol akarnak letelepedni, hol szeretnének állást vállalni. Szakmunkáshiány Aki fizikai munkát ke­res, válogathat az ajánlatok között — szerte az ország­ban. Ugyanakkor a közép­fokú végzettségű, szellemi munkát keresők közül átlag minden második fiatal szá­míthat csak elképzeléseinek megfelelő munkahelyre. Nem egyforma a férfiak és a nők elhelyezkedési esé­lye sem: a tanulmányait be­fejezett fiatalok 45 százalé­ka nő, de a munkahelyek 65—66 százalékára férfiakat várnak. Az idén a tavalyihoz ké­pest valamit módosult a nős kötelezettségvállaláshoz. — Végleges következtetést levonni nem lehet — mond­ja az elnök —, de az bizo­nyos, hogy mind a fegye­lemre, mind az egész gazdál­kodásra jó hatással van. Lé­nyegesen kevesebb a vita, az egymásra mutogatás. Arról nem is beszélve, hogy ked­vezően hat a közgondolko­dásra, segíti formálni azt a tudatot, hogy nemcsak ter­melni, hanem gazdálkodni is kell. Az állatgondozónak, a traktorosnak éppúgy, mint a termelésirányítónak vagy a közgazdasági csoportvezető­nek. A tabi szövetkezetben csökkent a mulasztások, a fegyelmi vétségek száma. A kötelezetségekkel együtt nőtt a munkahelyek, a termelési egységek önállósága, és foko­zódott a dolgozók felelőssé­ge is. — Távolabbi célunk az ön­elszámolás kialakítása. Ehhez a következő két évben te­remtjük meg a számítógépes adatfeldolgozás feltételeit. A gép azonban csak egy elem. Ezért külön figyelmet fordí­tunk az öntevékenység fej­lesztésére, a gazdálkodási tudat erősítésére. A kölcsönös kötelezettség­vállalás eszköz ebben az igyekezetben. S a nem egé­szen egyévi tapasztalatok alapján gazdasági eredmé­nyeket elősegítő eszköz. Vörös Márta len, de ésszerű célnak lát­szik a 60—40 százalék. És egyes nagyüzemekben, ré­giókban elképzelhető a ké­miai anyagoktól mentes ter­melés is; a családi kertek­ben szintén ésszerű a vegyi anyagok kizárására való tö­rekvés. A nagy sikerű vitaindító után több mint egy tucat hozzászólás, illetve korrefe­rátum hangzott el, a szak­emberek értékes elméleti és gyakorlati tapasztalatokat cseréltek. L. P. munkahely-ajánlatok terü­leti összetétel: kismérték­ben csökkent a fővárosban és növekedett a vidéki vá­rosokban az álláslehetőségek száma. A községekben, fal­vakban ugyancsak romlot­tak az elhelyezkedés lehető­ségei. A legnehezebben az ország északkeleti térségé­ben lehet munkához jutni. Ami a képzettséget, illet­ve a képzetlenséget illeti: kedvezőek az általános isko­lai végzettséggel munkába lépő fiatalok munkavállalá si lehetőségei. Közülük el­sősorban az egészségileg ká­rosodottak és a fogyatékosok elhelyezkedése okoz gondot. A gazdálkodók zöme betaní­tott és segédmunkára várja a képzetlen fiatalokat, de sok helyen kínálnak lehe­tőséget a betanítást követő­en a szakképesítés megszer­zésére. Nem zökkenőmentes a gimnáziumot befejező és tovább nem tanuló mintegy 11 ezer fiatal munkába ál­lítása, miután számszerűen is romlott a számukra föl­ajánlott álláslehetőség. Rá­adásul — szakmai ismeretek híján — mind kevesebb esé­Bujócskát játszik a map a fehér t'alhőfckeü ; a megyei KISZ-bizottság balaitonfeny- vesi táborának idős lakói arcán csupa derű. Magá­nyos idős embenék vették birtokukba egy hétre a fia­talok táborát. A megyei KlSZ-bizottság, a megyei egészségügyi osztály és a Magyar Vöröskereszt So­mogy megyei Szervezete második alkalommal ren­dezte meg az őszi napfény- tábort. az öregek napközi Otthonait látogatóknak, az egyedül1 éllő nyugdíjasoknak. A megyéből kilencvamhár- miain jöttek el' a tóparti tá­borba — tudták meg Pintér Pirosikától, a táborvezető helyettesétől. A kerítésem kívülről! ki gondolná, jórészt hetven­nyolcvan évesek hangjától zeng a környék. Szinte egész nap szól a harmonika, ének­ből sem fogynak ki, esténr ként pedig a szék lába mel­lé kerül a megkopott bot, s táncra perdül anyóka, aipó- ka __A gyorsam repülő na­p ok dús programja minden igényt kielégít, vám benne hasznos egészségügyi és jo­gi előadás, számos szóra­koztató rendezvény. A kö­zösségi események mellett gondoskodnak arról, hogy mindenki jól érezze magát a Balatonom. lyük van arra, hogy irodai, kereskedelmi és egészség- ügyi munkakörökben helyez­kedjenek el. Borravalós szakmák? Jó lehetőségek között vá­logathatnak ezzel szemben az érettségizett szakmunká­sok, miközben a szakközép- iskolásoknak gyengébb kí­nálattal kell beérniük. Kü­lönösen vidéken kevés a közgazdasági, az autóforgal. mi, az óvónői, a kereskedel­mi és vendéglátóipari szak- képzettséget igénylő munka­kör. Hasonlóképpen romlot­tak az út- és vasútépítő, a hídépítő, a vízügyi, a vegy­ipari és az állategészség­ügyi szakon végzettek esé­lyei. összességében rendkívül jók a szakmunkások mun­kába állási lehetőségei: a 46 ezer végzett fiatal 64 ezer állás közül válogathat. A lakatosokat, esztergályoso­kat, vájárokat, fonókat, szö­vőket, kőműveseket, ácso­kat, állványozókat, bádogo­sokat, csőszerelőket és ál­Az egyik néni mindennap bemegy a térdig érő vízbe, messzi partokat figyelő te­kintete élményekké! telik meg. És senki sem számí­tott: arra, hogy a csónaká- zástól sem riadnak vissza az öregek. Türelmesem sor- baáíliitak, hogy mindenkire sor kerüljön. Szerdán este éjfélig szólt a ciiteramuzaika, s fáradha­tatlanul, kipiruffit aieeal táncolt a sok idős ember. — Meghívtunk a nagyatá­di öregek dtalérdájábál két asszonyt, hogy segítsenek hangulatot teremteni. Nap­jában többször is födszáll a nóta, nem keffi a biztatás — mesélnek beteljesült örömmel a tábor szervezői. Bemutatnak két öreget. Pá­pai Józsefet és özv. Szűcs Mihálynét. Hamiskásan rá­mosolyog az egyik gondozó­nő és nevemben szóra bírja őket'. — Hogy is volt tegnap este? Pápai Józsefnek szemüve­ge mögött hamiskásan csil­log a szeme. — Megkértem — és itt eü- áiüit egy pillanatra a szava, a zsebéből egy papírdarab- kát kotorászott elő, majd így folytatta — megkértem özv. Szűcs Miháilymé kezét. lattenyésztőket szinte lasszó­val fogják a vállalatok. Ez­zel szemben a még mindig nagyon népszerű (tegyük hozzá: többségében borrava­lós) szakmákban, például autószerelőként, műszerész­ként, kozmetikusként és fod­rászként, nehéz elhelyezked­ni. A felsőfokú oktatási in­tézmények nappali tagoza­tán több mint 14 ezer fiatal végzett az idén. Közülük 3700 társadalmi ösztöndíjas, illetve külföldi hallgató. A mintegy tizçzer pályázatra jogosult fiatal így csaknem 25 ezer állásajánlat közül válogathat. Nagyon jók a műszaki diplomások elhe­lyezkedési esélyei, a mérnö­kök háromszoros álláskíná­latból válogathatnak. A vál­lalatok ajánlatainak ötödé vezető munkakörre szól, a többi beosztott műszaki ál­lás. A bölcsészek számára 26 százalékkal kevesebb a fel­kínált állás, a természettu­dományi karokon végzettek viszont két ajánlat közül is válogathattak. Különösen a programozó matematikuso­kat keresik a vállalatok. Hallották, nem? Komolyan gondoltam. Még egy fénykép is elő­kerül az igazolványok kö­zül : régi, megbámult csa­ládi kép. — Hasonlít a feleségem­re. .. Az ígaU Pápai Józsi bá­csi nyolcvanegy éves. A menyasszony karára nem áruljuk el, csak annyit: „Az esküvő még odébb llesz, először bele 'kell egyezzenek a fiaitallok. Az unokám sza­va szent.” Varga L. Ferencné már másodszor kapott meghívást a balatonietnyvesi táborba. — Ugye, jövőre is eljöhe­tek? — kérdi. A társaságtól kissé félre­húzódva Lep osa József vé­sd nyugdíjas farag. MajdL nem kész egy virágokkal ékesített tányér, most ké­szül egy tükrös. Arrébb szorgos asszonykezek fona­lat gombolyítanak, egyikük hímzésénél segédkeznek. Csupa szín, hangulat a fenyvesi őszi napfénytábor. S többen is osztozhatnának e tábor örömeiben, ha a megyei vállalatok, termelő- szövetkezetek saját nyugdí­jasaikról gondoskodva tá­mogatással segítenék a tá­bort. Változatlanul igen nagy az igény közgazdászok és üzem­gazdászok iránt; az előbbiek számára négyszeres, az utób­biakban háromszoros az ál­láskínálat. A tavalyihoz ké­pest romlott az agrár szak­emberek munkába állási le­hetősége, elhelyezkedési gondjuk azonban csak a kertészmérnököknek van. Kereslet — ellentmondásokkal Összességében a pályakez­dők kedvező elhelyezkedési lehetőségei ellentmondáso­sak. Bár — mint a számok bizonyítják — ma Is lénye­gesen több a betöltetlen ál­lás, mint a pályakezdő, nem mindenki dolgozhat ab­ban a szakmában és abban a helységben, ahol szeretne. A népgazdaság munkaerő iránti igényei ugyanis vál­toztak, differenciáltabbak, mint korábban, s az ország egyes kisebb térségeiben ma sincs teljes összhang a mun­kaerő-kereslet és -kínálat között. Mindez azt vonlja magé után, hogy a fiatalok egy részének az átképzést, az áttelepülési vagy ingázást is vállalnia kell ahhoz, hogy a képzettségének, illetve az el­képzelésének megfelelő mun­kakörben, munkahelyen, te­lepülésen dolgozhassák. Molnár Patricia (Folytatjuk.) A biológiai erőforrások hasznosítása Konferencia Kaposváron Horányi Barna Növekvő népgazdasági igények Pályakezdők, álláshelyek

Next

/
Thumbnails
Contents