Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-06 / 209. szám
1984. szeptember 6., csütörtök Somogyi Néplap Emberséggel, következetesen Kölcsönadott műalkotások Hungaroton-hanglemezhetek TIZENHÁROM ÚJ KIADVÁNY Keresztury Dezső nyolcvanéves Aligha volt a magyar kultúrának, irodalomnak — s tegyük hozzá: a közéletnek — nagyobb nemzedéke, mint amelyet a századforduló éve< hoztak: József Attila, Illyés Gyula, Németh László, Szabó Lőrinc korosztálya. És ezt a nemzedéket nemcsak az alkotás, hanem a szerep is naggyá tette, lett légyen ez a szerep művészi, kritikusi, irodalompolitikai vagy éppenséggel művelődésügyi. Korunk megkövetelte a helytállást meg a sokoldalúságot: a legjobbaknak az ozorai példát követve kellett sereget mutatniuk, éspedig sokféle fronton. Ehhez persze tehetség és főiké szüllség kellett, s még inkább elszántság, hit és következetesség. Mindezt elmondhatjuk a föntebb említettekről, de elmondhattuk a nemrég ünnepelt, irodalompolitikai té- nyezőként is oly fontos Illés Endréről. Most pedig arról a Keresztury Dezsőről, aki — alig hisszük el, de az tv számok nem tévednek — szintén nyolcvanéves lett. Mint annyi tehetséges és kulturált magyar ifjú: ő is költőnek indult. Csakhogy erős kritikai érzéke lévén, alig múlt húszéves, mikor ígéretes zsengéit megsemmisítette. Tudóssá lett tehát de a tények gazdaságának ismeretében, kritikai kiadások mestereként, összefoglaló antológiák, tudományos képeskönyvek készítőiéként sem volt száraz pozitivista: értelmes munkáját mindig érzelem dúsította. S egypár évtizeddel ezelőtt már mini egy gazdag pálya új állomására tért vissza ifjúkora költői útjára. Közhely lenne Keresztury örök fiatalságát emlegetnünk — hanem a közhely is lehet igaz. Közhely Pannóniái volta, a klasszikus hagyományhoz, a lankás dunántúli tájhoz való kapcsolódása. Közhelyeket kell mondanunk, ha rendkívüli műveltségét emlegetjük. Ha utalunk tudós voltára, arra, hogy mily kiváló germanista vagy hogy Arany Jánosnak, Batsányinak, Babitsnak nincs különb ismerője, értője, értelmezője. Ha fölidézzük, mily nehéz posztokon tevékenykedett, így Berlinben, a náci fővárosban is a független magyar szellem képviseletében, a németség kultúrájának kettős arcából pedig mindig az örök humánumot megvilágítva. Emlékezhetünk arra, hogy mit tett mint a magyarság európai helyének megvitatását kezdeményező, problémafölvető, gondolatébresztő hazafi. Hogy mily nagy nevelő volt : az egyetemen vagy Eötvös kollégiumban éppígy, mint később miniszterként, amikor a demokratikus iskolaügy, a tudománypolitika és közművelődés alapjait rakta le — amiért aztán egy demokratikus szólamokat szajkózó, ám annál antidemokratikusabb időszakban hosszú évek mellőzöttségével fizettek neki. Zokszó nélkül dolgozott akkor is, könyvtáros volt, színházzal, zenével foglalkozott, népszerű gyűjteményeket tett közzé, s végül mind nagyobb hatással szólalt meg mint költő. Hatással, de nem hangerővel. Versei mind a dunántúli klasszikus hagyományhoz kapcsolódtak. s ilyenek ma is: humánum, magyarság, mélyen átélt közösségi érzés és őszinte személyesség jellemzi verseinek vonulatát, amelyekre épp e hagyománynak megfelelően a formai készség, finom ízlés, visszafogott kifejezésmód a jellemző. S még nem szóltunk a közvetítőről, az esszéíróról, a fordítóról. Folytassuk? Lehet méltatni Keresztury sokféle tevékenységét, mennyiségre is meghökkentő, amit különböző területeken véghez vitt, de mindarra, amit kultúránk közös asztalára letett: az emberség és minőség a jellemző. Kristó Nagy István Tűnő kalandja csak moccanatlansága a nyárnak. Szaporázom lépteimet fel a faloromra; fent vakít a nap. Sokan vagyunk még apró fekete pöttyök. De már véges légy-életünk. Reggelre alig tudom lábamat kiegyenesíteni, úgy elgémberedik a hideg éjszakától. Ami gyógyszerként segít, azok az emlékeim. Micsoda nyaram volt! Azám, micsoda nyár... Az NDK-úttal kezdődött. Jól elhelyezkedtem a lábtörlő alatt, bár nem mondom, ez volt a Trabi porfészke. Mégis kényelmesen utaztam. A határ előtt volt rázós csak egy kicsit, mert Éva asszony a lábával dobogott, úgy szidta a férjet: — Meglátod, rögtön kiszúrja a vámos, hogy a visszapillantó tokjába dugtad ...! Minden trükköt ismernek. Ennyi erővel a gyerek zsebébe is tehetted volna... — Es a Tuzexben, Pevex ben, Intershopban min vásárolsz?! — jött a dörgedelmes válasz Kálmán úrtól. Szerencséjük volt. így aztán elég unalmasan alakult az út. Minden boltot, áruházat, butikot, kereskedést végigtangóztak. Kálmán úr az egész kocsit felújította; három napot feküdt a Trabant alatt egy Drezda melletti parkerdőben, nyakig olajosán. Nem láttuk a Zwingert, mert még Legnagyobb múzeumainkban már körvonalazódtak a jövő évi vendégkiállítások, a külföldi társintézetekkel kialakított együttműködés tervei. Igen széles körűek a kapcsolatok: ha bárhol nemzetközi összefogással jelen • tős kiállítást rendeznek, legtöbbször az alkotások között szerepelnek a magyar múzeumok — így a Szép- művészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria — műkincsei is. Múzeumainkat évente mintegy 10—15 alkalommal keresik meg külföldi kiállítási intézmények, különböző műtárgyak kikérésével. A kérések teljesítésére azonban mindenkor csak a szállítás biztonsági feltételeinek, valamint a műtárgyak szállíthatóságának alapos mérlegelése után kerülhet sor. A Szépművészeti Múzeum az idén 9 külföldi kiállításon vett, illetve vesz részt alkotásaival. Régi képtárának négy festménye ez év végén érkezik vissza a Philadelphiában,, Nyugat-Ber- linben és Londonban látható vándorkiállításról, mely a XVII. századi holland életkép-festészetet mutatja be. A szeptemberben záruló NSZK-beli Maulbertsch-ki- állításról is mintegy 40 alkotást várnak vissza: a XVIII. századi művész szülőhelyén, Langenargenben rendezett bemutatóra ugyanis ennyi művet — Maul- bertsch-festményt és -rajzot, illetve kortárs alkotást — kölcsönzött a múzeum. A modern gyűjtemény egyik képe, Oskar Kokoschka Veronika című festménye Velencében a bécsi képzőművészetet és kultúrát' bemutató tárlaton szerepel szeptember közepéig. Még az idén Baselbe is utaznak múzeumi képek: a Tobias Stimmer festőművész halálának 400. évfordulója alkalmából szeptemberben nyíló kiállításra két grafikát adnak kölcsön, 1985 első felében pedig a bécsi Alber- íinában rendezendő Dürer- kiállításra küldenek a tervek szerint két grafikát. Az 1985-ös esztendő kiemelkedő eseménye lesz többek között az a vándorkiállítás, melyet Mesterrajzok a Szép- művészeti Múzeumból címmel Washington, Chicago és Los Angeles múzeumaiban mutatnak be. A száz kiválasztott híres alkotás, köztük Leonardo, Raffaello Correggio és Veronese művei, decemberben térnél: majd vissza a múzeum gyűjteményébe. A Magyar Nemzeti Galéria az idén többek között az ausztriai Grafenegg kastélyban rendezett Ferenc József és kora című kiállításon vett részt képeivel. Az október végén záruló kultúrtörténeti tárlatra az egykori Monarchia-beli országok adtak rendkívül gazdag anyagot. A Galériából mintegy húsz kép: Munkácsy-, Székely Bertalan-, Zichy-, Hollósy- és Szinyei Merse-festmények, vázlatok és rajzok utaztak a bemutatóra. Tárlat festményekből a háború ellen A kelet-lengyelországi Majdanekben, az egykori koncentrációs tábor területén létesített múzeum képzőművészeti gyűjteményének anyagából nyílt tegnap kiállítás Budapesten, a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központban. A tárlaton húsz lengyel és három magyar festőművész huszonkilenc alkotása látható. Az 1944-ben, közvetlenül a tábor felszabadítását követően létrehozott múzeumban 1962-ben alapították meg a festészeti galériát. Tárlóiban azoknak a művészeknek alkotásait tárják a látogatók elé, akik a háború elleni tiltakozást választották témájuknak. Köztük láthatóak Gábor Marianne, Tóth László és Lóránt János művei is. A népzene, a klasszikus muzsika és az irodalom barátainak ezúttal is érdemes lesz egy közepesen szerény summát tartalékolniuk a hét végén vagy a jövő hét kezdétén kézbesítendő fizetésből, ugyanis szeptember közepétől ismét sor kerül a Hungairoton-hanglemez- hetefcre. Tizenhárom kiadvány kerül a boltokba a szokásos kedvezménnyel, azaz október elsejéig lemezenként húsz forinttal olcsóbban. A legkomolyabb „erszény- csajpolásra”’ az operabarátok számíthatnak. Megjelenik ugyanis Rossini A sevillai borbély című vígoperájának teljes felvétele, amelyet a hatvanas évek elején Lamberto Gardelli vezényletével rögzítettek a Magyar Rádió stúdiójában, László Margit, Melis György, Székely Mihály és Réti József főszereplésével. Ugyancsak „slágernek” ígérkezik A magyar operaszínpad csillagai című sorozat negyedik — háromlemezes — albuma. Csak néhány név a közreműködők listájáról: Házy Erzsébet, Déry Gabriella Geszty Sylvia, Ilos- falvy Róbert, Kónya Sándor, Radnai György. Sokak érdeklődésére számíthat Mozart két népszerű zongoraversenyének felvétele Kocsis Zoltán és a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában, valamint a salzburgi mester C-dúr — úgynevezett koronázási — és Schubert megrázó G-dúr miséjét tartalmazó lemez. A harmadik — tragikus — bécsi aktualitás : Beethoven harmadik, Eroice szimfóniájának felvétele az Állami Hangversenyzenekar interpretálásában, a nemrég elhunyt Ferencsik János irányításával. A századforduló színpompás zenei impresz- szionizmusának hívei Debussy Ravel és Dukas szimfonikus kompozícióiban gyönyörködhetnek arról a felvételről, amelyet Lehel György dirigált lemezre a Rádiózenekar élén. A népzene barátai arra a háromlemezes albumra csaphatnak le hamarosan, amely a finnugor és török népek ősi muzsikájának színejavát tartalmazza Vikár László gyűjtésében. A hangzó szép- literatúra megszállottjai Shakespeare Hamlet című tragédiájának teljes felvételét vásárolhatják meg, a főszerepekben Gábor Miklóssal, Tolnay Klárival és Bessenyei Ferenccel, Vámos László rendezésében. A magyar költészet szerelmeseit La tinovits Zoltán posztumusz lemezével lepi meg a Hungaroton, a tragikus sorsú művész előadásában Ady, Babits, Karinthy, Kosztolányi, Juhász Gyula és Tóth Árpád versedt halljuk. Szakács Miklós párád! üvegkészítő három évtizede jegyezte el magát a szakmával. Kézügyesség, alkotókészség, harmóniaérzék, s nem utolsósorban nagy türelem kell ahhoz, hogy az óilomkristályba álmodott minták nemcsak szépek, hanem művésziek is legyenek. Szakács Miklós sikeresen szerepelt a hazai és a külföldi kiállításokon Egy bogár a nyárban hiányzott a szabadonfutó. s kihagytuk Lipcsében a népek csatájának emlékművét is, mert „végre kaptunk hát só kipufogódobot”, és szerelni kellett... Utaztunk, és vásároltunk, a kis Béci pedig végigüvöltötte az utat. A tizedik napon már csak az új gumikat kellett kellőképpen besározni, összeko- szolni, és indulás haza ... Otthon új ötletem támadt- gyerünk a szomszéd Vere- miékkel a Balatonra! Zöld- segesüzletük van, „révbe értek”, nem lesz más dolgom, mint egész nap sütké rezni a Balaton-parton. Egyik monokinis hölgyről a másikra szállók ... Aztán éjszaka Veremi úr már szaladt is velem az Alföldre dinnyéért. Megpa kolta a kocsit a zöld labdákkal, a csomagtartóra felkötött három zsák lecsópaprikát (persze otthon nem átallotta kiirni: „Első oszt. fehérözön. Ára: 32”) és még Kecskeméten a vásártéren is vett — olcsón — két láda túlérett őszibarackot. Ahogy hazaért, leszúrta az egész családot: — Mién vettük magát hozzánk mama? Már rég a lellei strandon kellene árulnia a főtt kukoricát! Ha János bácsi öt órakor fényezni tudja a hullóalmát napi hatvanért, akkor maga is jobban mozdulhatna .., A felesége a „te hajcsár, nekünk soha egy szabad percünk sincs”-t ordította és válással fenyegetőzött. Vere mi erre megjuhászodott (a videomagnó és a Sony hifitorony, plusz az egyik kocsi a nyaralóval ugyanis az asz- szony nevén van)... — Elegem van ebből! — gondoltam, és egy könnyed szárnyalással két győri túrabiciklishez szegődtem. Ez az igazi nyár: önfeledten körbekerekezni a Dunántúlt. A domboknak fölfelé hamarosan kibújt a szög a zsákból. A? egyik fiú szidta az igazgatóhelyettes „atyát”: — Bánom is én, hogy ők a hatvanas években még Szegedre is elkerekeztek. Mi holnap hazamegyünk! Állandóan azt hallom: mi ezt csináltuk fiatalon, meg azt csináltuk ... Segítették őket a fényes szelek, nekünk meg az összes barátunk Zsigával repít, csak mi nyomjuk a pedált. A fiuk még aznap vissza fordultak ''módosítva a tervet) én pedig szerencsére az egyik pihenőben átre pűltem egy csülogó nyugatnémet Mercédesre ... Micsoda sorsom volt! Légkon dicionglás, halk barokk mu zsika, konzerv üdítők. — öt év óta nem voltam itthon — mondta barátjának m agyarul a vezető, amint a kicsi somogyi faluba bekanyarodtak. Az volt az igazi nyár! Hús veranda, tisztaszoba, kacsapecsenye, uborkasaláta, és kirándulások a környékre. Végül a nagy jólét majdnem megbosszulta magát. Johann úr ugyanis mindenképpen sonkát akart venni falubelijétől. Igazi nemes füstölt disznócomb meg csak valami régi haragosánál volt. — Meglátja, édesanyám, pénzzel meg tudtuk puhítani az öreg Mihályt — mondta a kapu előtt. Be is hívta őket a gazda tisztességesen, kínáltfu borral meg valami lekváros pogácsával. — Jól kikupálódtál, János — ütögetce a bajuszos öregember alkalmi gazdám vállát. — Nem gürcölsz annyit, mint apád ... Johann úr aztán a kamrában egy ötvenmárkást gyűrt az öreg zsebébe és szóba hozta az üzletet, a legszebbik sonkára mutatva. Mihály bátyánknak elvörösödött a feje, mikor kivette a pénzt a zsebéből, és a világosra tartotta: — Nem tudom, ez menynyi forint, de megtartom, mert ötvenkettő óta tartoztok két jó rudazókötelem- mel... A sonkát meg nem adom, mert azt én is mag tudom enni! Aztán még kettőt csapott felém, mert én már azon a sonkán csücsültem ... Végül egy távolsági járatú busszal jöttem haza, letörve. Elegem volt az egészből! Itthon Kálmán úr épp a családnak tett ígéretet: ha péntek délelőtt el tud lógni, akkor irány a pécsi állatkert. örül majd a kis Béci. Pénteken háromkor csörgött a telefon, s Kálmán úr közölte, hogy nem ő, hanem a főnök lógott el, és meghagyta, hogy valaki (Kálmán úr) a munkaidő végéig maradjon, mert jönnek a műszaki tervekért az anyavállalattól. Éva asszony bőgött: „Miért is nem mentem a Zsalakó Bandihoz7 Gmk-vezető, húsz teherautói irányít, álló nap Martinit isznak, s a feleségének kéthavonta leesik egy aranygyűrű ...” Görbítem a hátamat a falon, hadd süsse a nap. A többi bogár már keresi a helyet, nehogy elfoglalja valaki a télre. Latolgatom, hogy jövőre leszállók amu- gas lóról. Erdei túra, sátor tábor, könnypd repdesés a Bakonyban. Sümegi vár. . Lehet, hogy még a Desedá- ra is lemegyek! Békés József
