Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-05 / 208. szám

1984. szeptember 5., szerda Somogyi Néplap 3 Hol tart a mezőgépipar ? Gépek és alkatrészek Szeptemberi napsütésben A jelenleg gyártott mező­gépek 32 százaléka egy-két éves, 38 százaléka pedig 4—6 esztendős termék. A hat­évesnél régebbi konstruk­ciók aránya 30 százalék. Az ipari szakemberek szerint ez a korösszetétel megfelel a fejlett mezőgazdasággal ren­delkező országok színvonalá­nak. A mezőgazdasági nagyüze­mek gépbeszerzése a mosta­ni ötéves tervben valame­lyest mérséklődött, de így is jelentős a gépállomány: ér­téke meghaladja a százmil- liárd forintot. Néhány terü­leten a teljes hazai keresle­tet kielégíti a mezőgépipar. Nyolcvan ember kenyerét Szocialista mezőgépexpor­tunk megegyezik az import értékével, a tőkés export pe­dig az import értékének mintegy 60—70 százalékát fedezi. A tervek szerint a hazai gépellátás aránya a jövőben tovább nő, 1990-re Szolidaritási rendezvények a A népeik közötti barátság erősítését, a függetlenségü­kért és szabadságukért har­coló népek harcának támo­gatását szolgálják az őszi szolidaritási hónap somogyi eseményei. A sok rendez­vény közül érdemes kiemel­ni, hogy Nagyatádon meg­emlékeznek az etiópiai for­radalom 10. évfordulójáról, Új vitorlás­hajó a Balatonon A Mahart Balatoni Üzem- igazgatóságának hajóépítő műhelyében elkészült és si­keres próbautat tett az uj, kajütös vitorláshajó. E ví­zi járművet Országh 1st vár., az üzemigazgatóság fő­konstruktőre tervezte. A vitorlás a Pillangó III. tt- puselnevezést kapta; a szám utal arra, hogy továbbfej­lesztett változata a már so- íozatban gyártott I-es és II es hajóknak. II négyzetme- teres vitorlázatot kapott Kajütjében két fekvőhely van. de teljes befogadóké­pessége 5-6 fő. Testének anyaga: műanyaggal ke­zelt fa, ez jól ellenáll az időjárás viszontagságainak. A Pillangó III-at az őszi BNV-n is bemutatják, és készülnek a sorozatgyártás­ra. fedezi majd a belföldi szük­séglet 50 százalékát, 2000-re pedig az 55—60 százalékát. Sajnos, az automatizálás hazai fejlettsége nem éri azt a színvonalat, amit a műszaki lehetőségek: a me­chanika, az elektronika, a hidraulika, a pneumatika már biztosítani tud. A ma­gyar ipar automatizáltsága csupán 17 százalékos, míg a szomszédos Jugoszláviában 23, a fejlett tőkésországok­ban pedig már több mint 50 százaléknál tartanak. Biztató sikerek A lemaradás ellenére a mezőgazdasági gépek auto­matizálásában — az utóbbi években — néhány figye­lemre méló eredmény szüle­tett, s így remény van a hátrányok bizonyos mértékű ledolgozására. Már sorozat- gyártásban készítik az úgy­nevezett szlipjelzőt, amely a maga nemében világviszony­latban is újdonságnak szá­mít. Ezzel a berendezéssel elérhető, hogy a traktor az megyében Boglárlellén és Marcaliban a libanoni és a palesztin nép igazságos harcát mél- tatjáik. fCül- és belpolitikai tájé­koztatót rendez a Hazafias Népfront megyei bizottsága a katolikus papok megyei békebizottsága, a megyei egyházközi békebizottság tagjai részére. No-finesnek hívják azt az építési technológiát, amelyet 1978-ban megvásárolt a nagyatádi Komfort Ipari Szövetkezet. Vermes Gábor akkor a megyei szövetség munkatársaként bábáskodott a licencvásárlásnál, ma mint a szövetkezet elnöke gazdája a no-finesnek. — Ha ma ajánlanák a technológiát, megvenné? — Nem. — Tehát elhibázott lépés volt? — Szó sincs róla! Akkor ez volt a legjobb, a legtöb­bet ígérő építési módszer. Azóta azonban sok minden változott. Néhány nappal ez­előtt például a zalai épí­tészmérnökökkel beszélget­tünk, s elmondták: megnőtt az építőanyagok ára, sok he­lyen ugrásszerűen megug­rott a telekár, a beruházási nehézségek miatt nincs mód vagy csak korlátozott lehe­tőség van a lakótelepek épí­tésére. Ezt természetesen is­optirtiális vonóerővel végez­ze a munkáját. A Mezőgép-vállalatok 33 országgal állnak kereskedel­mi kapcsolatban. Az elmúlt évek gyakorlatában bebizo­nyosodott, hogy a különböző gépek hazai sikerei szolgál­nak a legjobb ajánlólevél­ként külföldre is. Ennek kö­szönhetően több vállalat — például az Élgép — szép eredményeket ért el a dol- lárelszámolású piacokon.. Az ipar és a mezőgazda­ság között a legtöbb vitát az árak okozzák. A gépek árát a mezőgazdák rendsze­rint borsosnak, néha irreá­lisnak tartják. A gyártók a világgazdaságban bekövetke­zett változásokra, az alapa­nyagok, az energiahordozók drágulására hivatkoznak. Ügy vélik, a mostani mező- gazdasági árrendszer miatt a gazdaságoknak minden gép drága, mivel az üzemek a vásárolt gépek emelkedő árait nem tudják érvényesí­teni az általuk termelt és értékesített termékek árá­ban. Alkatrészbolt Az ipar és a mezőgazda­ság kapcsolatának másik neuralgikus pontja az aka­dozó alkatrészellátás és a gyenge vevőszolgálati tevé­kenység. A győri Rábában — a korábbi anomáliák el­kerülése érdekében — föl­számolták a közvetítő keres­kedelmet, s egyedülálló mó­don kinyitották a kaput a vásárlók előtt. Ez azt jelen­ti, hogy bárkivel szerződ­nek. Az öt legnagyobb ter­melési rendszerrel együtt­működve végzik a gép- és alkatrészforgalmazást, s a korábbinál magasabb színvo­nalú vevőszolgálati munkát. Saját kockázatukra konszig­nációs raktárt hoztak létre, ahol a mezőgazdasági üze­mek közvetlenül vásárolhat­nak. Ugyanakkor öt szerviz­központot és 42 szervizbázist építettek ki. A változást jól szemlélteti két adat: 1982-ben — a köz­vetítő kereskedelem révén — 358, 1983-ban pedig — sa­ját forgalmazásban — 610 millió forint értékű alkat­rész fogyott el. A győri Rá- ba-alkatrészbolt létrehívása is azért történt, hogy meg­valósítsák gyártmányaik tel­jes körű alkatrészellátását. Ez az út jó irányba vezet. Most már csak az a kérdés, hogy a hazai mezőgazdasá­gi gépgyártók közül hányán cselekednek hasonló szellem­ben. merjük. Ám a kórképhez más is hozzá 'tartozik: korábban három építőipari vállalat volt érdekelve a Rinya-parti építkezéseknél, a Tanép, a Sáév és a Komfort. Az első kettő már eltűnt a terület­ről. 1979 óta a Komfort 290 lakást épített a Jókai-lakó- telepen. S a gond az, hogy sokallják értük, amit ké­rünk. — Valóban drágák a Kom­fort komfortjai? — Nem mondanám, sőt.. . Mi korábban kilenc és fél ezer forintot kértünk egy négyzetméterért. Igaz, ma tízezerért csináljuk ugyan­azt, de a körülmények is változtak: drágult az anyag, a telek, kevés a szakmunkás. Ennek ellenére egy lakást 580—600 ezer forintért elké­szítünk. A vásárló természe­tesen drágábban kapja, mert hozzájön még a telekár, s bizonyára egyéb bonyolítási költség is. — A nagyatádiakat évek Már alacsonyabban jár a nap, az út menti nyárfák árnya megnyúlt, és napról napra koráb­ban (kúszik a köd a Dráva-parti füzesek felől a földekre. A kert mögötti ka­szálón a levágott rendeket forgatja a család. Még két- három ilyen napsütéses nap, és lehet gyűjteni, hazaszállí­tani. Kell a jószágnak a ta­karmány télire; s nyugodt­ságot ad a tudat, hogy most már meglesz, nem lehet hi­ba. Néhány kilométerrel ar­rébb ugyanezt a munkát gép végzi. A szemmel nehe­zen körülfogható, messze futó rétről a lakócsai szö­vetkezet nagyüzemi állatál­lományának gyűjtik a télire valót. Szekerek döcögnek Tótújfaluba. Potonyba, a mostani Időszak jó alkalom arra, hogy az állatot tartó háztáji gazdaságokba kerül­jön az alomszalma. Van bő­ven, jut mindenkinek, amennyi kell. Napközben még melegen süt a nap, -de a falu, a ha­tár őszi arcát mutatja. — Ahogy az aratnivaló el­fogy, a gazdaember, már csak a télre készülődik. Nagyüzemben, otthon egya­ránt. Vas Lajos, a szövetkezet elnöke visszafogottan derűs. — Ami elmúlt, abban van minek örülni, és akad, ami­nek nincs. De mindig az a nyugtalanító, ami ezután jön. — Minek örül, és minek nem? — Több mint száz hektár szóját kellett kiszántanunk, többévi próbálkozás után levonva a tanulságot: nem megy ez nálunk. Hogy az egyensúlyban ez mégsem óta foglalkoztatja, hogy a halgazdaság volt központjá­nak helyén, a Kiszely-lakó- telep folytatásaként, újabb lakásokat építenek. Ám a hírek szerint ezeket az ott­honokat nem lehet megfi­zetni. — Igen, valóban azon a területen mi fogunk dolgoz­ni, de a dolog korántsem ilyen egyszerű. Ott elsősor­ban nagy alapterületű, te­hát száz-száznegyven négy­zetméteres lakásokat készí­tünk, s ezek előállítása a te­lek árával együtt körülbelül másfélimiFkió forintba kerül. Mi is tudjuk, hogy nem mindenki milliomos, ezért háromféle lehetőséget dol­goztunk ki. Az egyik variá­ció szerint kulcsra kész, te­hát másfélmilliós lakásokat építünk, a másik elképzelés szerint félkész otthonokat; a harmadik változat — azt hi­szem, ez a legkedvezőbb — alapján lakhatási szintnek megfelelő lakásokat adunk át. Így biztosítani lehet, hogy okoz gondot, az azért van : nagyszerűen bejött a kon- zervborsó; csaknem pótolta, amit a szóján veszítettünk. Tovább segített a helyzeten a vártnál jóval magasabb, az itteni földeken az eddigi legnagyobb búzatermés. Porfelhőben a Rába, az ekék forgatta föld1 mégis nedves. Ha megsüti a nap, kősziklaként áll össze a rög. Nem könnyű jól megművel­ni a termőföldet ezeken a területeken. — Pedig az aratás most kezdődik. Azzal, hogy jó ágya legyen a magnak! Hoz­záteszem: a jó minőségű ve­tőmagnak. — Bizonyára oka van, hogy szavai újra és újra a gabonatermelésre fordulnak. Elmosolyodik. — Persze! Már a számí­tástechnika is alátámasztot­ta, hogy nekünk ezeken a földeken csak gabonát érde­a beköltöző család megfele­lő körülmények között lak­jon, ugyanakkor megvan a lehetőség, hogy a következő években az anyagi lehetőség függvényében folytassák az építkezést. Vagyis a máso­dik szint akkor készülne el, amikor arra pénz van, s újabb OTP-kölcsön vehető föl. Bármelyik lehetőséget fogadja el a tanács, Vni le­szünk az értékesítők. Csak­hogy van egy bökkenő: mi nem tudunk, mert nincs rá lehetőségünk, telket vásá­rolni. így az építkezés meg­kezdésétől, az eladásig köl­csön területre van szüksé­günk. Ha a tanács hozzá­járul, akkor nem lesz aka­dálya a munkának. Számo­lunk azzal, hogy további megrendeléseket kapunk. Annál is inkább, mert a no-fines helyhez Van kötve. Arra nincs mód, hogy, mondjuk, Csurgón dolgoz­zunk vele, mert akkor ott külön keverőtelepet kellene építeni, s az tovább növel­né a költségeket. Az illeté­kesekkel folytatott megbe­széléseink alapján folytatha­tó az ütem, s évente negy­ven-hatvan lakást hozunk tető alá Nagyatádon. Nagy Jenő mes termelni. De hát az nem úgy van egészen. — Nyilván az elővetemé- nyekre, a vetésforgóra gon­dol. — Arra is. Meg arra, hogy a gazdálkodáshoz folyamato­san pénz kell, az üzemviteli hitel, a kamat miatt igen drága dolog ez. És hogy mi három éve enélkül gazdál­kodunk, azt a sertésnek kö­szönhetjük. Tehát ha nem is annyira nyereséges, de szük­ség van erre az ágazatra. Ezzel együtt a számítástech­nika nagy segítséget jelent. — Ez általános vélemény vagy tapasztalat? — Is-is. A debreceni szá­mítástechnikai központhoz kapcsolódva néhány somogyi szövetkezettel együtt társa­ságot alakítottunk, össze­gyűjtve az alapadatokat, tábla bontásban épp a kö­zelmúltban küldtük el a ter­melési elképzeléseket és szeptemberben kapjuk meg tőlük nyolcvanötös termelé­si terveinket. Az a fő cél, hogy már a tervezőmunkát tartalmasabbá, nyereségcent- rikusabbá tegyük. A gép számol és ajánl, s ha a vezetők elfogadják az ajánlatot, akkor nem marad el a további segítség sem. Pontos technológiai eligazí­tást kapnak, mit kell tenni a kívánt termelési szint és eredmény érdekében. — Bízunk benne, hogy hasznunkra válló befektetés ez. Egy év múlva majd töb­bet lehet mondani róla. A szérűskertben közben szaporodnak a takarmány­kazlak. A növényvédős leve­leket ír a környező taná­csoknak, méhészszakcsopor­toknak, jóelőre jelezve: tíz- tizenkét nap múlva megkez­dődik a napraforgó regiono­zása, gondoskodjanak időben a méhek védelméről. Még nincs őszi csúcs, csak mindennapos, szelídebb üte­mű munka és készülődés. Még van idő a munkahelyi közösségekkel megbeszélni, miként is kell majd a nagy feladatokkal megbirkózni. És van idő arra, hogy a korán hűvösödő, nyárutói délutá­non megünnepeljék azokat, akik részesei voltak, a sike­res nagy nyári munkának, az aratásnak. Vörös Márta A szekszárdi Mezőgép Turbómat öntözőberendezése. A gyár kétszer annyit állít elő, mint amennyit < tervezett, hogy ki­elégíthesse a' megövekedett igényeket ' „ Cseh János Nincs vége — vagy mégis? Komfortok a Komforttól

Next

/
Thumbnails
Contents