Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-28 / 228. szám

1984. szeptember 28., péntek Somogyi Néplap 5 Megemlékezés Radnótiról Jugoszláviában Ami ezután megmaradt jégbe ágyazták .. Csemege ez a könyv víz­ügyi szakembernek éppúgy, mint a helytörténésznek, a néprajzosnak vagy a hor­gásznak, illetve az útleírá­sok kedvelőinek. Olvasása­kor kétszázötven év távla­tába jutunk — a régi Ma­gyarország vizeinek világá­ba — Deák András gördü­lékeny. ötletes, élvezetes fordítása révén. A latin nyelvű kézirat filológiai fel­dolgozását is ő végezte, s alapos tudását dicséri a „Bevezető"-ben közzétett tö­mör, kitűnő Bél Mátyás-pá­lyakép. A szöveget régi, szép il­lusztrációk színesítik. A könyv melléklete Bél mun­katársának. Mikoviny Sá­muelnek XVIII. századi Ma- sjyarország-térképe. Kurucz Ferenc Színpadon a Kerékkötő együttes A gyerekek nagy körben áltaak, figyelik a középen illő táncoktatót, és nagy buz­galommal, időnként még el­elvétve igyekeznek utánozni a lépéseket. A háttérben négy fiú húzza fáradhatatla­nul a talpaláwalót. Nevükkel ellentétben korántsem ke­rékkötői a szórakozásnak, épp ellenkezőleg, jó hangu­latot teremtenek pillanatok alatt. — Hét éve alakult a Ke­rékkötő együttes, és azóta kis változásokkal majdnem azonos a tagság. „Civilben” a zenetanártól a kirakatren­dezőig minden akad közöt­tünk — mondja Puskás Zol­tán, a zenekar vezetője, kontrás, harmonika, tambu- ra és tekerőlant játékos. — Szólóénekesünk és a táncház vezetője Farkas Györgyi, be­cenevén ördög, aki nyolc évig a BM Kaposvár Tánc­együttesében táncolt. Lipp László bőgőn, Molnár Pál hegedűn, Brandisz Márton pedig fúvósokon és hegedűn játszik. Legtöbben a kapos­vári zeneiskolában tanul­tunk, de van közöttünk olyan is, aki Zeneművészeti Főis­kolát végzett. — Milyen zenét játszanak legszívesebben? — Leggyakrabban magyar népzenét játszunk, ezen be­lül is természetesen a du­nántúli zene áll hozzánk legközelebb. Sok anyagot felhasználtunk például Együd Árpád somogyi gyűjtéséből, de vannak önálló blokkjaink is, melyekben egy-egy táj­egység motívumvilágát dol­goztuk fel. Ilyen például a falső-tiszavidéki, vagy a szé­ki blokk. Marci barátunk a Baranya táncegyüttesből ke­rült hozzánk, onnan hozta a délszláv, szerb és macedón dallamokat. De kívánság sze­rint görög zenét is játszunk. — Hol szokott fellépni a zenekar? — Rendszeres kísérői va­gyunk a BM Kaposvár Táncegyüttesének. Emellett táncházakban és önálló kon­certeken is szerepelünk, klu­bokban ifjúsági házakban, Szennában már nagy törzs- közönsége van a havonkénti táncházunknak. — Sok meghívást kapunk a megyén kívül is. Nemré­gen adtunk például egy fél­órás koncertet Budapesten, a Fészek klubban. A tánccso­porttal együtt már szinte egész Európát bejártuk a hét év alatt. Most szeptemberben Bulgáriába utazunk nyolc napra. Kardzsaliban Kapos­vár testvérvárosában fo­gunk fellépni a város felsza­badulásának évfordulójára rendezett kulturális műsor­ban. T. K. Halak, halászat régen Sokan űzik a halászatot, s ez nem véletlen, mert a zsákmány ugyancsak gaz­dag. főleg ha a halak kü­lönféle fajtáit tekintjük. Közülük is kitűnnek a pon­tyok, a csukák, a harcsák, a sügérek és mások. A hal­ban bővelkedő Zala folyó a Balantont nagyon sok hal­lal látja el... — Jó 250 éve írta e sorokat Bél Mátyás. a XVIII. századi Magyaror­szág egyik legkiválóbb egyé­nisége, aki múlhatatlan ér­demeket szerzett mint ta­nár, lelkész, filológus, tör­ténelem- és földrajztudós. Tegyük hozzá: a leíró nép­rajz első magyar művelője- ként is. Bizonyítja ezt a Tractatus de re rustica Hun- garorum (A magyar falu élete) című, nyomtatásban eddig még ki nem adott munkája, amelyben — túl­lépve a filológusi szenvte- ienség adatgyűjtögető, szá­raz munkáját — tudós pre­cizitással, de a klasszikus csengésű „deák” szavakon is átsugárzó szeretettel szól a falusi életről, a parasztok mindennapjairól. Kellemes meglepetés, hogy a siófoki Beszédes Jó­zsef Vízgazdálkodási Múze­um — a nagy tudós szüle tésének 300. évfordulója a! halmával — egy kis könyv­vel tisztelgett Bél Mátyás emléke előtt. A magyaror­szági halakról és azok halá­szatáról címmel megjelent füzet a fentemlített De re rustica Hungarorum részle­te csak, de terjedelme és témája folytán önálló mű­ként is felfogható. A vá lasztás a kiadó — a Víz­ügyi Dokumentációs Szol­gáltató Leányvállalat — il­letékeseinek ízlését, ötletes­ségét dicséri. S nekünk, so­mogyiaknak külön is öröm. hiszen a számunkra oly kedves Balatonnal — me y­Közös rendezvényekkel, Belgrádban szerdán tartott irodalmi esttel és a szerbiai Borban lévő szobrának meg­koszorúzásával emlékezett meg a magyar és a jugo­szláviai írók szövetsége Rad­nóti Miklós születésének 75. évfordulójáról. A belgrádi „Francuska 7 Tribün” irodalmi színpadon rendezett esten Ratko Ada- movics igazgató bevezetője után Fodor András, a Ma­gyar írók Szövetségének al- elnöke, a magyar delegáció vezetője és Koczkás Sándor irodalomtörténész, illetve Ivan Ivanji, a Jugoszláviai Írók Szövetségének főtitká­ra és Bányai János vajda­sági irodalomtörténész- mél­tatta a nagy magyar költő munkásságát. Gojko Santics színművész Radnóti-verseket szavalt Danilo Kis és Vicko Árpád fordításában. Az iro­dalmi esten jelen volt Kole Casule, a Jugoszláviai Írók Szövetségének elnöke is. A két írószövetség kül­döttsége csütörtökön délelőtt Borban, az egykori gyűjtő­tábor helyén megkoszorúzta a negyven éve meghalt Rad­nóti Miklós szobrát. A már­tír költő 1944. őszén fogoly- társaival innen indult „eről­tetett menetben” csaknem ezer kilométeres utolsó út­jára. Magyar énekesek sikere Kimagasló sikerrel szere­pel az Egyesült Államokban Marton F.va magyar opera­énekesnő. Legújabban a vi­lághírű New York-ii Metro­politan Operában lép fel. a Lohengrin Ortrud szerepé­ben. A címszerepet megle­petésre Placido Domingóra bízták. Míg a kritikusok egy részének nem tetszett külö­nösebben az előadás, egye­sek Domingót sem találják teljes mértékben alkalmas­nak a Wagner-mű címsze­repének eléneklésére, egy­értelműen felső fokon írnak Marton Éva fellépéséről. „Marton Éva teljességgel tűzbe hozta a közönséget csodálatos énekével és nagyszerű szerep megfor­málásával — írja például Dónál Henahan, a The New York Times kritikusa. — Hangja minden regiszterben zengzetesen szólt, s olyan mélységesen beleélte magát Ortrud szerepébe, hogy va­lóságos Teuton Lady Mac- bethnek tűnt. Hasonló hangnemben ír h magyar énekesnőről az USA Today című lap kritikusa, David Patrick Stearns is, Kincses Veronika, a Ma­gyar Állami Operaház ma­gánénekesnője ugyancsak Amerikában, Bostonban szerepel a Pillangókisasz- szonv címszerepében. Róla az USA Today zenekritiku­sa már előre azt írja, hogy „tökéletes Pillangókisasz- szony". kúriák váltották fel, kiala­kult a parasztház napjainkig élő típusa is. Ennek fő he­lyisége a konyha lett. A hely­zet azóta sem sokat válto­zott: Losonczi Ágnes híres életmód-szociológiai mun­kájából tudjuk, hogy a mai magyar családok szabadide­jüknek több mint 70 százalé­kát a konyhában töltik, s nem csak a falusiak. Él te­hát az ősi tisztaszoba-szem- lélet. A szobában az ágyak a fal mellől a szoba köze­pébe kerültek egymás szom­szédságába. Bátran nevez­hetnénk ezt a franciaágy ősének. Természetesen a hagyo­mányos paraszti lakás kor­szerűsítése évszázadokig tar­tott, míg elnyerte mai for­máját. E változtatásnak a két végpontját mutatja be a csurgói néprajzi múzeum új kiállítása. Kiemelkedő események­ben gazdag lesz a hétvége A nyolcszázötven éves Ka- rád és a megyeszékhelyen megnyíló V. dunántúli tár­lat rendezvényei várják az érdeklődőket. Kúrádról Kodály helyi népdalgyűjtései jutnak eszünkbe, ennél korábbról, hogy itt is tanított A lám­pás írója, Gárdonyi Géza. Vasárnap egésznapos prog­ram keretében emlékeznek meg a község nyolcszázötve- nedik születésnapjáról. Reg­gel nyolc órakor térzene szól, majd megkezdődik a népművészeti kirakodóvásár. Az emlékezés virágait he­lyezik el Gárdonyi, Kodály, dr. Fischer Albert és Tímár Szeréna márványtáblájánál a községi tanácsnál, az isko­lánál. Ezt követően emlék­zászlót avatnak a Kossuth- parkban, majd ünnepi nagy­gyűlésre kerül sor. A Kos- suth-parki iskolában kiállí­tások idézik a falu törté­netét, ehhez kapcsolódóan tudományos tanácskozást rendeznek délelőtt tizenegy órától a községi tanácson. A nyolcszázötven éves Ka­ráé történetét Herk Mihály idézi föl, ezt követően a so­mogyi és a tolnai népzenei hagyományokról beszél Ols- vai Imre, a tánchagyomá­nyokról Pesovár Ernő emlé­kezik meg, a karádi nótákat Vikár László mutatja be. Ötödik alkalommal ad ott­hont a már országosan is számontartott dunántúli tár­latnak Kaposvár. Szombaton délelőtt 11 órakor Martyn Ferenc Kossuth-díjas kiváló művész állandó kiállítása nyílik meg a megye új mú­zeumában, a volt megyei ta­nács épületében. Háromne­gyed órával később kerül sor az V. dunántúli tárlat ünnepélyes megnyitására, fél egykor Giczy János festőmű­vész tárlata nyílik meg a Kaposvári Galériában. Az V. dunántúli tárlat díjait 13 órakor adják át a Kilián György Ifjúsági és Úttörő- művelődési Központban. Jordán Tamás előadásában újra bemutatják vasárnap este 20 órakor Platon Szók­ratész védöbeszéde című mű­vét az ifjúsági házban, Ka­posváron. A színházi bemu­tató után a közönség a ka­posvári nyár programjában is megismerhette a nagysze­rű előadást, ám az érdeklő­dés újból sürgette, hogy szín­re kerüljön a darab. Harmadik alkalommal rendezik meg a Tungsram amatőr művészeti szemlét Kaposváron. A döntőn, a Kilián György Ifjúsági és Úttörő-művelődési Köz­pontban, szombaton dél­után hat órakor a népdal-, pol-beat- és táncdaléneke- sek, valamint a vers- és prózamondók mutatkoznak be. Nagyatádon a helyőrségi művelődési központban szombaton este 20 órától bált rendeznek a kalocsai Delfin együttes közreműködésével. Barcson ifjúsági bált tarta­nak szombaton este. So- mogyudvarhelyen az ifjúsági klub szervezésében szomba­ton honvédelmi napot tarta­nak, akadályversennyel, ügyességi játékokkal, utána — diszkó. A parasztszoba változásai S\ : í s>< í IU (t K i> nek „vize szőke és a gya­kori viharos szél miatt za­varos, de a halaknak bő táplálékot nyújt” — részle­tesen foglalkozik. „Nincs nagyobb gyönyö­rűsége a szemnek, mint az ide-oda cikázó halak szem­lélése” — írja a szerző, hi­szen — ...” melegtől elne­hezült tagjainkat sem üdíti fel jobban más, mint a víz­be való merülés ...” S mi­után megemlékezett ha­zánk rendkívül gazdag hal­állományáról. részletesen szól hazai vizeink immár legendás óriásáról, a vizá­ról, melyeket — hogy nagy­ságukról fogalmat alkothas­sunk — Herodotos a cetek­hez, Strabo a delfinekhez hasonlít. Folyóinkból c napjainkra eltűnt halak közt nem volt ritka az öt­hat mázsa (!) súlyú sem. Bél említi azt a mohácsi vi- zát, melynek csupán az ik­rája 88 fontot nyomott... Sorra veszi a többi tokfélét is, szól a „telhetetlen raga- dozó”-ról, a harcsáról, meg a gardáról, a pisztrángok­ról, a keszegfélékről, a pór­ról, a márnáról, a meny­halról stb.. sőt — az angol­náról — és természetesen halászatukról is. Bél Mátyás ugyanis nem volt idegen a mi vidékünkön. Kevésbé is­mert tény. hogy nemcsak Balatonkeresztúron időzött a Notitia Hungáriáé adat­gyűjtésekor: anyjának, a veszprémi származású Cseszneky Erzsébetnek ro­konainál járva nézett végig egy jeges halászatot. „Ma­gam is jelen voltam egy ilyen halászaton, melyet 1701-ben a Balatonnak Veszprémhez közelebb eső részén rendeztek. Bizony, emlékszem, egyetlen húzás­sal annyi halat fogtak, amit csak több szán tudott elvin­ni. A finnugor eredetű „ház" szó nálunk korábban csupán a szobát jelentette, mivel honfoglalóink még mind­össze egyetlen helyiségből álló otthont ismertek. A szó a török korban veszítette el eredeti jelentését, mert a la­kás egy helyiséggel — a konyhával — kibővült. Korábban a parasztság „sarokra” rendezte el szobá­ját. A bejárattal szemben — az ablak előtt — helyezke­dett el az asztal az ülőbúto­rokkal, vele átellenben az ágy és a láda. A dísztárgyak a ládára kerültek. Midőn a nemesek várait és erődített lakótornyait kü­lönböző művészi stílusban épített fényűző kastélyok és tájoló HÉTVÉGI Könyvespolc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents