Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-28 / 228. szám

XL. évfolyam, 228. szám Ara: 1,40 Ft 1984. szeptember 28., péntek ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Népesedéspolitikai terv A bjelovári küldöttség csütörtöki programja Háztájit láttak Göllébe, divatbemutatót a ruhagyárban A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén — aitapul véve a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának álliásfoglialálsát — hosszú táv­ra szóig népesedéspolitikai koncepciót hagyott jóvá, egy­idejűleg elfogadta a koncep­ció megvalósításának közép­távú intézkedési tervét. A Minisztertanács köszönetét fejezte ki az előkészítő mun­Ünnepi díszelőadással nyi­totta meg kapuit csütörtökön este a megfiatalodott, ismét eredeti pompájában ragyogó 100 éves Magyar Állami Ope­raház. A jubileumi előadáson megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke. Jelen volt az MSZMP Politikai Bizottsá­ga, az Elnöki Tanács és a kormány számos más tagja, a társadalmi és kulturális élet vezető személyiségei Ott voltak a budapesti dip­lomáciai képviseletek veze­tői, valamint Gerhard Schü­rer, az NDK miniszterelnök­helyettese, az állami tervbi­zottság elnöke. A díszelőadás kezdetén felcsendült a Himnusz, majd Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese mondott ünnepi beszédet. — Ma száz esztendeje an­nak, hogy 1884. szeptember 27-én ünnepélyes keretek között felavatták az Ybl Miklós tervei alapján, Lotz Károly, Székely Bertalan és Than Mór közreműködésével felépült magyar Operaházat. Nemzeti kultúránknak ez a kiemelkedő jelentőségű ott­hona a korabeli Európa egyik legszebb és technikai­lag legjobban felszerelt dal­színháza volt. Az elődök jó munkáját dicséri, hogy az épület jelentősebb átalakítá­sok nélkül csaknem egy év­századon keresztül volt a ma­gyar opera- és balettművé­szet központja — mondotta bevezetőben. — A szép és nagyszabású épületben kezdettől fogva színvonalas művészi munka folyt. Az első előadáson ve­zénylő Erkel Ferenc mun­kássága és igényessége erre ösztönözte a kortársakat és az utódokat is — hangoztat­ta Sarlós István, elismerés­sel, tisztelettel, követésre méltó példaként említve a nagy elődöket; Bánffy Mik­lóst, Radnai Miklóst az egy­kori vezetők közül. Hevesi Sándor és Szemere Árpád rendezőt, Erkel Sándor és Kerner István karmestert, az énekesek közül Szamosi El­za, Sándor Erzsi, Pataky Kálmán és Székely Mihály nevét, s Nádasi Ferenc és Harangozó Gyula balettmű­vészt. — A Magyar Állami Ope­raházat nemcsak itthon, de külföldön is a zene és tánc­kultúra nagy tekintélyű mű­helyeként tartották és tartják számon. Művészi színvona­la mindenkor vonzotta az kában résztvevő társadalmi és tudományos szerveknek, valamint azoknak a közéleti személyiségeknek, akik ja­vaslataikkal elősegítették a koncepció és a program ki­dolgozását. A kormány jóváhagyta a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar 1985. évi ár-, jöve­delem- és kereset szabályo­zóinak tervezett módosításá­ról szóló előterjesztést. Az erről szóló jogszabályokat ez európai opera- és balettmű­vészet nagyjait, akik szíve­sen vállalták, hogy tagjai, vezetői legyenek együttesé­nek. — A zene, az ének. a ba­lett, a színház mindenütt érthető nyelve teszi lehetsé­gessé, hogy az operamüvé- szet a nemzeti kultúrákat más népek számára is befo­gadhatóvá tegye. A magyar Operaház kiemelkedő érde­me, hogy mindig nyitót voll n világra, és a külföldi ős­bemutatók után rövid időn belül műsorra tűzte Doni­zetti, Verdi, Rossini, Bejár. Alban Berg, Sztravinszkij. Prokofiev és mások műveit. Sarlós István rámutatott: a múltbeli sikerek és az ope­rakultúra iránt megnöveke­dett igény kötelezett arra a négy évvel ezelőtti döntésre, hogy eredeti pompájában kell felújítani és technikai­lag korszerűsíteni Ybl Mik­lós remekművű alkotását, az Operaházat. — Az átépítés során nem­csak hozzáértéssel, de lelke­sen is dolgozott mindenki, aki részt vett ebben a nem könnyű munkában. Nekik köszönhető, hogy a Magyar Állami Operaház most to­vábbindulhat a sikerek útján. De köszönet illeti az Opera­ház egégz együttesét és min­den dolgozóját, mert ők sem voltak tétlenek: közreműkö­désükkel és figyelmükkel hozzájárultak az építőmun­ka sikeréhez. És arról is es­sék szó, hogy a társulat e nehéz időszakban az Erkel Színház-beli és a külföldi szereplései során hivatástu­datból és közönségszeretetből jelesre vizsgázott. — A felújított épület és a korszerű feltételek lehetővé teszik, hogy a magyar ope­ra- és balettkultúra a most kezdődő második évszázad során felülmúlja az eddigi év októberében kell kiadni. A Minisztertanács — a mű­velődési miniszter és az Ál­lami Ifjúsági Bizottság titká­rának előterjesztése alapján — megtárgyalta és elfogadta a gyermek- és ifjúságvéde­lem továbbfejlesztésére kb dolgozott, hosszabb távra szóló irányelveket. Az irány­elvek valóra váltását szolgá­ló állami feladatok összehan­golásával az Állami Ifjúsági Bizottság elnökét bízta meg. sikereket. Ehhez az Opera­ház tagjainak színvonalas alkotómunkát és a közön­ségnek új és maradandó él­ményeket kívánok — mon­dotta befejezésül a Minisz­tertanács elnökhelyettese. A beszéd után ünnepi mű­sor következett. Elsőként Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának nyitánya csendült fel. Lukács Ervin vezényletével, majd — csak­úgy. mint száz évvel ezelőtt — Erkel Bánk Bán című operájából a II. felvonás el­ső képe elevenedett meg a színpadon. A címszerepet Simándy József, a további szerepeket Tokody Ilona, Me­lis György és Kovács Pál énekelte; a karmester Kóro- di András volt. A balett- repertoárból Bartók—Seregi : A fából faragott királyfi cí­mű táncjátéka adott ízelítőt a díszelőadáson, a művet Mihály András dirigálta. Az estet Kodály Psalmus Hun- garicusa zárta Gulyás Dénes közreműködésével, a zene­kart Erdélyi Miklós vezé­nyelte. Az Állami Fejlesztési Bank szeptember 1-e óta visszavásárolja és újból ér­tékesíti a Magyarországon forgalomban lévő lakossági és vállalati kötvényeket — tájékoztatta az MTI munka­társát Járai Zsigmond, az ÁFB osztályvezetője. A bánik a kötvénypiac létrehozásával az értékpapí­rok forgalomképességét kí­vánja javítani. A kötvény ugyanis szabadon értékesít­hető, a tulajdonos bármikor eladhatja, ha a lejárat előtt akarja a befektetett pénzét visszakapni. Ennek szerve­zeti feltételei azonban ko­Megyénk bjelovári test­vérterületének pártmun- káskültíöttsége somogyi lá­togatásának második pap­ján először a göllei Béke Tsz gazdálkodásával ismer­kedett. A vendégeket, aki­ket elkísért Tanai Imre, a megyei, valamint Csapó Sándor, a kaposvári városi pártbizottság titkára, Vétek József tsz-elnök fogadta. Tá­jékoztatójában — mintegy ráérezve a vendégek érdek­lődésére — a termelési szer­kezet, valamint az eredmé­nyek mellett részletes, n szólt a szövetkezet demok­ratikus fórumrendszeréről, arról, hogy a dolgozók mi­ként részesei a közös érde­kű döntéseknek. A küldött­ség tagjai jónéhány kérdést tettek fel a háztáji gazdál­kodás rendszerével kapcso­latban is. Milyen módon se­gíti a közös a háztájit? Ho­gyan kamatoztatja nyere­ségét a tsz? A tájékoztatót és a válaszokat hallva mondta Blaskovity Vilim, a •IKSZ Bjelovári Területi Konferencia titkára, a dele­gáció egyik tagja: — Figyelemmel kísérjük a magyar mezőgazdaság ered­ményeit, s tiszteletet paran- csolónak érezzük az utóbbi tíz évben végbement, több területen számunkra is pél­daadó fejlődést. Nálunk csu­pán a terület 15 százalékán működnek közös gazdasá­gok, s korántsem vagyunk elégedettek ezzel az arány­nyal. A göllei tsz eredmé­nyei valóban világszínvona­lúak. Az ismertetett terme­lési költségek és árbevéte­lek aránya hasonló a mi­enkhez. Ugyancsak figye­lemre méltónak tartjuk a nagyüzem és a háztáji egy­mást segítő, egymásra épü­lő fejlődését. Mintegy az utóbbi gondo­latot igazolta két göllei tsz- tag háztáji gazdaságában, tett látogatás. Berta János- r.éiól egyebek közt azt kér­dezték. mennyit tarthat m • rábban hiányoztak. Az Álla­mi Fejlesztési Bank, azzal, hogy vállalkozik az értékpa­pírok újbóli értékesítésére, tovább kívánja javítani a vállalati és lakossági pénzek átcsoportosításának és ked­vezőbb hasznosításának le­hetőségét. Az elmúlt két év során közel harminc kötvényt bo­csátottak ki a vállalatok és intézmények, hogy jövedel­mezőnek tartott beruházá­saik megvalósításához, a la­kossági gáz- és telefonellá­tást és más szolgáltatások javításához megteremthes­sék az anyagi feltételeket. a hizlalt állatokból. A vá­lasz arról győzte meg a ven­dégeket, hogy az érdekelt­ség nyomán szigorú előírá­sok nélkül is találkozhat az egyéni és a népgazdasági érdek. Végbemegy-e a nagyüzemihez hasonló faj­taváltás a háztájiban is? Puska Ferenc istállójának keresztezett szarvasmarhái jó példát adtak a válaszhoz. Ezt követően a közelmúlt­ban befejezett rekonstruk­ció nyomán megújult szarvasmarhatelepet és a gépműhelyt nézték meg a -vendégek. Az üzemlátogatás alapján pontosan érzékelték a göllei tsz törekvését: lát­ványosságok nélkül. ám eredményesen és biztonsá­gosan gazdálkodik. A délutáni program so­rán a küldöttséget a Ka­posvári Ruhagyárban dr. Várni János igazgató, vala­mint üzemi párt-. KISZ- és szakszervezeti bizottsági vezetők fogadták és tájé- kozt.tták fejlődésükről, eredményeikről és gondja­ikról. Ezek egy részét csupán a vállalatok vehetik meg sza­bad fejlesztési forrásaikból. A kötvények több mint 80 százalékát forgalmazó Álla­mi Fejlesztési Banknál je­lenleg újabb értékpapírok forgalomba hozatalát készí­tik elő. Több vállalattal is tárgyalnak, hogy megbízá­sukból — többek között la­kosság által megvásárolható — kötvényeket bocsássanak ki a közeli hónapokban. A pénzintézetnél az eddigi ki­bocsátásoknál ugyanis rend­szeresen tapasztalták, hogy lényegesen több lakossági A kulcsszavak itt a vi­lágpiaci versenyképesség, minőség, munkaszervezés és érdekeltség voltak. Ismét záporoztak a vendégek lé­nyegre tapintó kérdései. Például arról, hogy milyen mértékű az állami nyere­ségelvonás. hogy a vállalat miképp törődik a dolgozói­nak négyötödét kitevő nők­kel. Kíváncsiak voltak egye­bek közt arra is, milyen szerepe van a szakszerve­zetnek egy-egy fegyelmi ügyben, vagy hogy milyen a KISZ párttaggá nevelő gyakorlata A tájékoztatót követően rögtönzött divat- bemutatóra került sor, amely nyilvánvalóvá tette, miért sikerül a gyárnak je­lentősen növelni tőkés ex­portját. A bemutató közben derűs, oldott hangú beszél­getés kezdődött. — Hallottuk, hogy ter­mékeik 40 százaléka nyu­gati piacon talál vevőt. Mi­lyennek látják — kérdezte Garaj Boris, a delegáció ve­zetője — a tőkés export to­vábbi lehetőségeit? — Bárcsak volna még ezer dolgozónk! — hangzott a válasz. — A termelési érték 15 százaléka szép nyereség. Mi történne azonban, ha egy­két éven belül veszteségessé válna az üzem? — Leváltanák az igazga­tót. Elvégre ő választja o munkatársait. Ha rosszul választ, egyértelműen hi­báztatható. A beszélgetés az üzemlá­togatás közben is folytató­dott, ahol a jugoszláv ven­dégek elismerően szóltak a divatos és jó minőségű ter­mékekről. ezideig korántsem tudták kielégíteni az igényeket. Egyetlen* jelentkezőt sem utasítanak el a banknál, az újabb értékpapírok kibocsá­tásának időpontjáról külön értesítik az érdekelteket Nem jelent különösebb gon­dot az eladásra felajánlott korábbi lakossági értékpa­pírok megvétele és újbóli értékesítése. A kötvénypiac megszervezésével az elmúlt néhány hét során már több mint száz különböző névér­tékű értékapapírt vettek vissza és adtak el újra a bank szákemberei. Díszelőadás az Operában Sarlós István mondott avató beszédet Jelenet Bartók A fából faragott királyfi című müvéből Kötvénypiac az Állami Fejlesztési Bankban kötvény is elfogyna. Mind-

Next

/
Thumbnails
Contents