Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-23 / 224. szám
1984. szeptember 23., vasárnap Somogyi Néplap 5 folytatódott az UNESCO-tanáeskozás Kaposváron Az életre nevelés személyi és tárgyi feltételei Látogatás a szennai falumúzeumban Előadásokkal folytatódott tegnap Kaposváron a Munkácsy gimnáziumban az UNESCO-iskolák képviselőinek nyolcadik országos tanácskozása. Arról, miként járulhatnak hozzá az ENSZ- tagszervezettel együttműködő alma materek a környezetvédelmi feladatok megoldásához, dr. Legány András. az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal munkatársa szólott. — Ha a gyermekek és a fiatalok megértik, hogy az ipari, a mezőgazdasági, a háztartási hulladék, a szemét az egész élővilágot fenyegeti, s ha cselekedeteiket később ez a felismerés határozza meg, sokmilliárdos környezetvédelmi beruházásokat takaríthatunk meg — mondotta. — Ezért aligha lehelt— a környezetvédelemnek a nevelésnél hatásosabb és olcsóbb módja. A mereven szaktárgyi fogantatású tankönyvekben azonban elsikkadnak a jobbára interdiszciplináris jellegű környezetvédelmi tudnivalók, s a pedagógusoknak csak vékon y rétege rendelkezik megfelelő ismeretekkel, mégis egyre több példa igazolja: az ifjúságnak szánt kiadványok, vetélkedösorozatok nem voltak fölöslegesek, a környezetvédelmi szakkörökből sok helyütt — elsősorban Sza- bolcs-Szatmár megye településein — a felnőttekre is átsugárzik a természet sze- retete és megóvásának óhajtása. Végül követésre érdemes osztrák, finn és svéd példákat ajánlott a résztvevők figyelmébe a környezet hivatásos őre. Dr. Guoth Jánosné, az ELTE Ságvári Endre gyakorlóiskolájának tanára számos példával bizonyította: az éhezés megszüntetésére, az egészségügyi fejlesztésére és az úgynevezett harmadik világ más gondjainak felszámolására tett intézkedések és javasltaitok nem hagyják közömbösen diákságunkat sem, ha a pedagógusok állni tudnak a szakirodalom-olvasás és olvastatás, képeslap- és plakátgyűjtés, a makettkészítés adta nevelési lehetőségekkel, s azokkal a tartalékokkal, amelyekkel az UNESCO magyarországi dokumentációs központja szolgálhat az asszociált iskoláknak. Tartalék pedig — amint dr. Fodor Mihálynétói, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola adjunktusától, a dokumentációs központ vezetőjétől megtudtuk — van bőven. Folyóiratok, könyvek, dia- és hangosfilmek, hangszalagok érkeznek nagy mennyiségben az UNESCO párizsi központjából, a bécsi és a genfi ENSZ-városökból, az UNICEF-nek, a nemzetközi gyermeksege!yező szervezetnek genfi világcentrumából, s állnak a két tucatnyi iskola rendelkezésére. Sajnos, a vizuális szemléltetőeszköz — elsősorban a kiállítási anyag — meglehetősen szegényes. Tartalmas előadást tartott a nemzetiségi intézmények lehetőségeiről dr. Chlebnicki János, a békéscsabai szlovák áltailónos iskola és gimA Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a tervek szerint az év utolsó három hónapjában több mint 28 hanglemezt jelentet meg. Már elkészült az a lemez, amelyen Pege Aladár Kodály, Glier, Arutyunjan Saint-Saëns, Goëns, Bartók, Csajkovszkij, Weiner műveiből és a saját átirataiból szólaltat meg. Hamarosan a boltokba kerül a Budafoki Kamarakórus lemeze: ezen többek között Britten, Kodály, egy-egy művét adja elő BiUer István vezényletével. Melis György operarészleteket tartalmazó felvételén francia, magyar, német, olasz és orosz nyelven énekel. A tervek között szerepel Puccini Manon Lescaut című operájának rögzítése — rádiófelvétel alapján — Házy Erzsébet, llosfalvy Róbert, Melis György, Malffeky Oszkár, Palcsó Sándor szereplésével, Lamberto Gardelli vezényletével. A Magyar előadóművészek sorozatban Basilides Mária Händel Xerxes, Saint-Saëns Sámson és Delila, Bizet Carmen cínázium igazgatója. Jórészt az UNESCO-tevékenység következtében a diákoknak csaknem nyolcvan százaléka levelez külföldi iskolásokkal — mondotta —, de sikeresen hozzájárultak a kettős nemzettudat kialakulásához a rendszeres csehszlovákiai kirándulások, a művészeti és a nyelvi szakkörök, s a nyaranként ismétlődő olvasótáborok, amelyekben nemcsak könyvekből bővíthették anyanyelvi és irodalmi ismereteiket a középiskolások, hanem neves szlovák írókkal, költőkkel és közéleti személyiségekkel is találkozhattak. A Sikerektől felbuzdulva hamarosan úttörőknek is szerveznek hasonló táborozást. Ezután szekcióüléseken vettek részt, majd a szennai falumúzeumot tekintették meg vendégeink, A tanácskozás ma fejeződik be. L. A. mű operáiból ad elő részleteket, valamint Bach, Beethoven, Schubert, Brahms és Kodály dalaiból énekel. Haydn Évszakok című oratóriumát német nyelven jelentetik meg. Ismét lemezt készít a Liszt Ferenc Kamarazenekar, ezúttal Mozart F-dúr divertimentóját adja elő. Latin, német és olasz nyelven csendülnek föl Scarlatti, Torelli, Bernhard, Werner, Esterházy, Lalande karácsonyt idéző alkotásai Zó- rodi Mária, Lax Éva, Spányi Miklós és a Capella Savaria tolmácsolásában a Barokk karácsony című lemezen. Megjelenik hanglemezen Ferencsik János utolsó hangversenye, amelyen Berlioz Fantasztikus szimfóniáját vezényelte a Magyar Állami Hangversenyzenekar előadásában. Zenei csemegének ígérkezik a bolgár, török, görög és cpacedón népzenei anyag alapján összeállított, Balkáni népek zenéje című lemez és a Saltus Hungaricus, azaz a XVIII. századi magyar tánczene felvétele. Űj Hungaroton-kiadványok Pályakezdő— falon na Örömmel dolgozom Itt Évek óta nagy gondot jelent a megyôbein a megüresedett állások betöltése képesített pedagógusokkal, Ez a gond még fokozottabb falun, kis téliepüléseken, ahol a pedagógusok elég gyakran váltogatják egymást. Csalos Istvánnak, Görgeteg tanácselnökének sikerült megoldania ezt a problémát. A faluban nincs betöltetlen pedagógusállás, és csak egy képesítés nélkülit foglalkoztatnak. ö is már másodéves főiskolás. — A tanévkezdésre négy pályakezdő : egy óvónő és bálrom tanár került a falunkba. Fontos feladatunknak tartjuk a kezdő szakemberek támogatását; célunk, hogy gondjaikon hosz- szú távon segítsünk. Ehhez a legfontosabb lépésieket megtettük: szolgálati lakással vártuk az új pedagógusokait, illetve egyikük csak ideiglenes lakást kapóit, míg a karbantartási munkák befejeződnek. A termelőszövetkezet építőbrigádja soron kívül végezte el a pedagóguslakások felújítását, rendbetételét. Az elmúlt években a somogyi pályakezdő pedagógusok hátrányban voltak a többi megyéhez viszonyítva. Ezen az állapoton változtatott a megyei tanács művelődési osztálya, amikor a kezdő szakemberek alapfizetésének javítását szorgalmazta a helyi tan,ácsoknál, az intézmények fenntartóinál. Görgetegen a négy kezdő közül az óvónőt — Harnos- né Derzsó Zsuzsát — kértük meg, beszéljen azokról a körülményekről, amelyeket kedvezőnek ítélt letelepedése előtt, illetve annak tartott az elmúlt — már munkával töltött— másfél hónap alatt. — A soproni felsőfokú óvónőképzőben az idén kaptam oklevelet. Még a ta- nulóéveiím alatt levélben megkeresett a görgeteg! iskolaigazgató, hogy szívesen alkalmaznának vezető óvónőként. Ajánlatát elfogadtam; ma már biztos vagyok abban, hogy jól választottam. A tanács mindent megtett, hogy élet- és munkakörülményeim megfelelőek legyenek: kétszoba-összkom- fqrltos, felújított lakétesal várták, s a fizetésem eléri a havi négyezer forintot. Jó példa a Csiky Gergely Színház A nyári évad tapasztalatai A nyári színházi évadban a budapesti és vidéki szabadtéri színpadokon több mint 80 színművet, operát, komoly- és könnyűzenei hangversenyt láthatott-hall- hatott a közönség. A hat fővárosi és a 12 vidéki szabadtéri színpadon mintegy 350 előadást tartottak. A lezárult idény kapcsán elsősorban az általánosítható tapasztalatokról, a továbblépésre ösztönző művészeti- műsorpolitikai tanulságokról érdeklődött a Művelődési Minisztérium színházi osztályán az MTI munkatársa. Miként nem csupán az idei évadra visszatekintve elmondották, az 1970-es évtized a magyar szabadtéri színjátszás fejlődésének időszaka volt: újabb szabadtéri műhelyek jöttek létre, s a vidéki nyári színházak is gyakran országos jelentőségű produkciókkal jelentkeztek. Ezt ösztönzi, hogy a rendezőknek, színészeknek, táncosoknak, énekeseknek módjukban állt nyáron úi műhelyekben dolgozni, együttesekben szerepelni, más rendezőkkel, más stíluseszközökkel, más célokkal találkozni. Az utóbbi két évben viszont már a megtorpanás, helyenként a visszaesés jelei mutatkoznak. Ennek egyik oka, hogy ebben az évadban már érezhetően csökkent a sza- Dadtéri játékokra fordítható pénz összege. Ezért a minisztérium csak a kiemelkedően fontosnak ítélt gyulai, pécsi, boglárlellei nyári színházakat támogatta. A szakemberek elemzése szerint csökkent a művészek vállalkozókedve is, hiszen korábban a magyar színjátszás több jelentős egyénisége vállalkozott szabadtéri játékra. Talán ez is oka, hogy e nyári évadban jóval kevesebb volt a kiemelkedő színészi alakítás. A legemlékezetesebb maradt Vikidál Gyula, az István, a király szegedi előadásának Koppányaként, Andorai Pé tér alakítása Székesfehérvárott Goldoni A hazugjában, Almási Éva az egri Magyar Elektrában, Béres Ilona Gyulán Báthory Erzsébetként és Kováts Kriszta a Rock Színház Evitájában A nyári színjátszást kedvezőtlenül befolyásoló tényezők között említették, hogy egyes szabadtéri színpadok vagy megszűntek, vagy nem tudtak előbbre lépni. Az évad legsikeresebb előadásai az István, a király, valamint a Rockszínház Evi- tája és A krónikás című produkciója volt. Ez azt igazolja, hogy a művészi értéket is hordozó zenésszínházi előadások, s általában az újdonság, a vállal- kozókédv jelentheti ezen a területen az előbbrelépést — hangsúlyozták a minisztériumban. A magyar művek bemutatásában kiemelkedő szerepe van a gyulai Várszínháznak, a szabadtéri színjátszás egyik kitűnő műhelyének. Idei bemutatói közül említésre méltó teljesítmény a Báthory Erzsébet, a Faustus doktor boldogsá- gos pokoljárása, valamint az ... És itt lent a földön is című előadás. A pécsi nyári színházban a Noé-történet parafrázisa. Az áldozat, az egervári estéken pedig Az első harminchat óra előadása volt jelentős, a hazai drámairodalomból merítő vállalkozás. A fővárosi szabadtéri színpadok az idén jórészt „konzervkultúrát” kínáltak a közönségnek. Szinte minden színpadon ismételtek, a műsorpolitika túlságosan óvatos volt, csekély jelét mutatva a vállalkozó kedvnek. A nyári évad tapasztalataiból levonható tanulság. kevesebb több lenne. A jövőben sokkal jobban kell koncentrálni a művészi és az anyagi, műszaki-technikai erőket. Ugyanakkor szükség volna a produkciók jobb kihasználására, vándoroltatására. amint tette ezt a kaposvári Csiky Gergely Színház boglárlellei nyári vállalkozása — mondották befejezésül a színházi osztályon. Kaposvár legrégibb alapítású és leghíresebb műhelye az apáról fiúra szálló Laing- sféld műterem volt. Alapítója Lamgsfeld Mór — a múlt százaidban — több, mint negyven évig tevékenykedett a városban s a Dunántúl legjobb fényképészei között tartották számom. A századfordulóit követően szaporodott a kaposvári fényképészek száma. Mind többen nyitottáík meg hosz- szab-rövidebb id'eig működő üzletüket, hogy maradandó képet alkossanak az utókor számára. Langsfeld munkájával elnyerte a ,,császári és királyi udvari fényképész” címet. Eleinte csak portrékat készített, majd tudatosam a város fejlődésével is foglalkozott, megörökítve a terek, utcák és épületek változását. A kiállítás egyik érdekessége az akkori bűnügyi nyilvántartóből előkerült néhány fotó. Ezekről komor tekintetű betyárarcok, nagy- bajiuszos, süvegüket szorongató emberek néznek ránk. — Eleinte egy kis félelemmel1 gondoltam arra, hogy óvoda vezetését bízzák rám, de örömmel vállaltam. Ügy érzem, a munkával járó megpróbáltatások edzik meg az embert... Tamás Rita Kiállítás a moziműzeumban A fényképezés kezdete A fényképezés kezdete Kaposváron címmel fotókiállítás nyílta mozi-múzeum- bain. Anyagát több száz régi felvételből válogatták. A törzsanyagot Langsfeld Mór képei alkotják, de szerepelnek iltt vándorfényképészék alkotásai is. Említést érdemel még az 1838-as fotográfusok tízparancsolata, amelynek szinte valajineminyi pontja a mai fényképezésre is érvényes. A tárlat a mozi-múzeum kiáll liítótermében november 25-ig tekinthető meg.
