Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-21 / 222. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Községünkben 1982 őszén megjelentek a sellyei víz­gazdálkodási. vállalat emberei, hogy meliorációs munkát végezzenek. A munkát azzal kezdték, hogy az évszázados árok partján levő — a lakók tulajdonát képező — fákat kivágták, majd a régi [mellett egy új árkot ástak, s az ab­ból kitermelt földet a volt árokba rakták, gondosan eltűn­tetve az árok partján kivágott fák tövét. A kitermelt fát minden tiltakozásunk ellenére elvitték. Ezt azzal magya- rázák, hogy a fához semmi közünk, az a vízügy tulajdo­na. A fakivágást pedig azzal indokolták, hogy a fák aka­dályoznák a társulat munkáját, meg hogy az árok nem a lakóké, nekik ahhoz joguk van... A vízgazdálkodási vál­lalat emberei „tévedésből” olyan területről is vágtak ki fát, ahol nem is végeztek munkát, s azt is elszállították. Az én telkemről, erdőmből például tévedésből 24 égerfát vágtak ki. « Hosszú tiltakozásaink eredményeként 1983 nyarán el­jöttek a vízgazdálkodási vállalat illetékesei, s ekkor a helyszínen megállapított tények alapján egyezség jött lét­re a lakosság és a vízműtársulat között. Jegyzőkönyvben kötelezték imagukat, hogy az általuk végzett munkaterü­letről távolabb kivágott fákat a lakosságnak megtérítik. (A régi árok partjáról elszállított fákat nem voltak haj­landók számításba venni.) Nem értjük, miért volt szükség a régi árok betemeté­séje és közvetlenül mellette egy másiknak az ásására, amikor a régi árok a legnagyobb esőzéskor is képes volt a csapadék elvezetésére. Az idén már a községi tanács is többször felszólította a vízműtársulatot, hogy rendezze a lakosság jogos követelését, de ez eddig nem történt meg. Mint a közelmúltban megtudtuk, a betemetett árok a la­kosság tulajdonát képezi — s így természetesen az onnan kivágott fák is —, ugyanis most készülnek e terület ki­sajátítására. Kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, szíveskedjen segí­teni jogos kérésünk elintézésében. Tisztelettel: Balogh József Homokszentgyörgy. [Kossuth u. 20. XL. évfolyam, 222. szám 1984. szeptember 21., péntek Autójavítók a sikeres vizsgáért Nyitás: csütörtökön. Az Állatni Opera újjáépítésének történetét, e rendkívüli erőpróbái mutatja be e nyolcvan perces film. Ma este, 21 óra 5 perces kezdettel mutatja be a Te­levízió llletéktelenkedés illetékügyben Előrebocsátom: a Somogy megyei 'illetékhivatal tel­jesen: szabályszerűen járt el. Egy hiba sincsen az üggyel kapcsolatos tevékenységében. És — szerintem — épp ez a baj. Bár illetékügyekben nem vagyok illetékes, ám józan paraszti ésszel megállapítható: elképesztő, hogy mi mindenre fordítunk fölösleges pénzt és ener­giát ebben a kicsiny országban. Nézzük sorjában! Volt egy százforintos illetékbélye­gem. Már azt sem tudom, miért volt. Fogtam, bevit­tem az illetékhivatalba, mert egyebütt — trafikban és hasonló helyeken — azt mondták, hogy egyesegyedül a hivatal adhatja vissza érte a pénzem. De nem adta. Fölragasztotta, kérelmet Íratott, ik­tatta és közölte: majd értesít. Több mint egy hónap eltelt. És megjött az illetékhivatal küldeménye. Nem a pénz. Egy határozat. Megnyugodhatok. Kérelmem elfogadták, a százas visszautalását elrendelték. Ám 15 napon belül a Somogy megyei Tanács V. B.-hez címzett, de az illetékhivatalnál benyújtott 50- forintos illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel élhetek. Stb., stb. Mindez pedig megtörtént a 11/1966. (VI. 29.) PM. sz. r. 172 paragrafusa (1) bek. alapján. A levelet megkaptam én, megkapta a könyvelés, va­lamint az irattár. Foglalkozott vele ügyintéző, aláír­ta egy csooprtvezető, föladta a hivatalsegéd, kézbesí­tette a postás... Szóval bent vagyunk az ügyben jó néhányan. Mindezek után az a kérdés hasított belém; mennyi­be kerül nekünk itt, Magyarországon ez a száz fo­rint? Mennyi lehet az összes érintett — szerénységem, a hivatalnokok, a postások — e száz forintra fordí­tott energiájának ellenértéke, s mennyi a hozzá szá­mítható papír és postaköltség... És mennyibe kerül­ne mondjuk az az eljárás: „Kérem, hoztam egy hasz­nálatlan bélyeget, tessék tőlem megvenni, azután elad­ni másnak. — Igen, kérem tessék a százas. — Köszö­nöm ...” Mert így is lehetne. Bár beismerem, az általam vá­zolt cselekménysornak van egy apró hibája: túlzottan egyszerű. Utastájékoztatás mikroszámítógéppel Az utasok pontosabb tá­jékoztatására mikroszámí- tógépes információs rend­szert vezettek be Budapesten az Engels téri autóbusz- pályaudvaron. A korszerű rendszer személyiszámító- gép-vezérléssel működik. A magnószalagon rögzített me­netrendi adatokat reggelen­te az ügyeletes forgalmista számítógépbe, s attól kezd ' ve a gép automatikusan írja ki a képernyőre a szükséges információkat. Összesen hal képernyőn (ebből négy a váróteremben van) lehet nyomon követni a legfonto­sabb tudnivalókat. Bíróság előtt a Sirály kapitánya Halálos tömegszerencséi- lenséget okozó ittas jármű- vezetés bűntettével és je­lentős kárt okozó, gondat­lanságból elkövetett rongá­lás vétségével vádolta az ügyész a ma délelőtt Buda­pesten megkezdődött tár­gyaláson Gyurics József ha­jóskapitányt, aki tavaly szeptemberben az általa ve­zetett Sirály I. szárnyasha­jóval Bécsből Budapest felé haladva a Duna osztrák sza­kaszán összeütközött egy te­herszállító, három uszályos hajókötelékkel. A szárnyashajón — 6 fő­nyi személyzettel együtt — 45 utas tartózkodott. Ez utóbbiak közül a baleset következtében két utas — egy osztrák és egy angol ál­lampolgár — meghalt, egy másik maradandó testi fo­gyatékosságot eredményező sérülést szenvedett, kilenc sú­lyosaim, 24-©n pedig könnyeb­ben megsérültek. A Magyar Hajózási Részvénytársaság szárnyashajójának megron­gálódásával mintegy 200 ezeT forint kár érte a társadalmi tulajdont. A büntető eljárás eddigi menetében bebizonyosodott, hogy Gyurics — mint a Si­rály utasszállító megbízott hajóparancsnoka — aki 1948-ban született, büntet­len előéletű — közepes fokú alkoholos állapotban vezet­te a jármüvet a szerencsét­lenség helyénél mintegy 400 méter széles hajóúton. Bű­nösségét a vádlott a bíróság előtti kihallgatásakor is el­ismerte. A kisvállalat főmérnöke elmondta, hogy most szom­baton — a Somogy megyei Tanács közlekedési felügye­letével egyeztetve — reg­gel 6 órától délután 2-ig azokat az autósokat várják, akiknek a szombati műsza­ki vizsgán kisebb-nagyobb kifogások miatt „nem ment át” a gépkocsijuk: mint­hogy ezen a délelőttön a kisvállalat raktára is nyitva lesz, a szerelők sort kerít­hetnek rá, hogy a hibákat kijavítsák, a rossz alkatré­szeket jókkal pótolják. A felügyelet mintegy het­ven előjegyzett gépkocsit vár vizsgára ezen a szom­baton. Közöttük biztosan akad majd olyan, amely nem felel meg a követelmé­nyeknek, s a tulajdonosa — élve a lehetőséggel — a mű­szaki vizsgáztatásnál megál­lapított hibákat a szomszé­dos kisvállalatnál kijavít­tatja. Űj gégnevet vett föl a Pécs székhelyű borgazdasá­gi kombinát: Pannovin lett a neve. Az új névvel a ha­zai és a külföldi fogyasztók számára egyaránt azt akar­ják jelezni, hogy. a Dunán­túlon — az ősi Pannóniá­ban — termelt borokról van szó. A Pannovin tehát mi­nőségi márkanév is, híres történelmi borvidékeink ter­mékeinek védjegye. A vál­lalat korábbi neve, a Vil­lány—Mecsekalji Borgazda­sági Kombinát hosszú, ne­hézkes és külföldi számára szinte kiejthetetlen, leírha­tatlan volt. S ráadásul nem is a valóságot fejezte ki, hi­szen a kombinát nemcsak a villányi és a mecseki szőlők borát vásárolja, forgalmaz­za, hanem az egész Dél- Dunántúlét, azaz Baranya, Somogy. Tolna és Zala bo­rait is. A névváltozás összefügg azzal is, hogy a pécsi kom­binát erőteljes piackutatásba kezdett külföldön, ennek eredményeként újabb és újabb országokban sikerüli megvetnie a lábát. A - leg­újabb piac: az Egyesült Ál­lamok, ahová vörös bort szállít. Ez az első tengeren­túli szállítása a Pannonvin- nek. A hamarosan megnyíló müncheni élelmiszeripari kiállításon is már az új név­vel mutatja be a Dél-Du- nántúlról származó borokat. A Pannovin termékei je­lenleg hét országba jutnak el, s a jelek szerint az ed­digi legnagyobb exportját bonyolítja le az idén a vál­lalat. összesen 40 ezer hek­toliter palackos és 30 ezer hektoliter hordós bort, va­lamint 7 millió palack pezs­gőt szállít külföldre az év folyamán. A pezsgőexpovt például az elmúlt hgrom év alatt kereken megháromszo­rozódott. Ezt az tette lehe­tővé, hogy Pécsett fölépüli a kombinát új pezsgőgyára, ahol úgynevezett tankpezs­gőt — tartályban erjesztett pezsgőt — készítenek. Sok autós ilyentájt már arra készül, hogy a latyakos őszön, a jeges télben nem használja a gépkocsiját. Mi­előtt azonban „letenné’! jár­művét, szeretné tudni, mi­lyen állapotban van. Mint Kecskeméti Zoltán, a kapos­vári Autójavító Kisvállalat műszaki vezetője tájékozta­tott: holnap, szombaton díj­mentesen felülvizsgálják a behozott személygépkocsi­kat és a szakmebenek véle­ményt mondanak arról, a jármű jelenlegi állapota megengedi-e, hogy gazdája nyugodt lelkiismerettel „el­tegye télire”. (Ilyen, eltevés előtti — ugyancsak ingye­nes — felülvizsgálatot az idén októberben még egy­szer végez a kisvállalat.) Szombati rendkívüli szol­gáltatásuk keretében — szin­tén díjtalanul — átvizsgál­ják és felértékelik azokat az autókat is, melyeket tulaj­donosuk értékesíteni szeret­né és arra /kíváncsi, meny­nyit ér a gépkocsi. . Könnyelmű emberek az építő­iparban dolgozók? Nem min­denki. De vannak, akik éle­tükkel játzsanak : biztonsági öv nélkül dolgoznak több emelet magasságban. „Cir­kuszi” mutatványokkal szó­rakoztatják a járókelőket: egyik emeletről a másikra, az állványzat biztonsági kor­látját átlépve közlekednek (MTI-fotó — Balaton József feliv.) jBjgfef » IdSSi y öli wÉk ÉPLAP Tarka sorok MINIATŰRÖK Vadásztörténet A vadász elengedte -a már raozd'ulattan orosz­lán nyalkáit, letörölte homlokáról a verejtéket, és aircán megkönnyeb­bült! kifejezéssel leült a mérges ikígyónai Szerelmi történet Látásból ismerték egy­mást. De már az első gyerek után- szakítottak.. Bűnügyi történet A gyilkos áldozata szí­vébe mártotta a kést, majd szétnézett a he­lyiségben. Tekintete a tükörre tévedt. Kővé meredt. Ö maga volt az, nyomozónak öltözve. Sziámi történet Lány: — Végre kettes­ben! Fiú: — Nem; hármas­ban, a bátyámmal. Női történet Békés öregkort ért meg. Anélküli, hogy be­töltötte volna a negy­venet. Vámtörténet A vámtiszt meztelenre vetkőztek©, és piros ce­ruzával megjelölte a gyanús helyeket. Pisti A kis Pisti életében először lát szivárványt. Felkiállt : — Nézd, papa! Milyen szép reklám... Megtarthatod! — Apa — meséli lel­kesen a skót fiúi — Azt álmodtam az éjjel, hogy adtál egy hatost... — Oké, fiam — mond­ja kegyesen, az atya. — Megtarthatod. Nászút A nászutaspár este Ve­lencébe érkezik. Mikor bejepnak a hotelbe, a hallban azt mnoő'ja az új férj : — Szivecském, akarsz vacsorázná vagy men­jünk föl előbb a szo­bánkba? — Nékem teljesen mindegy — ,feleld elpi­rulva az asszonyka — ; ahogy te akaróid, fiacs­kám. .. Aztán, majd níegvac so rázhatunk. Büntetés A postás fújtatva caplat föl a hegyi fo­gadóba és átadja a le­velet a fogadósnak. — Ha legközelebb is ilyen mogorva leszel, megrendelek egy napi­lapot — mondja a foga­dós. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyfei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h. : dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latines Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár PL 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516 Postacím: Kaposvár, Pf. 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 34 Ft, negyedévre 102 Ft, fél évre 204 Ft, egy évre 408 Ft Index: 25 967 ISSN 0133—0608 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató Cég­keresztelő

Next

/
Thumbnails
Contents